Észak-Magyarország, 2002. május (58. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-31 / 125. szám

2002. május 31., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG ‘é AKTUÁLIS / 3 HÍRCSOKOR 0 Kórházi gyermeknap. Gyermeknapi majálist rendez a B.-A.-Z. Megyei Kórház a Szentpéteri kapui sportpá­lyán holnap, szombaton dél­előtt fél 10-től. A vidám rendezvényre dél­után 1 óráig várják az intézmény munka­társait és azok családtagjait. 0 Óvodai gála. Zenés-táncos gálamű­sort rendez az Árpád Utcai Óvoda és Vár Utcai Tagóvodája ma délután 5 órától az Ady Endre Művelődési Házban. 0 Gyermeknap. Gyermeknapra várja a környék gyermekeit a Bársony János Ut­cai Óvoda június 1-jén délelőtt 10 órá­tól délután 4 óráig. JEGYZET Négy csokor virág Hegyi Erika KHE@inform.hu Ferike édesanyja már befejezte a munka utáni bevásárlást. A buszmegálló helyett azonban a virágbolt felé vette az útját. Holnap pedagógusnap. Szeretett volna virágot küldeni gyermekével az is­kolába. Nézzük csak. Az osztályfőnök. Ő már az első félév után azt tanácsolta, hogy vi­gyem el Ferikét egy másik osztályba, mert túlságosan rontja az átlagot. Azt is mond­ta, hogy a gyerek nem tud együtt haladni a többiekkel, mert nem figyel, ábrándo­zik, lassú, és egyébként is, semmit sem tud, amit kellene. A testnevelő szerint Ferike enyhén szólva mackós alkatú. Bár a jószándék megvan benne, de a leglassabban fut, a legrövidebbet ugorja, a gimnasztika sem az erőssége, és ha csapatverseny van, in­kább kiülteti, mert úgysem választják a társai. A matematikatanár szerint Ferike úgy számol, mint egy elsős, kézzel-lábbal. A múltkor oda is szólt neki, hogy a padtársa ujjait is vegye kölcsön. Jó poén volt, mert az osztály harsányan kacagott. Ferike ettől aztán azt is elfelejtette, hogy mennyi kétszer kettő, és amikor elővette zsebken­dőjét, hogy megtörölje könnyes szemeit, a zsebéből kiesett Döme nevű kismackó- ja, amire aztán a matematikatanár ráfogta Ferike iskolai sikertelenségét.- Látod kisfiam! Ez a te bajod! A játé­kon töröd a fejed, nem a leckén! - hang­zottak vádak. A magyartanár. Igen, Márta néni. Ő rájött, hogy Ferike szeret olvasni, sőt ver­set és regényt írni és szavalni is. Minden magyaróra a kisfiú egy-egy versével vagy meséjével kezdődött. Kiderült, hogy Feri­ke szépen énekel, így Márta néni tanácsá­ra a kisfiú zeneiskolába kezdett járni. Las­san a pszichológusra sem volt szükség. Ferike édesanyja végül négy csokor virá­got köttetett. Három tanárnak és egy pe­dagógusnak. VILLÁMV0KS „Nem indokolt” személycserék Tegnapi kérdésünk: Indokoltnak tartja-e az új kormány által kezdeményezett személy- cseréket? A leadott voksok aránya: igen: 41 % nem; 59 % Mai kérdésünk: Megbecsült-e a pedagógusi pálya? on ORSI fSZMIMGYUUffiSZfiG# Szavazatát leadhatja: www.boon.hu Külföldi kérője akadt a Mivíznek Tanulmánytervet készíttetett a tulajdonosi bizottság az rt. fejlesztésének alternatíváiról Miskolc (ÉM - Hl) - Tanul­mányterv készült a Miskolci Vízmű (Mivíz) Rt. fejlesztési lehetőségeiről. Az anyag vizs­gálja az esetleges privatizáci­ót is. A kérdéssel már több mint egy éve foglalkozik az önkormányzat. Egyre több helyről hallani: az önkormányzat értékesíteni kíván­ja vízszolgáltató cégét, a Mivíz Rt.-t. Juga György alpolgármester kérésünkre kommentálta a felve­tést. Mint mondta, a cég kiváló­an működik, nagyszerű értéke az önkormányzatnak. Külföldi cégek valóban érdek­lődnek, de a város számára nem a profitszerzés az elsődleges szem­pont, hanem a színvonalas, olcsó szolgáltatás biztosítása.- Készült ugyan egy tanul­mányterv, amelyet a tulajdonosi bizottság tárgyalt, de ez a tanul­mány az rt. fejlesztési lehetőségeit vizsgálja, nem privatizációs célo­kat szolgál - foglalta össze az al­polgármester. Leszögezte: nincs előkészületben a Mivíz privatizá­ciója. Ezt Szűcs Erika, az MSZP-frak- cióvezetője is megerősítette. Ő részletesebben is szólt a tanul­mánytervről. Mint mondta, az előkészítő munka, ami a szolgál­tató cégnek közel 7 millió forint­jába került, hozzávetőleg másfél éve tart. A tulajdonosi bizottság többször foglalkozott a témával, pályázatot írt ki a tanulmányterv elkészítésére.- Az világos, hogy valamit ten­ni kell. A Mivíz tőkeinjekcióra szorul, a Barlangfürdő fejlesztése ugyanis szinte a teljes amortizá­A barlangban: a város megtartaná a fürdőtFotó: Adám János Nem zárkózik el Kohold Tamás polgármes­ter sem zárkózik el a külső tőke bevonásának lehetőségé­től a Mivíz esetében, de, hang­súlyozta, a különféle lehető­ségek feltárása nem feltétle­nül kell, hogy privatizációhoz vezessen. Amit biztosan leszö­gezett: amíg ő a polgármester, és ha újra ő lesz, a Bar­langfürdő megmarad önkor­mányzati tulajdonban. Kérdé­sünkre válaszolva azt mond­ta, hogy a vízszolgáltató cég fejlesztési terveiről készült ta­nulmány, véleménye szerint, ebben az évben nem kerül a képviselő-testület elé. ciós forrást elviszi. A vezetékek felújításának elmaradása miatt keletkező kár elhárítási költsége több mint fél milliárd forint éven­te. A szocialista frakció nem zár­kózik el attól, hogy az önkor­mányzat tulajdonostársat keres­sen (a törvény szerint önkor­mányzati cégtulajdonból maxi­mum 49 százalékot lehet eladni). Szűcs Erika is kiemelte, hogy külföldi cégek, köztük például az RWE Umwelt Kft. meglehetősen nagy érdeklődést mutatnak a Mi víz iránt.- A döntés igen körültekintő előkészítést igényel, alaposan vé­gig kell gondolni az esetleges pri­vatizáció előnyeit, hátrányait. Biztos vagyok abban, hogy a té­ma a helyhatósági választások előtt nem kerül a képviselő- testület elé - mondta. Miért lenne a cég vesztesége? Felmerül a kérdés: a Bar­langfürdő rekonstrukciója mi­ért a Mivíz Rt.-nél jelentkezik veszteségként, miért nem az ön- kormányzatnál? Hiszen a felújí­tását, bővítését az önkormány­zat kezdeményezte, az önrészt is az önkormányzat vállalja. Juga György:- Nem veszteségként jelent­kezik, hanem esetleges fejlesz­tési forrásokat von el az alap- tevékenységtől. Az önkor­mányzat ugyanis csak részben finanszírozza a fejlesztések önrészét, de ebből komoly te­her hárul a Mivíz Rt.-re is. Hozzá kell persze tenni, hogy ezek a beruházások a cég va­gyonát növelik. Összességében tehát elmondható, hogy a Mivíz Rt. egy jól gazdálkodó, nem veszteséges cég, amely­nek a privatizációja stratégi­ai hiba lenne az önkormány­zat részéről. Szűcs Erika:- Az önkormányzat csak hozzájárul a fejlesztésekhez, a teljes önrészt nem állja. A veszteség azonban nem ettől függ. A Barlangfürdő nélkül a Mivíz az alapszolgáltatásra, a vezetékek cseréjére fordíthat­ná ezt a pénzt, amire nagy szükség lenne. M eglehetősen köztu­dott, hogy a peda­gógiához is mindenki ért, mint a futballhoz, de senki sem csinálja tökéletesen. Én nem pa­naszkodom, mert a pá­lyán töltött 30 év alatt annyi szeretetet kaptam a gyerekektől, hogy nem fáradok bele a munkámba, legfeljebb elfáradok egy kicsit az év végére. Gyarmati Péterné, tanító A pedagógusokat szer­intem nem ez foglal­koztatja elsősorban. A legfontosabb a hivatás- tudat és az elhivatott­ság. Ha valaki igazi pe­dagógus, akkor számára tanítványainak sikere nyújt örömet. Szeretettel minden gyerekhez meg­találhatjuk az utat, és ha így teszünk, egészsé­ges személyiségek vál­nak belőlük. Tóth Dénesné, tanító A mióta pedagógus va­gyok, azóta minden kormány igyekezett va­lamit tenni a pedagógu­sok társadalmi és anya­gi megbecsüléséért. A társadalmi megbecsülés a nyugatról bejövő hatá­sok miatt egyre keve­sebb, az anyagi pedig azért nem sikerült, mert az eddigi emelések csak az inflációt követték. Dr. Korcsmáros Attiláné, ISKOLAIGAZGATÓ Ú gy érzem, a tanítók­hoz és a tanárokhoz képest az óvodapedagó­gusok munkáját sokkal kevésbé becsülik a tár­sadalomban. Ennek egyik oka lehet, hogy az iskolában osztályzatot kapnak a gyerekek, az óvodában pedig nem. Az alapfeladatokon kívül pedig nagyon sok plusz­munkát végzünk. Kissné Kiss Gabriella ÓVODAPEDAGÓGUS A z ismerőseim köré­ben megbecsülnek. Az anyagi elismeréssel már más a helyzet, pedig a társadalmi megbecsülé­sünk növekedéséhez is vezetne, ha a végzett munkánk és felelőssé­günk mértékében kap­nánk a fizetésünket. A gyerekektől kapott szere­tet ennél fontosabb, és kárpótol is bennünket. V égné Theisz Mariann, ÓVODAPEDAGÓGUS PEDAGÓGUSNAPI BESZÉLGETÉS Aki prófétává tudott lenni a szülőfalujában Beszélgetés Tóth Bélával, a mezőnagymihályi általános és zeneiskola igazgatójával Mezőnagymihály (ÉM - FL) - Azt mondják, nehezen lehet valaki a szülőfalujában pró- féta.Tóth Béla, a Mező­nagymihályi Petőfi Sándor Általános és Alapfokú Zene­iskola igazgatója ezt a hiva­talos pecséttel nem hitelesít­hető elismerést mégis kiérde­melte. Mezőnagymihályon született, szülőfalujában 34. éve tanít, 10. éve igazgató. Negyvenhárom esztendei munkaviszonnyal a háta mögött, nyugállományához közelítve is állítja: ha még egy­szer kezdené, akkor is pedagó­gus lenne.- Nagyon jó összetételű és na­gyon jól képzett pedagóguscsapat áll mellettem. Olyanok, akik szabadidejükből is sokat áldoz­nak a gyerekek felkészítésére. Együtt valljuk, hogy minden em­ber értékes és tehetséges. Törté­nelemből, színjátszásból, labda­rúgásból, zenéből... Pedagógiai ff ............... Hálával tartozom a szüleimnek, akik erre a pályára irányítottak annak idején. Tóth Béla pedagógus ....................................................ff programunk szerint gazdag, sok­színű, esélyegyenlőséget biztosí­tó iskolát akarunk, amelyben mi­nél több tanulót szeretnénk si­kerélményhez juttatni. Tesszük ezt úgy, hogy értelmes rend, fe­gyelem és komfortérzés uralko­dik az iskolában.- Miből táplálkozik a hivatás- tudata?- Hálával tartozom a szüleim­nek, hogy erre a pályára irányí­tottak. Sárospataknak, ahol 1959- ben végeztem el a középfokú tanítóképzőt és ahol nagyszerű ta­nárok tanítottak. Életem során végigjártam a szamárlétrát és még bírom. Voltam beosztott nevelő, megyei történelmi szak- felügyelő, szaktanácsadó, igazga­tóhelyettes, vagyok igazgató. Munkámnak is köszönhetően épülőben van az iskola tornater­me, amit októberben átadhatunk.- S ezekért mennyi elismerés járt önnek?- Nem panaszkodom! Lehet, sokan nem is hiszik el nekem, de ha még egyszer kezdeném, akkor is pedagógus lennék. Megkaptam 1994-ben a Szak- szervezeti Művészeti Kulturális Díjat, merthogy 25 éven keresz­tül művelődési házat is irányí­tottam. Erkölcsi elismerést je­lentett, hogy 2001-ben a térség­ben az Év iskolaigazgatója cím­mel tüntettek ki. Publikációi­mért is kaptam elismerést, de hát mindezek nem a legfonto­sabbak. A legfontosabb az isko­la, legfontosabbak a gyerekek és legfontosabb a nevelő-oktató munka. Az, amit csak szívvel, lélekkel, hivatástudattal lehet csinálni. Ezt szeretném folytat­ni, akár még nyugdíjkorhatá­rom után is.

Next

/
Thumbnails
Contents