Észak-Magyarország, 2002. április (58. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-05 / 79. szám
2002. április 5., péntek AKTUÁLIS (VÁLASZTÁS 2002) / 4 Vasárnap az urnák elé járul az ország Miskolc (ÉM) - Vasárnap rendezik a magyar országgyűlési választás első fordulóját. Az egyéni képviselőjelöltekre, valamint a pártlistára a választás napján, április 7- én, azaz most vasárnap adhatjuk le szavazatunkat. Mindenki a lakóhelye szerinti szavazóhelyiségben (vagy másikban, ha erre a jegyzőtől engedélyt kért) élhet a jogával, ezen a vasárnapon reggel 6 és este 7 óra között. A szavazólap az urnába kerül, a körzetenkénti összesítés a szavazatszámláló bizottságok dolga. Keresztező vonalak Egy ember egyszer szavazhat, egy névre, illetve pártra. Az a szavazólap érvényes, amelyen legfeljebb egy darab „X” vagy „+” jel szerepel (azaz két egymást keresztező vonal) mind az egyéni jelöltek névsora mellett, mind a pártok listája mellett. A lényeg: egyértelműen derüljön ki, az illető szavazó kire szándékozott leadni a voksát. % i / A választással kapcsolatos fontosabb honlapok és EwNkMR címek: V¥WW>Ví*U** IftKZ&fej. tatfor&á&fM Snpí^álat • ..pftstscím; VISZ, .1450 8m<J« ppst Pf. 8X„ e-mail cím; vj$*®roaiU*hív,hu>. teícfon: 80/40 20-16 VÁLASZTÁSI KISLEXIKON 0 Eredményesség. Az eredményesség az egyéni választókerületi rendszer első fordulójában értelmezhető, vizsgálatára akkor kerülhet sor, ha a szavazás érvényes. Az első forduló akkor eredményes, ha egy jelölt megkapta az érvényes szavazatok több mint felét. Ha e feltétel nem teljesül, második fordulót kell tartani. A második fordulóban már nincs eredményességi feltétel: relatív többséggel is mandátumhoz lehet jutni. 0 Érvényesség. Az első forduló - mind az egyéni, mind a területi választókerületben - akkor érvényes, ha a választó- kerület választópolgárainak több mint a fele szavazott. Ha érvénytelen az első forduló, akkor másodikat kell tartani. A második forduló - mind az egyéni, mind a területi választókerületben - akkor érvényes, ha a választókerület választó- polgárainak több mint az egynegyede szavazott. 0 Kampánycsend. A szavazást megelőző nap 0.00 órájától a szavazás napján 19.00 óráig (a szavazás lezárásáig) választási kampányt folytatni tilos. A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás (szavazásra történő szervfezett szállítás, étel-ital adása), pártjelvények, zászló, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton. 0 Urna. Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára két vagy több urnát kell felállítani. Az urnákat az elsőként szavazó állampolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból a zár felnyitása, a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani. 0 Választójogiosultság). Az ország- gyűlési képviselő-választáson való részvételre a választójoggal rendelkező állampolgárok jogosultak. Szavazati joga van minden - magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező - nagykorú magyar állampolgárnak, kivéve ha valamilyen természetes kizáró ok áll fenn. 0 Választójoggal nem rendelkező polgárok. Azok a választópolgárok, akiknél á törvényben meghatározott természetes kizáró okok valamelyike fennáll, nem élhetnek választójogukkal. így nincs választójoga annak, aki cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll; aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll; aki szabadságvesztés büntetését tölti; aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll. A szócikkek a Belügyminisztérium Választási wSmMMm Hivatalának honlapjáról származnak: Szavazunk egyszer, kétszer, sokszor A parlamenti helyekről döntő voksolás alapkérdései, az egyéni jelölttől a listáig Tegnap megérkezett a megyei szavazólapokat tartalmazó szállítmány Miskolcra Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - BAL) - Magyarországon parlamenti demokrácia van, ennek folyományaként négyévenként a szavazóumákhoz kell (lehet) járulnunk, hogy voksainkkal a minket magunkat és a velünk egy körzetben élőket a következő ciklusban képviselni hivatott embereket beválasszuk az Országgyűlésbe. A ma érvényes rendszer, ebben a formájában 1990-ben lépett életbe, ám az alapját szolgáltató irányelveket már az 1949-es Alkotmány rögzítette. A ’49-es XX. törvény értelmében az országgyűlési képviselők általános választását - hacsak nem oszlatták fel - az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani. Továbbá: a Magyar Köztársaság területén élő minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy országgyűlési választásokon választható és - ha a választás napján az ország területén tartózkodik - választó legyen. Kivétel, aki cselekvőképességét korlátozó-ki- záró gondnokság alatt áll, eltiltották a közügyektől vagy szabadságvesztését, netán büntetőeljárásban elrendelt kényszergyógykezelését tölti. A választás alapelve: a választójog általánossága és egyenlősége, a szavazás közvetlensége és titkossága. Mire is szavazunk? Emberekre, pontosabban nevekre. Nevek közül azéra, akit képviselőnkül szánunk a következő négy évre. A szavazólapon a képviselő- jelöltek neve szerepel, azoké, akik „megpályázzák” az adott választókerületben rendelkezésre álló helyet. A Parlamentben 386 hely van. Választókerület viszont csak 176. A képviselői helyekből csak 176 kel el egyéni választókerületekben - a többit a különböző pártok, szervezetek kapják. A nálunk alkálmazott választási rendszer vegyes: a többségi és az arányos rendszer ötvözete. Egyéni képviselőként az Jut tovább” egy-egy körzetből, akit az ottaniak legtöbbje támogat szavazatával, az úgynevezett listás helyekre pedig a megyei, illetve országos szinten leadott voksok arányában kerülnek a majdani politikusok. Ezért kell a szavazófülkében két listán is ikszelnünk. Egyszer a nevek sorából egyet kiválasztva (őt akarjuk képviselőnknek), egyszer a pártok listájából, jelezve, annak a tömörülésnek az ideológiájával, programjával értünk egyet, azt szeretnénk, ha annak az emberei töltenék meg nagyobb számban a Parlament széksorait. Az egyéni jelölt választása egyszerű: a több voks győz. A listás szavazás ennél összetettebb. Területi (megyei) listát az a párt állíthat, amelyik azon a területen legalább két egyéni jelöltet képes felmutatni. A szavazatok összegződnek az adott megyében, s pártok azok arányában jutnak mandátumokhoz (az országban összesen rendelkezésre álló 152-ből); az elnyert mandátumokat saját embereikkel töltik ki. Országos szinten az úgynevezett töredékszavazatokat összegzik. Vagyis azon választói vokso- kat, amelyeket az egyéni körzetekben nem a későbbi győztesre, hanem annak riválisaira adtak le. Azok elvesznének - hiszen nem juttatnak közvetlenül képviselőt az Országgyűlésbe -, holott választók (akár sokezres tömegek) állnak mögöttük. Az elveszett szavazat mégsem vész el, köszönhetően az országos listának. A legalább hét területi választókerületben jelöltet állító pártok ugyanis ebből is részesednek, s jutnak további mandátumokhoz, tehát helyekhez a parlamentben (összesen 58-hoz). Mindezt összeadva: 386-an ülnek majd a bársonyszékeken. Miért kétszer? Ehhez azonban nem elég egyszer szavazni. Az első - idén április 7-én, azaz most vasárnap esedékes - alkalomkor nem biztos, hogy az egyéni körzetekben összejön bármelyik jelöltre a szükséges voks. Kevés ugyanis a reményben képviselőnek a szavazatok többségét elnyernie: legalább 50 százalékos (plusz egy fő) támogatottságot kell felmutatnia. Az elmúlt 12 év tapasztalata azt mutatja, ez alig néhány körzetben szokott sikerülni. A 176 hely túlnyomó többsége várhatóan nem kel el az első körben - ezért lesz szükség egy második fordulóra, két héttel az első után, amikor újra az urnákhoz járulunk, hogy ismét ikszet teszünk a kedvünkre való jelölt neve mellé (akár egy másik név mellé!). Aki most a legtöbb voksot besepri, az már biztosan a parlamentbe jut: másodszorra nincs szükség a szavazatok felére, elég a sima többség. A képviseleti demokrácia lényege, hogy a nép az általa választott képviselők révén gyakorolja a hatalmat, alkotja a törvényeket. Ha számunkra (és mindnyájunk számára) megfelelő politikusokat ültetünk a legfőbb testületbe, joggal számíthatunk arra, hogy nekünk tetsző, mindnyájunk számára - és az egyéni képviselet révén: saját lakóhelyünk számára - hasznos törvényeket alkotnak majd a következő négy évben, ezek végrehajtására pedig megfelelő miniszterelnököt és kormányt választanak. Választás vasárnap: hogy nem lehet duplázni? Jogszabályi megoldásokkal próbálják majd kiszűrni a többször szavazókat Miskolc (ÉM - BAL) - A szakemberek számítanak arra, hogy lesznek majd „kettős” szavazók; a szavazat- számláló rendszer az illetékesek szerint felkészült erre, a jogszabályok alkalmazása kizárja az ilyen típusú választási visszaélést vagy tévedést. Dupla vagy még többszörös voksolásra leginkább akkor adódhat mód, ha valaki a tartózkodási helyén való szavazásra kér és kap engedélyt. Mint ismeretes, a szabályozás módot ad arra, hogy a választó- polgár szükség esetén ne a bejelentett lakóhelye szerinti szavazókörben éljen állampolgári jogával, hanem más településen, más körzetben, ahol éppen április 7-én (vagy az esetleges második forduló napján) tartózkodik. Ehhez igazolást kell kérni a lakóhely szerinti jegyzőtől (ezt ma délután 4 óráig lehet megtenni személyesen vagy meghatalmazott útján; levélben keddig lehetett), s a kapott igazolás birtokában lehet elutazni. Az igazolás kiállításakor a helyi választói névjegyzékből törlik az illető nevét. Oda-vissza biztosíték Ha a választópolgár mégsem utazik el, azaz voksát a lakóhelyén kívánja az urnába dobni vasárnap, akkor a személyi igazolvány (és, ha az nem tartalmazza a lakcímet, akkor a műanyag lakcímigazolvány) birtokában kell a választás napján az adott szavazókor szavazatszámláló bizottsága előtt megjelennie, bemutatnia a jegyzői igazolást, amit tőle elvéve (és megőrizve) a bizottság visz- szaveszi őt a névjegyzékbe, s utat ad a voksoláshoz. Az, hogy az igazolás nem marad a választónál, biztosíték arra, hogy ezután ne utazhasson el mégis az_ előrebejelentett másik körzetbe,’ s szavazhasson ott is. Ugyanez a mechanizmus működik fordítva is: ha a tartózkodási helyén leadta a voksát, hiába tér haza, ott sem igazolást nem tud felmutatni, sem a névjegyzékben nem szerepel. Az érvényes jogszabályok alkalmazása tehát garanciát adnak arra, hogy ne történjen kétszeres vagy többszörös szavazás - ismertette lapunk érdeklődésére Illés Pál, a területi választási iroda vezetőjének jogi helyettese. Egyet-egyet levonnak Az Országos Választási Bizottság (OVB) is hangsúlyozottan jelentette be a napokban: idén (is) szigorúan ellenőrzik a többszörös szavazókat. Szakemberek részéről előzetesen aggodalom látott napvilágot, hogy az erre szolgáló, 1998-ban használt számítógépes szoftvert most nem alkalmazzák. Az Országos Választási Iroda (OVI) közlése szerint azonban „a választási visszaélést valószínűsítő komplex rendszer” működtetése garancia a problémák elkerülésére. Úgy tudni, a szavazatszámlálás és -összesítés során olyan komputerprogramok dolgoznak majd, amelyek kiszűrik az esetleges Többször tesztelték a rendszert többszörös voksokat. A szavazat- számláló bizottságok szintjén erre ilyen formában még nincs mód, hiszen a szavazókörükben működő testületek nem „látják”, melyik szavazólap kitől származik. Munkájuk során ezért csak olyan, feltételezhető visszaélésre utaló jelekkel találkozhatnak, mint például hogy az urnában a nap végén talált szavazólapok száma magasabbnak bizonyul, mint a voksolásra jogosultak száma. Ekkor a következő törvényi előírást kell követnie a bizottságnak: egyet-egyet - pontosabban a jogosulatlan szavazók számának megfelelő számot - le kell vonni minden egyes jelölt érvényes vok- sainak számából.
