Észak-Magyarország, 2002. május (58. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-31 / 125. szám

2002. május 31., péntek KULTÚRA / 6 0 Kórusok a Városházán. A Linzi „Mosaik" Kamarakórus ad hangversenyt ma, pénteken este 6 órától a Miskolci Városháza dísztermében. Közreműködik a Miskolci Cardinal Mindszenty és a Can- tus Agriensis Kamarakőrus. 0 Könyv az Avasról. György Horváth László: Avas, te gyönyörű szemét-domb című drámakötetének bemutatóját tartják június 3-án, hétfőn délután 5 órától a Mis­kolci Galéria Rákóczi Házának udvarán. Változást akar a társulat Miskolc (ÉM - MG) - „Bejött! Ez bejött!” - lelkesedett az egyik dolgozó a miskolci színház társulati ülésének végén a szavazás ismertetésekor. Az eredmény a színházat ismerők számá­ra nem volt meglepő. A jelöltek - egy kivétellel már dolgoz­tak a miskolci színházban:- Olyan helyre pályáztam, ahol jó élmé­nyeim voltak - fogalmazott Árkosi Árpád, aki a 90-es évek elején volt rendezője a színház­nak. Beke Sándor a 70-es évek közepén itt általa színre vitt előadásokat - köztük a Mon- na Vannát, a Fürdőigazgatót - idézte fel. Se­regi Zoltán az általa rendezett Tűzijáték című musical szereplőit kereste tekintetével a hall­gatóság között. Kiss László a társulat színé­szeként van itthon a mai teátrumban. Az egyetlen, aki nem dolgozott még Miskolcon, Galambos Péter, viszont őt az a barát és mun­katárs - Simon Balázs rendező - mutatta be a társulatnak, aki a felolvasóest-sorozat ré­vén már rendezőként, színészként is meg­fordult itt. Valószínűleg e helyismeretnek köszönhető, hogy a jelöltek érzékelték a prob­lémákat, s nagyjából mind ugyanazokról a megoldásra váró feladatokról szóltak. Kivétel nélkül mindenki csapatban gon­dolkozik: ami egyrészt azt jelenti, hogy min­denki különválasztaná a próza-, az opera- és a tánctagozat működését, valamint fon­tosnak tartották, hogy mind a művészi, mind a műszaki gárda erős, stabil legyen: ne hakni jellegű alakításokat nyújtsanak a fővárosi vendégek, s ne legyen átjáróház a színház a műszakiak számára sem. A művészi kérdések közül a kortárs ma­gyar dráma hangsúlyos jelenlétét, a belső ügyek közül a bérezést emelték ki a jelöl­tek. Az egyik kulcskérdésnek a nyári szín­ház ügye bizonyult - erre vonatkozott a „közönségkérdések” egyike is. A gyakor­lattal ellentétben mindegyik jelölt újdon­ságot vinne színre a repertoárdarabok he­lyett nyáron, s rendeznék a nyári szezon bérezését, játszási idejét is.- A világon olyan nincs, mint itt, hogy a nyári szezon miatt késő ősszel kezdődik az évad, s ezért előfordul, hogy bérletes nézők csak januárban jönnek először szín­házba - hangoztatta az egyik jelölt. Mindannyian fontosnak tartják az ope­rafesztivállal való kapcsolatot, a Kiss Lász­ló munkatársaként bemutatkozó - Miskol­con korábban ugyancsak dolgozó - Nagy Viktor ki is emelte Müller Péter Sziámi­val való személyes barátságot, amelyet há­rom közös produkció is tovább erősített, s amely garancia a további együttműködésre. A többfelvonásos produkció játékidejét kitevő ülés egyik fontos kelléke végül nem jutott szerephez: a társulat háta mögött el­helyezett telefon nem szólalt meg - a je­lenleg egy chicagói színtársulattal dolgo­zó, újra pályázó Hegyi Árpád Jutocsa igaz­gatóval nem sikerült a színház művészeti főtitkárának, Koncz Boglárkának telefon­összeköttetést teremtenie. Az igazgatójelöltek után egyetlen hölgy­ként felszólalt Rási Katalin is, a Színházi Dolgozók Szakszervezetének ügyvezető tit­kára, aki gyermekfejjel itt látott először színházat: - Bárki is legyen az igazgató, a méltóságotokat ne hagyjátok veszni! - hangzott a figyelmeztetése. S többek szerint e rendkívüli ülés cél­ja is ez volt: méltósággal, egyértelműen ki­nyilvánítani, hogyan vélekednek a jelen­legi vezetésről, iÜetve az igazgató-főren­dezői posztra pályázókról. Szavaztak... Fotó: Dobos Klára Kiss Lászlót támogatják A Miskolci Nemzeti Színház igazgató-főrendezői posztjára hatan pályázták. Szakszerve­zeti kezdeményezésre tegnap délelőtt a társulat is meghall­gatta a pályázókat - legalább­is Árkosi Árpádot, Beke Sán­dort, Galambos Pétert, Kiss Lászlót és Seregi Zoltánt. A jelenlegi vezetővel, az éppen külföldön rendező Hegyi Árpád Jutocsával nem sike­rült telefonos kapcsolatot teremteni. A társulat - 17 ember kivételével - mindene­setre a leváltását szeretné: a jelenlévő 195 tagból 183-an adtak le érvényes szavazatot. A legtöbben - 129-en - Kiss Lászlót és csapatát szeretnék a vezetésben látni, Árkosi 16, Beke 5, Galambos 9, Seregi pedig 7 szavazatot kapott. Fotók: Dobos Klára Önálló művészi rangot! Visszahozni a fénykort Miskolc (ÉM - ML) - Árkosi Árpád Jászai-díjas rendező szabad szellemi foglakozású művészként pályázik a miskolci színház igaz­gató-főrendezői posztjára. A jelölt az „otthonszerű szín­ház” megvalósítását képviseli, ami szerinte annyit jelent, hogy a szín­ház egymást értő és tisztelő embe­rek közössége. Olyanoké, akik a színtársulatot nem önreklámozás­ra használják, hanem saját értékei­ket az elmélyült előadások megal­kotásában tudják megmutatni. Színházvezetési programja megva­lósításába Árkosi Árpád elismert alkotók bevonását tervezi, akik a miskolci színház művészeti megújítását ígérik. A majdani tár­sak közül vele együtt pályázott a vezető koreográfusnak kiszemelt Bozsik Yvette, aki a tánctagozat vezetése mellett kortárs balett-mű­helyt hozna létre, Schilling Árpád színművész, aki a prózai tagozatot ve­zetné, míg Horváth Ádám opera­énekesé len­ne a színház zenei tagoza­ta. Árkosi Ár­pád kiemelte: tabban kell vállalnia három tago­zatát. Művészeti alapját olyanná kell tenni, hogy ne szoruljon ven­dégművészekre, így a színház sa­ját produkcióira helyeződjön a hangsúly. Azokra jusson pénz, akik itt élnek, ennek a színháznak a tagjai, műszaki közreműködői. Elkerülendő ezzel - fogalmazott a prózai színház gyakorlatára utal­va -, hogy hakni-jellegű attrak­ciókhoz asszisztáljon a miskolci társulat. Miskolc (ÉM - ML) - Beke Sándor rendező, akinek pályafu­tása Miskolcon kezdődött, tervei ismertetését azzal kezdte: szeret­né visszaadni Miskolcnak a szín­ház nemzeti rangját. Visszahoz­ni azt a fénykort, amikor a vá­ros teátrumáról úgy beszéltek, mint az ország első színháza. A rendező jelenlegi munkáira utalva tett említést a kortárs drá­ma iránti elhivatottságáról. A mai drámának a színházművészetben betöltött szerepét Miskolcon egy saját szerzőket felvonultató drá­maműhely létrehozásával erő­sítené. Beke György egy sajátos, egészen Krakkóig nyúló, a felvi­déki hagyományokhoz kötődő szín­házi látásmódról és ízlésről beszélt, aminek megvalósítása a magyar- országi színjátszásban egyedülálló­an fölismerhetővé tenné Miskolcot. A stúdiómunka, a kamara és a nagyszínházi előadások kö­zött egyen­súlyt szeret­ne teremteni A legkisebb korosztályra gondolva visszahozná a nagyszínház­ba a mesedarabokat, melyekben a legjobb színészek játszanának. Emellett olyan repertoárt szeret­ne, ami az oktatási intézmények számára megkerülhetetlen előadá­sokat vonultat föl. A operatagozat fejlesztése kap­csán a jelölt hangsúlyozta: olyan társulat szükséges, amihez keve­sebb vendéget kell hívni. Az operettelőadásokat pedig szerin­te „exportképessé” kellene ten­ni, hogy a műsor például bajor területen „eladható” legyen. Árkosi Árpád a színháznak nyíl­Beke Sándor Hangsúly a műhelymunkán Rendezés miatt távol Miskolc (ÉM - ML) - Galam­bos Péter rendező-díszlettervező bemutatkozásában a közös fele­lősséget és a minőségi csapat­munkát hangsúlyozta, ezért is mutatkozott be a színész-rende­ző Simon Balázzsal együtt, miu­tán a miskolci színház vezetésé­re közösen pályáztak. Érzékeltet­ni kívánták ezzel is, hogy az igaz­gatói és a főrendezői státuszt kü­lön szakmának tartják ugyan, de a színházvezetést csapatmunká­ban képzelik el. A szakmaiságot számukra a műhelymunka jelenti, ennek meg­valósítása szerintük a gazdasági­költségvetési területen átcsoporto­sításokat kíván meg. Galambos Pé­ter kiemelte: ők a színházhoz an­nak .művészi oldala felől közelíte­nek, a gazdasági feladatokat egy társigazgatóra bíznák. Ügyvezető­ként az intendáns feladata volna a szakmai aránytalanságok meg­szüntetése. Munkaköre teljes értékű lenne, magá­ba foglalná a gazdasági és a műszaki feladatokat, mintegy pro­ducerként mű­ködne közre a művészeti program megvalósításában. A jelölt kiemelendőnek tartot­ta, hogy elképzelésük szerint öt éven belül országos hírű és szín­vonalú színházzá válhatna köz­reműködésükkel a miskolci szín­ház, jelenlegi, nehéz anyagi kö­rülményei ellenére is. Hogy ez megvalósítható, Galambos Péter és Simon Balázs korábbi, szín­házteremtő munkáikra utaltak. Hozzátették: olyan társulatot sze­retnének Miskolcon látni, ami összetart, szellemi kört épít. Miskolc (ÉM) - Elektronikus levelet juttatott el szerkesztő­ségünkbe Hegyi Árpád Jutocs- a, a Miskolci Nemzeti Szín­ház igazgató-főrendezője, amelyben magyarázatot szol­gáltat arra, miért nem tar­tózkodik Magyarországon a színidirektor-választás nap­jaiban. A Miskolci Nemzeti Színház amerikai kapcsolatai akkor in­dultak dinamikus fejlődésnek, amikor ohioi testvérvárosunk­nak, Clevelandnek a színházával kerültünk testvérszínházi kap­csolatba. A clevelandi színházat nagy sikerrel láttuk vendégül, ahogyan mi is nagy sikerrel ját­szottunk Clevelandben. A cleve­landi sikernek híre ment Chica­góban is, ahol az Egyesült Álla­mok operettszínházainak egyike, a Light Opera Works működik. Ez a színház szeretett volna auten­tikus ma­gyar operet­tet autenti­kus magyar rendezésben bemutatni, így keresett fel az igazgató, akinek először a Marica grófnőt ajánlottam. A premier tavaly júniusban volt, szerencsére nagy sikerrel. Ezen felbuzdulva, még tavaly aláírtunk egy szerződést arról, hogy idén Lehár Cigányszerel­mét rendezem Chicagóban. 0- lyan időre kötöttünk szerződést, amely nekem megfelel, hiszen az senkinek nem juthatott eszébe, hogy színházigazgató-választás jú­niusban legyen. Tee A Cigánysze­relem chicagói bemutatója egy ki­csit Miskolc sikere is lesz. Galambos PéterHegyi Á.Jutocsa Művészet és közösség Miskolc (ÉM - ML) - Kiss László a Miskolci Nemzeti Színház művészeként az intézmény jelenle­gi működésében és működtetésben tapasztalható ellentmondásokra adott válaszok mentén fogalmazta meg igazgató-főrendezői pályázatát. Álláspontja szerint a színház­ban folyó művészeti munka alap­ját a bizalomra épülő, erkölcsi- és anyagi megbecsüléssel is já­ró, jó munkahelyi légkör jelenti. Kiemelte a színház stabil és ki­számítható gazdálkodásának fon­tosságát, ami megszüntetné a ta­pasztalható pazarlást. Kiss László a színház jelenle­gi társulatát töredéktársulatként jellemezte, amiből hiányoznak bizonyos szerepkörök. Nincs utánpótlás és továbbképzés egyetlen területen sem, noha ez emelné a szakmai színvonalat. A prózatagozat vezetésére je­lölt, színészként Miskolcon is ismert Kiss József kifej­tette: elvük a gondolat közvetítése, a közönség kiszolgálása, aminek csu­pán eszköze a színház. Egy új magyar dráma-fesztivál meg­teremtésével azonban Miskolcot a mai magyar dráma műhelyévé kívánják emelni. A zenei terület vezetésére fel­kért Nagy Viktor - aki jelenleg az operaház rendezője - a minő­ség jelszaváról beszélt a zenés da­rabok kapcsán. A miskolci ope­rafesztivál támogatását kiemel­ten fontosnak nevezte, Müller Pé­ter Sziámihoz fűződő barátsága okán pedig biztosítottnak látja a fesztiválnak nemcsak a megtar­tását, de továbbfejlesztését is. Miskolc (ÉM - ML) - Seregi Zoltán, aki rendezőként pályázik a Miskolci Nemzeti Színház igaz­gatói posztjára, pontokba szedte, milyen főbb elvekben látja a vi­déki teátrum lényegét. Pályázatában megfogalmazó­dott: bővíteni kívánná a bemuta­tók számát, ezzel együtt részben üzleti alapra helyezné az előadá­sokat. Rugalmas játékrendet ala­kítana ki ahhoz, hogy el tudják adni a városon kívül az évadon­ként tervezett 13-14 bemutatót. Az előadásszám emelése az ifjúsági és gyerekelőadások számának nö­velésével is együtt járna. Seregi Zoltán olyan, előregon­dolt műsortervet képzel el, ahol a színészek legalább fél évre előre tudnak tervezni, hogy ehhez iga­zíthassák más munkáikat. A jelölt hangsúlyozta a szín­ház külföldi jelenlétének fontos­ságát, hogy a miskolci teátrum régióközpon­túvá váljék. A Kelemen Csaba szín­művész sze­mélyében be­mutatott mű- vészeti-veze- tő-jelölt a tár­sulat csapat­ként való összetartásáról szólt. Ki­emelte annak fontosságát, hogy az előadandó színdarabokat a társulat színészeire találják ki, ne pedig vendégekre. Céljuk a színház kiszámítható anyagi hátterének, a színészek anyagi biztonságának megterem­tése és a műszaki személyzet meg­becsülése, túlmunkájának hono­rálása. Vonatkozik ez a nyári színházra, illetve az operafeszti­vál kiszolgálására is, amiben a közreműködést a színháziaknak jelenleg nem fizetik külön. Seregi Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents