Észak-Magyarország, 2002. április (58. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-11 / 84. szám
2002. április 11., csütörtök ZÖLD OLDAL / 5 Sü-LsJJ- jJ-ti Lj Jjjjj lij íj lÉ HÍRCSOKOR 0 „Kilenclyukú” tervek. A Hortobágy több évig tartó ökoturizmus-fejlesztési programja összesen 1,5 milliárd forintba kerül. Látogatóközpont építését kezdik meg idén Hortobágy községben: bemutatótermek, foglalkoztató szobák várják a vendégeket. Tervezik tanösvények kialakítását és a halastói kisvasút helyreállítását. 0 Tiszta területet! Kampányba kezd a Miskolci Állatsegítő Alapítvány. A kampány az állati eredetű fertőző veszélyes hulladék - magyarul az állati ürülék - helyes kezelésére irányul. A szervezet közterületek közös takarítását tervezi, ahova táblák kerülnének: „Tiszta terület!”. 0 Külön-külön. Jó példával kíván elöljárni az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség, amikor saját irodaépületében szelektív hulladékgyűjtési gyakorlatot vezet be - egyelőre csak a papír- és a veszélyes hulladékok tekintetében. VENDÉGSAROK Barcelona, 2002. március 16. Gyulai Iván Az egyik sikátorból kéttucatnyi húsz év alatti fiatal bukkan elő, vállukon vörös zászló. Jelszavakat skandálnak, vonulnak töretlenül. A város felett egész nap helikopter köröz, szemmel tartja a csoportosulásokat. Este a Juama metróállomásnál botiok bele a tüntetőkbe. Végeláthatatlan sorokban jönnek az emberek. Vegyes hangulatú, szivárványtömeg. Antiglobalizációs tüntetés, mondják a hírközlő szervek, a szervezők szerint félmillióan, a hivatalos vélemények szerint csak háromszázezren vannak. A tüntetők „mindep" ellen tüntetnek, ki Palesztina, ki Tibet, ki Baszkföld önállóságáért, van, aki a szociális kirekesztettség, a hátrányos megkülönböztetés ellen, akad, aki munkahelyekért száll síkra. Most látható csak, hogy a világ dolgai és problémái mennyire összefüggenek, hogy minden jó és minden rossz megtermeli az ellentettjét. A sokféle bajt és nézetet reprezentáló embereket tömeggé szervezte a globalizáció. Európa fejei ezalatt, nyolc és fél ezer rendőr őrizetében tanácskoznak. Az Európai Unió a világ legdinamikusabb, tudás alapú gazdaságává akar válni, amely képes a fenntartható gazdasági növekedésre. Az utóbbi stratégiájáról most mintha megfeledkeztek volna. De mindegy, senki sem gondolhatja komolyan, hogy a globalizáció iránti elkötelezettség összeilleszthető a fenntarthatósági törekvésekkel. A tüntetők közül néhányan megelégelik a békés menetelést, törnek, zúznak. A rendőrök is beszállnak. Egy üres borosüveg landol a közelemben. A békésebb nép rohan a metróbejárat védelmébe. Hiába, semmi sem változik, a „géprongálás" napjait éljük. Vajon mit értenek mindebből Európa fejei? Nekem egy kicsit gyanús ez a sok elégedetlen ember, itt, a jóléti Európa szebbik szegélyén. A tanácskozók azért megüzenik, hogy 2010-re húszmillió új munkahelyet létesítenek. A szerző az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány igazgatója HÁLQZÖLDÍTŐK www.zoldmagazin.hu Az oldal címében minden szó a helyén van: Zöld (minthogy állat- és természet- védelemmel foglalkozik) Magazin (tudniillik képesújságszerűen dolgozza fel sok színes témát). Kicsit furcsa ugyanakkor - bár nem rossz - a sitedesignnak választott japán manga-képregény stílus. Figyelemfelkeltő az egyik nyitóanyag: „halállista” az állatokon tesztelt termékekről, illetve lista a „hazánkban is kapható, állatokon nem tesztelt, csak növényi alapanyagokból készült kozmetikumokról”. Aztán riportfor- májú hírek, állattörténetek. Liget bizottság az egyetemi parkért „Nyomozás” az oktatási intézmény zöldterületén álló tölgyfák eredete után Miskolc (ÉM - DK) - Áz utóbbi időben egyes egyetemi karok úgy ünnepük jeles eseményeiket, hogy fát ültetnek - a jogászok például paragrafusjelet raktak ki tiszafából a Miskolci Egyetemen.- Az a szomorú, hogy néhány nappal az esemény után már kevesebb volt három tiszafával - ad hangot felháborodásának Hevesi Attila, a két éve az egyetemi park fejlesztéséért létrehozott Liget bizottság elnöke. Akkor kertésze sem volt az egyetemnek, eléggé véletlenszerűen történtek a parkrendezési munkák, fatelepítések, -kivágások. Pedig az egyetemi park televan ritka, különleges növényekkel. Hikoridió Amerikából- Talán nem mondok nagyot, ha azt állítom, az egész tapolcai intézménynek a park a legszebb része. Nem lehetetlen, hogy azok a kertészmérnökök tervezték, akik a szarvasi arborétumban dolgoztak. A „nyomozás” elkezdődött ezügyben, konkrét eredmények azonban még nincsenek, egyelőre csak idős kertészek emléknyom-szálai vezetnek hozzájuk. Valószínűsíthetik a feltevést például az egyetemen Liliomfa az egyetemen lévő kúptölgyek, amelyekből a szarvasi arborétumban több is van, egyébként pedig nagyon kevés helyen található - hallottuk a Liget bizottság elnökétől, aki a ritkább fajok közül Fotó: Dobos Klára megemlíti még a sok mocsárciprust, az Észak-Amerikából származó hikoridiót, s a kevésbé ritka, de azért nagyon értékes szivarfákat, páfrányfenyőket, liliomfákat.- Idén ültettünk kis liget formájában 13 fekete nyárt - mondja a bizottság vezetője -, ami ugyan őshonos nálunk, de nagyon visszaszorult az állománya. Az ártéri ligeterdeinkben már a jövevényfajok uralkodnak, így akár ez a kis állomány is egyfajta génbank lehet, alapot adhat a majdani visszatelepítésekhez. Céljaik között szerepel, hogy mint általában az arborétumokban, a ritka fajokhoz táblát helyezzenek ki, de erre egyelőre nincs pénz. Pedig nagyon jó lenne - teszi hozzá -, ha a diákok egy kicsit megismernék ezt a világot is. A Liget bizottságot alapító ter- mészetfóldrajz-környezettani tanszék hallgatói természetesen ökológiát és biogeográfiát is tanulnak, így az ő oktatásukban ennek különösen nagy szerepe lenne. Az egyik hallgató most éppen a parkból írja a szakdolgozatát, felméri a növényállományt, kiemeli a ritka fajokat, illetve hogy azok jó vagy rossz helyen vannak-e, s felvázolja, véleménye szerint hogyan érdemes továbbfejleszteni a parkot. Úgy tűnik, az intézmény vezetése elfogadta, hogy a fejlesztés bizonyos mértékig a bizottság iránymutatásával történjen. Ehhez pedig úgy válogatják a fajokat, hogy néhány éven belül a helyi jellegű védettségi kérelmet be lehessen adni. Miskolciak, zöldek, civilek - és akcióznak Miskolc (ÉM - KJ) - A Zöld Akció Egyesületet 1990 nyarán 11 fő alapította. Olyan közösséget akartak létrehozni, amely néhány magasan kvaüfikált, elkötelezett szakemberből áll és hatékonyan tudja képviselni a természet (és benne az ember) érdekeit a szennyezőkkel szemben. Ma két főállású munkatárssal, száz feletti regisztrált taggal és több futó programmal működnek. Az egyesület elnökének, Demeter Zoltánnak tettük fel az obiigát „hogyan tovább?” kérdést.- Az elmúlt évtizedben lezajlott társadalmi változás során csökkent az érdeklődés és az aktivitás az önkéntes természetvédelmi tevékenység iránt. Az embereket lefoglalják a megélhetési gondok, a diákoknak pedig, szerencsére, már az oktatási intézmények is egyre több színvonalas, fakultatív programot biztosítanak. Környezetünk állapota azonban nem lett jobb az eltelt idő alatt, sőt újabb kérdőjelek merültek fel, így aztán úgy véljük, szükség van arra, amit teszünk.- E hét végén lesz az egyesület éves közgyűlése. Kérhetnénk egy rövid „előzetest” a beszámolóból?- Tavaly a szlovákokkal együttműködve részt vettünk a Bodrogköz környezeti veszélyforrásainak felmérésében, sikerrel rendeztük meg hagyományos természetvédelmi táborainkat, folytattuk a helyi természeti értékek felmérését, aminek egyik célja további területek ajánlása a védetté nyilvánításra. Sajnos, például a felhagyott tapolcai kőbánya esetében a városi közgyűlés nemet mondott a javaslatra: az ide tervezett gyógyszálló ügyében nem látunk tisztán. Az idén folytatjuk a Kis- győr melletti, bükkaljai agrár-környezetvédelmi programot: növényfajta-gyűjtemény, tanösvény és kiadvány készül. Tájsebészeti kampányt indítunk a kisebb illegális szemétlerakók felszámolására, létrehozzuk a város környezetvédelmi szakköreinek bemutatkozását és információ-ellátását szolgáló honlapot, bemutató videofilmét forgatunk a Lázbérc melletti Damasa-hasadékról. Brit önkén11 .......................... Környezetünk állapota nem lett jobb. Úgy véljük: szükség van arra, amit teszünk. Demeter Zoltán EGYESÜLETI ELNÖK ......................................................11 tesekkel együtt élőhely-rekonstrukciós táborokat szervezünk, többek között a tokaji Nagy-kopasz hegyen. A Vásárhely-Galya- tetővel folytatjuk a helyi természeti értékek állapotfelmérését, és kezdeményezzük védetté nyilvánítását. Két pedagógus tagunk segítségével iskoláikban környezeti nevelési programot indítunk. Természetesen folytatjuk állandó tevékenységeinket, ellátjuk a hazai zöld szervezetek képviseletét a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumában.- Miből él egy ilyen szervezet?- Mint a legtöbben: munkából. Élünk a pályázati lehetőségekkel, és legjobb tudásunk szerint teljesítjük a vállaltakat. Sokan azt gondolják, a pályázati pénzeket „adják”. Valójában a pályázatok révén egy-egy szakterületünkbe illő munkát vállalunk és végzünk el. Számunkra emlékezetes, szakmailag is kihívást jelentő nagy feladat volt részvétel a Sajó-völgy szennyezettségi állapotának felmérésében. Ha „túlestünk” a szükséges anyagiak megteremtésén, részt veszünk a Miskolci Civil Fórum környezet- és természetvédelmi műhelyének munkájában is. GYEREKEK ÍRÁSAI A KÖRNYEZETRŐL „Képzeljünk el egy gyönyörű zöld vidéket...” Miskolc (ÉM) - Környezetés természetvédelem - sokat beszélünk róluk. Mit látnak, hallanak ebből a kisiskolások? Az Észak-Magyarország felhívásának, többek között, a martintelepi Arany János Általános Iskola 4. a osztályos tanulói tettek eleget: az ő írásaikból válogattunk. A mi világunkon sok szép természeti kincs található, de ezeket a modern idők gyárai, autói elpusztítják. A városi fák kipusztulnak, elszáradnak. Az emberek kivágják tűzifának, papírnak, nem törődnek vele, hogy oxigénforrást, állatok lakóhelyét pusztítják el. Az olaj, a benzin és még sok mérgező anyag beleszivárog a földbe. A talajon keresztül ku- takba, folyókba kerül. így a természet ellenünk lázad árvizekkel, földrengésekkel. Ezért védjük a természetet, hogy béke legyen köztünk. Mi, emberek úgy tehetünk ez ellen, hogy nem szennyezzük a környezetet, nem öntünk vegyszereket a tavakba, folyókba, nem dobálunk el papírt, cigaretta- csikket a földre. Hiszen a természet a barátunk! Suba Gergő Ne töprengjünk, hanem cselekedjünk! Ne mondjuk azt, hogy majd más megcsinálja helyettünk, hanem hogy ha látunk egy embert, aki szemetelt, ahhoz menjünk oda és magyarázzuk el neki, hogy ne szemeteljen, hanem dobja a kukába! Szeressük a természetet, mert ő is szeret minket! Mi lenne, ha nem volna Föld? Akkor mi sem léteznénk és akkor nem lenne modern technika és sok minden nem lenne, egyszóval semmi se lenne. Ezért mondom, hogy szeressük a Földet! Posta János Képzeljünk el egy kopár vidéket betonépítményekkel, óriási gyárakkal, hatalmas füstölgő kéményekkel, amelyek fekete és sárga mérgükkel belepik a vidéket. A savas esőtől szenvedő növényeket, a megfulladt fákat, a kiszáradt bokrokat. A hömpölygő szeméttől éhesen kószáló rovarokat. A vizekbe engedett vegyi anyagoktól elpusztult halakat. És képzeljük el egy olajszállító hajó katasztrófáját a tengere, ahol halak és vízimadarak tömkelegéi küszködnek az életükért. Majd képzeljük el az embert, aki ebben a környezetben sápadtan és fuldokolva élelmet, és reményt keresve botorkál. Reménykedve! S képzeljünk el egy gyönyörű zöld vidéket, pici házakkal, szikrázó napsütéssel. Madárfüttytől hangos, zöld lombú fákat, gyümölcsöktől roskadozó bokrokat, az élelemben bőségesen dúskáló rovarokat, a vizekben vígan fickándozó halakat, fiókáikat költő madarakat. Majd képzeljék el az embert, aki e napsütötte tájon gyermekeivel sétálgat a jó levegőn, pillangók és virágok között. Csak rajtunk áll, milyen környezetben élünk. Csak egy Földünk van, s csak egy életünk. Matusz Szabolcs Ha most elrontjuk a környezetünket, akkor mire felnőttek leszünk, Miskolc csak egy szeméttároló lesz. És az ózonrétegből sem marad semmi. Egyes emberek az autójukat a folyókban, patakokban mossák. Gyerekek a csemetefákat kitépik a földből és elhajítják. Nem tudják, hogy ettől a saját jövőjük függ. A papírt nem elégetni kell, hanem papírgyűjtéskor az iskolába vinni. A nagy gyárakkal mi semmit sem tudunk kezdeni, de ők, ha füstszűrőt tesznek a kéményre, sokat segítenek. Kérek minden szülőt, gyereket, éljen egészségesen, mert a mi jövőnk megy csődbe! Lenártek Fanni
