Észak-Magyarország, 2002. április (58. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-29 / 99. szám

2002. április 29., hétfő GAZDASÁG / 6 HATÁRIDŐNAPTÁR Kötelezettségeink Május 5. Bevalíás: gyakoribb áfa Befizetés/támogatásigénylés: áfa gyako- ribbáfa-engedély alapján KAMARAI HÍREK Gripen-program A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara (BÖKIK) a Gripen- program kapcsán svéd üzleti partnert ke­reső cégek számára május 3-án 9 órakor találkozót szervez miskolci származású, Svédországban élő közvetítővel a BOKIK- székház (Miskolc, Szentpáli u.l.) IV. eme­leti tanácstermében. Előzetes jelentkezés a BÖKIK titkárságán. Tel.: 46/328-642. Pályázati lehetőségek 2002 A BÖKIK a megyei fejlesztési ügynök­séggel közösen előadást szervez a megyei területfejlesztési tanács idei vállalkozás- fejlesztési pályázatairól április 29-én 10.30 órától Kazincbarcikán, a Litoplan-iro- daházban, illetve 13.30 órától az ózdi in­kubátorházban. Az előadásokat a megyei fejlesztési ügynökség munkatársai tartják, részvétel ingyenes. További információt a BÖKIK ügyfélszolgálati irodáin adnak. Osztalék helyett projektfinanszírozás a TVK-nál Budapest (ÉM) - A TVK Rt. pénteki közgyűlésén a részvényesek elfogad­ták az igazgatóság beszámolóját a 2001-es gazdasági évről. A TVK Rt. a Magyar Számviteli Szabá­lyok szerint 2001-ben 12 037 M Ft adózott eredményt ért el, a TVK-csoport 12 407 M Ft adózott eredménnyel zárta az elmúlt évet. A közgyűlés határozata szerint a tár­saság a tavalyi eredmény után nem fizet osztalékot. Az igazgatóság azzal a céllal nyújtotta be ezt a javaslatot, hogy az adó­zott nyereséget a stratégiai projekt finan­szírozására fordítsa a társaság. A közgyűlés a Mól Rt. javaslatára a tá­vozó Ulrich Isván és dr. Kelemen Béla he­lyére Mosonyi Györgyöt, Áldott Zoltánt és Bács Zalánt választotta az igazgatóság tag­jai közé. Az igazgatóság elnöke Mosonyi György lett, az eddigi elnök Olvasó Árpád ezentúl az igazgatóság elnökhelyetteseként dolgozik tovább. Az MKB javaslatára a részvényesek a felügyelő bizottság tagjává választották dr. Bánhegyi Ferencet. Értékteremtő növekedés „A március végén jóváhagyott petrol­kémiai fejlesztési projekt révén az utóbbi évtizedek legnagyobb hazai technológiai beruházását kezdte meg a TVK Rt. A leg­modernebb technológiák üzembe helyezé­sével a társaság eléri azt a méretgazdasá­gosságot, amellyel megőrizheti a közép-eu­rópai térségben elfoglalt vezető pozícióját, és tovább erősítheti piaci jelenlétét az Eu­rópai Unióban. Mindez biztosíték arra, hogy a jövőben is részvényesei érdekét képviselve a TVK értékteremtő növekedést valósítson meg. Ebben a folyamatban a Mól nemcsak üzleti partnerként, hanem a TVK meghatározó részvényeseként is tá­mogatja a fejlesztést, hiszen az jól szolgál­ja az olaj- és vegyipari értéklánc szin­ergiájának mind jobb kihasználását. Ezt a kapcsolatot tovább erősíti az a lépés, amellyel a Mól Rt. a teljes körűen "kon­szolidált vállalatok körébe sorolta a TVK Rt.-t” - mondta Mosonyi György, a Mól Rt. vezérigazgatója a TVK új elnökeként. A tőkepiaci törvénynek való megfele­lés érdekében a közgyűlés több pontban módosította a társaság alapszabályát. A támogatásokról Miskolc (ÉM) - Az idei területfejlesz­tési támogatásokról tartottak előadásokat az Észak-magyarországi Gazdasági és Munkaadói Közösség minapi rendezvé­nyén. Mint azt Némethi Lajos, a megyei fejlesztési ügynökség igazgatója hangsú­lyozta, idén a megyei és a Széchenyi-ter- ves kiírásokra párhuzamosan lehet pályáz­ni. Az eddigi eredményekről szólva arról tájékoztatott, hogy 1996 óta a megyében közel 7 ezer pályázatból, 5 ezer nyertes munkát 30 milliárd forinttal támogattak. „Galyaság dombjairól Erdély hegyeit látom’’ Beszélgetés Bogsán Gyulával, a Galyasági Településszövetség alapítójával, titkárával NEVJEGYKARTYA: ROGSAN GYULA Faragó Lajos Miskolc (ÉM) - A siker furcsa jószág: igazán élvezni, együtt élni vele csak akkor lehet, ha a megszerzéséhez vezető utat közmegbecsülés, elismerés kíséri. Mi sikeres embereket kerestünk szű- kebb pátriánkban, olyanokat, akik ahhoz is hozzájárultak, hogy a térségnek, amelyben dolgoznak, híre legyen.- A Rudabánya, Aggtelek és Perkupa által határolt három­szögben élők, az innen elszárma­zottak, az idegenből jött új tulaj­donosok hozták létre a Galyasági Településszövetséget. Azt képzel­ve, hogy ez a vidék az Aggteleki Nemzeti Park hátországa lehet. A csodálatos táj turizmusra, üdül­tetésre és egyéb szabadidős tevé­kenységre kiválóan alkalmas, de kicsi és nagyon szegény falvakat foglal magába. Mi figyelemfelkel- tők vagyunk. Azt tesszük közhír­ré, hogy meg kell élni az itt élők­nek is valahogy. Az a célunk, hogy munkaalkalmak legyenek, lehetőleg természetközeliek - mondja Bogsán Gyula.- Mi hiányzik leginkább ezek megvalósulásához?- A vendégfogadás kialakulásá­hoz fel kell újítani a turistauta- kat és a Galyaságon átvezető ke­rékpárút kell. Tanösvényeket sze­retnénk, tájházat és teleházat. A házakat új tulajdonosaik felújít­ják és falusi vendégfogadással fog­lalkoznak. Vannak köztük orvo­Miskolc (ÉM - OlKa) - Az ország 30 iskolájából 113 ta­nuló három szakterületen mérte össze tudását az Or­szágos Szakmai Tanulmányi Verseny döntőjében. Az Oktatási Minisztérium és a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) évente megszervezi a szak­mai tanulmányi versenyt. Idén a kereskedelmi, vendéglátói és ide­genforgalmi szakma versenyének döntőjét a Berzeviczy Gergely Szakközépiskola rendezhette meg. Az ország minden pontjáról ér­kezett versenyző mellett 9 helyi diák is „felvette a küzdelmet” múlt hét csütörtökön és pénteken. Nyelvvizsgát is kaphattak- Három szakmai komplex ver­senyben, illetve szaktárgyi ver­senyben bizonyíthatták tudásu­kat a tanulók. Miután elméletben és szakmai gyakorlatban is jeles­kedniük kellett a versenyzőknek, a zsűritagok döntésük szerinti elosztásban pontoztak - tájékoz­tatta lapunkat Kristóf Lajos, az NSZI szaktanácsadója, a Berze­viczy Gergely Szakközépiskola szakmai igazgatóhelyettese. - A szakmai elmélet három tárgyból tevődött össze, aminek az idegen A mixtudást Is nézték Fotók: v. Cs. Bogsán Gyula Fotó: Farkas Maya sok, festőművészek, tanárok - Nyíregyházáról, Tiszaújvárosból, Debrecenből, Miskolcról, Buda­pestről. Tudjuk, hogy az utolsó órában vagyunk, hiszen ha az ál­landó lakosokat nézzük, Tornaká­polna, Teresztenye 5-10 év vi­szonylatában kiürül. Az új tulaj­donosok nem élnek itt télen-nyá- ron, az év többi szakában a va­gyonokat valakiknek kezelni kell. Minősíthetetlenek az utak, a ter­metüket rendben kell tartani, köz- világítás, vagyonbiztonság kell.-*■ Egy Erdélyből származó, Miskolcon élő nyugdíjas miért foglalkozik ilyen mélységben és aktivitással a Galyasággal?- Erdélyt többször is bejártam gyalog, hátizsákkal. Aki egyszer eljön Varbócra, feljön a 411 mé­ter magas bércre, s onnan széjjel néz, belátja a Kárpát-medencének közel egyharmadát. Nekem ez a táj nagyon hasonlít szüleim szü­nyelvi részét a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Nyelvintézete bírálta. Amennyi­ben a versenyző az államilag elis­mert nyelvvizsgához szükséges szintet elérte, szakmailag bővített nyelvvizsgát is a kezébe vehetett. A tét jelentős A döntő első 5 helyezettje mentességet kapott a főiskolai felvételi vizsga alól, tehát nem „babra ment a játék”.- A zsűritagok a szakmai vizs­ga alól is mentességet adhattak Benke Laci bácsi zsűrizett Székely szülők gyermeke­ként Aradon született 1938- ban. A család 1940-ben áttele­pült Magyarországra. A Vasgyári Általános Isko­lában tanult, majd a Kilián György Gimnáziumban érettsé­gizett 1957-ben. Diósgyőrben, a Pataki István Szakmunkáskép­ző Intézetben univerzális marós szakképesítést szerzett 1958-ban. Három tanéven át tanult a Deb­receni Orvostudományi Egyete­men, majd édesapja betegsége miatt abbahagyta. Munka mel­lett szerzett üzemmérnöki dip­lomát Győrben, a Jedlik Ányos Műszaki Főiskolán 1972-ben. A Diósgyőri Gépgyárban dolgozott 1962-1976 között. 1977­lőföldjéhez. Emellett 24 éve vet­tem Varbócon egy házrészt. Csa­ládommal felújítottuk és amikor tehetem, ott élek. Hogy 64 évesen még mindig ezt csinálom, azért van, mert magyarnak tartom ma­gam. És a magyarság nagy gond­ja lenne, ha ezek a szép kis fal­vak Gyűrűfú sorsára jutnának.- Mit tanácsol a sikerre vágyó galyasági fiataloknak?- Legyen határozott elképzelé­sük az életről. Rendelkezni kell jó diplomáciai készséggel, ennek pá­rosulnia kell sok információ meg­szerzésével, s folyamatosan tanul­ni kell. Sajnos az emberekkel va­a döntőn résztvevőknek, ugyanis ezt is magas szinten kellett tel­jesíteni. Az első 3 helyezettet 5, 4 és 3 ezer forinttal is jutalmaz­ták, továbbá a rendezvény „hosz- szú listás” szponzorainak fel­ajánlása révén több különdíj is gazdára talált - hangsúlyozta Kristóf Lajos. Sok jó falat A verseny néhány gyakorlati helyszínén szerkesztőségünk munkatársai is jelen voltak. A vendéglátó technikusok verseny- feladata igazán látványos részét képezte a szakmai megmérette­tésnek. Főztek, tálaltak, koktélt kevertek - szépen, néha látvá­nyosan, de mindenképpen ízletes eredménnyel. Az italkészítést felügyelő zsűritagok a kérdéseik­re adott válaszokat is pontozták, míg Benke László séf felügyelte és értékelte az elkészült étkeket. A idegenforgalmi technikusok és idegenvezető szakmák verseny­zőinek gyakorlati feladatként To­kaj, Szerencs és Monok területén buszos, illetve a belváros terüle­tén gyalogos idegenvezetési felada­tokat kellett ellátniuk. A szakmai zsűri az idegen nyelvű tájékozta­tás előadásmódját, a lexikális tu­dást és a szókincset pontozta. ben a Miskolci Művészeti és Propaganda Iroda munkatár­sa. 1980-tól 1990-ben bekövetke­zett nyugdíjazásáig a Hazafias Népfront városi, illetve megyei bizottságában dolgozott. Hegyet mászott, barlangá- szott, magas hegyeken túrázott és fotózott is. Élményeiről 25 éven keresztül megyeszerte TIT-előadásokon számolt be. Részt vett a hejőcsabai kastély ifjúsági klubbá formálásában, s városszerte máig működő nyugdíjas klubokat alapított. Nyugdíjasként két hobbija van: Miskolcon a Belvárosi La­kásszövetkezet elnöke, illetve a Galyasági Településszövetség alapítója, elnöke, majd titkára. ló bánásmódot nem tanítják az is­kolában, de ne kövessék az én pél­dámat, mert hosszú-hosszú évek, évtizedek során tanultam meg, ho­gyan kell, hogyan illik egy falusi közösségben viselkedni. Áz itteni fiatalnak tudatosítania kell magá­ban, hogy azok az értékek - me­sék, történetek, néprajzi érdekes­ségek -, amelyek megvannak, le­het, hogy 5 év múlva végleg eltűn­nek, elvesznek. Amit déd- és nagy- szüleik még tudtak az egyes dű­lők talajáról, azok veszendőben vannak. Úgy gondolom, a hely szellemének ismerete nélkül kár belefogni bármibe is. Fertőzések ellen! Miskolc (ÉM - FL) - Bár­mennyire alaposan és időben permeteztük gyümölcsfáin­kat, ismét jelentkeznek a kár­tevők. Az időszerű teendőkről Garai Adrienné, a megyei nö­vény- és talajvédelmi szolgá­lat munkatársa tájékoztatott. Almafalisztharmat Az érzékeny, Jonathan faj­takörbe tartozó fákon az el­sődleges fertőzés tünetei (gyertyás hajtások) már jól láthatók, felületük telítve van fertőző anyaggal, melyek újabb megbetegedéseket in­díthatnak el. A kórokozót kénnel és kénpótlóval, vagy egyéb fungicidek valamelyi­kével lehet leküzdeni. Almafa-varasodás A növények (levél, termés­kezdemények) most a legérzé­kenyebbek a fertőzésekre, fon­tos a megelőzés. A jelenlegi fe- nológiai állapotban a felszívó­dó és kontaktkészítmények felhasználását javasoljuk Tűzelhalás A virágzás időszakában a legérzékenyebbek a növé­nyek az úgynevezett tűzelha­lás (Erwinia amylovora) fer­tőzésre. Kizárólag áruterme­lő gyümölcsösökben van le­hetőség sztreptomicin- szul­fát felhasználására; egyéb te­rületeken a sziromhullást kö­vetően a termés viaszo- sodásáig - a réz-érzékenysé­get figyelembe véve - réz-hid- roxid tartalmú fungicidek is felhasználhatók. Felhívjuk a figyelmet a bejelentési köte­lezettségre: aki gyanús tüne­teket észlel, értesítse a me­gyei növény- és talajvédelmi szolgálatot! A hasznos tanácsokat és tippeket a kártevők elleni védekezéssel folytatjuk. „»S mi jó falat, szem szájnak ingere...” Országos verseny döntője zajlott Miskolcon, 9 helyi résztvevővel Magyar és Idegen nyelven folyt az Idegenvezetés Fotó: Farkas Maya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents