Észak-Magyarország, 2002. április (58. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-08 / 81. szám

2002. április 8., hétfő VÁLASZTÁS 2002 / 4 Egy nap, kerületről kerületre: választott a megye 1, 2, 3, 4-ES KÖRZETEK Fagypont körül A választások előtti napon lehulló hó vasárnap is meg­maradt Miskolcon. A kisebb pocsolyák befagytak, az autók megfehéredtek és szavazni is csak nagykabátban volt tanácsos elindulni. Hogy a napsütés ellenére is csípős hideg mennyire befolyásol­ta a szavazók kedélyét, nehéz meg­ítélni, ám tény, hogy azok közül, aki­ket voksolás után arról kérdeztünk, miért jöttek el szavazni, sokan csak hosszas hezitálás után, vagy egyál­talán nem válaszoltak. Jeszenszky Zoltánná, aki élettársá­val, Kucsma Istvánnal és gyermeké­vel, Jeszenszky Zoltánnal járult az urnákhoz, egyértelműen kijelentette, változást szeretnének. Sipeki József és családja szintén erre szavazott, hozzátéve: azt szeretnék végre, ha a munkásnak is jobb lenne. Egy 82 éves, nevét titokban tartó hölgy ezzel ellentétben arra adta a voksát, hogy a jelenlegi kormány ma­radjon. Mint elmondta, érdekli, mi­lyen jövője lesz 10 unokájának, akik közül ketten egyetemisták, a diákhi­telt is felvették és szeretné, ha ezt to­vábbra is élvezni tudnák. Bátok Ferencné is nyugdíjasként választott, hangsúlyozva: mindig szavazott, most pedig különösen fon­tos, hogy ne maradjon otthon, mi­vel szeretné, ha nyugodt, békés öregkora lenne. 7-ES KÖRZET 8-AS KÖRZET Hetekkel korábban eldőlt Jogunk es kötelességünk Elénk érdeklődés A korábbi választásokhoz ké­pest jónak volt mondható az urnákhoz járulók aránya az 5-ös számú választókörzetben. Néhány választópolgártól szava­zókörzetük előtt érdeklődtünk a vá­lasztás tétjéről és hangulatáról. Füzesi Alfréd vállalkozó: - Sem­mi rendkívülit nem várok a szava­zás végkimenetelétől. A hangulat is átlagos a városban és szerintem az bizonyosodott be, hogy a pártok igyekeztek túldimenzionálni a vá­lasztás előtti időszakot. Úgy gondo­lom, nekünk ózdiaknak nem jelent­het létkérdést a végeredmény. Tóth István autószerelő: - A kam­pánycsend ellenére sok politikai vi­tának voltam ma fültanúja. Szerin­tem sokan nem tudják, mi alapján szavaznak, inkább a beidegződés ve­zeti a kezüket az ikszelésnél. Mizerák László vállalkozó: - So­kan megszívlelték a felhívást, hogy menjenek el szavazni. Lényeges politikai változásra én nem számí­tok. Örülök viszont annak, hogy hamarosan véget ér a pártok kö­zötti marakodás. Nagy Józsefné nyugdíjas: - Nem titkolom, a látható eredmények mellett tettem le voksomat. Az or­szágos választás pedig már hetek­kel korábban eldőlt, nem várok semmiféle lényegi változást a nagypolitikában. Sajószentpéteren, s a környező falvakban is élénk érdeklődés kísérte az idei választásokat. A sajószentpéteri Szabó Etelka már fél nyolckor elment szavazni, hogy utána nyugodtan végezhesse otthon a háztartási munkákat.- Nem engedhetem meg magam­nak, hogy ne szavazzak, hiszen óriá­si a tét: az ország sorsa áll vagy bu­kik azon, ahogyan most az állampol­gárok döntenek. Darmó Enikő ugyancsak péteri la­kos, az inspirálta a választásban va­ló részvételben, hogy úgy érzi, vala­melyest ő is beleszólhat a politikába.- Lehetőségem van arra, hogy a körzetemből ismerős, szimpatikus embert juttassak be a parlamentbe, aki majd a következő négy év alatt közbenjár az érdekünkben. A válasz­tásnak tétje az is, hogy olyan kor­mányt válasszunk, amelyet a többség szeretne. Rozsnyói Istvánná szerint az em­ber születése után valamilyen módon olyan nevelést kap, amelynek a vég­eredménye az, hogy nemzeti tudattal rendelkezik. Ezért, amikor a szava­zókort eléri, eljön annak is az ideje, hogy ő is tegyen valamit azáltal, hogy beleszól a politikába.- A szavazás nem csak jogunk, kö­telességünk is, amikor el kell tud­nunk dönteni, melyik oldalra állunk. Ez a tétje az idei választásnak is. Ragyogóan szép, napsütéses reggelre ébredtek vasárnap a barcikaiak, ám többcentis hó borította még előző estéről az utcákat. A 26-os választókörben kora reggel­től folyamatos volt a forgalom. Élénk az érdeklődés, úgy hallottam, az egész városban. Ami nagyon pozitív, hogy az első szavazók közül - akik az idén elég nagy létszámúak - különösen so­kan jönnek szavazni - tájékoztatott Beik Tibor választási bizottsági tag. Madura Zoltánná családostól érke­zett a Kazinczy-Kertvárosi Iskolában levő 25-ös szavazókörbe, az urnához pedig a kislányával járult, együtt dobták be a ládába a voksait tartal­mazó borítékot. A család számára nem fejeződött még be a nap, hiszen újra útra indultak: - Most, hogy már teljesítettük a kötelességünket és sza­vaztunk, elmegyünk közösen a temp­lomba is - mondta a családanya. Sallai Szabolcs, a Ságvári Endre Gimnázium végzős tanulója, először járult az urnák elém.- A szavazás eredménye mindenkit érint, aki ebben az országban él, ezért kötelességünk, hogy a szavazatunkkal nyilvánítsuk ki akaratunkat. Hiszen mindannyiunk akaratán múlik a jö­vő. Hogy milyen érzés először szavaz­ni? Izgalmas, mert most jött el az ide­je, hogy teljes jogú állampolgárként szólhatok bele az ország sorsába. Határozott elképzelések Izgalmas volt az edelényiek, és a környéken lakók számára az idei választás. Magyari Miklós Edelényben lakik, a hétköznapokban kutatóvegyész­ként dolgozik, s már évekkel ezelőtt döntött arról, kire fog szavazni.- Nekem határozott elképzeléseim vannak az ország sorsát illetően. ír­ja le nyugodtan, én a Fideszre sza­vaztam már előzőleg, és most is azt teszem. Meggyőződésem, 2-3 ciklus kell ahhoz, hogy egy kormány való­ra tudja váltani az elképzeléseit. Másrészt én a Bokros-csomag igazi kárvallottja voltam annak idején, így nem látom indokoltnak azt, hogy vál­togassam, kire szavazzak. Szilva Tibor edelényi, s természe­tesnek találja, hogy elment szavazni. Hosszú évekig dolgozott a bányánál, ma rokkantnyugdíjas és úgy látja, nem mindegy, hogy ki nyeri a vá­lasztásokat, hiszen ettől függ a lakos­ság különböző rétegeinek a jóléte. A damaki Beör Istvánná számvi­teli vezetőként dolgozik, és elképzel­hetetlennek tartotta volna, hogy el­maradjon a szavazásról. Véleménye szerint ez az egy szavazat is hozzá­járulhat a választások sikerességé­hez, Ennek pedig az a tétje, hogy az állampolgárok együtt döntenek arról, merre forduljon az ország sorsa, hogy azok kezébe kerüljön az irányí­tás, akik ahhoz a legjobban értenek. 9-ES KÖRZET 10-ES KÖRZET U-ES KÖRZET Az abaúji 9-es számú válasz­tókerület választási bizottságá­nak elnöke, Cziáky László rend­kívül kulturált szavazásról szá­molt be lapunk kérdésére. Mint érdeklődésünkre elmondta, sem a három városban, sem a köz­ségekben nem történt rendkívüli esemény lapzártánkig. Csáji József, a 43 éves garadnai falugondnok már vasárnap korán reggel az urnához járult. A vele való beszélgetés során kifejtette, hogy települése adta az előző or­szággyűlési képviselőt, s szeretné, ha az elkövetkező négy évben sem lenne ez másként. Az 55 esztendős encsi üzletkötő, Nagy Ferenc a jövőre szavazott - fejtette ki véleményét -, mert bár saját magára is gondolt a szavazó- fülkében, elsősorban a két nagy gyereke sorsát tekintette a legfon­tosabbnak. Az 51 esztendős abaújszántói Tóth István, a MÁV csoportveze­tője szerint szavazatával valame­lyest azért beleszólhat az ország ügyeibe is; hiszen lehet, hogy ép­pen az ő voksa dönti majd el a vég­eredményt.- Ennek ugyan kicsi az esélye, viszont az alkotmányos jogomat mindenképpen gyakorolni sze­rettem volna - jelentette ki végeze­tül Öntudatosan. A 10-es számú választókör­zetben felállított szavazókörök többségében nehi egyszer kel­lett sorban állni a voksolásra várakozóknak, hogy a szavazó- fülkéhez jussanak. A legnagyobb tömeg a délelőtti is­tentiszteleteket követő időszakban, vagy a futballmérkőzések előtt és után gyűlt össze ebben a választó- körzetben. Karcsán Szabadka Zoltán és családja azért indultak el szavazni, mert szeretnék, ha csökkennének az adók, ezáltal több pénzt keres­hetnének. Ők elsősorban az életmi­nőség javulását várják a választá­sok eredményétől. Vajdácskán Géresi Ferenc és Molnár Gábor első szavazóként já­rultak az urnák elé.- Szerintünk minden magyar embernek kötelessége szavazni, így adhatunk hangot a véleményünk­nek - jelentették ki. A két fiatal­ember hozzáfűzte még, arra a párt­ra adták szavazatukat, amely - ha beváltja az ígéreteit - a jövőjüket előnyösen befolyásolja majd. Vártnál András Sárospatakon érdeklődésünkre azt mondta, hogy elsősorban a családot érintő ked­vezményeket, valamint a lakáshoz jutás feltételeinek javulását tartot­ta szem előtt, amikor meghozta döntését az urna előtt. A 11-es választókerület vá­lasztási bizottságának székhelye a szerencsi polgármesteri hiva­tal volt. Héring István, a bizottság elnöke rendkívül tisztességes választásnak nevezte a mostanit. Amint arról be­számolt, egyetlenegy szavazókörzet­ből sem jelentettek rendkívüli ese­ményt, mindenhol fegyelmezetten szavaztak a polgárok. . Toldy Miklós 55 esztendős szeren­csi elektroműszerész egyrészt véle­ményt alkotott az előző négy eszten­dő eredményeiről, másrészt pedig al­kotmányos jogának megfelelően be­leszólt a választás kimenetelébe, hi­szen ez volt a cél vasárnap. 81. életéve ellenére nagyon fontos­nak tartotta a választáson való rész­vételt Rátka egyik legidősebb polgá­ra, Rajzer Antalné. Miután nyugdí­jas, a sorstársai jövedelmének ja­vulására szavazott, hiszen úgy gon­dolja, a nyolc megélt évtized ellené­re még mindig tartogat a jövő érde­kességet neki, s kortársai számára egyaránt. Zavodnyik Imre 67 éves bekecsi nyugdíjas kissé elérzékenyült kér­désünk hallatán, s könnyeivel küsz­ködve elmondta: ez az ország a miénk, mi alakítjuk saját sorsun­kat, s azért ment el szavazni, mert ő is részese szeretne lenni a jövő fejlődésének. A 12-es számú választókerü­lethez Tiszaújvárossal együtt 32 település tartozik. A válasz­tásra jogosult állampolgárok száma meghaladja az 50 ezret, melyből a dél-borsodi városban 14 ezren voksolhattak. Tiszapalkonyán 1202-en szavazhat­tak. Mészáros Sándorné a templom­ból érkezett az általános iskolába.- Fontosnak tartom a szavazást, hiszen csakis rajtunk múlik, hogy miképp alakítjuk a jövőnket. Sajószögeden 905-en jogosultak a választásra. Galgóczi Sándorné nem sokkal 12 óra előtt érkezett a szavazókörbe.- Eddig minden szavazáson részt vettem és nem csak én, de a csalá­dom többi tagja is. Mi egyöntetűen azt valljuk, hogy a jövő a kezünk­ben van, minden rajtunk, szavazó­polgárokon múlik.. Sajóörösön 905-en szavazhattak. Kovács János éppen délidőben ér­kezett a szavazóhelyiséghez.- Nyugdíjas vagyok, ezért én egy másfajta megközelítésből nézem a dolgokat, de egy biztos: szavazni kell és meg sem fordult a fejemben, hogy nem megyek el. A települések szavazóköreinek elnökei elmondták: a részvételi arány igen jó, aktívak az emberek, sőt aktívabbak, mint négy évvel ezelőtt voltak. Mezőkövesd választókörzetei­ben délelőtt közel fele jelent meg a választóknak, főként a reggeli mise után vették sokan az irányt a szavazóhelyiségek felé. Az egyik körzetben találkoztunk a 86 éves Tóth Mártonnéval, akit uno­kája kísért el voksolni. Szép számmal megjelentek az el­ső szavazók, mint a 19 éves Szepesi Klára is. Fontosnak tartotta eljönni, mondta, hiszen minden egyes sza­vazatra szükség van. S bár otthon beszélgettek a pártokról, ő saját be­látása szerint voksolt. A szülőktől független döntés egyébként a legtöbb első szavazóra is igaz. Ádám József lányával és feleségé­vel érkezett. Rendkívül fontos, fejtet­te ki Ádámné, hogy minden válasz­tópolgár hozzájáruljon szavazatával a jövő alakításához. Mindenkinek sa­ját józan ítélőképességére kell hall­gatnia - mondta. Papp Ferencné, Annuska néni mindig az elsők között szokott érkez­ni. Eléggé kitartó, válaszolta arra a kérdésünkre, hogy mindig ugyanar­ra voksol-e. Tállai András országgyűlési képviselő, pénzügyminisztériumi államtitkár feleségével és két kö­zépiskolás fiával érkezett a váro­si könyvtár szavazóhelyiségébe. Akkor a választók hatvan száza­léka már leadta szavazatát.

Next

/
Thumbnails
Contents