Észak-Magyarország, 2002. június (58. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-25 / 146. szám
2002. június 25., kedd KULTÚRA / 6 HÍRCSOKOR 0 Gitármánia-tábor. Kilencedik alkalommal rendezik meg idén a Gitármánia és Zenei Továbbképző Tábort Siófokon. Érdeklődni a 06-1/320-10-62 és a 06-30/219- 99-5zTes telefonszámon lehet, valamint az instrument@axelero.hu e-mail címen. 0 Régiók találkozása. Az Észak-magyarországi Régió Élő Népművészete és a XXIII. Országos Szőttes- és Cserépvásár díjazott alkotóinak munkáiból nyílik kiállítás a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ Baranya Galériájában. A bemutatón Borsod- Abaúj-Zemplén népi iparművészei közül több mint húszán vesznek részt. 0 Hangulatok, zenével. A Kanadában élő Savanya István Hangulatok című zenés estje ma este 6 órakor kezdődik a miskolci Zenepalotában. Az előadó közel két évtizede részese a nyugat-kanadai magyar kulturális életnek. Versei több antológiában jelentek meg, magyar nyelvű kötete most készül. A gála sztárjai Fotó: d.k. Kapocs Kelet és Nyugat között Miskolc (ÉM - MG) - Puccini minden énekes számára óriási kihívás, hiszen az olasz zeneszerzőt hihetetlen szenvedéllyel és a nagy zenekarral is megküzdeni tudó energiával kell megszólaltatni - vallották a Bar- tók+Puccini operafesztivál gálájának világsztárjai. A fellépők közül hárman - Michéle Crider, Rost Andrea és Roberto Frontali - fogadták vasárnap a sajtó képviselőit, hogy szóljanak a fesztiválról valamint saját pályájukról, terveikről. Az ilyen jellegű fesztiválok egyik jelentőségét abban látja Frontali, hogy kapocsként szolgálhatnak Kelet és Nyugat között. A néger énekesnő, Michéle Créder arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos ugyan a sztárok jelenléte, de az igazi hangsúly a fesztivált működtető, azon dolgozó közösségen van. Míg Rost Andrea - a hazai állapotokat ismerve - a Budapest-centri- kusság oldását emelte ki. Miskolc után az énekesekre sűrű program vár, amelyből a művészek a legérdekesebbeket emelték ki. Crider Züricben Aida szerepét énekli majd, azután az USA- ban tart mesterkurzust. Rost Andrea Gounod Rómeó és Júliájára készül ismét: pályája elején 1989-ben ezzel a darabbal debütált, s most egy modern rendezésben játssza újra Bécsben, s szólt londoni dalestjéről is, amelyen a budapesti Zeneakadémia javára adakoznak a meghívott illusztris vendégek. Frontali a Traviata és Rigoletto mellett egy különleges koncerten lép majd fel ősszel: a szeptember 11-i New York-i terrotámadás áldozatainak emlékére rendezendő hangversenyen énekel. KÖNYVBARÁT Az Olvasás Éve A Géniusz Könyváruház és az Észak játéka Múlt heti kérdésünk: Mi volt Csáth Géza eredeti foglalkozása? Helyes válasz: orvos. Csáth Géza: Mesék, amelyek rosszul végződnek című könyvét Pocsai Henriett (Kesznyéten) a Géniusz Könyváruházban (Miskolc, Széchenyi u. 107. Tel.: 46/412-932) veheti át. Mai kérdésünk: Mikor játszódik Vámos Miklós Zenga zének című könyve? A megfejtéseket hétfőn délig várjuk az Észak szerkesztőségébe (Miskolc 3501., Pf. 351.) Válasz: ...................................................................... Név:............................................................................. Cím:..................2........................................................ Egy színház, egy megbízás, két évadterv A miskolci színház megbízott igazgatója csak a saját program megvalósítására hajlik Méhes László Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nemzeti Színháznak jelen pillanatban két évadterve van. Az egyiket még a távozó direktor állította össze, míg a másikat a megbízott igazgató, a Kiss László nevével jegyzett művészközösség. Számukra nem kérdéses, melyik megvalósítására hajlandóak. A Miskolci Nemzeti Színház igazgató-főrendezői tisztségére kiírt pályázatra színházművészekből álló közösség támogatásával jelentkezett Kiss László. A színház irányításával kapcsolatos elképzeléseket is tartalmazó pályamunkában egyértelművé tették: csapatmunkára szövetkeztek. Nem változott ez az elképzelésük annak nyomán sem, hogy a képviselő-testület végül csupán megbízott igazgatóvá nevezte ki a pályázatot benyújtó Kiss Lászlót, aki feladatát addig láthatja el, míg egy újabb pályázatot ki nem írnak. Noha a megbízatást egy személy kapta, az átmeneti időre szóló munkamegosztás a következőképpen alakulna: a megbízott igazgató a színházmarketinggel foglalkozna, mellette a prózai színház ügyeit Kiss József vinné, a zenés színház és a balett megszervezése pedig Nagy Viktor feladata. Ezt egyértelművé is tették a Színészmúzeumba megbeszélt találkozónk első perceiben. A kívülálló számára olybá tűnik, hogy a trióban Nagy Viktor a kulcsfigura. Kiss László pályáKlss László (jobbra) egy felolvasóesten Fotó: Dobos Klára zatának elfogadásra ajánlásakor ugyanis a garanciát az ő személye jelentette a színházszakmai bizottság előtt, és tőle kért írásos szándéknyilatkozatot a miskolci önkormányzat arról, hogy komolyan gondolja az együttműködését a pályázat beadójával. Politika helyett szakma- A színházművészet mára annyira átpolitizált, hogy inkább vagyok a kizárólag csak szakmai kérdésekkel foglalkozó második ember, minthogy átláthatatlan csatározásokba kelljen bocsátkoznom - indokolja többek között az Operaházban és a Madách Színházban is dolgozó rendező, miért nem vállal vezető szerepet. A miskolci színigazgaNEVIEGYEK Kiss László a Miskolci Nemzeti Színház színésze, 2002. júniusától megbízott igazgatója- született: 1959.- iskolái: a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakán 1985-ben végzett, 2002-ben felsőfokú kulturális menedzser diplomát szerzett- életpályája: játszott a komáromi, a kassai, a veszprémi, a zalaegerszegi és a Szegedi Nemzeti Színházban, 1996-98 között a Szegedi Színkör vezető-helyettese, rádiós műsorok szerkesztője. Kiss József rendező, dráma- és forgatókönyvíró, színész- született: 1962.- Iskolái: a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakán 1985-ben, rendezői szakán 1987-ben végzett- életpályája: a győri majd a veszprémi színház után 1990-91-ben részt vesz a szombathelyi színház megalapításában, 1994-től szín- darabírő, 1996-tól televíziós forgatókönyvek szerzője, 1996-ban a miskolci, 1998-ban a Jászai Mari Színház drámaírói pályázatának nyertese. Nagy Viktor rendező, zenés műfajokra szakosodott- született: 1954.- iskolái: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola után elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát- életpálya: 1988-91. között a Madách Színház rendezője, 1991- 93. között az Állami Operaház főrendezője, zenés mesterséget tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, legutóbbi munkái: Wagner teljes Ringjének színpadra állítása az Állami Operaházban, idén nyáron a németországi Xantenben az Aidát, a Szegedi Szabadtéri Játékokon a Carment rendezi. Számos musical-ősbemutatóban működött közre. tó-választást kísérő harcból így is megkapta a magáét: Müller Péter Sziámi kikérte magának, hogy három közös ősbemutatót eredményező kapcsolatukat garanciaként említse az operafesztivál folytatására. A fesztivál Bartók-vonulatának tőle származó ötletéről pedig inkább nem beszél, mondván: megköszönte azt neki a fesztiváligazgató egyik nyilatkozatában. Ennél érzékenyebben foglalkoztatják viszont a miskolci színház átmeneti irányítása körüli bizonytalanságok.- Ha már Hegyi Árpád Jutocsának nem szavaztak bizalmat a képviselők, a következő pályázat elbírálásáig megbízhatták volna akár a gazdasági igazgatót is a színház irányításával. A mostani helyzetben azonban nyilvánvaló, hogy művészeti tevékenység nélkül nincs évadkezdés - fogalmaz Nagy Viktor. A megbízott direktor elsődleges feladatát ezért most abban látja, hogy a miskolci színháznak szeptemberre indítható, kész műsorterve legyen. Ez pedig produkcióra, rendezőre, vendégművészre lebontva, a bemutatók hónapjának megjelölésével benne is szerepel abban a pályázatban, amit beadtak. Ők ezt ismerik, ennek megvalósítására vállalhatnak garanciát.- Nem várható el, hogy olyan évad levezénylésére vállalkozzon bárki, ami csupán embrionális állapotban létezik. Arról nem is beszélve, hogy logikátlannak tűnik egy menesztett igazgató programjának továbberőltetése - vetíti előre, hogy szakmai káoszhoz vezethet egy olyan szezon végigasszisz• tálása, amelyről a mai napig csupán a szóbeszéd szintjén tudni.- Tudomásul kell venni, hogy a színházigazgatás gyakorlati szakma, amiben a rendező, a színész és az egész társulat mutatja meg magát. Ezzel tisztában kell lenniük a képviselőknek is, a bizalmat ezért meg kell előlegezni annak, akire a színház irányítását, ha csak átmeneti időre is, de rábízták - szól Nagy Viktor érve azok számára, akik a megbízott igazgató színházvezetői képességeiben kételkednek. Határidő: az évadzáró- Ha a záró társulati ülésig egyértelművé tehető, hogy Kiss László a következő évadra szabad kezet kap, az a műsorterv, aminek részleteit a Városházán is ismerhetik, júliusban még megszervezhető - veszi át a szót Kiss József. - Ha kifutunk az időből, a társulat nem tudja, mi lesz szeptemberben a munkája, az átláthatatlan folyamatot indít el. Egy fejetlen színház sorsát megjósolni sem lehet.- Amennyiben a megbízott igazgató jogköre kétségbe vonható, tevékenységi köre korlátozható, saját művészi programja helyett másét akarják rákényszeríteni, a mi közreműködésünk véget ér - bólint Kiss József szavaira Nagy Viktor. Hozzáteszi azonban: jelen pillanatban nem egy megbízott igazgató személyéről van szó, hanem arról, hogy a miskolci teátrum működőképes maradjon a következő színházvezetői pályázat kiírásáig. Tizenkét képviselő azon tanakodék... Miskolc (ÉM - SzK) - Tizenkét képviselő - aláírásával hitelesítve - kezdeményezte, hogy a közgyűlés rendkívüli ülésen tárgyaljon az ideiglenes színházvezetői megbízásról. Az írásbeli kérelmet Kobold Tamás polgármesterhez T. Asztalos Ildikó képviselő (SZDSZ) nyújtotta be tegnap, mivel szeretné elérni, hogy határozatba foglalják: a megbízott igazgatófőrendező nem a pályázatában leírtak megvalósítására, hanem a színházi ügyek vitelére, azaz a meghirdetett műsorterv megvalósítására kapott megbízást; valamint köteles figyelembe venni az október 1- jétől kezdődő évadra megkötött szerződéseket. Minthogy a polgármester 8 napon belül köteles a rendkívüli ülést a kezdeményezés tárgyában összehívni, a képviselőcsoport abban bízik, hogy már a csütörtöki ülésen tárgyalhat róla a közgyűlés. „Papagénózni” csak hitelesen lehet Az ifjúság zenei neveléséről volt szó a Filharmónia lillafüredi konferenciáján Miskolc (ÉM-DK) - Nagy adósságunk, hogy a tananyaghoz módszeresen felépítsük a „koncertmenüt” - mondta az ifjúság zenei neveléséről szóló előadásában - a június közepén Lillafüreden megtartott zenei konferencián - Meszlényi László, szegedi zenetanár.- Elsősorban nem elriasztani a gyerekeket! - hangsúlyozta Meszlényi László, majd tapasztalatai alapján megfogalmazott néhány „alapszabályt” a magyar zeneélet-koncertélet 50 éve című háromnapos konferencián, melynek egyik napját a szervezők az ifjúság zenei neveléséről szóló előadásoknak - és vitának - szentelték. S mint kiderült, nagyon jó témát választottak...- Nekünk olyan jó énektanárunk volt, hogy gyerekfejjel elkezdtük szeretni Bartókot - emelte ki a tanári hozzáállás fontosságát anekdotákkal tűzdelt, kedves és tanulságos előadásában a szegedi tanár. - Leginkább az alsósok „foghatók meg”, a nagyobbak már nemigen jönnek előzmény nélkül. De a kicsiknek még ragyog a szemük, s érződik, hogy a zene elementáris erővel hat rájuk. Ráadásul tévedhetetlenek, ha indokolni nem is tudják, de felismerik, hogy valami jó vagy nem jó, ezért elsőrangú művészeket kell hozni. Nem tagadta az előadó, hogy bizony előfordul némi zajongás a koncerteken. Ám állítja:- A műsorismertetőnek ilyenkor nem szabad haragudni a gyerekekre. Rossz taktika, ha a karmester megáll, és kiszól, hogy amíg zaj van, nem játszanak. Én inkább elmágyarázom nekik, hogy nem szeretem a focit, nem járok meccsekre, de tisztelem a futballbarátokat, s elvárom, hogy ők is tiszteljenek engem. S ha már valaki eljött ide, legyen tekintettel a zenészekre. Még az is lehet, hogy olyat hallanak, amitől maguktól is csöndben maradnak... Ezekkel a szavakkal olyan sikert érek el, hogy utána akár öt percig is W................................ Nem kell sok szöveg, hadd merüljenek el inkább a zenében! Meszlényi László ZENETANÁR csend van - mondta nagy derültséget keltve az előadó.- Az egésznek persze csak akkor van értelme, ha jó a műsorválasztás - folytatta. - Bach Air-je például gyönyörű, szebb zenét el se tudok képzelni, de nem nekik való. Más az értékrendszerük, az életstílusuk. A lassú zenéket nem hallgatják szívesen. De vannak remek programzenék akár a barokkban: Telemann Don Quijote szvitje nagyon szemléletes, s kis apparátussal előadható. A legkézenfekvőbb azonban az opera, hiszen ott nagyon jól kijönnek az érzelmi és zenei összefüggések, „megtanulhatja” a gyerek, milyen zene kapcsolódik örömhöz, bánathoz stb. Nagyon hasznosak a hangszerbemutatók, tetszik nekik, ha megfújhatják a trombitát. Fontos, hogy bevonjuk őket, feltegyünk olyan kérdéseket, melyre tudnak válaszolni. Nem kell sok szöveg, hadd merüljenek el inkább a zenében - de nem hosszasan! A „mi kertünkbe”, a koncertterembe csak akkor jönnek be, ha élvezik az előadást. Ha sikerült nem elvadítani őket, következhet a megbarát- koztatás, amikor már nem csak kötelességszerűen öltöznek a fiatalok ünneplőbe, de a lelkűket is „kicsinosítják”. Meszlényi László szerint ehhez nagyon fontos, hogy a pedagógus a koncert előtt felkészítse őket. S vigyázni kell a tanárnak arra, hogy ne jelentsen szakadékot közte és diákjai között például a könnyűzene. Ha megkérdezi a gyerek, hogy tanár úr melyik a kedvenc együttese, az „engem az nem érdekel” válasz után oda a tanári hitel, akkor már hiába „Papagénózás”... Sokkal hasznosabb, ha nem leszólunk valamit, inkább a jót próbáljuk megszerettetni!
