Észak-Magyarország, 2002. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-05 / 30. szám

2002. február 5., kedd ISZAK-MAGYARORSZÁG » AKTUÁLIS / 3 0 Miskolc fejlesztéséről. Miskolc város- fejlesztési stratégiájáról tartanak tájékozta­tót a Társadalmi Egyesületek B.-A.-Z. Me­gyei Szövetsége Civil Klubjában február 13- án délután 3 órától a Közművelődési Inté­zetben (Miskolc, Széchenyi út. 35. 2. em.). 0 Pax Corporis. Közgyűlést tart a Pax Corporis Természetes Életmód Egyesület február 20-án délután fél 5-től Miskolcon a Széchenyi út 35. szám alatt. A közgyű­lésen értékelik éves munkájukat. 0 Nyugdíjasokat segítenek. A megyei össznyugdíjszövetség szeretne segíteni a pihenni vágyó nyugdíjasoknak, akik eltöl- tenének néhány hetet - kedvezményes áron - Mezőkövesden, a gyógyvíz közelé­ben. Érdeklődni minden szerdán délelőtt 9-től délig lehet Miskolcon a Kassai utca 86. szám alatt. MEGINT HÉTFŐ A nejlonszatyrok országa Kiss László kiss.laszlo@inform.hu Itt a tavasz, előbukkantak a hó alól az első nejlonszatyrok. A város hóvirágai - így is nevezhetnénk a különféle színű mű­anyag cekkereket, ha líraira vennénk most a figurát. Líra ide vagy oda, tény hogy a lágyabb fuvallatok ilyentájt nejlonszatyrok, zacskók tömkelegét kergetik városszerte, s roppant jól mutatnak a szálló szemetek a fákra, bokrokra felakadva. Hol van már az az idő, amikor egy nejlonszatyor - ha nyugati volt, reklám­képpel - olyan státusszimbólum volt, hogy kartonból merevítőt is vágtak belé, hogy a főutcai korzózásnál ne hajlítgassa a szél... Ma már globalizáció van és világpiac, a szatyor pedig jelképe változásainknak: hi­szen tömegessége a fogyasztói társadalom- j ra utal, az pedig hogy a képünkbe fújja a szél, arra, hogy azok is „tömegesen" létez­nek, akik kitúrják a kukákból az élelmet, ezt-azt kutatva. A szatyrokkal az a köztisztasági fene- ség, hogy örökéletűek, és ha csak nem te­szünk bele fél téglát, bárhova eljutnak, mint a vándormadarak: egy kukabúvár egész szatyor-rajokat ereszthet útjára. Nem is olyan rég Ausztriában a festői Alpokban kanyarogva néztem: sehol egy szemét! Azaz, nini ott lenget a szél egy szatyrot egy bokorra akadva. Közelebbről már el is olvashattam rajta a feliratot: Centrum Aruház... SZAKÉRTŐI TELEFON Az emlőszűrésről Miskolc (ÉM) - Az emlőszűréssel kap­csolatos kérdéseikre kaphatnak választ olvasóink ezen a héten csütörtökön dél­után 2 órától: a szakértői telefonnál ezút­tal dr. Jenei Judit, a Diósgyőri Kórház főorvosa fogadja majd a témával kapcso­latos hívásokat. Telefonszámunk: 46/502- 900, 3911-es mellék. Kérdéseket előzőleg elektronikus pos­tával is küldhetnek, a szaloczi@inform.hu címre. VILLÁMV0KS Most nincs veszély, de máskor lesz A területi főépítész szerint az Arany Szarvas-ügyet hasonlók követik majd Miskolc (ÉM - BAL) - Megvannak az eszközök az Arany Szarvas bútorainak védelméhez, csak a hivatal­nak élnie kell velük. Olajos Csaba területi főépítész sze­rint az önkormányzat vonat­kozó rendelete mindenképp kizárja, hogy a patikaberen­dezést elvigyék a helyéről, az üzletet másra használni amúgy sem volna célszerű. A laikus közvéleményt és ci­vil szervezeteket egyaránt „meg­mozgató” ügyben osztotta meg szerkesztőségünkkel nézeteit Olajos Csaba. A területi főépíté­szi iroda vezetője a bezárt Arany Szarvas patika kálváriája kap­csán foglalt állást - mint mond­ta, azért több hét „késéssel”, mi­vel nem érezvén hivatalát kom­petensnek a konkrét miskolci ügyben, a helyi illetékesek köz­benjárását várta. Annak hiányá­ban, s különösen mint a Sub Rosa műemlékvédelmi egyesület elnöke, most mégis úgy érezte, egy fontos tényre fel kell hívnia a figyelmet. Nem bontható- A Rorárius és a Rácz cuk­rászdák bútorzatának eltűnése után ismét egy olyan berendezés került veszélybe, amelynek ér­tékét hivatalos védelem is igazol­ja - fejtette ki a szakember. Mint emlékeztetett, a .jelenleg funkció nélkül sorsára váró gyógyszertá­ri bútorzatot nemcsak a mű­tárgyvédelmi hatóság helyezte egykor országos védelem alá, de, ami ennél is fontosabb, a miskol­ci önkormányzat a belváros ha­A telefonban csak átlagos fecsegők vagyunk Ez a fajta kommunikáció nem szürkíti el az emberi kapcsolatokat - mondja a szakember igénybe, a magyar telefonálók át­lagosan hajlamosak a fecsegésre. Bizonyos antropológiai, pszicho­lógiai kutatások mái' régóta vizsgál­ják, hogy ha emberek beszélgetnek, miről beszélnek a legtöbbet. Nos, a vizsgálatok eredményeképpen ez a pletyka - hangsúlyozta Nyíri Kris­tóf a háziasszonyok ugyan úgy pletykálnak, mint ahogyan az elmé­leti fizikusok konferenciáján is 20 százalék szakmai eszmecserére 80 százalék pletyka jut. Hogy a csevegés utáni termé­szetes vágy kielégítését mennyi­re befolyásolják a percdíjak? A fi­lozófiai kutató intézet igazgatója szerint ez helyzet- és személyiség- függő, mint minden másban, eb­ben is van, aki tud spórolni és van, aki nem - ám tény, hogy vannak, akiknél az anyagi korlá­tok sem tudják kommunikáció iránti vágyat kordában tartani. A HÉT TÉMÁJA: A TISZAI CIÁNSZENNYEZÉS Visszaemlékezés a természeti katasztrófára Miskolc (ÉM - BGO) - Nemzetközi összehasonlítás­ban átlagosan fecsegősek va­gyunk - már ami a telefon- beszélgetéseinket illeti. En­nek a rendkívül ősi kommu­nikációs vágynak a kiélése teljesen természetes, válasz egy mély és természetes em­beri szükségletre - vallja a szakember. Hogy milyenek a telefonálási szokásaink? Amikor az országban már több, mint 4 millió mobilte­lefont használnak, erről nem le­het úgy általában beszélni. Hi­szen más és másféle telefonálási szokásai vannak az üzletemberek­nek, háziasszonyoknak, gyerekek­nek, politikusoknak - hallhattuk Nyíri Kristóftól, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Filozófiai Ku­tató Intézetének igazgatójától. Mint elmondta, az ember kommu­nikálni akar, ez a vágy rendkívül erős. Azzal, hogy most már szin­te bárki bárkit elérhet, szinte ter­mészetes állapotot állíttatott hely­re. Amit sokan divatnak és őrü­letnek hisznek, voltaképpen ter­mészetes jelenség. Röviden, de értelmesen Sokan állítják, a telefonálás (ezen belül a mobiltelefonálás és az SMS) elszürkíti az emberi kap­csolatokat és a személyes kommu­nikációt helyettesíti, ám ezt - mu­tatott rá az intézet igazgatója - semmilyen vizsgálat nem tá­masztja alá, sőt ha valaki csak a saját hívásait, üzeneteit tekinti át, leggyakrabban a szeretteiket tár­csázzák és nekik írnak. De termé­szetesen használják a telefont munkavégzésre is, akik például Mobil kapcsolat (Illusztráció) sok SMS-t küldenek, megtanul­nak 160 karakterben röviden fo­galmazni. A telefon, a mobil és az SMS tehát sokkal inkább a léte­ző személyes kapcsolatok kiter­jesztése, megerősítése. Ez a megerősítés egy-egy telefonbeszél­getés alkalmával az európai átlag­hoz hasonló hosszúságú időt vesz Védett érték, hozzá se nyúlhatnának.. tályos rendezési tervében is he­lyi védettség körébe vonta. A helyhatóság érvényben lévő épí­tésszabályozási rendelkezésének ominózus szakasza - aminek lé­te az Arany Szarvas bezárása- elköltözése körüli vitában mind­máig feledésbe merülni látszott ff .................... Fel kell mérni: milyen műemlékek kerülhetnek hasonló helyzetbe. Olajos Csaba TERÜLETI FŐÉPÍTÉSZ- pontosan rögzíti: az Erzsébet tér 2. szám alatti ingatlan mű­emlékileg védettnek minősül, nem bontható le, s vonatkozik mindez az épületnek a rendelet­ben részletesen felsorolt elemei­re is: „az emeleti ablaksor alat­ti párkányzatra, a ballusztrádos parapetdíszítésre, a kváderezés­re, a lépcsőházi korlátra, a füg­gőfolyosó korlátjára” - és min­denekelőtt „az Arany Szarvas patika cégérére és eredeti bútor­zatára”.- A jogszabályi védelem kifeje­zi, hogy közérdek a védett tárgy megőrzése, fennmaradása, bemu­tathatósága. A veszélybe került patikabútorzat ügye felveti, ha­tékony-e a védelem, tudjuk-e ér­vényesíteni a köz érdekét - mu­tatott rá Olajos Csaba. - A kér­dés úgy szól tehát: kellően véd­ve vannak-e további értékeink, vagy csak idő kérdése, melyik mikor következik a sorban...? Tanulságos eset A főépítész számára az eset ta­nulságának az látszik, hogy az il­letékeseknek fel kell készülniük, megelőzendő a későbbi hasonló polémiákat, felmérni, milyen más értékek kerülhetnek a kö­zeljövőben veszélybe. A szakember szerint jelen esetben egyetlen megoldás léte­Fotő: Bujdos Tibor zik: a berendezésnek eddigi he­lyén kell maradnia - bárhol máshol, más funkcióban toldoz­ni kellene, avagy megcsonkíta­ni, sőt, már a bontáskor, szállí­táskor is megsérülhet. Intő jel lehet - tette hozzá a főépítész - az annak idején „ideiglenesen” szétszedett Bató-szoba sorsa, ami immár több évtizede áll és pusztul darabokban, különböző raktárakban. Olajos Csaba sze­rint egyedül üdvözítő az volna, ha az önkormányzat átvenné- megvenné az ingatlant, s tulaj­donosként megszabná, az üzlet- helyiség csak patikának hasz­nálható, csakis gyógyszerész bé­relheti. Általánosságban pedig szük­ség volna olyan pénzalapok és szervezeti keretek megteremté­sére, amelyek a hatósági-jogsza­bályi védelmen túl is a garan­tálják az helyi épített értékek megóvását. Az Aranyszarvassal kapcsolatos EdIJili korábbi irásank elolvashatok a következő portálon: www.boon.hu/extra/aranyszarvas Tegnapi kérdésünk: Tudja-e követni a tejárakat? A leadott voksok aránya: Tervez-e Idén nyaralást? Szavazatát leadhatja: www.boon.hu Miskolc (ÉM) - Az ország- gyűlés a tiszai ciánszen­nyezés okán február 1-jét a Tisza élővilágának emlék­napjává nyilvánította. Ennek apropóján emlékszünk vissza a megyét érintő sajnálatos eseményekre. Január 30.: Ciánt és nehézfémionokat tar­talmazó szennyvíz jutott a Sza­mosba ömlő Lápos folyóba, ami­kor a romániai Máramaros me­gyei Zazar község mellett lévő ipari derítő gátja átszakadt. Február 2.: Romániai illetékesek azt nyilat­kozták, már nem jut a szabadba több ciánt tartalmazó szennyvíz a derítőből, melyet a nagybányai Aurul társaság üzemeltet. A Má­ramarosi Környezetvédelmi Hiva­tal igazgatója elmondta, sikerült betömni a mintegy 25 méter hosszúságú szakadást. A szakem­berek becslése szerint körülbelül 100 ezer köbméter szennyvíz ju­tott a szabadba. A társaság mű­ködési engedélyét felfüggesztették. Február 4.: A Szamosba, majd onnan a Ti­szába került ciánszennyezés elér­te Borsod-Abaúj-Zemplén megyét. A balsai kompnál vett vízminta elemzésekor abban 0,019 milli­gramm oldott ciánt mértek. A víz 0,01 milligrammtól szennyezett­nek minősül. A megyei katasztró­favédelmi igazgatóság vezetője, valamint az ÁNTSZ megyei inté­zetének főorvosa felhívásban tu­datják a lakossággal, hogy a szennyezés érzékszervekkel nem észlelhető. A méreg a folyópart közelében lévő parti szűrésű, ásott és fúrt kutakba is bekerül­het, ezért ezek vizét sem szabad használni ivásra, főzésre, mosás­ra. Tilos a folyó mentén a horgá­szat, a haltetemek gyűjtése és fel- használása. Február 5.: A ciánszennyeződés miatt tö­meges a halpusztulás Tokajnál. A Máramaros megyei prefektúra 3 millió lejes pénzbírsággal sújtot­ta a ciánszennyezésért felelős nagybányai Aurul vállalatot. Február 7.: Újabb ciánszennyezés került a romániai Zazar és Lápos folyók­ba. Borsod-Abaúj-Zemplénben a polgári védelmi kirendeltségek a Tisza mentén végzett ellenőrzései­ken tapasztalták, hogy a korábbi tiltások ellenére több településen cianiddal mérgezett halakat, hal­tetemeket halásztak ki a folyóból. Ezért ismételten és nyomatékosan felhívják a lakosság figyelmét, hogy a még élőként kifogott ha­lak fogyasztása is életveszélyes és tilos. Február 8.: Borsod-Abaúj-Zemplén megyét elhagyta a mérgezett víztömeg. Február 10.: Az Esmeralda Exploration Ltd. ausztrál aranybánya-ipari válla­lat, a romániai ciánszennyezés ré­szese, visszautasította azokat a vádakat, hogy környezeti kataszt­rófát idézett elő. Február- 21.: Az Aurul hozzákezdett a súlyos ciánszennyezést okozó zazari de­rítő gátjának erősítéséhez.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents