Észak-Magyarország, 2002. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-11 / 59. szám
2002. március 11., hétfő VÁLASZTÁS 2002 / 4 VÁLASZTÁSI INFORMÁCIÓK Miskolc (ÉM) - A Felsőzsolcáért Polgári Egyesület meghívására március 11-én a településre érkezik Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára. Délután 5 órától a Felsőzsolcai Polgármesteri Hivatal Dísztermében tart előadást „A Széchenyi-terv kisvárosokat fejlesztő programja” címmel. A cigányság polgárosodni akar Ózd (ÉM - ÓKI) - Mosolyogni lehet - ahogy egyesek teszik - a Fidesz és a Lungo Drom közötti együttműködésen, de aki ezt megkérdőjelezi, tekintsen vissza az elmúlt 10-20-30 évre. A cigányság helyzetét egyik politikai erő sem merte eddig felvállalni - hangoztatta Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke az Ózdon rendezett kisebbségi fórumon. Közös úton a közös Európáért címmel rendeztek szombaton fórumot, ahol a Lungo Drom vezetője mellett felszólalt több magas rangú politikus is. Fónagy János az északborsodi térségben országos átlag fölötti, 18 százalékos munkanélküliségre hívta fel a figyelmet, melynek legnagyobb hányadát a cigány emberek teszik ki. Mivel nincs kellő számú munkahely, a munkaügyi szakemberek a közmunkaprogramban találnak lehetőséget a foglalkoztatásra. A kormány komoly összeget biztosít képzésre és átképzésre is, amivel tudni kell élni. Farkas Flórián a választási koalíció megkötésének előzményeit és célját ecsetelte.- A múltban olyan keveset törődtek a cigánysággal, hogy arról kár beszélni. Tény viszont, annyi képzési és oktatási lehetőséget soha nem kínáltak számunkra, mint az utóbbi 2-3 évben. Ezt ismerte fel a Lungo Drom vezetése, amely szervezet ma a legnagyobb önszerveződő erő. Tévedés azt hinni, a parlamenti helyek ígérete volt ránk hatással. Korábban is lett volna lehetőségünk a parlamentbe kerülésre, de az MDF- kormánynak nem volt cigány-programja, így nem fogadhattuk el őket partnerként. Voltak, akik a liberális eszméket akarták ránk erőltetni, amitől nagyon távol állunk. A cigányság polgárosodni akar! Ehhez teljes értékű adófizetővé kell válnia, mert nem a segélyből élés a járható út. Ez közös nemzeti érdek. Létrehozunk egy kisebbségi információs hivatalt, melyen keresztül lesz beleszólásunk a fontos döntésekbe. A miniszterelnökkel pedig félévenként tárgyaljuk majd meg a felzárkóztatási folyamat tapasztalatait és az újabb irányelveket - mondta az OCÖ elnöke. Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta: míg 1995-96- ban 3 milliárd forint jutott a cigányság helyzetének kezelésére, addig 2001-ben már 9,2 milliárdot fordítottak erre a célra. Működik 60 cigány közösségi ház és folyamatosan épül számukra a megfelelő lakókörnyezet. Végső cél azonban a munkaerő-piaci felkészítés, a versenyképessé tétel. Jóllehet, a köz- munkaprográm nagy jelentőséggel bír, de ez csak átmeneti megoldást jelenthet. Felülvizsgálnák a privatizációt Miskolc (ÉM - Hl) - Fő törekvésünk, hogy megakadályozzuk a baloldali liberális erők visszarendeződését - mondta dr. Lentner Csaba, a Magyar Igazság és Élet Pártja országgyűlési képviselője a párt tegnapi fóruma előtt tartott sajtótájékoztatón. A MIÉP mind a 176 egyéni körzetben összegyűjtötte a szükséges kopogtatócédulákat, Budapesten területi listát állítottak, és benyújtották az országos listát - mondta dr. Lentner Csaba. Az országgyűlési képviselő szólt arról a Csurka István pártelnök által tett bejelentésről is, hogy április 7-e után 100 körzetben jelöltjeiket visszaléptetik a nemzeti oldal javára. Ezért pedig elvárják, hogy a Fidesz is visszahívja a javukra azokban a körzetekben a jelöltjeit, amelyekben a MIÉP-jelölt kerül az első helyre. Várakozásaik szerint 30 ilyen körzet lesz. Szólt arról is, kormányerőként elsősorban a nemzetközi nagyvállalatokat adóztatnák meg, mérsékelnék az államadósság kamatterheit és felülvizsgálnák a privatizációt. A DAM privatizációja ügyében dr. Lentner Csaba a Parlamenthez benyújtott interpellációjához Jászka Erika, a miskolci 4. számú választókerület MIÉP-es ország- gyűlési képviselő-jelöltje is csatlakozott. A tegnapi sajtótájékoztatón elmondta: A DAM valaha 40 ezer embernek adott munkát. Azt ők sem gondolják, hogy újra ekkora kapacitással működhet, de szükségesnek tartják, hogy tisztázódjon „az acélipar egykori fellegvárának” privatizációs története. így teljesítettek az eddigi törvényhozók A megye egyéni képviselőinek munkája 1998-2002 között, a statisztikai adatok tükrében Miskolc (ÉM - BAL) - Meglehetősen színes képet mutat megyénk országgyűlési képviselőinek szereplési statisztikája. Nagy az eltérés a tekintetben, ki hányszor, milyen terjedelemben szólt hozzá a parlament munkájához, s hogy kormánypártiként „beleszólni” volt-e alkalma, vagy ellenzékként „csak” kritizálni. A most befejeződő ciklusban, 1994 és 2002 között az alábbiak szerint állt fel Borsod-Abaúj- Zemplén megye egyéni képviselőinek csoportja: Lenártek András - Fidesz (1. körzet, Miskolc), dr. Répássy Róbert - Fidesz (2., Miskolc), Kádas Mihály - Fidesz (3., Miskolc), Tompa Sándor - MSZP (4., Miskolc), Benedek Mihály - MSZP (5., Ózd), Faragó Péter - MSZP (6., Sajó- szentpéter), Gyárfás Ildikó - MSZP (7., Kazincbarcika), Molnár Oszkár- Fidesz (8., Edelény), dr. Ódor Ferenc - Fidesz (9., Encs), Hörcsik Richárd - Fidesz (10., Sátoraljaújhely), Kupa Mihály, független (11., Szerencs), Kovács Tibor - MSZP (12., Tiszaújváros), Tállai András- Fidesz (13., Mezőkövesd). Az idők rövid története A fentiek közül a kövesdi államtitkárt hallhattuk a legtöbbet a parlamenti közvetítésekben: Tállai András a négy esztendő során fél perc híján tíz óra hosszat beszélt a Tisztelt Ház előtt (hogy a 159 felszólalásából mennyinél szerepelt egyéni képviselőként, és mennyiszer kormányzati illetékesként - választ adva -, nehéz elkülöníteni; időbeli teljesítménye mindenesetre 32. a rekordlistán, három hellyel Orbán Viktor mögött, és öttel Dávid Ibolya előtt). A Fidesz-jogász dr. Répássy Róbert helyezési száma kétszerese frakciótársáénak, összideje épphogy túllépi a 6 órát. Alaposan megelőzi őt az ellenzékiek közül Kovács Tibor a maga 9 órájával. A skála másik végén azok állnak, akik a közel 1400 napnyi idő alatt kevesebb mint egy órára vették igénybe képviselőtársaik türelmét: Benedek Mihály, Faragó Péter, illetve Molnár Ószkár és Ódor Ferenc, de ide sorolható Kupa Mihály is. Bal-jobb önállóság Miről beszéltek képviselőink az elmúlt ciklusban? A leginkább sokatmondó az általuk benyújtott önálló, illetve a nem önálló indítványok összegzése (az Ország- gyűlés világhálós honlapja pontos és naprakész információkkal szolgál e tekintetben). Úgynevezett önálló indítvánnyal (itt a kifejezésen nem azt értjük, hogy egyedül, avagy több képviselőtársával együtt terjesz- tette-e be, inkább a téma felvetésének apropójára utal) a négy év alatt a kormánypárti kettős, Lenártek András és Molnár Oszkár nem jelentkezett - nem önállóval annál inkább: 76-os, illetve 56-os szám állhat a nevük mellett. A témák az előbbi esetében a pénz- és adóügy, területfejlesztés körül forognak, utóbbinál felbukkan a reklámnyelv és a hírközlés kérdése is. Önálló indítványokban a szocialista Tompa Sándor csak azért nem verhetetlen 41-gyel, mert előtte áll a tiszaújvárosi Kovács Tibor, tízzel többel. Ellenzéki képviselőkről lévén szó, az indítványok nagy része alatt parlamenti kérdésfeltevést kell érteni. Tompa Sándorénál olyan ügyek visszatérőek, mint a diósgyőri gépgyártásé és kohászaté, az autópálya-építésé, de a statisztikából olyan, ma már elfeledett hátterű kérdések is előbukkannak, mint „Mire számíthat a polgár, ha feljelenti a minisztert?” (2000. 04. 03.) vagy „Tudja-e a jobb kéz, mint csinál a bal?”. Frakciótársánál ugyancsak feltűnést keltő kérdésnek tetszik a „Miért nem szereti Ön a tűzoltókat?” (a belügyminiszterhez, 2001. 10. 31.), vagy az, amelyik „az ország legrosszabb állapotú közútjára” vonatkozott (Kesznyéten - Tiszalúc). Jobb későn, mint... A közvetlen törvényalkotáshoz alighanem Répássy Róbert juthatott a legközelebb, nem véletlen, hogy személyéhez egy - ugyan több képviselő által jegyzett törvényjavaslat közkeletű elnevezése is kapcsolódik: ez a „Lex Répássy”, ami - hivatalos terminológiával - a Polgári Törvény- könyvről szóló 1957. évi törvény módosítására irányult. Hogy nem hasonlóan nagyszabású kérdésekben, inkább helyi, saját választókörzetét érintő ügyekben kért volna szót, tett javaslatot, az a dokumentumok tanúbizonysága szerint elsősorban (Tompa Sándor említett diósgyőri témái mellett) az Ózd környéki Benedek Mihályra jellemző. Ugyanakkor Kovács Mihálynak, valamint Gyárfás Ildikónak arra is jutott energiája, hogy olyan szerteágazó kérdésekről értekezzen megszólalásai, kérdései kapcsán, mint a hadikölcsönök érvényessége, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fizetőképessége, illetve a méhészet és a lakásszövetkezeti törvény. Érdekességként megjegyezhető még, hogy a Miskolcot képviselő Kádas Mihály a ciklusra jutó mindkét önálló kezdeményezésű indítványát az elmúlt napokban tette: egy-egy kérdés volt, egyaránt fogyasztóvédelmi vonatkozással. ,yi/ A parlamenti statisztika eredetije Í*L)1>jxS<L megtekinthető: www.mkogy.hu A FELSZÓLALÁSOK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI választókörzet képviselő indítvány felszólalások visszatérő 1.Lenártek András önálló 0 nem önálló száma 76 49 időtartama témák 3:28:46 adó- és pénzügy, területfejlesztés 2.Répássy Róbert 17 20114 (+1) 6:06:04 btk., ptk., vagyonnyilatkozat 3. Kádas Mihály 259321:46:36 oktatás, tankönyvpiac 4.Tompa Sándor41232 25 1:52:44autópálya-építés, 5.Benedek Mihály18 182 150:42:04 hulladékgazdálkodás, foglalkoztatás munkaügy, foglalkoztatás 6.Faragó Péter 33 13 (+1) 0:38:48 szövetkezetek, szénbányászat 7. Gyárfás Ildikó 18 90151:18:36 sport, katasztrófavédelem 8. Molnár Oszkár056 17 (+1)0:47:10 reklám, hírközlés 9.Ódor Ferenc137 120:40:29állategészségügy, területfejlesztés 10.Hörcsik Richárd2 6 24 (+1) 2:06:12volt egyházi ingatlanok 11.Kupa Mihály51411 (+1) 1:00:14állami költségvetés 12.Kovács Tibor 51265 158 9:01:05energia, hulladékgazdálkodás, MFB 13.Tállai András3167159 (+3) 9:59:27 adó, számvitel Ki az első a listások listáján a felszólalóknál? Kilencen képviselték megyénket pártjuk megbízásából az elmúlt 4 évben a Parlamentben Miskolc (ÉM - BAL) - Valamivel kevesebbet hallatják a hangjukat megyénk azon országgyűlési képviselői a Parlamentben, akik pártlistáról kerültek az Országházba, mint az egyéniek. A listás képviselők közül is olyasvalaki áll az élen a négy évre számított beszédtartam összidejét tekintve, aki kormányzati tényező - akárcsak a közvetlenül választott képviselők sorában, amint arról fenti összegzésünkben beszámoltunk -, nevezetesen egy volt államtitkár, jelenlegi miniszter. Fónagy János parlamenti megszólalásainak túlnyomó többségét a 2000 decembere előtti időszakban is (a gazdasági minisztérium politikai államtitkáraként), és az azt követő érában is (mint közlekedési és vízügyi miniszter) az illetékesként, megszólíttatottként vagy helyettesítőként való válaszadás tette ki. Amikor magától kért szót az országgyűlésben, azon alkalmak közül a statisztika szerint kitűnik, amikor is, még a ciklus első évében „Az új évezred küszöbén - kormány- program a polgári Magyarországért” mottóval beszélt képviselőtársai előtt. Fidesz-közel, s távol A listások listáján az ellenzéki T. Asztalos Ildikó a második: a szabad demokrata képviselő az általa felhasznált több mint hét órában legtöbbször kérdésekkel igyekezett zavarba hozni a hatalmon lévőket. Különösen a tavaly őszi időszak érdeklődései feltűnőek: többször is a legnagyobb kormányA Jó hangulathoz Időnként a borsodi felszólalások Is hozzájárultak zópárt, a miniszterelnök és az úgynevezett „Fidesz-közeli cégek”, állami megrendelések körüli témákra igyekezett ráirányítani a figyelmet. De már 1998-ban olyan kérdésekkel bombázta a kormányt, mint például „Már a siker sem garancia?”, illetve „Valóban leáll az M3-as autópálya továbbépítése?”. A nevéhez köthető egyéb ügyek rendszerint a foglalkoztatás, a különböző szakmai kamarák, az adóügyek, a területfejlesztés és a köz- beszerzések körül forogtak. Az SZDSZ helyi elnöke nyújtotta be mandátumának időtartama alatt (a most tárgyaltak köréből) a legtöbb javaslatot is: összesen 165-öt. A szocialista Szabó György úgynevezett nem önálló indítványai közül a Gyárfás Ildikó frakciótársával közösen beterjesztettek tömege szúr szemet: ezek a szociális igazgatással, a hulladék- gazdálkodással, a sporttal, a temetkezéssel és a katasztrófavédelemmel foglalkoztak. Az egykori egészségügyi miniszter kétperces felszólalásai a kórházak és az orvosok világán belül maradtak. „Lex”-ek megyéje Nála hatszor többet vette igénybe a Tisztelt Ház türelmét a borsodi listán a parlamentbe bekerült, ám nem megyénkbeli politikusként ismert kisgazda Pokol Béla: a hat órába a két bizottsági elnöki tisztet is betöltő FKGP-prominensnél jellemzően a ptk., valamint a büntetőeljárásról szóló törvény módosítására irányuló javaslatok, érvelések fértek bele. Nevét az előbbi témába tartozó úgynevezett Lex Pokol tette igazán ismertté - érdekes párhuzamba állítva ilymó- don a szintén megyénket képviselő fideszes Répássy Róbertével, akinek neve ugyanazon törvény- javaslat (a sajtóbeli válaszadás lehetőségéről) „továbbfejlesztésének” programjához tapad. Végezetül soroljuk fel, kik ülnek Borsod-Abaúj-Zemplén lakosságának „nevében” az országgyűlésben úgy, hogy pártlistáról jutottak be. Félő ugyanis, hogy amiként a közvetlenül szavazatukkal támogatott egyéni képviselőiket sem ismerik minden esetben a választópolgárok, annál inkább ismeretlenül csenghet a lakosok körében még négy esztendő múltán is egy-egy listás képviselő neve... A Fidesz listájáról: Fónagy János, Koncz Ferenc, Steinerné Vasvári Éva; a Kisgazdapárt listájáról: Pokol Béla; az MSZP listájáról: Koleszár Lajos, Soós Győző, Szabó György, Vargáné Kerékgyártó Ildikó; az SZDSZ részéről: T. Asztalos Ildikó. A FELSZÓLALÁSOK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI képviselő Indítványokfelszólalások önállónem önállószáma Időtartama Fónagy János0022210:56:33 Koncz Ferenc12316 (+1)1:09:13 Steinerné Vasvári Éva 615647 (+1)2:52:52 Pokol Béla713665:54:52 Koleszár Lajos 6 35 10 0:49:59 Soós Győző 8 29 11 1:14:27 Szabó György 3 72 15.0:56:01 Vargáné Kerékgyártó Ildikó6 144 14 0:46:17 T. Asztalos Ildikó 59106112 (+1) 7:24:40
