Észak-Magyarország, 2002. március (58. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-21 / 67. szám

DELI HÍRLAP • VÁLASZTÁS 2002 2002. március 19., kedd Bemutatjuk a képviselőjelölteket 2. SZ. VÁLASZTÓKERÜLET (MISKOLC) Dr. Emődi Gyula (Munkáspárt) „1938-ban születtem a Borsod megyei Kurityán- ban. Munkáscsaládból származom, nős vagyok, fe­leségem általános iskolai igazgatóhelyettes, egy kö­zépiskolás fiúgyermekünk van. A miskolci Földes Fe­renc Gimnáziumban érett­ségiztem, ezt követően két évig a Szuhavölgyi Bánya­üzemnél dolgoztam. Az Eg­ri Pedagógiai Főiskolán és az ELTE-n szereztem taná­ri oklevelet (magyar-törté­nelem). Több általános iskolában tanítottam, majd az oktatási igazgatóságon először tanárként, majd tanszék- vezetőként dolgoztam. Munkám elismeréseként 3 évig ösztöndíjasként Moszkvában tanulhattam, ahol a filozófiai tudományok kandidátusa tudományos fokozatot szereztem meg. 1997-ben a miskolci Szemere Bertalan középiskola kollé­giumából mentem korengedménnyel nyugdíjba. 1990 óta mindhárom ciklusban Miskolcon munkáspárti önkor­mányzati képviselő vagyok, és különböző bizottságokban tevékenykedtem. Fő törekvéseim: a teljes foglalkoztatottság megvalósí­tásának elősegítése, a létbiztonság, az ingyenes állami oktatás és a térítésmentes egészségügyi ellátás visszaál­lítása. Törekvéseim között szerepel az értékálló nyugdí­jak növelése, és Miskolc város fejlett régióközponttá való fejlesztése, ezen belül a város 2. választókerületében a lakosság közérzetének a javítása”. Fejér István (Centrum Párt) „1940-ben születtem Szin községben, Borsod-Abaúj- Zemplén megyében. Közép­iskolai érettségi vizsgát a debreceni Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumban tettem, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Iparszakán sze­reztem oklevelet. Ugyan­ezen intézményben 1977- ben vállalatvezetői szak­közgazda képesítést nyer­tem el. 1994-ig egy építő­ipari vállalatnál dolgoztam - az utolsó 10 évet gazdasági igazgatóként -, majd 1994-98 között Miskolc Megyei Jogú Város alpolgármes­tere voltam. 1998-tól a Mihő Kft. értékesítési igazgatóhe­lyetteseként dolgozom. Nős, két gyermek édesapja va­gyok. 1990-től vállaltam közéleti szereplést mint az MDF, majd az MDNP tagja. 1990 és 1998 között önkormányzati képviselő voltam, ilyen minőségben a költségvetési bizottság elnöki tisztét is betöltöttem, majd alpolgármesterként a városüzemel­tetési, oktatási és kulturális területek felügyeletét láttam el. A Centrum Párt országgyűlési képviselőjelöltjeként Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2. számú választókörzeté­ben indulok a választásokon. Úgy gondolom, hogy egy képviselőnek a valóságos problémákkal kell foglalkoznia. Azzal, hogy egyre több társadalmi csoport szorul a perifé­riára, a szociális ellátó-rendszer elégtelensége, hiányos­ságai egyre erőteljesebben körvonalazódnak. Célom a választópolgárok közvetlen érdekeit szolgáló, nyílt, őszinte politika megvalósítása a helyi és az orszá­gos közéletben, a sok gonddal bajlódó városom, Miskolc érdekében. Fontosnak tartom a körzetben és a régióban a munkanélküliség csökkentését, új munkahelyek te­remtését. A képviselői munkát szakmai alapokra kell he­lyezni, mert az ígéretek, a választási reménykeltés, a po­litikai álmodozások kora lejárt. Kérem, szavazatával támogassa célkitűzéseimet!” Kottmann Dezső (Magyar Igazság és Élet Pártja) „1957-ben születtem di­ósgyőri munkáscsaládban. Gépészként kezdtem el dol­gozni, közben elvégeztem az Ybl Miklós Műszaki Fő­iskolát. A Miskolci Ingat­langazdálkodó Rt.-nél négy évig voltam osztályvezető. Feladataim közé tartozott az Avas lakótelepen felme­rült problémák rendezése is. Igazgatóhelyettesként a miskolci önkormányzati és társasházi lakások kezelé­„A Déli Hírlap esélyegyenlőséget biztosít a választási kampányban jogszerűen részt vevő minden párt vagy füg­getlen jelölt számára céljai, programjai bemutatására. ” „A jelöltállítás befejeződése után a Déli Hírlap - vá­lasztókörzetenként - valamennyi megyei jelöltet azonos terjedelemben és formában mutat be. A bemutatkozás for­mája egy maximum 2000 karakteres írás, amely tartal­mazza a jelölt nevét, életkorát, legmagasabb iskolai vég­zettségét, jelenlegi foglalkozását, munkahelyét, pártállá­sát vagy párttámogatottságát, terveit, elképzeléseit. A cikk mellett portréfotó is megjelenik. (Az írásról és a fény­képről a jelöltnek, illetve kampányát irányító stábnak kell gondoskodnia a későbbi egyeztetések alapján.)” Részlet a Déli Hírlap választási alapelveiből se tartozik hozzám. Nős vagyok, feleségemmel két gyer­meket nevelünk. Negatívan értékelem a belvárosban felépített bevásár­lóközpontok hatását. Ezek elszívják a kisebb miskolci üzletek vásárlóit, ami a belvárosi boltok forgalmának visszaesésében nyilvánul meg. A plazatulajdonosokkal szemben a magyar kis- és középvállalkozásokat kellene helyzetbe hozni. A centrumban ugyanis sorra zárnak be a minőségi árut kínáló üzletek, és silány minőségű ter­mékeket árusító kínai boltok nyílnak a helyükön. Ebben a helyzetben az lenne a megoldás, ha lebontanák a vá­rosközpont lepusztult épületeit, és egy szórakoztató, kul­turális feladatokat is ellátó, de nem plaza jellegű bevásárlónegyedet építenének, biztosítva a parkolás fel­tételeit is. Rendbe kell tenni a főutcát, és új munkahelyek létesí­tésére is szükség van, hogy legyen vásárlóerő. Minél előbb meg kell építeni a városközpontot tehermentesítő utat is, mert Miskolc centrumában tűrhetetlen a zaj- és a légszennyezettség. A cigányságot ellenőrzött támogatásban kell részesíte­ni, ami a gyámügyi vagy szociális osztályok feladata le­het. A pénzt nem szabad feneketlen kútba önteni, hanem hasznosulnia kell. Akár kényszerrel is rá kell szorítani az iskolázatlan szülőket arra, hogy biztosítsák gyerme­keik számára a tanulás, a hasznosítható képzettség megszerzésének feltételeit, mert csakis így érhetünk el valódi eredményeket”. Dr. Répássy Róbert (Fidesz-Magyar Polgári Párt) „1998-ban képviselőtár­saimmal együtt azt vál­laltam, hogy többet te­szek Miskolcért, mint a város szocialista ország- gyűlési képviselői. 1994 és 1998 között a városnak mind a négy országgyűlé­si képviselője szocialista volt. A Horn-kormány négy év alatt 1,3 milliárd forint központi támoga­tást adott Miskolcnak. A két városi kórház felújítá­sát az intézmények össze­vonásához kötötte, és nem adott rá pénzt. A DAM-ot eladta a Kassai Vasműnek, emlékszünk, alig tudtuk megmenteni a gyárat. így lobbiztak a szocialisták Miskolcért. 1998 és 2002 között az Orbán-kormány 9,7 milliárd forint központi támogatást nyújtott Miskolcnak, hét­szer többet, mint a Horn-kormány. Miskolc két kórhá­za (a Diósgyőri és a Semmelweis) 3,3 milliárd forint támogatást kapott, sőt a megyei kórházban is kétmil­liárdos felújítás kezdődhetett el. A Földes Ferenc Gim­názium bővítését a kormány félmilliárddal támogatta. Bérlakásépítésekre - tíz év után először - közel nyolc- százmillió forint támogatás érkezett. Városi utak épí­tésére negyedmilliárd, idősek otthonára és szociális otthonra több mint háromszázmillió, műemlék-re­konstrukcióra háromszázmillió, fürdőfelújításra és -bővítésre háromszázötvenmillió, stadion- és műjég­pálya-felújításra majdnem négyszázmillió. Hulladék- és vízgazdálkodásra, szennyvízkezelésre több mint 3 milliárd forint támogatást kapott a város. A miskolciak ennek a munkának a folytatását vár­ják el. Nem a ’94-’98 közötti eredménytelenségre sza­vaznak. Miskolc további fejlődéséhez legalább 33 mil­liárd forint állami támogatásra számíthatunk az Or- bán-kormánytól. Otthonteremtésre 3 milliárdot, mis­kolci középiskolák felújítására, bővítésére 2 milliár­dot, kórházak rekonstrukciójára 5 milliárdot, idegen- forgalmi beruházásokra 5 milliárdot, egyetemi konfe­renciaközpontra másfél milliárdot, szociális otthonra, nyugdíjasházra 2 milliárdot, versenyuszodára 2 milli­árdot, sportcsarnokra, stadionra, műjégpályára, tor­natermekre több mint 10 milliárdot hozunk Miskolc­ra. Válasszák a XXI. századi Miskolcot, válasszák a jövőt!” Dr. Simon Gábor (Magyar Szocialista Párt) „1972-ben születtem Mis­kolcon, azóta is itt élek. A Földes Ferenc Gimnázium­ban érettségiztem, majd a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplo­máztam. Egyetemi éveim alatt előbb német nyelvből, majd angolból egyetemi zá­róvizsgát tettem. A szak­vizsga letétele után saját ügyvédi irodát nyitottam, ahol jelenleg is dolgozom. Nős vagyok. Feleségem szintén jogász. Patrícia lá­nyom 6 éves, fiam, Benedek február végén született. 1994-ben egyetemistaként az MSZP színeiben egyéni körzetben önkormányzati képviselővé választottak, s négy év múlva - az ismételt bizalom alapján - tovább folytathattam képviselői munkámat. Jelenleg az ifjúsági és sportbizottság, valamint a tulajdonosi bizottság mun­kájában veszek részt. Szeretném, ha Miskolc belvárosa visszakapná régi rangját. Olyan változtatásokat kell végrehajtani, amely­nek eredményeként a belvárosban olyan kulturális szol­gáltató, illetve kereskedelmi egységek jönnek létre, ame­lyek egyszerre idézik a századelő hangulatát és ugyan­akkor kiszolgálják a XXI. század emberének igényeit. Az M3-as és az M30-as útnak mielőbbi megvalósítása szükséges ahhoz, hogy Miskolc végre méltó módon bekap­csolódhasson hazánk gazdasági vérkeringésébe. A belvá­rosban új összekötő és feltáró utakat kell létesíteni. Át kell tekinteni és fejleszteni a körzet tömegközlekedését. El kell érnünk, hogy az érettségi megszerzéséig a ta­nulók ingyenesen tehessenek nyelvvizsgát, az EU-nor- máknak megfelelő számítógép-kezelői vizsgát és jogosít­ványt szerezhessenek. Információs központ létesítése a fiatalok számára, ahol választ kaphatnak az őket legin­kább foglalkoztató kérdésekre. Bérlakás-építési prog­rammal kell segíteni első lakáshoz jutásukat. Legalább 8000 új munkahelyet kell teremteni és ösztö­nözni kell a 45 éven felüliek újrafoglalkoztatását. Ezen kívül 13. havi nyugdíjat kívánunk bevezetni, az özvegyi nyugdíjakat pedig legalább 50%-kal növeljük. El kell ér­ni azt is, hogy senki ne betegedjen meg azért, mert sze­gény és senki ne szegényedjen el azért, mert beteg”. T. Asztalos Ildikó (Szabad Demokraták Szövetsége) ,A nőkre jellemző együtt­működés, kölcsönös megér­tés és szolidaritás lehető­ségét ajánlom önöknek. Át­látható világban szeretnék élni, ahol a véleményünk­nek súlya van. Ezért fontos az önkormányzatiság és a decentralizáció erősítése. Miskolc a leszakadó váro­sok közé tartozik. Az elmúlt négy év nem hozott érezhe­tő változást. A gazdaság or­szágosan erősödött, a mis­kolci gazdaság élénkülése csak a bevásárlóközpontok építésével volt kapcsolatos. Nem jött létre a vállalkozói tőke beáramlásának alapve­tő feltétele, az autópálya, az ipari park hiánya érezhető. Mi a teendő? 1. A várost elkerülő négysávos körút és az M3-as autópálya továbbépítése, ez fejlődésünk alapja, munkahelyeket jelent. Az adó és járulék csökkentése a cé­gek versenyképességét és a munkahelyek számát növelné, de több pénz maradna mindenkinél. 2. A belváros állapota nem kedvez a turizmusnak, sem annak, hogy a miskolciak jól érezzék magukat. Megújuló városközpontot, működő Erzsébet fürdőt akarunk! Gyermekeink sikerét a város jö­vője is meghatározza. A miskolciak is legyenek nyertesek! Tudás, egészséges élet, munka! Akadályok - megoldá­sok: 1. A miskolci gyerekek közel 1/3-a halmozottan hát­rányos körülmények között él. Az elmúlt négy év alatt a családi pótlék harmadával csökkent - javaslat: a családi pótlék értékállósága! 2. Az iskolák helyzete alapvetően határozza meg a gyerekek, fiatalok jövőbeni esélyeit. A diplomás-minimálbér támogatná a pedagógusok törek­véseit is. A gyerekek és fiatalok számára kevés jó lehető­ség van a sportolásra, az aktív szabadidő-eltöltésre. Új stadiont, rehabilitált atlétikai pályát, sportcsarnokot és modem városi uszodát akarunk. 3. Az egészségügy rend­betétele mellett az egészséges életmód lehetősége is fon­tos. 4. Kiszámítható jövőt a nyugdíjasoknak is. 5. A lakó­telepek rehabilitációjának megkezdése munkahelyet is jelent. 6. A munkanélküliek 20-30%-a 40 éven felüli. A munkahely megtartását támogatni kell, a 40+ program szerint. 7. A sorkatonaság szűnjön meg! Választása legyen a szebbik: igen!”

Next

/
Thumbnails
Contents