Észak-Magyarország, 2002. május (58. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-24 / 119. szám

2002. május 24., péntek KARRIER / 7 A SIKER ÚTJÁN A tökéletességre való törekedés Miskolc (ÉM - MA) - Soha nem vágytam elérhetetlen csúcsok meghódítá­sára, mindig apró cé­lokat tűztem magam elé, így haladtam előre - vallja Gáláin - bos István, a Vigadó Étterem vezetője. Miskolcon, a vendéglátó-ipari középis­kolába járt, ahol technikusi minősítést szerzett, ezt követően a vendéglátó-ipari főiskolát is elvégezte.- Mint mindenki ebben a szakmában, én is felszolgálóként kezdtem, majd né­hány év múltán az Avas Szálló üzletveze­tője lettem. Tíz évre tanárnak állt a miskolci Ber- zeviczy Vendéglátói és Kereskedelmi Kö­zépiskolába.- Szerettem tanítani, elhivatottan képez­tem a szakembereket, mert fontosnak tar­tom az utánpótlás kinevelését. A rendszerváltáskor a Tudomány és Technika Háza kávézóját üzemeltette, majd a tapolcai Junó Hotel Étterem igaz­gatója lett. Öt éve a Vigadó Étterem üzlet­vezetője.- Az életem a vendéglátás, szeretek az emberekkel a foglalkozni. A szakma leg­nagyobb kihívása, hogy az az ember, aki belép az étterembe, olyan kiszolgálásban részesüljön, ami ki tudja kapcsolni, hogy feltöltődve távozzon. Minden nappal új időszak kezdődik, és a nap végén befeje­ződik, minden nap egy új kihívás, ami­ből mindig tanulunk. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen több évtizede sikeresen dolgozom a pályán. A szakmá­mat majdan úgy szeretném befejezni, hogy egy olyan céget hagyok hátra, aminek hír­neve van és sikeres, s nem utolsósorban szeretnék minél több szakembert kinevel­ni, ami nagyon kemény csapatmunka. JEGYZET Munkaadói stratégia Marschalkó Ildikö ILDIKÓ.MARSCHALKO@lNFORM.HU Van egy régi vicc, mely szerint az ál­láskereső elmegy egy megbeszélésre, ahol közlik vele, ha munkába áll, kezdetben csak 50 pengőt kap, de ha minden jól megy, két év múlva 200 pengő lesz a fi­zetése. Erre a jelentkező kis gondolkodás után azt válaszolja: akkor talán visszajön­ne két évvel később. Bár a vicc régi és a pengő is jócskán kiment a forgalomból, viszont a módi, vagy ha úgy tetszik, a munkaadói stratégia, sajnos nem. Manapság is igen csak divatos egy fiatal pályakezdőnek jelképes fizetéseket ajánlani, és azzal „etetni": ha minden jól megy és jól teljesít, akkor egy vagy két éven belül megtöbbszöröződik a fizetése. Csakhogy a gyakorlatban sokszor előfor­dul: nem telik le a két év, mire - külön­böző indokokkal - elküldik az illetőt. Mondván: Nem felelt meg! (Vagyis már nem éri meg a vállalatnak a drágább munkáért való foglalkoztatás.) Aztán a mókuskerék kezdődik élőiről, és hősünk ismét a ranglétra aljáról kezdheti a pako­lást - egy másik cégnél, a szebb jövő ígé­retében bízva. (VI ért abban lehet bízni, hogy a mun­kavállalók is okoskodnak: nem a magas, kecsegtető, jövőbeli, valójában elérhetet­len fizetések csábítanak majd, hanem a belátható, perspektivikus pályák. Könnyen lehet, azt is megérjük egyszer: a magas fizetés, a sok ígéret már eleve gyanús lesz, s mindig elhangzik majd a viccbéli válasz... SZAVAZÁS Ismét szavazásra buzdítjuk olvasóinkat a Karrier oldal kapcsán. Kérdésünk: Önök sze­rint elsődleges motiváció-e a fizetés? A válaszokat a http://karrier.boon.hu internetes portálon várjuk 2002. május 29- én déli 12 óráig. Ugyanitt lehetőség van ar­ra is, hogy részletesebben kifejtsék véle­ményüket a témáról, illetve ehhez kapcso­lódó kérdéseket küldjenek nekünk. SÍ ÍHJiiJ z Jí .J ijj„ J A fizetés másodlagos motiváció?! A magasabb bér csak az elégedetlenségünket szünteti meg, de önmagában nem elég A fizetés nem mindenkit motivál, s ez bizony a munkán Is meglátszik. A fotó Illusztráció Fotó: végh Csaba Miskolc (ÉM - MA) - A legtöbb munkahelyi vezető úgy gondolja, hogy pénzzel lehet a legjobban ösztönözni a beosztottakat. A felmérések szerint sok ma­gyar vezető az anyagiakon kívül nem ismeri a motiváció egyéb módjait. A fizetésemelést azon­ban a beosztottak alapvetőnek te­kintik, így az nem jelent hosszú távú motivációt. A tréningeken végzett kutatások szerint viszont az derül ki, hogy a motivációs té­nyezők felsorolásakor szinte sen­ki nem a .fizetést állítja az első helyre, s általában nem a pénz a legfontosabb oka annak sem, ha valaki munkahelyet vált - fej­tette ki tapasztalatait Pozvai Zsolt, a Door Training Central Europe Kft. ügyvezetője. * Az elismerés, a minőség és a fejlődés A közép- és felsővezetők kö­rében végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az érintettek az elismerést, a munka minőségét, a szakmai fejlődést, az előreju­tást sorolták az első három hely­re, s csak sokadikként jelölték meg a fizetést. Ugyanakkor ar­ra a kérdésre, hogy munkatár­saikat, vezetőtársaikat szerintük mi motiválja, azt válaszolták: a pénz a döntő befolyásoló eszköz. A felmérések eredményei azt mutatják, az alsó- és középveze­tők erőssége a szakmai hozzáér­tés és a tapasztalat, beosztottaik­kal viszont nem mindig tudnak megfelelően bánni, és nem elég jók a motiválásban. A szakem­ber véleménye szerint egy veze­tő számára alapvető tudni: az emberek többsége arra vágyik, hogy pozitív és negatív visszajel­zést is kapjon. Nem szabad csak dicsérni, de rosszabb a hatása, ha a vezető folyton szidja a beosztottait, a legrosszabb vi­szont, ha soha semmilyen vissza­jelzést nem ad. A multiknál már elterjedt A csapatépítés, a társas szük­ségletek kielégítésének igénye nagyon fontos, a jó munkaközös­ség, a támogató munkahelyi lég­kör rendkívül pozitív hatást gya­korolhat a munkatársak teljesít­ményére. Minél inkább gondban van egy cég, annál inkább figyel­niük kell ezekre az emberi té­nyezőkre, krízishelyzet idején a munkahelyi vezetőknek idejük­nek mintegy negyedét erre kel­lene fordítaniuk. A Door Training tapasztalatai szerint a motivációs tevékenysé­gek figyelembevétele, tréningek rendezése elsősorban a multik­nál elterjedt, de a kisebb cégek számára is ugyanolyan fontosak lennének. Mind a cég működése, mind a piaci eredmények szem­pontjából alapvetőek az emberi tényezők és a jól megválasztott vezetői módszerek. Maslow-féle motivációs piramis Abraham Maslow amerikai pszichológus az 1950-es években dolgozta ki a róla elnevezett mo­tivációs piramist. A piramis legalján van a fi­ziológiai szükségletek köre, ez a legalapvetőbb igény. A követke­ző lépcső a biztonság. Ezek fö­lött található a társas szükség­letek köre, amely csapatmunkát és jó munkahelyi légkört jelent. A negyedik lépcső az elismerés szükséglete, a piramis csúcsa pedig az önmegvalósítás. Bérpiaci trendek Magyarországon Mérséklődött a fővárosi és a vidéki fizetések közötti különbség Miskolc (ÉM - MA) - So­kan szembesülnek azzal a ténnyel, hogy egy cég alkal­mazottjaként vagy egy vál­lalat vezetőjeként bérük, fi­zetésük nem éppen verseny- képes. Nagyon sokáig a hazai gya­korlatban a bérek, fizetések nem voltak titkosak, azaz min­denki tudhatta főnöke, kollégá­ja fizetését. Mára ez a helyzet megváltozott. A hatékony és versenyképes vállalatok időről időre tájéko­zódnak bérpiaci helyzetükről. A piackutató cégek felmérései sze­rint a korábbi évekre az volt a jellemző, hogy a felsővezetői fi­zetések mind abszolút, mind pe­dig relatíve jóval nagyobb mér­tékben nőttek, mint az admi­nisztratív és fizikai munkakö­rökben dolgozóké. Ez a különb­ség napjainkra egy százalékra csökkent, összeségében az el­múlt években a fizetésemelés mértéke a versenyszféra mér­tékadó cégeinél nem érte el a 11%-ot. A korábbi évtizedekre az volt a jellemző, hogy az adminiszt­ratív és a fizikai munkavállalók, valamint főnökeik közötti fize­tésbeli különbség csak három­négyszeres volt, míg a különbség napjainkra a tíz-hússzorosára növekedett. Ezek az adatok messze elmaradnak az amerikai ösztönzési gyakorlatra jellemző 50-100-szoros különbségtől. A külföldi cégek jobban fizetnek A külföldi tőke a magyar gaz­daság meghatározó ágazataiban igen jelentős pozíciókat szerzett. Ezek a cégek jelentős mérték­ben átalakították az irányításuk alá tartozó vállalatok ösztönzés­menedzselési gyakorlatát: átla­gosan 60%-kal fizetnek többet hasonló munkakörökben, mint a hazai tulajdonban lévő társa­ságok - áll a Hay Menedzsment Tanácsadó Kft. felmérésében. A jelzett különbségek jóval na­gyobbak, nem ritkán két-három- szorosak a felsővezetői, vezetői munkakörökben mint a beosz­tottak esetében. Változik a fizetési rangsor eleje Az elmúlt években Budapest mellett igen erős ipari centrumok alakultak ki, ennek hatására je­lentősen (26%-ról 16%-ra) mér­séklődtek a bérek közötti különb­ségek a főváros és vidék között. A korábbi években a pénz­ügyi vagy értékesítési és mar­keting munkakörökben dolgo­zók magasan vezették a fizetési rangsort, s ezen munkakörök a mai napig megtartották vezető pozíciójukat. A pénzügyi-köz­gazdasági munkakörökben mu­tatkozó túlkínálat miatt viszont csökkent az ilyen pozíciókban foglalkoztatottak bérelőnye. Az informatika előretörésével az el­következőkben ezek az állások lehetnek a bérpiac sztárjai. Emelkedő bérek Miskolc (ÉM) - A gyorsuló bérkiáramlás és az erősődő fo­rint miatt drágább lett a hazai munkaerő, nemzetközi össze­hasonlításban azonban még mindig olcsó, így nem riasztja el a befektetőket - áll a Világ- gazdaság múlt heti számában. Magyarország egyike azon államoknak, ahol tavaly az IMD World svájci kutatóinté­zet szerint a leggyorsabb ütemben növekedtek a fajla­gos munkaerőköltségek. A 47 országot érintő listán a magyar ipari órabérek dol­lárban még mindig tizede pél­dául a németországinak. A ha­zai foglalkoztatás összköltsége pedig továbbra is csak töredé­ke a nyugat-európainak. Sok külföldi befektetőnek így a magas közterhek ellenére is megéri nálunk foglalkoztatni. Viszont a külföldi befektetők nem alkotnak homogén cso­portot, azaz a tőkeerős mul- tik mellett éppúgy megtalálha­tók a bérmunkában foglalkoz­tató kisbefektetők is, akik ér­zékenyen reagáltak a mini­málbér drasztikus emelésére. A fizetésemelés az el­sődleges motiváció számomra. Viszont egy jó környezetben min­denképpen jobban vég­zem a munkámat. Szűcs Péter (19) P edagógus vagyok, a fizetés engem nem igazán motivál. Nem úgy, mint a gyerekek és a zene, ugyanis zenész vagyok. Körössyné B. Ilona (42) E lsősorban a közeg motivál engem, az emberekkel való kapcso­lat. Persze a pénz, és a karrierlehetőség is fontos. Nagy Attila (27) L étminimumon élek, ha emelnének a fize­tésemen, biztos motivál­na. Amúgy szeretem a környezetem, de az ke­vés a megélhetéshez. Farkas Irma (45) E ngem elsősorban nem a fizetés moti­vál, hanem sokkal in­kább az, hogy kreatív legyen a munkám és jó környezetben dolgozzak. Beke Betti (22)

Next

/
Thumbnails
Contents