Észak-Magyarország, 2002. március (58. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-27 / 72. szám

2002. március 27., szerda AKTUÁLIS / 5 Majdnem orkán volt Miskolc (ÉM - KHE) - Sokan azt hi­hetik, hogy hétfőn orkán söpört végig Szerencs környékén, ahol több családi ház és közintézmény tetejét megbon­totta, illetve földre sodorta a süvítő szél. A vihar a fákat sem kímélte, és a 37-es főúton valóságos homokvihar kerekedett: pontosabban a termőföldet sodorta a nagy erejű szél át az úton. Az Országos Meteorológiai Szolgálat Észak-magyarországi Regionális Központjá­nak mérőállomása Miskolcon, az Avas te­tején található. Mint Erdődiné Molnár Zsó­fia meteorológus elmondta, a hétfőn mért adatokból kiderült: Miskolcon csupán 70-75 kilométer/óra sebességű szél fújt. A 80-100 kilométer/órás sebességet Szerencs környé­kén mérték. A meteorológusok különböző erősségű szelet különböztetnek meg. A hét­fői erős viharos szélnek mondható, mivel áz orkán kifejezést a 120 kilométer/óra fö­lött használják. Érdekességként említette a meteorológus, hogy a Szerencstől nem messze található tarcali mérőállomás csu­pán 40-50 kilométer/óra szélerősséget mu­tatott. A szél erőssége függ a felszín tagolt­ságától, a domborzati viszonyoktól és hogy melyik irányból érkezik. Taktaharkány kö­zelében az áramló levegő semmilyen dom­borzati akadályba nem ütközött, ezért volt sebessége nagyobb, mint a völgyekben hú­zódó településeknél - mondta a szakember. A Vihar áldozata Fotó: Bujdos Tibor A viharos szél elhordta a földet A kalászosokat homokverés érte, a tavaszi munkák végzését késlelteti az időjárás A vihar kártételének nyomai Ernődön Fotó: vajda János Miskolc, Szikszó, Megya- szó, Ernőd (ÉM - FL) - Az el­múlt napokban feltámadt szélvihar elsodorta a földe­ken a termőtalajt, máshol a mezőgazdasági épületekben okozott kárt. Az őszi vetése­ket homokverés károsította, a tavaszi munkák megkezdé­sét pedig akadályozza a rendkívüli időjárás. Az Országos Meteorológiai Szolgálat avasi főállomásán az elmúlt napokban 78-82 km/órás szélsebességet mértek. Az ismét­lődő széllökések további 20 km/órával növelték a vihar erős­ségét. A mezőgazdasági szakem­berek szerint megyénkben he­lyenként erősebb volt, és na­gyobb károkat okozott a szél. A Szerencsi Mezőgazdasági Rt. földjeinek jelentős része a 37-es út mentén, a leginkább széljár­ta területen fekszik.- Ilyen erős szél 5-6 évvel ezelőtt volt ezen a vidéken. Egyik helyen kifújta a növények tövétől a talajt, máshol „elverte” a már fejlődésnek indult őszi ve­tést. Kezdenénk a cukorrépa ve­tését, de ilyen időben lehetetlen - mondta Tóth Gyula, a társaság műszaki igazgatója. Széljárta helyeken A Megyaszó-Mag Kft. földjei ugyancsak széljárta helyen fek­szenek.- Mi 80-100 km/órás sebességű széljárást mértünk és erős széleró­ziót tapasztaltunk. Ahová cukor­répát vetnénk, elfújta a szél a fel­ső talajréteget. A szépen kikelt őszi kalászosaink leveleit pedig szétroncsolták a homokszemek. Nem emlékszem, hogy ilyen okból valamikor is előfordult volna ha­sonló mértékű kártétel - nyilat­kozta Nagy Ferenc főagronómus. Az emődi termelőszövetkezet épületei, földjei szintén széljár­ta területen fekszenek, így az utóbbi napok időjárási kártéte­leit ők is megtapasztalták.- Két istállónk tetőszerkezeté­nek egy részét lelökte a szél. Cse­repeket hajított le a magtárról, az istállóról, megbontotta az 50 köbméteres víztározónk északi részét. Szántóföldjeinken is szá­guldozott a szél, de ott nem oko­zott nagyobb károkat. Termő­földjeink ugyanis nem olyan la­za talajúak, hogy azokat fel tud­ná kapni, de a talajjavításra szánt mészkőporunkat kisodorta a tárolóból - mondta Németh Fe­renc, az igazgatóság elnöke. Nem jár kártérítés a biztosítók szerint A mezőgazdaságban érdekelt biztosítók szerint a fenti károk után nem jár kárpótlás. Az idő­járás későbbi következményei bizonyít(hat)ják majd, hogy ma­radandó sérülést, kárt szenve­dett-e a talaj és a növényzet. Az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelő­séghez a szélvihar miatt nem érkezett bejelentés. Mint Sallai Ferenc műszaki igazgatótól megtudtuk, a szokatlanul erős „böjti szelek” porfelhőit ők is látták - például Mezőkövesd környékén -, de még a DAM- ból sem érkezett hozzájuk beje­lentés a szél miatt esetlegesen nagyobb mértékben terjedő szennyezésről. A Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat szakemberei szemé­lyesen is meggyőződtek a talaj­ban keletkezett károkról. Mint Balogh Zoltán igazgató elmond­ta, a száraz föld felületéről köny- nyen elhordta a szél a termő humuszos réteget. - Ez különö­sen ott jelent most veszélyt, ahol már elvégezték a vegysze­rezést. Például a napraforgónál, ahol a permetezett vegyszert a szél el/átfújta a kezelendő terü­letről olyan helyre, ahol arra semmi szükség. Sőt, olyan „cso­mókba” sodorta össze a gyom­irtó szert, ami nagy károkat okozhat az oda vetett vagy ve­tendő kultúrnövényben. Pél­dául a fejlődésnek indult őszi repcében, vagy a most vetésre kerülő cukorrépa magágyában - nyilatkozta Balogh Zoltán igazgató. A szél jött befelé, nem a füst kifelé Miskolc (ÉM - UM) - Nem olyan ré­gen lapunk is foglalkozott a rossz fű­tésrendszer okozta halálesetekkel. Ak­kor Karczagi Gyula, a kéményseprők megyei ipartestületének elnöke el­mondta, Borsodban régen fordult elő hasonló szerencsétlenség. Mostanáig! Mint arról tegnap beszámoltunk, a hétfői rendkívüli szélviharnak az anyagi károkon kívül halálesete is volt a megyében. A hí­rek arról szóltak, hogy az erős szél vissza­fújta a füstöt a kéményen keresztül a ház­ba, így többen füstmérgezést szenvedtek. Mi lehetett az oka, s megelőzhető lett volna-e a baj? - kérdeztük Karczagi Gyulától.- Vizsgálat folyik ezekben az ügyekben, s amíg az le nem zárul, nem szeretnék állást foglalni. Az biztos, hogy a rendkí­vüli időjárással összefüggenek. Ugyanak­kor az is biztos, ha minden részfolyama­tot (tervezés, kivitelezés, átvétel, engedé­lyezés, üzemeltetés és karbantartás) betar­tanak, elvileg extrém helyzetben is rend­ben mennek a dolgok.- Mi számít extrém külső hatásnak?- Ez az adott körülményektől függ, nem lehet általánosítani. Sok függ attól, hogy a tervezők, létesítők számítanak-e szélső­séges esetekre, s kalkulálnak-e munkájuk során ezekkel.- Van-e teljesen biztonságos készülék?- A magasabb technikai színvonalat képviselő berendezések jelentős tartalé­kokkal bírnak, s nagyobb biztonságot nyújtanak. Ezek azonban drágák, éppen ezért térségünkben minimális a számuk.- Említene néhány példát?- Azok a gázkészülékek például, ame­lyekben visszaáramlás-gátló berendezés működik, nem engedik, hogy a füstgáz tar­tósan visszajusson a lakásba. Automatiku­san kikapcsolják a készüléket, így akadá­lyozva meg a bajt. A zárt égésterű készü­lék teljes védelmet nyújt, ilyennel azonban csak elvétve találkozhatunk a megyében.- S az ellenpéldák?- A nálunk elterjedt, oldalfalra helye­zett (szerelt) fém kémények még szabályos feltételek és körülmények között is lehet­nek veszélyesek. A két ongai lakásban, ahol a balesetek történtek, ilyen kémé­nyek vannak, de a szélvihar miatti ano­máliák túlnyomó többsége ilyen kémény­nél jelentkezett. Egyébként nemcsak a ké­ményeket, hanem a gázkészülékeket is il­domos lenne évente ellenőrizni, s elvé­gezni a szükséges karbantartási munká­kat, ezzel is csökkenthető a veszélyforrás. Folyamatos ütemben halad a kárfelmérés A viharos széllökések több száz lakás tetőszerkezetét megbontották, ablaküvegeket törtek be Miskolc (ÉM - OlKa) - Je­lentős tetőszerkezeti káro­kat idéztek elő az elmúlt na­pok viharos erősségű széllö­kései. Egyes becslések sze­rint több tízmillió forintot is elérhet a megyei vesztesé­gek összértéke. Az egy hete tartó szeles idő, az utóbbi 2-3 napban komoly mértéket öltött. Az erősebb szél­lökések a biztosító intézetekhez beérkező kárjelentések tetőző mennyiségében is megmutat­kozik. A 15 méter/secundum, vagyis 54 kilométer/óra sebessé­gű szélfújás fölötti érték esetén végeznek az intézetek kárfelmé­rést, jelen esetekben is erről van szó. Viszont a biztosítók egyike sem fizet (ritka kivétellel) a meg­szabott érték alatti szélfújás ese­tén keletkező károsodásnál. Mint kiemelték: ilyen esetben tetőszer­kezeti hibás az adott épület. Igazol az intézet Nehezen meghatározható ese­tekben a biztosítók a meteoroló­giai intézettől kérik le a telepü­léseken mért szélfúvás erősségét, míg az 54 kilométer/óra sebessé­get nagyságrendekkel meghala­dó „süvítés” az intézet tájékozta­tása nélkül is egyértelmű a biz­tosítók számára.- Eddig több mint 80 bejelen­tés érkezett ügyfeleinktől, de fo­lyamatos a telefonos és szemé­lyes megkeresés - tájékoztatta la­punkat dr. Gaál Zoltán, az Alli- anz-Hungária Biztosító Rt. me­gyei igazgatója. - Vélhetően több száz lakost érint valamilyen mó­don a viharos széllökés, és az időjárás javulásáig akár több tíz­millió forintos veszteségi érték is kialakulhat. A tetőrendszerek ká­rosodásain túl mezőgazdasági veszteségekről is érkeztek beje­lentések, így homokverésről, il­letve állatállományban keletke­zett kárról is tájékoztattak. A be­jelentéseket igyekszünk minél hamarabb kivizsgálni, bár a szá­mos káresemény lassítja mun­kánkat, így általában azt taná­csoljuk ügyfeleinknek, hogy a to­vábbi rongálódás elkerülése vé­gett kezdjék meg a rendbehoza­talt, a biztosító kárviselése jelen szélfúvások mellett nem kétsé­ges, és szakértőink utólagosan is felmérhetik a veszteségi értéket. Juhász Imre, az OTP-Garancia Biztosító Rt. megyei igazgatója közel 100 ügyfél bejelentéséről informálta lapunkat, de előrelát­hatóan ennek dupláját is elérhe­ti a végső szám. Több milliós kár nem keletkezett, jobbára tető- szerkezet megbontásáról, illetve házak, iskolák ablaküvegének ki­töréséről van szó. A jelentős szá­mú kárbejelentések gyors felmé­rése érdekében szombaton és húsvét ünnepén is dolgoznak a kárszakértők. Az Argosz Biztosító Rt.-hez kö­zel 20 bejelentés érkezett, ezek közül igazán nagy kárértéket egyik sem képvisel, jobbára a te­tőket, cserepeket és kéményeket érte sérülés - tájékoztatta lapun­kat Nagy László, a társaság me­gyei igazgatója. Mint megtudtuk, az Argoszhoz bejelentett károk felmérése hétfőn kezdődött, be­csült kárértékről egyelőre nem tudtak információt adni. Az ed­digi adatok szerint előfordult 80 ezer forintos és 10-20 ezer forint közötti rendbehozatali értéket képviselő károsodás is. Elrepült az iskola teteje - de ettől még tanítanak Taktaharkány (ÉM - LL) - Márpedig tanítani kell - hangsúlyozta személyes talál­kozásunkkor Boros Zoltán, a taktaharkányi Apáczai Csere János Általános Iskola igaz­gatója az épületet ért ka­tasztrófa nem akadályozhatja a pedagógusok munkáját. Csaknem 460 diák iskolája vált használhatatlanná néhány pillanat alatt az orkán erejű szél romboló hatásának eredménye­képpen - hívta fel a figyelmet az igazgató -, a tető lezuhanásának idején pedig legalább 25 személy tartózkodott az épületben. Nem volt idő megijedni A fájdalmas felismerés után elsőként azt vizsgálták, hogy megsérült e valaki a katasztrófa következtében, azt követően vi­szont egyrészt kimenekítették a bentieket, valamint az iskolába igyekvőket hazakiildték. Szeren­cse a szerencsétlenségben, a te­tő olyan helyre esett, ahol nem tartózkodott senki. Még a teme­tőőr sem, akinek sapkáját éppen a zrí helyére sodorta az orkán, s akinek sikerült kimenekíteni fejfedőjét még a zuhanás előtt. Az 1983-ban épített iskola te­tőszerkezetét tavaly újították föl 9,5 millió forintért. A polgármes­ter szerint a kivitelező „tökéle­tes munkát” végzett. Úgyneve­zett OSB lemezt rakták föl a ré­gi, tönkrement cserepek helyett. Varga László hangsúlyozta, a te­tőépítők nem nyúltak a geren­dákhoz, lécekhez, ők csak a mű­anyag víztaszító fedést építették rá a régi szerkezetre. Vétkest abszolút fölösleges vol­na keresni, a polgármester sze­rint, az egykori kivitelező válla­latok ugyanis már nem léteznek. Blőd dolog ezt mondani, de úgy tűnik, egyelőre csak a szél a hi­bás. Az biztos, a tető két részből állt, az egyik betonfödémes, míg a másik fagerendás volt. Természe­tesen az utóbbi szakadt fel, miu­tán sem betonkoszorút nem épí­tettek a falak fölé, sem a geren­dákat nem rögzítették tökéletesen. Segítségnyújtók Az önkormányzati intézmé­nyek értéküknek megfelelően biz­tosítottak, s a társaság kárszak­értője rendkívül gyorsan a hely­színre sietett. A polgármesterrel közölték ha előleget kér Takta­harkány a helyreállításhoz akkor a szükséges összeg folyósításának nem lehet akadálya. Pálinkás Jó­zsef miniszter telefonált, Dr. Ódor Ferenc a megyei önkormányzat elnöke a vis maior alap terhére anyagi segítséget ígért. A statiku­sok még nem vizsgálták meg az épületet, talán a mai nap folya­mán megteszik. A polgármester és az igazgató egyöntetű vélemé­nye szerint nem lesz akadálya a tanításnak. Ez a lemez volt többek között az Iskola teteje Fotó: Bujdos Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents