Észak-Magyarország, 2002. június (58. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-12 / 135. szám

2002. június 12., szerda vilii!" jíxí] ÍJ 'Máj JJíl oíJi uii KULTÚRA / 7 HÍRCSOKOR 0 „Apróságok” fotókon. Kolozsvári Dezső': A teremtett világ apró csodái című fotókiállítása nyílik június 14-én, pénteken délután 5 órakor Miskolcon a Rónai Művelődési Központban. 0 Zsákomban a bábom. Ki­lencedik alkalommal rendezik meg a Zsákomban a bábom elnevezésű fesztivált Sárospa­takon július 1-4 között. 0 Térzenék. A MÁV Fúvószenekar idén a következő időpontokban tart térzenéket a miskolci Erzsébet téren: június 16, 18 és 20-án este 6 órától. Vezényel: Kerek Gábor. TELEVÍZIÓ Operai „áttöltések” Dobos Klára Selmeczi György nagy tudású, intelli­gens ember. S tizen­háromrészes, Kolozs­vári operamesék című televíziós sorozata pontosan olyan lett, mint ő maga. Élmény hallgatni közérthetően, szellemesen megfogalmazott előadásait, me­lyek lendületükkel, következetes logikájuk­kal, az „ezt akár én is kitalálhattam vol­na” homlokracsapás játékával még azokat is leköthetik, akik egyáltalán nem érdeklőd­nek az opera műfaja iránt, s csak véletle­nül kapcsolnak a vetítés időpontjában (csü­törtökön késő este és vasárnap délelőtt) a Duna Televízióra. Pedig az alaphelyzet nem túl izgalmas: Selmeczi György és „tanítványai” (köztük a korábban Miskolcon játszó Bíró Kriszta) vo­naton a kolozsvári operaház felé robognak (kész operatőri tanulmány, hányféle szem­szögből lehet jó „fotókat” készíteni egy pici fülkében...), s a monoton zötykölődés a Selmeczitől kapott tudásanyag „háttérzené­je”. Közben jönnek az igazi zenei betétek: az egyes jelenetek önálló kis „operafílmek”, el tudjuk képzelni köréjük az egész művet, mely - ha végig a jelzett hangulatban for­gatnák - nagyon jó kritikákat érdemelhetne ki. S van belőlük bőven minden epizódban - legutóbb a Diktátorok az operában című tematikát illusztráló Bánk bánból, Machbeth- ből, Borisz Godunovból. Bár a sorozat végül is két jól elhatároló­dó részből áll - elmélet a vonaton és a meg­rendezett jelenetek - mégis szerves egység születik, s ez köszönhető a két rész közötti átmenet képi megjelenítésének, az egyszerű, szellemes és szép, diaporáma- szerű „áttűnéseknek”. (Az előadó letöi'li a párát a vonatablakról, a láthatóvá váló táj­ba bevillan egy zeneszerző képe, amely to­vább „olvad” az új jelenetbe.) S jellemzi ez az egész sorozatot, hisz ahogyan a képek, úgy tűnnek át egymásba a különböző (zenei) gondolatok, darabok, művészi irányzatok... Nem érdemes kihagyni ezeket a „me­séket. Most meg különösen nem, mikor városunk fesztivál szinten befogadja az operát - és egy kurzus erejéig - a koráb­ban itt is sokféle pozíciót betöltő, kolozs­vári születésű Selmeczi György zene­szerző-rendezőt. 50 éves koncertélet Miskolc (ÉM) - A magyar zeneélet- koncertélet 50 éve címmel rendez konfe­renciát június 14-16 között a Filharmónia Kelet-Magyarország Kht. a lillafüredi Pa­lotaszállóban. A megnyitót Csengey Adri­enné, a Magyar Zenei Tanács elnöke mondja pénteken este fél 6-tól, majd a Ma­gyar zeneélet múltja és jelene címmel Devich János, a Nemzeti Kulturális Öi'ök- ség Minisztériuma Művészeti Főosztályá­nak vezetője tart előadást. A továbbiak­ban szó esik a Filharmóniáról, mint meg­határozó koncertrendezőről: bemutatkoz­nak a térségek vezetői. Szombaton az is­kolai énektanítás sajátosságairól, mai ma­gyarországi fejlődésének lehetőségeiről, az ifjúság számára szervezett hangversenyek hatóerejéről, a zenei versenyek ered­ményeiről, hatásairól, az iskolán kívüli ze­nei nevelésről beszélgetnek a résztvevők, a zárónap témája pedig az állam szerepe a kultúra finanszírozásában (Aradi Zsolt, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője tart előadást) illetve a mecenatúra szerepéről Üszögh Lajos, Miskolci Város Kulturális Bizottságának elnöke beszél. Selmeczi György Négy Kékszakállú egy pluszfészüválon A Bartók-opera más-más értelmezéseit és előadásait láthatja a Bartók+Puccini közönsége Fotó: Bujdos Tibor Méhes László Miskolc (ÉM) - Kékszakállú - négyszer, négy előadóban. Először koncerten, majd két­szer operaként a színpadon, végül koncertszerű előadás­ban. A Bartók+Puccini opera- fesztiválon belüli Kékszakál­lú-fesztivál négyszer egy órá­ban fogalmazza meg a nehe­zen megfogható mestermű jelentésrétegeit. A kékszakállú herceg várának titkait - 191Ő-as ősbemutatója óta - számos alkalommal meg­kísérelték már megfejteni. A leg­különfélébb rendezői elképzelé­sek szerint jelent meg az opera­színpadokon Bartók Bélának az európai szimbolizmus hagyomá­nyaiban fogadt müve, amelynek Balázs Béla által írt librettója ugyancsak kevés kézzel fogható fogódzót ad annak számára, aki színpadra akarja állítani. A kékszakállú-történet, ami­nek alapja egy 15-17. században kialakult monda, összetett lélek­tani helyzet ragad meg. Nem egy egyértelmű történetet vázol, ha­nem csupán többféleképpen ma­gyarázható szimbólumokkal áb­rázol. Ez a többértelműség pedig magában hordozza az újabb és újabb értelmezések lehetőségét, a rendezőre bízva: milyennek láttatja a Kékszakállú-világot? A Bartók+ fesztivál közönsége tavaly Kovalik Balázs rendezésé­ben egy nagyon mai, átütő ere­jű Kékszakállú-rendezést látha­tott. Az idén a megfejthetetlen- nek tartott mű két rendezői el­képzelés szerint kerül színpadra. Az Aggteleki Cseppkőbarlang- ban - a mélylélektan titkai­hoz különösen illő helyszínen - Hegyi Árpád Jutocsa rendezi meg a darabot, s mint korábban fogalmazott: az érzéki megköze­lítés felől kívánja kibontani. Ez­zel szemben Kesselyák Gergely A kékszakállú herceg várát az eredeti partitúrában és szöveg­könyvben leírt rendelkezésekhez ragaszkodva rendezi meg. Az eddigi munkáiban kísérle­tező kedvet mutató karmester­rendező, Kesselyák Gergely a ha­gyományos megközelítés miért­jéről úgy fogalmaz: szeretné, ha a szereplők megszólalása, a hang, a mozgás és díszletek mon­danák el gondolatait e remekmű­ről, aminek újabb és újabb tar­Kesselyák Gergely talmai bomlottak ki előttük a há­romhetes próbafolyamat alatt. Ezekről, mint személyes, illetve az előadók közös titkáról, a ren­dező nem beszél. Kiemeli azon­ban, hogy fontos volt számára, hogy Horgas Péter díszletelemei­nek meg legyen külön is a ma­guk jelentése, s a fényeknek és a színészek mozgása is átgondolt legyen. A műhöz hasonlóan szimbolikusak legyenek a terek is, hiszen a bartóki instrukciók­ból sem derül ki például egyér­telműen, hány ajtónak is kell lennie a színpadon, miközben a librettóban hét szerepel. Az eredeti mű tehát nyitva hagyja az ajtók lényegét, s nem rendelkezik arról sem, miként nyílnak meg - vitt közelebb a titkolt színpadképhez Kesselyák Gergely, utalva arra, hogy a lel­ki helyzeteknek ezekből kelle­Koncertszerüen A kékszakállú herceg vára - koncertszerű előadásban - a Bartók+Puccini Operafesz­tivál megnyitóján Polgár László és Komlósi Ildikó tol­mácsolásában lesz hallható, a Vladimír Jurowski vezényel­te miskolci Szimfonikus Zene­kar közreműködésével. A Diósgyőri vár történel­mi hátterével, de ugyancsak koncertszerű előadásnak hir­detik a Bartók-operát június 22-re, szombatra. Az előadá­son Kékszakállút Horváth Ádám, Juditot Lukin Márta alakítja, a miskolci szimfoni­kusokat pedig Oberfrank Pé­ter vezényli. ne kibontakozniuk. A Kesse- lyák-féle Kékszakállú bemutató­ja június 19-én a Nyári Színház­ban lesz. A kékszakállú herce­get Gábor Géza, Juditot Szolno­ki Apollónia alakítja. Egyikük 30, másikuk 26 éves. A darab közreműködője a Héja Domo­kos vezette Danubia Ifjúsági Zenekar. A Kékszakállú herceg várával valamennyiük most debütál. Az örökösök nem cenzúráznak A Bartók+ operafesztiválon bemutatandó Bartók-müvek jogdíjainak kifizetésével tavaly és az idén is hozzájárul a fesz­tivál megrendezéséhez az örö­kösök magyarországi képvise­lője. Vásárhelyi Gábor a zene­műkiadóknak járó, 3-400 ezer forintra rúgó összeget azért elő­legezte meg a rendezvénynek, mert úgy érezte: támogatásra méltó a kezdeményezés, ami el­ső évben viszonylag alacsony költségvetésből valósult meg. A Bartók-művek előadásai­nak megítélése az örökösök ré­széről tavaly némi bizonytalan­ságot okozott a darabokat meg­rendezni kívánó rendezők kö­zött. A botrány végső soron a 2001-es Budapesti Tavaszi Fesz­tiválon megtartott „Mandarin­fesztivál nyomán alakult ki, amikor egyes táncszínházi pro­dukcióktól, illetve filmes kísér­leti feldolgozásoktól vonták meg az előadás jogát.- Az örökösök korábban már egyértelműsítették: ragaszkod­nak ahhoz, hogy a Bartók-mű­veket a szerzői jogban foglaltak szerint, a szerző szellemiségét megőrizve adják elő. Ez nem je­lenti azt, hogy előzetesen egyez­tetni kellene velük a rendezők­nek elképzeléseiket - jelentet­te ki Vásárhelyi Gábor, hogy bár születnek feledhető Bartók- előadások, előzetes „cenzúra nem fenyegette a miskolci Kék­szakállú-fesztivál rendezőit sem. - A jogutódok előzetes en­gedélyére és hozzájárulására csak akkor van szükség, ha a művet, annak történetét, alap­vető és hangsúlyos mondaniva­lóját megváltoztatják, netalán kihúznak belőle zenei részeket. Ehhez viszont soha nem járul­nak hozzá - tette egyértel­művé. Példaként említette azonban az ExperiDance társu­latnak a Bartók+Puccini ope­rafesztiválra készített Táncmű ősbemutatóját, aminek koreog- ráfusi elképzeléseiről többször is egyeztettek, sőt, a kész da­rabot is „előnézték. Ennek in­doka az volt - tudtuk meg hogy olyan zenedarabok kerül­tek táncműként színpadra, amit Bartók Béla eredetileg nem oda szánt. Vásárhelyi Gábortól megtud­tuk: a magyar törvények sze­rint a szerző, így Bartók örökö­sei a zeneszerző halálát követő 70 évig, így 2015-ig rendelkez­hetnek valamennyi szerzői jog fölött. Addig a müvek minden­nemű megváltoztatásának kí­sérletét meghiúsíthatják. Irodalmi folyóirat „kegyelmi állapotban” Disputa-esten mutatták be az Új Holnap című irodalmi folyóirat nyári számát Szerkesztők az Új Holnap-esten Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM-DK) - Az Új Holnap nyári száma bravúrosan gazdag mind tar­talmilag, mind pedig abban az értelemben, hogy fiatal költőknek is viszonylag nagy­obb teret szánt - állította Zs. Papp Ferenc, a folyóiratot bemutató Disputa est vezetője.- Túl is léptük egy ívnyivel a megadott terjedelmi határt - hangzott el a lap tartalmi gaz­dagságának igazolására. - Arra törekszünk, hogy a lap értékköz­pontú legyen, ne tartozzon sem­miféle „irányzathoz”, s kötődjön a régióhoz, figyeljen az itteni eseményekre - mondta Dobrik István főszerkesztő, miután visz- szatekintett a mai Új Holnap kö­zelmúltbeli történetére, „életben maradásának” előzményeire. Filip Gabriella, az egyik szerkesztő felsorolásával is bizo­nyította a törekvés sikerét: az első téma a régióhoz kötődésre és az ér­tékközpontúságra egyaránt jó pél­da, hiszen a grafikai biennálé (he­lyileg) mégis csak a miénk, de ezen túl országos, sőt, nemzetközi a von­zásköre mind a nevezőket, mind az esemény színvonalát és ismert­ségét figyelembe véve. Több írás szól a művészeti, irodalmi, társa­dalmi folyóirat nyári számában erről a rendezvényről.- Volt miből válogatnunk, s még így is mennyi minden ma­radt ki?! - tette fel a költői kér­dést, majd kiemelt néhány írást, köztük az építészeti sorozat foly­tatását, amelyben kollégánk, Mé­hes László gondolatban most Mis­kolc főutcáján „sétálgatott” épí­tészek és urbanisták „kíséretébe”. A szerkesztő úgy gondolja, ez a téma bizony mindenkit érdekel, s elgondolkoztathatja akár az utca­kép kialakításában valamit ten­ni tudó városvezetést. Szólt a lap aktuális témáiról: a zenei évadról Bócz Sándor adott összefoglalót, a színházi évadra Mikita Gábor tekintett vissza. Jelezte, hogy az új szám Fecske Csabával indul. S mert ez mégiscsak irodalmi est volt, következett is Fecske Csaba, aki rövid bevezető után a jelen­lévők sírverseivel nevettette meg a hallgatókat. - Úgy kezdtem ír­ni, hogy utánoztam a nagy költőket, s ez a hajlamom máig megmaradt. Szeretem kigúnyol­ni önmagam, s megviccelni má­sokat. Ezeket az „utánzó”, kol­légáimnak görbe tükröt tartó verseimet kis ciklusban foglal­tam össze, melyekből nagy örö­mömre most közreadott néhá­nyat az új Holnap. S mivel ezek akkor izgalma­sak igazán, ha a hallgatók isme­rik a költőket, úgy tűnt, azok jöt­tek el az estre, akik „otthon van­nak” a helyi irodalomban, hi­szen nagy volt a nevetés. A megújult lapnak ez a második száma, így ezúttal is sok szó esett a folyóirat jellemzőiről: - Olyan, mint egy élő antológia - jellemez­te a kiadványt a másik szerkesztő, Vass Tibor. - A negyedéves meg­jelenés „kegyelmi állapot”... S többen is megerősítették, hogy értékállóbb így a lap. A rit­kább megjelenés felkínálja a könyvszerűséget. A kéthavi, ha­vi kiadás más struktúrát, más igényt támasztana, s más munka- módszert követelne a szerkesz­tőségtől is, amely - mint az egyi szerkesztő elárulta - most gyakor­latilag e-mailen működik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents