Észak-Magyarország, 2002. június (58. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-12 / 135. szám
2002. június 12., szerda ÉSIM-MAfiYARORSZáet GAZDASÁG / 5 A múlt kincsestára Garadna (ÉM) - A Szinva- és Garadna-völgy számos kultúr-, ipar- történeti és természeti értékekkel rendelkezik, amelyek egy részét az Erdészeti Gyűjtemény is őrzi. Az ember már évezredekkel ezelőtt megtelepedett ezen a vidéken. Hermán Ottó a bükki barlangok feltárása során pattintott kőeszközök maradványait találta meg, ezek a gyűjteményben is megtekinthetők a Bükk hegységben fellelhető ásványokkal együtt. A Szinvavölgyi Állami Erdei Vasút (LÁÉV) 1919-21-ben épült meg, elősegítve a térség feltárását, a faanyag gazdaságos szállítását, történetét az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó mész- és szénégetés eszközeinek társaságában az Erdészeti Gyűjtemény udvarán található kiállítás mutatja be. A faanyagszállításra használt úgynevezett pőrekocsi, csomagszállító mellett a kitermelt faanyag közelítésének és szállításának módjait szemlélteti a 4 méteres fém félhengerekből összeállítható és áttelepíthető „Király”- féle csúszda és a lóval fogatolható fásszekér. Az épületben a tárgyi eszközök sorát bővítik a vitrinekben elhelyezett szerszámok, kőedények, fűrészek, makettek stb., de ezek mellett írásos anyagok is helyett kaptak. Láthatók fényképek, például az erdei állattartás és csapóvasak képei, illetve a régi Lillafüred látképe, továbbá térképeket, hagyatékokat is kiállítottak. Érdekesség, hogy a vitrinekben „Mária Theresia Az Erdők használatának szabályozása és rendtartás” tárgyában kelt királyi rendelete is megtalálható. A múzeumban sok érdekesség látható A természet kirablása A fatolvajok sok kárt okoznak az erdőkben Miskolc (ÉM) - Folyamatos az erdők károsítása, „művelőinek” ez egyfajta életforma. A bűnüldöző szervek határozottabb fellépése azonban mérsékelhetné a rablógazdálkodást - vélekedik az Állami Erdészeti Szolgálat Miskolci Igazgatóságának vezetője. Steiner József kifejtette: a természet kirablása elsősorban a hátrányos helyzetű lakosság számlájára írható, Bódva, Sajóvölgy, Sajóhidvég, Ózd környéke és a Hernád mentén telepített őshonos fafajták mind a falopások „áldozatai”. A zsákmányolás hatására az erdők fogyatkoznak, el- bozótosodnak, a megmaradt fákat sem tudják sok esetben megmenteni.- Minden fafajtának meg van az életciklusa, egy tölgy például 80-100 évesen éri el a vágásérett kort. A lopott fák többsége persze nem ér meg ennyi időt, Alsózsol- cán is ligetesre ritkultak, vagy „tűntek el” pár hektáros erdők, s a hátrahagyott erdőcske nem tölti be funkcióját. A tulajdonosnak a maradék fa kivágásából annyi bevétele sem származik, hogy felújítsa az erdőt - hangsúlyozta az igazgató. - Éves szinten 10-12 ezer köbméter fát lopnak el, ez a kár sok-sok millió forintot tesz ki, és ez nem tükrözi a valódi veszteséget. Mint megtudtuk, elsősorban télen járják a fatolvajok az erdőket, 20-30 fős csapatokban károsítva azt. Steiner József szerint fontos lenne, hogy a rendőrség komolyabban foglalkozzon ezekkel az ügyekkel, mert a hatékonyabb fellépés visszatartó erőt jelenthetne. Az oldalt összeállította Olajos Katalin, a fotókat Bujdos Tibor készítette. Ismerkedés Az Északerdő Rt. területének bejárásán az első fotózást jámboran, mi több érdeklődve tűrték és szemlélték, de állomás Nagymező volt, ahol a Lipicai ménes állt a figyelem kö- - mint az felvételünkön is látható - egymást közötti játékuk zéppontjában. Az újságírók és fotósok kedvencei a simogatást és időnként kevésbé békés. L vüÍi ' , 1 V| VHp hírÖM 1 • II IW; 1 .~(A> wR \W Jl I • A A Te erdőd is: ismerd meg, óvd! Egy újságíróknak szervezett programon a térség erdőinek problémáit szemléltették A Bükk erdeivel Ismerkedtek az országos sajtó képviselői Miskolc (ÉM) - Az erdő károsodásáról, kezeléséről tájékoztatott, illetve a természet védelmére hívta fel a figyelmet az „Újságírók az erdőért” című országos program. Az Országos Erdészeti Egyesület minden évben megrendezi az újságíróknak az erdőgazdálkodásról szóló tájékoztató programsorozatát. Idén kétnapos rendezvény keretében az Észak-magyarországi Északerdő Rt. területén mutatták be az erdő hasznosságát, az erdőkárosodást és kezelési lehetőségeit. Számos programmal és különböző helyszínek meglátogatásával a természetszerű- természetközeli erdőgazdálkodás iránti törekvésükre is rávilágítottak a társaság képviselői. Az egykor volt diósgyőri koronauradalom erdeiben a XVIII. század második felétől egyre intenzívebb lett az erdőkiélés folyamata - az állattartás és földművelés miatti erdőirtások az erdőterületek csökkenését eredményezték, a növekvő faanyagszükséglet pedig a meglévő erdők rablógazdálkodás útján történő leromlásához, kedvezőtlen alakulásához vezetett. őshonos fafajok Az Északerdő Rt. 14 erdészeti igazgatósága révén több mint 100 ezer hektár állami tulajdonú erdő kezelését látja el. A Répáshutai Erdészeti Igazgatóság az erdészetek egyikeként a Délkelet-Bükk- ben, a Bükk-fennsík peremén és attól délre, zömében a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó védett területeken végez erdő- és vadgazdálkodási tevékenységet. A rendezvény egyik állomásán a Bükk-fennsík bükk és fenyő erdősítések károsodásának komolyságát emelte ki Vasas Ernő, az erdészet igazgatója. A fiatal erdősítésekben az évenként rendszeresen (lombfakadást követően) jelentkező erős kései fagy károkat okoz - elsősorban a lankás, fagyzugos részek bükkel, vörös- és lucfenyővel beültetett telepítéseiben. Ez növekedésveszteséget, csemetepusztulást okoz, illetve kártétel az erdőségek befejezésének elhúzódása is. A kevésbé fagyérzékeny, a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó csemetékkel való erdősítés pedig egyelőre nem megoldott. A lucfenyőknek további csapás - azon is túlmenően, hogy itt nem őshonosak és termőhelyi szempontból határterületen élnek - az aszályos időjárás, a gyökérrontó tapló megjelenése és a levegőszennyezettség. Ennek áthidalása az őshonos fafajokból álló állományok létrehozása lehet. A sűrűn tartott, időben nem gyérített fenyvesek állományromlását idézheti elő a lombkoronára ráfagyó hó, a terhelés következtében ugyanis a fakorona leszakad, vagy a törzsek kettétörnek. Ez idő előtti fakitermeléshez vezet. „Tanösvényre” lépnek az erdei iskolákban Miskolc (ÉM) - Az FVM Erdészeti Hivatalának támogatásával létrehozott erdei iskolákban 2 kiépített, állomásokkal és tájékoztató táblákkal ellátott tanösvény, 1 erdei szabadtéri tanterem és szervezett programok segítik a diákok tudatos környezeti nevelését. A pisztrángtanösvény úthosz- sza 3,8 kilométer, ennek bejárása körülbelül 3 órát vesz igénybe. Garadna végállomásról indulva a Szövetségi-forrás-Közép Garadna-Garadna-patak-Turista emlékpark-Háromkűt érintésével, majd a kiindulóponthoz visz- szaérve járható be a tanösvény. A tananyag terepi megfigyeléséhez, kiegészítéséhez 9 bemutatóállomás nyújt segítséget. A varbói erdei tanösvény mentén 15 állomás mutatja be az erdő élettelen és élővilágát. Útvonala valamivel rövidebb 2,7 kilométer, amely hozzávetőlegesen 2,5 óra alatt járható végig. A lillafüredi kisvasút és a tanösvények térképe V~- - y~ir r TiimMíc ya/ Borsod- Abaúj-Zemp lén megye Faitrasgoddr hdtatli jyújomtny^ Omam C3 Garadna ^ G8"*‘"a. ^ a ► - ay UMfurao Pisztrángos a völgyben A garadnai pisztrángos Magyarország első pisztrángtelepe. Hermán Ottó már 1906-ban felvetette megépítését, de csak a Hámori-tó hal- pusztulását követően vették elő terveit. Eredetileg nem a mostani helyszínt jelölte ki a növény- és állattan tudora, 1932-re azonban a Garadna-völgy tette lehetővé kivitelezését. Hojtsy György tulajdonostól megtudtuk, a sebes pisztráng az egyetlen őshonos pisztrángfaj a Kárpát-medencében, amelynek tenyésztésével hazánkban csak itt foglalkoznak. Emellett szivárványos pisztrángot, arany pisztrángot és pataki szaj- blingot is tenyésztenek.
