Észak-Magyarország, 2002. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-26 / 71. szám
2002. március 26., kedd AKTUÁLIS / 5 «•* f-i4 au Ha felépül(ne) a vár... Miskolc (ÉM - DK) - Nem olyan könnyű történelmet hamisítani, hiszen a tervek rengeteg szakmai fórumon mennek keresztül - mondja Tamáskovics Sándorné, aki a miskolci önkormányzat részéről intézi a diósgyőri vár „ügyeit”.- Számítottunk arra, hogy a kiépítési szándék nem fog mindenkinek tetszeni, de egyrészt az állagmegóvás sokkal több pénzt felemészt, másrészt a tények - és a szakemberek - azt igazolják, hogy a mi éghajlatunkon nem működik a romkonzerválás, ami fölött nincs tető, az pusztul... A Széchenyi-tervből a várra szánt mintegy 270 millió forint azonban még nem a kiépítésre, hanem állagmegóvásra, felújításra vonatkozik: többek között a délkeleti torony és a délnyugati csonka torony és a környezetének felújítása következik, hogy a balesetveszélyes állapot végképp megszűnjön. S majd a megvalósíthatósági tanulmány olyan szintre jut, esetleg elkezdődhet a lovagterem és várkápolna kiépítése. A városvezetés mindenesetre azt szeretné, hogy a végeredmény minél szebb, minél jobb legyen. Mi pedig igyekszünk hírt adni a fejleményekről... A vitatott címer Üvegtakarásban Lépcső - egyelőre a „semmibe" Ez a fal lesz a végső? Fotók: Dobos Klára „Lehetetlen a hiteles kiépítés...” Féld István régész-történész úgy véli: aki vissza akarja építeni, annak nem érték a vár Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Ha nem tudunk nagyobb értéket hozzáadni, akkor örüljünk annak, ami ránk maradt! - vallja Féld István, a Miskolci Egyetem művelődéstörténeti tanszékének vezetője.- Gyakran viszem a hallgatókat a diósgyőri várba, hiszen az á látványosan erős Nagy Lajos- féle ország tükörképe: ha az An- jou-kort el akarom magyarázni, akkor ezt meg kell mutatnom. De ha újraépítik, az már nem a XIV. vagy XV. század emléke lesz, hanem mint a Vajdahu- nyadvár, arról szól majd, mit képzelt róla a műemlékvédelem a XXI. században - vallja a tudós az „újjáépítési” híreket hallva, illetve tapasztalva, hogy már fel is épült egy - címerrel díszített - falrész, melyről a következőket mondja:- Tény, hogy ott volt a kapu, de a szélességéről, magasságáról semmit nem tudunk A formájára nem mondhatjuk, hogy hamisítás, mert nem tudjuk, milyen volt. Az viszont biztos, hogy címer ott nem volt. A várat a Mátyás-korban átépítették, de ez eredendően egy Anjou, XIV. századi fal, ott a most elhelyezett Mátyás-címermásolat kimeríti a történelemhamisítás fogalmát. Ráadásul, ha az egész más helyen kiásott, megkopott eredeti címeren nem is holló, hanem sas van, akkor az már Jagellókon. Azt nem tudja a történész, hogy a „falépítés” végig nem gondolt, jószándékú toronyalátámasztási ügy, vagy már a polgármester úr kiépítési szándékaihoz kapcsolódik -, amit teljesen megalapozatlannak tart.- Jól ismerem a várat, tudom, hogy a kiásott faragott köveket nem dolgozták föl rendesen, tehát elképzelhető, hogy sokmindent össze lehet rakni. De ne mondjuk, hogy visszaállítható akár az Anjou-, akár a Mátyáskor! Ez tudományos etikai probléma. Aki ezt vissza akarja így építeni, annak ez nem érték! A Ferenczy Károly-féle helyreállítás egy adott korszakhoz kötődő kristálytiszta logikával végigvitt munka, amelynek számos eleFeld István Fotó: Vajda János mérői lehet vitatkozni, de az tiszteletreméltó, hogy semmi részletet nem épített újjá. Egy tiszta jelzésrendszert alkalmazott a nem ismert részeknél: az ominózus kapu helyét például két műkő elem jelezte! Ennek a várnak a hiteles kiépítése lehetetlen. Szekér György kollégám éppen azt a feladatot kapta a várostól, hogy vizsgálja meg a kiépítés lehetőségeit. Nem tudom, milyen eredménnyel dolgozik majd, de annak a veszélye fennáll, hogy az anyagot a megrendelő célzatosan használja föl, pedig a tudományos kutatásnak önmagáért a történettudományért kell lenni! A történész szerint jó, hogy a város kezelésbe vette a várat, mert korábban igazából nem volt kihasználva. De ha már valamibe belekezdtek, olyan apróságokra is odafigyelhetnének, mint hogy ne a vártól idegen követ - mádi tufát - használjanak az építésnél. S úgy véli, a nagy gond az, hogy ha elkezdődik a kiépítés, nem lesz megállás.- Nem lehet csak a lovagtermet megépíteni, mert utána hogy fog kinézni az egész?! A vége meg kiszámíthatatlan! Nem gondolom, hogy a várat nem szabad használni, szó sincs róla, hogy merev rom legyen. Kell konzerválni, apróbb-na- gyobb javításokat végezni, de a további kiépítéseket meg kell akadályozni! Tények és hipotézisek tükrében Szekér György szerint kötelező a szakmai, s elvárható a társadalmi fórum Miskolc (ÉM - DK) - Szekér György művészettörténész-építészmérnök olyan anyagot készít a város megbízásából, amely az egykori diósgyőri vár megismerhetőségét szolgálja.- A kiépítési lehetőség a következő lépcső, de az már nem az én asztalom - mondja a kutató, aki integrálja és kiegészíti a várral kapcsolatos eddigi kutatási anyagot. - Czeglédy Ilona, a várat 63 és 73 között feltáró régész és az akkori rom- konzerválást végző Ferenczy Károly nagyon jó munkát végeztek, hatalmas anyagukból jóval több kiderül, mint ami publikációikban megjelent. Ferenczy rengeteg olyan dolgot rögzített, amit ő nem használt fel munkája során. Szekér György most olyan - képi, rajzi, szöveges - dokumentációt készít, amelyben pontról pontra megjelenik, mi az, ami megvan, mi az, ami megismerhető, mi feltételezhető, s mi az ami csak elképzelés, a fantázia világában él. Például felállít majd egy hipotézist arról, hogyan működhetett funkcionálisan a vár, de hangsúlyozza: ez el lesz különítve a tényéktől.- Bizonyos dolgokat újra fel tudunk vázolni, hisz vannak kőtöredékek, több emeleti térnél ismert az alapméret, megismerhető - így megrajzolható - a lovagterem térstruktúrája. De nem tudjuk például, milyenek voltak az ablakok, hiszen a vár átépítései során ezek közül többet megnagyobbítottak, ablakfülkéket alakították át, így nehéz következtetni az eredetire. Az ténynek mondható, hogy Nagy Lajos-kori fényében nem lehet hitelesen kiépíteni a várat. A helyreállítás az más, az tudományos megalapozottsággal történik! Az „újjáépített” kapu Szekér György szerint sem tökéletes:- Ehhez nincs sok támpontunk - mondja. - Később esetleg előkerülhetnek olyan kőtöredékek, amelyek közelebb visznek az egykori valósághoz... A szakértő úgy véli, nyitott kapukat döngetnek a vár sorsáért aggódók, de azt tudniuk kell, hogy a szakemberek is szívükön viselik a sorsát - többek között Szekér Györgynek is régi kedves vára a diósgyőri.- Ha a mi munkánkkal any- nyit elérünk, hogy kicsit többet tudunk akár a vár építéstörténetről, már eredmény. Az esetleges továbblépésnek azonban mindenképpen széles szakmai - és társadalmi - konszenzuson kell alapulnia. A korábbi sziluett ugyan megváltozott... ...de az építész Cséfalvi Gyula szerint alaptalan a vár(os)szerető lokálpatrióták félelme Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Nem kell attól tartani, hogy akár az én elhatározásomból, akár a máséból nekiállhatunk és építhetünk egy lovagvárat - állítja Cséfalvai Gyula építész, a korábbi helyreállítást végző Ferenczy Károly szakmai jogutódja. A helyreállítás helyreállításáról van szó: korábban - 1968-ban- Ferenczy Károly végezte el a munkát, melynek eredményét igyekszem most a „folytatásnál” W ..........................- Eddig csak állagmegóvási munkákat végeztünk, még ha néhol úgy tűnik is, hogy túlmentünk rajta. CSÉFALVAI GYULA ÉPÍTÉSZ ............................................ is tiszteletben tartani. Amennyiben a mostani munka más lehet, mint a korábbi igen didaktikus, szigorú műemlék-helyreállítás volt, az azon múlhat, hogy eltelt 30-40 év, mások lettek a műemlék- védelmi elvek, óhatatlanul egy másik generáció csinálja már ezt. A helyreállítási munkát annak idején a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól nyerte el Cséfalvai Gyula, úgy „örökölte meg” az önkormányzat.- A pályázatnál a referenciák, árak számítottak - mondja. - Én amióta diplomáztam, műemlék helyreállítással foglalkozom, több díjam is van ezen a területen. Az építész számára nagy segítséget jelentett, hogy nem kellett az egész várat újra felmérni, mert egyrészt kikérték az ezzel kapcsolatos anyagot a tervtárból, másrészt néhány évvel ezelőtt a műegyetem hallgatói is készítettek építészeti tanulmányokat.- Eddig csak szigorúan állagmegóvási munkákat végeztünk, még ha néhol úgy tűnik is, hogy túlmentünk rajta. Ha elkészül Szekér György tanulmánya, az majd valamilyen építészeti koncepcióval együtt bekerül a tervtanácsra, ahol elvitatkozgatnak rajta, úgyhogy nem kell a vár(os)szerető lokálpatriótának attól tartani, hogy valaki csak úgy „nekiugrik” és tönkretesz valamit. Ha utólag kiderül, hogy egyes részletek mégsem jók, lehet majd változtatni. Hogy utaljak Féld István kollégám felvetéseire: a mádi kő jól faragható, emlékeztet az itt található homokkövekre, így felhasználását nem tartom feltétlenül rossznak, s idővel „be fog érni”... A címer ideiglenesen van feltéve, bármikor leakasztható a kampóról... S a fal: lehet, hogy magasabb lett, mint kellene, de visszabontható. Felépítése műszaki szükség- szerűség volt: több lehetőséget végiggondoltunk a torony egy laza, omladékos csonkjának alátámasztására, ez volt a negyedik verzió. Bármikor „lejöhetett” volna az a faldarab a magasból, ha nem emeljük ezt a lépcsőzetes falat. Nyilván a régi sziluetthez képest ez változás, de az építési naplóban szerepel, nem úgy épült, hogy valaki a hasára ütött. A diósgyőri vár ÚJ sziluettje... Fotó: Dobos Klára
