Észak-Magyarország, 2002. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-20 / 66. szám
2002. március 20., szerda ÍSIÍK-MII6Vü98SIAG # KULTÚRA / HIRDETÉS / 8 HÍRCSOKOR ■i:e: Tv:' 0 Ébredések az Art Kommandónál. Ébredések címmel tart mozgásművészeti bemutatót az Art Kommandó Interaktív színpad március 23-án, szombaton délután 3 órától a miskolci Ady Művelődési Házban. A bemutató a Mandala életmódklub programjának keretében zajlik. 0 A Dzsungel könyve. A Pécsi Sándor Guruló Színház soron következő előadása a Dzsungel könyve című musical két részben, mely március 22-én, pénteken délután 3 órától tekinthető meg a miskolci Bartók Béla Művelődési Házban. 0 Iparművész a Disputa vendége. Mankovits Tamás iparművész, a Kárpátaljai Alapítvány kuratóriumának elnöke lesz a következő vendége március 21-én este 6 órától a Disputa-estnek a Miskolci Galéria Dőry-pincéjében. Somló Ferenc „letette a lantot” I mm Miskolc (ÉM KÉ) - Mindössze 5 éves volt, amikor édesapját először látta a színpadon és már ekkor beleszeretett ebbe a különös világba Somló Ferenc, Jászai-díjas színművész, aki a közelmúltban a Disputa-est vendége volt a Miskolci Galériában. Somló Ferenc Fotó: b t. Az apai örökség nyomán talán nem is véletlen, hogy Somló Ferenc színész lett. Már nagyon korán egy daltársulatban játszott, majd egy ügyelő útján került hivatásos színtársulathoz. A főiskolán a „színészi” vizsgát hatodik alkalomra sikerült letennie. A problémát nem a tehetség hiánya, hanem a vizsgáztató okozta, aki nem igazán tekintette a dal társulati színészt színésznek. Az utolsó alkalommal egy másik vizsgázató már olyan őstehetségnek aposztrofálta, akit „pallérozni” kell. Több városban (Győr, Eger) több társulatban játszott, a Miskolci Nemzeti Színháznak 1960 és 1981 között volt tagja. Nyugdíjba vonulása után már nemcsak hogy ritkán lép színpadra, de közönségként sem nagyon jár előadásokra, annak ellenére, hogy egyik fia (István) Miskolcon játszik. Nem tiltotta ezt a pályát fiainak, de nem is javasolta. Mert ebben a hivatásban az ember „máról-holnapra” él, emellett pedig mindig figyelnie kell, hiszen a környezetéből élő emberi jellemekből építkezik. S hogy miért nem jár Somló Ferenc színházba? Mert - meglátása szerint - ez a színház nem az a színház, amit elképzelt, itt már nincs törzsgárda, jönnek mennek a színészek, akik ha jobb ajánlatot kapnak elmennek. A művész bevallja, ebben a dologban nagyon konzervatív, de nem tud mást tenni. A színház mellett egyébként másik szenvedélye a vers. A Disputa közönsége több verset is hallhatott, zárásként Arany János, Letészem a lantot című költeményét. Alkalmatlan látogatás Miskolc (ÉM - BA) - A halállal tréfálkozik az Alkalmatlan látogatás - Copi színművét vasárnap este 8 órától olvassák fel a Csarnokban, Novák Eszter rendezésében. Keserű vígjáték az Alkalmatlan látogatás, önirónia, ha a halálra készülő ember munkáját illendő így nevezni: az argentin származású Raúl Damonte utolsó darabja ez, melynek bemutatóját írója már nem érhette meg. A Copi néven ismertté vált, szexuális másságát vállaló férfi 48 éves korában halt meg, Párizsban. Akár csak az Alkalmatlan látogatás hőse, AIDS- ben. Az elmúlásról, a betegségről szól ez a darabja, amelyet az idén a főleg a francia szerzőket válogató kortárs európai drámaszemle részeként ismerhet meg a miskolci közönség. A Novák Eszter rendezte felolvasó-színházi produkciót a közelmúltban a budapesti Fészek-klubban is bemutatták. Ezúttal is Bősze György, Ábrahám István, Kiss László, Kulcsár Imre, Lukács Gábor, Máhr Ági és Molnár Anna személyesíti meg a mű szereplőit. A kortárs európai drámaszemlével a Színházi esték is foglalkozik: www.olh.hu/szinhaz/estek Papp László festményei. Papp László festőművész 80. születésnapja alkalmából nyílik kiállítás a Miskolci Galéria Rákóczi-házában március 21-én, csütörtökön délután 5 órától. A május 12-éig látogatható tárlatot Dobrik István művészet- történész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Véget ért a Mesterbérlet Bócz Sándor Miskolc (ÉM) - A Mesterbérlet utolsó hangversenyén Beethoven D-dúr hegedűversenyét Szabadi Vilmos szólaltatta meg. A sorozatban Schumann szimfóniáit hallhattuk, most az I. B-dúr „Tavaszi” szimfónia hangzott el. A Miskolci Szimfonikus Zenekart Kovács László vezényelte. Beethoven hegedűversenye gyakran csendül fel a hangversenytermekben. Köszönhető ez a zenei anyag emelkedett szépségének, amelyet igényes (soha nem látványos) virtuozitás jellemez. Terjedelmes a mű, amelyet azonban egy pillanatig sem érzünk hosszúnak, különösen ha jó előadásban hangzik el. Ezen az estén Szabadi Vilmos hegedű- művész nagyon jó előadásában hallgattuk a kompozíciót. A hosszú zenekari bevezetőben nyilvánvalóvá válik az I. tétel drámai szándéka. Az első ütemek, (főtéma) kinyilatkozásszerű szelíd hangjait (fafúvósok) a vonósok szólama, drámai erejű akkordjai teszik vésztjóslóvá. Ezt a kettősséget az érzelemgazdag zárótéma bemutatása oldja fel. A zenekar minden szólamát az igényesség, a szerzői szándékhoz való ragaszkodás egyértelműsége jellemezte. A továbbiakban a szóló hegedűre kellett figyelnünk, amely első megszólalásától csodálatosan ívelt éteri magasságokba. Szabadi Vilmos játékával kapcsolatban hamar elfogynak a jelzők. A művész játékának igényessége kristálytisztasága, dallamformálásának egyszerűsége és végtelen nyugalma nagyszerű élmény volt. Ha figyelték a kezeit, ujjait, meggyőződhettek arról, hogy szellemiérzelmi gazdagságát milyen tökéletes mechanizmus szolgálja. Kifinomult vonóvezetése lehetővé teszi számára a színezés, a dinamika, a'ritmika, a hangsúlyok differenciált megoldásait. Nála minden hang meg van tervezve, és mégsem hat mérnökien kiszámítottnak. Tökéletes egyensúlyt teremt a klasszikus rend és mértékadóan romantikus érzelmes- ség között. A zenekar alkalmazkodása mintaszerű volt, s a szóló részek között ünnepélyes, csillogó, szinte hihetetlen, de a szólista éteri pianoi alá is tudott „menni” a zenekar, amikor szinte már suttogtak. A II. tétel tökéletes volt! Románcszerű imádság (profán párosítás) amely hitvallás volt Beethoven részéről és az előadóművész részéről egyaránt. A rondó-tétel élettől duzzadó virtuozitása és az érzelmes részek váltakozása (gyönyörű fagott szólót hallottunk) diadalmas lezárását adta a műnek. Ritkán hallható Schumann I. B-dúr „Tavaszi” szimfóniája. A klasszikus szimfóniák tiszta, tematikus szerkezetét e mű hallatán jobban el lehet fogadni, mint a programzenéi megközelítést. Kétségtelen, hogy az uj- jongás az öröm hangjai akár a tavaszra is asszociálhatnak. A mű egysége vitathatatlan. Schumann sok-sok dallamötletét bemutatja, kipróbálja, van amit a későbbi tételekben visszaidéz, ennek a tudatosságnak ellenére hiányérzetünk van a tartalmi egységet illetően. A zenekar ebből a szimfóniából sok szépséget megmutat. Különösen a zárótétel örömteli, grazioso jellegét éreztük frissnek, játékosnak. A szimfónia egészét hallgatva jogos lehet a zenetörténészek azon véleménye, hogy a zongora-kama- radal kompozícióinak újító kedvéhez képest a szimfónia nagyobb egységeit Schumann nehezebben tartja együtt. Ezzel együtt öröm, hogy a Miskolci Szimfonikus Zenekar ezt a Schumann-ciklust megmutatta, melyből a II. szimfónia kiemelkedően szép volt. Kovács László teljesítménye nagy anyagtudásával, felkészültségével impozáns volt. Diákfotók országos vándorkiállításon Miskolc (ÉM) - Országos diákfotó-kiállításnak ad otthont a miskolci Lévay Református Gimnázium abból a gyűjteményből, amely az előző tanév országos diákfotó-pályázatának legjobb alkotásait tartalmazza. Az általános- és középiskolás diákok munkáiból összeállított tárlatot a Fényképezés a Vizuális Nevelés Szolgálatában Alapítvány „vándoroltatja”, valamint kölcsönzi. A fekete-fehér és színes felvételek március 26-ig tekinthetők meg a gimnázium dísztermében. Közel száz fotó látható a kiállításon Fotó: Vajda János v... ' . . ■ ■ : «feí >1 ü * Az akció azokra érvényes, akik április 15-ig a Start, Hobbi vagy Profi csomagra előfizetnek. Az 50%-os kedvezmény csak a csomagok havi alapdíjára vonatkozik, a telefondíjra és az egyes csomagokhoz tartozó időtúllépési díjra nem. X axelero egyszerűen mindenki J A MATAV csoport tagja
