Észak-Magyarország, 2002. június (58. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-13 / 136. szám

2002. június 13., csütörtök KARRIER / HIRDETÉS / 7 SIKERPORTRÉ Életre szóló vállalkozás Miskolc (ÉM - MA) - Az ember éle­tében az a legfonto­sabb, hogy megtalál­ja azt, amit szeret. Nekem a falu, Szanticska tölti be ezt a helyet - vallja Pál István. Miskolcon született s végezte el a gépi­pari technikumot, majd a budapesti Killián György Repülőműszaki Főiskolá­ra járt, ahol egészségügyi okok miatt nem valósíthatta meg álmát, hogy hajózó piló­ta legyen. Hű maradt azonban az egyen­ruhához és átkerült a polgári védelemhez.- Mindig vonzódtam a néprajzhoz, ko­moly gyűjteményt halmoztam fel, amit illő környezetben szerettem volna elhelyezni, így költöztem családommal Szanticskára. A kezdetben igen szegény kis falunak rö­vid időn belül szószólója és első számú em­bere lett, aki magára vállalva Szanticska gondját-baját, lassan építeni kezdte azt.- 1987-ben, amikor ide érkeztünk, 8 em­ber lakott itt, akik nagy része azóta elköl­tözött. Az első 10 évben nem kapott álla­mi pénzt falu, nagyon nehéz volt a fejlesz­tés. Egyedüli pénzforrásunk a turizmusból származott. Gyerekek üdültetésével kezd­tünk foglalkozni, az országban unicumnak számító kézműves tábor kialakításáa révén gyermekek ezrei ismerkedhettek meg olyan ősi magyar mesterségekkel, mint például a kovácsolás és a korongozás. Szanticska jó hírét a kitüntetések is fémjelzik: 1992-ben Európa falufejlesztési díjat, 1994-ben Podmaniczky-, Kóos Károly- díjat és környezetvédelmi díjat is kapott.- A jövőben is a falu fejlesztésén szeret­nék dolgozni, minél több gyereket megis­mertetni e csodálatos táj világával. Pál István JEGYZET A nem létező falu Marschalkó Ildikó ildiko.marschalko@inform.hu Érzed ezt a levegó't!? És a nyugalom, ami itt van, csodálatos - mondjuk sok­szor, ha olyan falura tévedünk, ami megőrizte egykori báját és elzártságát. Valóban vannak hazánkban szép, idil­li falvak, ahova szívesen elmennénk - s most már el is megyünk mint turisták. De valljuk be: a magyar faluk, kistelepülések többsége nem éppen ódon hangulatáról híres. A legtöbb helyen az elmúlt évtize­dek elvégezték, amit lehetett: jellegtelen házak, helyenként szemétlerakó-szerű ker­tek, roncsok az udvaron, rossz utak. Van, ahol a nyomor tarolt, másutt épp ellenke­zőleg, a pénz pusztított: megépültek a szörnyszülött emeletes házak. A turista pedig idillt akar. Számára az a természetes, hogy a XXI. században vályog­téglából régmúltat idéző archaikus házakat lát, kamionzaj helyett madárcsicsergést hall, s nem lopnak el mindent az udvarról. Ne­künk, s a hozzánk érkezőknek a csodálatos Ausztria a mérce és ez nagy pechünk. Az épített környezetet persze nehéz egy csapásra átalakítani. De rendet rakni és eldönteni, hogy faluközösségként mi­lyen képet alakítunk ki magunkról, most is lehet. Szerencsére már akadnak olyan falvak is, ahol nem mutogatnak egymásra: ha majd ő megteszi, akkor talán és is... SZAVAZÁS Múlt héten azt kérdeztük olvasóinktól: részt vennének-e extrém tréningen? A vála­szok aránya leolvasható a diagrammról. Újabb kérdésünk: nyaralna-e falun? A válaszokat a http://karrier.boon.hu internetes portálon várjuk 2002. június 19- én déli 12 óráig. igen: 65 : 35 % „Ez nem üzlet, hanem életforma” Falusi turizmus - avagy hogyan érdemes és hogyan nem érdemes belevágni... A gyerekek számtalan ősi magyar mesterséggel Ismerkedhetnek meg Szanticska műhelyeiben Fotó: MA Miskolc (ÉM - MA) - Ha egyetlen egyszer nem lesz ' kedvem a gödörbe lemenni a gyerekekkel vályogtéglát vetni, akkor biztos, hogy nem folytatom tovább - állít­ja Pál István vállalkozó. A családias jellegű vendégfoga­dás ma már hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend - mind a vendéglátók, mind az ér­deklődők részéről. Kívülről egy­szerűnek látszik: nem kell más, csak szép környezet, egy megfe­lelő szállás és máris lehet fogad­ni a vendégeket. Viszont, hogy mitől lesz egy hely igazán közked­velt és sikeres, arra már nehezebb megtalálni a választ. Pál István szerint mindig egyedi a képlet. Több mint 13 évvel ezelőtt döntött úgy, hogy a Cserehátra költözik és falusi turizmus vál­lalkozást indít Szanticskán, egy kis lélekszámú - számszerűit nyolcfős - településen.- Az első és legfontosabb szempont, ha valaki ilyen típu­sú vállalkozásra szánja magát: nem szabad gazdasági vállalko­zásban gondolkodni, hiszen nem egy év, hanem évtizedek alatt té­rül meg az ember befektetett energiája - mondja Pál István. Egy település fellendítésében mindig külső erőre van szükség, egy kívülről jött emberre, aki le­töri a régi akadályokat és ered­ményt tud elérni. Minél kisebb egy falu, annál könnyebb egy tu­risztikai helyet kialakítani, a kapcsolatokat kiépíteni. Ha valaki nemcsak egy pa­rasztházban, hanem egy egész fa­lura kiterjedően szeretne falusi turizmust kialakítani, annak komplex programban kell gon­dolkodnia a településsel és az ál­lami feladatokkal karöltve. Pál István szerint öt alapvető felté­telt kell megteremteni: élettér, munkahely, állattenyésztés, nö­vénytermesztés, hagyományőr­zés - amelyek nélkül a turizmus nem működik és fordítva, hiszen sokszor csak az idegenforgalom­ból befolyt pénzből lehet végre­hajtani a többi feladatot.- Általában falusi turizmus nem létezik, specializálódott turiz­musról beszélhetünk: lovas, hor­gász-, vadász- vagy ökoturizmus­ról. A fejlesztésben sokat segíthet, ha felismerünk húzóágazatokat, vagy újra élesztünk ősi mestersé­geket. Á fejlesztési feladatok jelen­tős részét pénz nélkül meg lehet oldani - teszi hozzá. A falusi turizmus csak a falu együttműködésével tud létezni, Pál István viszont arra figyelmez­tet: a falusiak bevonásával köny- nyen zsákutcába kerülhetnek, ha számukra a vállalkozás nem meg­felelő, nem beszélve arról, évtize­dek kellenek ahhoz, hogy egy fa­lu befogadja az embert. Gömörszőlős - harmóniában a természettel Ökoturizmus, környezetünk adottságaira alapozva és támogatások segítségével Miskolc (ÉM - MA) - Borsod-Abaúj-Zemplénben Szanticska mellett jó példát mutat a sikeresen és harmo­nikusan működő falusi turiz­musra Gömörszőlős is. A gömöri település egyike azon ritka helyeknek, ahol az ember még harmóniában él a természettel. A falut néhány évvel ezelőtt külső erők segítségével - a mis­kolci ökológiai Intézet, s rajtuk keresztül nemzetközi és hazai természetvédelmi támogatások­kal - építették újjá. A 100 lelkes Gömörszőlős a környezetbarát megoldások ter­jesztésével és a hagyományos kézműves mesterségek feleleve­nítésével igyekszik megőrizni hangulatát, kultúráját és értékes természeti környezetét. Mindez­zel anyagi hátteret is biztosítva az ott folyó ökológiai tudomá­nyos munkának. Persze mindez nem jöhetett volna létre, ha nin- csenek elkötelezett szakemberek, akik a nehézségek árán is kitar­tottak eredeti elképzelésük mel­lett: létrehozni egy olyan turisz­tikai helyet, amely szervesen együtt tud élni - egymást nem zavarva - a természettel. Az ökoturizmus keretén belül kis létszámú csoportokat fogad­nak, akikkel megismertetik a fa­luban található néprajzi gyűjte­ményeket, az ipartörténeti jelen­tőségű gépekkel dolgozó gyapjú­feldolgozót és szövőműhelyt, az organikus gazdaságot és az állat- állományt. Falukalauz segít bepil­lantani a gömöri népi építkezés és díszítési technikák jellegzetes­ségeibe. Bár az érdeklődés egyre nő - mind hazai, mind külföldi viszonylatban a településen maximum 40 fő elhelyezésére nyí­lik lehetőség - különálló falusi házakban -, hogy az ökológiai jel­leg megmaradjon. Az étkezést a helyi kisgazdaságban termelt bioélelmiszerekből biztosítják. Az ökofalu is jó példa arra, hogy a természetet figyelem- bevéve, adottságait kihasználva, jól működő rendszert, vállalko­zást lehet létrehozni. MEGKÉRDEZTÜKAZ OLVASÓT: ELMENNE-E FALURA NYARALNI? S okat nem jártam még külföldön, nem isme­rem a világot, ezért in­kább valamelyik ország­ba látogatnék el, falura bármikor elmehetek. Halona Gergely (21) N agyon szeretem a csöndes helyeket ,és szívesen nyaralnék a vá­rostól messze, s nem te­hetem meg, hogy kül­földre utazzak pihenni. PÁL ISTVÁNNÉ (45) N agyon szeretem a vi­déki kis települése­ket, és szeretném megis­merni hazánkat. Olcsóbb is falun nyaralni, mintha külföldöt választanám. Kiss Mónika (25) S zívesen mennék falu­ra nyaralni, szeretem azt a környezetet, a nyugalmat, a jó levegőt. Leginkább a megyén be­lüli falvakat látogatom. Kővári Béla (45) nyugodt életről nem is be­szélve. Szívesen mennék falura nyaralni, biztosan kipihenném magam. Kővári Zsuzsanna (44) A falusi turizmus bája Miskolc (ÉM - MA) - A nyüzsgő élet helyett nyuga­lomra vágyóknak a vidék jellegzetes bája kikapcsoló­dást nyújthat. A magánszállásadás Ma­gyarországon már a ’30-as évek­ben virágzott, ismert üdülőhe­lyeken családok fogadtak a „tiszta szobában” városi vendé­geket. Az elmúlt évtizedekben ez a családias jellegű vendégfo­gadás egész Európában elter­jedt, nálunk 30 éves szunnyadás után azonban csak a ’80-as években kezdett teret hódítani. Mára ismét a „nagy lehetőség” előtt áll ez a kiegészítő tevé­kenység. Egyre több vendég és vendég- fogadó család ismeri fel a ma­gánszállásadás lényegét. A keres­kedelmi szálláshelyekkel (pan­zió, szálloda) szemben anyagilag könnyebben elérhető, s miután általában csak egy családot, ba­ráti társaságot fogad egy szállás­adó, így sokkal szabadabb, keve­sebb alkalmazkodással töltheti el pihenőidejét a vendég. A szállá­sok mindegyike „regisztrált”, vagyis a magánszállásadás elő­írásainak megfelelő, amit min­denkor a helyi jegyző igazolása tanúsít. További információkat a tour- inform irodákban, vagy a www.datanet.hu internetes olda­lon kaphatnak. Hirdetés 3525 MISKOLC, DÉRYNÉ U. 1 I. TELEFON: (46) 412-399 BANK Érvényes: 2002. április 1-tól BETÉTI KAMATOK MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE CIB Classic és Kincsem beiéi 50EF1-1MR 1MR-5MR 5MF1-10MR 10M Fltotot* LsK0to8i.de kimsi ffc) EBKM Évet kam*l {\) EB KW Évm kamat j**) EBKM évMkMW<\) EBKM 1 hó 6750 (6.84) 6.800 (6.89) 6.900 (7,00) 7,050 (7,15) 3 hó 6,750 (6.84) 6.800 (6,89) 6,900 (7,00) 7,050 (7,15) 6 hó 6.500 (6,59) 6.550 (6.64) 6.650 (6.74) 6,800 (6,89) 12 hó 6,500 (6,59) 6,550 (6,64) 6.650 (6,74) 6.800 (6,89) Letárat dőlt rsszavaltls es«w a torol a nrOepro- 06 Ciasec Maja-szar a tinaltovoto magegzezö CIB TAKARÉKSZÁMLA (min. 50e FI) 8évo* kairat Éva* kamat {%} EBKM 0 - 50 e Ft-ig 2.000 2,05 50e R - 2M Fi 4.500 4.66 2M Ft teleti 7,000 7.33 KINCSEM 2003 kótvény (min. 10e FI) Letol** M6 Em tanai (V EKII­1 hó 6.850 6,85 3 hó 6850 6,65 6 hó 6,600 6,60 12 hó 6,600 6,60 ' A2 EHM Kamatai az évos kamattal msgegyezóak. 00^0640242242 HITELEK Magánszemélyek részére CIB Személyi kótetón Éves kamat (%) 3VFHg ZGWvagy 23.99 3MR#Wt 17.99 vagy 20.99 THM 2C.tt-J9.i9* v$fces bmdfiie AtamtííbfT**® i Jtoáhíp,CB MM csatQáó fc 82 socswífift(6 WCfcófiiétíl függ Ingatlanfedezet mellett nyújtón lakáscélú hiW ksmsia 12,99 % •gyéb cőú hitel kamata 15.99 \ TKM 15.11 -22,13%, 1-10 CIB ötthonteremsó hűti i éves ksnalpmóűto 5,75 % 5 Avas k&mt$oriádU6 4,5ö % CIB ü) Otthon hitel 2.99 %

Next

/
Thumbnails
Contents