Észak-Magyarország, 2002. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-28 / 50. szám

2002. február 28. csütörtök Izm íimmuüzűíBé ZÖLD OLDAL / 5 HÍRCSOKOR 0 Eldobható DVD. Környezetvédők tilta­koznak a hamarosan a kölcsönzőkben megjelenő egyszer használatos DVD-k el­len, mivel azok hatalmas szemétmennyi­séget fognak termelni. A gyártó szerint az elhasznált lemezek újrahasznosithatők, ám a környezetvédők vizsgálatot követelnek. 0 Báli díjak. A II. Környezetvédelmi Bá­lon adták át a napokban a Környezet Vé- delméért-díjakat Budapesten. Idén a cég­ként a Duparec Papírbegyűjtő és Feldol­gozó Kft. és a Mátrai Erőmű Rt. kapott dijat, magánszemélyként pedig Szabó Gá­bor, a Heti Világgazdaság újságírója. 0 Békabetolakodó. A franciaországi Gi­ronde megye vadászai, halászai kellemet­len betolakodóval küzdenek. A néhány éve véletlenül behurcolt amerikai békafaj, a bikabéka elszaporodott, s kíméletlenül pusztítja a vidék őshonos fajait: a rákfé­léket, a vízi teknősöket és így tovább. JEGYZET Törvénysértés Kiss József ; KISS.JOZSEF@INFORM.HU Valószínű, hogy már az íratlan szokás­jog idején is létezett a tétel, mely szerint a törvények ismeretének hiánya nem mente­sít azok hatálya alól. A tudomány - miköz­ben sorra fedezte fel a természet törvényeit - úgy ítélte meg, hogy ránk, emberekre ezek a törvények nem vonatkoznak. A technika ugrásszerű fejlődése tovább torzí­totta helyzetmegítélésünket: úgy tűnt, hogy a természetet le kell, és le is tudjuk győzni. Má ra kiderült, hogy a természetet nem lehet és nem is érdemes legyőzni. Az is ki­derült továbbá, hogy az emberi faj pályafu­tása igencsak korlátozott a Föld nevű boly­gón, ha az úgynevezett fejlődés az eddi­giek szerint folytatódik. Darwin óta azt is tudjuk, hogy a földi élet egyik alapvető jel­lemzője a fajok keletkezése és kihalása: de az ember e törvény hatályát sem ismeri el magára nézve. A helyzet mára odáig rom­lott, hogy az ember elkezdett aggódni az élő.környezetért, a földi életért. Valójában a földi élet alapvetően a Nap-Föld távolsá­gon, és a Nap működésén múlik. Mind­addig, míg ez a megszokott módon alakul, valamilyen élet lesz a Földön: az embernek elsősorban magáért kellene aggódnia, mi­után lassan „kirendezi magát az előadásból". Az előadás márpedig biztosan folyta­tódni fog. Könnyen lehet azonban, hogy az em­ber nélkül. Van rá esély, hogy valósággá válik a jó húsz éve megjelent látnoki kari­katúra, amely a Noé-féle bárka újabb indu­lásának pillanatát ábrázolta: a fedélzeten minden állatfajból egy-egy pár. A bárka már eltávolodott az Ararát vízből még kiál­ló csúcsától, melyen döbbenten áll Noé és családja. Az állatok megkönnyebülten inte­getnek: „Ezúttal megpróbáljuk nélkületek!" HÁLÓZÖLDÍTŐK www.greenfo.hu A legfontosabb első benyomás, hogy ez valóban egy zöld oldal (halványzöld). Az önmagát a „zöld iránytű a neten” mottóval bemutató site naprakész hírek­kel vár - maiak, tegnapiak gar­madával -, az újságírókat külön virtuá­lis sajtószobával, az országban tapasz­talható legfrissebb fejleményekkel (pél­dául: Zöldek a Tesco ellen), aktuális programajánlóval (ami azonban tavaly szeptemberrel kezdődik), meg sok egyéb­bel, ami ebben a mozgalomban megszo­kottnak mondható. Akárcsak a viszonylagos találékony­ságra törekvő elnevezések és nyelvhasz­nálat, ami nyilvánvalóan annak elkerü­lését szolgálja, hogy a zöldeket bárki is szürkének lássa. Zemplén védett természeti értékeit vesszük sorra sorozatunk első állomásaként A sárospataki Várkertben álló úgynevezett Rákóczi fája Fotó. vajda János Miskolc (ÉM) - Megyénk­ben nem kell keresni a védett természeti értékeket, sok van belőlük, minden tájegységre jut bőven. Sorozatunkban ré­giónként igyekszünk az eset­leg mégis elfeledett, fel nem fedezett értékekre ráirányíta­ni a figyelmet. A zempléni térséggel kezdjük. A Bodrogközben található Pá­cin reneszánsz kastélya körül kialakított park, a természeti kör­nyezet— az egykori morotva és ártéri ligeterdő - elemeit magá­ba olvasztva harmonizál az épí­tett környezettel. A parkban él a ritkaságszámba menő fekete nyír jól fejlett példánya. Egyedülálló iskolakert Sárospatakon az iskolakert a pataki kertkultúra nevezetes megőrzője: a héthektáros park e nemben egyedülálló. A növény­anyag különlegessége a legelső fá­sítás idejéből származó három ma­gas kőris és négy öreg hársfa. Né­hány ritka további hársfaváltozat is megtalálható itt. A település hí­res várában található a várkert, ugyancsak védett park. Itt látha­tó az ország második legnagyobb fehér akáca (515 centiméteres törzsátmérővel). Hasonlóan vastag példánnyal képviseltetik magukat a japánakác és a kőris fafajták. A város szomszédságában álló Mandulás-hegy látszólag kopár te­rülete is értékes növénytársulás­nak biztosítja az életfeltételeket. A védett héthektáros terület érin­tetlenségét annak köszönheti, hogy szőlőművelésre alkalmatlan. Említésre méltó az itt található sajmeggy és törpemandula, leány­kökörcsin és az apró nőszirom. A megyerhegyi tengerszemhez a 37-es út botkői pihenőjétől kö­zelíthető meg. A felhagyott mal­omkőbányában évszázadok alatt gyűlt össze a csapadékvíz. A ma­gas falakkal övezett bányaudvar érdekes turistalátványosság, emellett geológiai feltárulás és kultúrtörténeti bemutatóhely. A Sátoraljaújhelyhez tartozó Longi-erdőben élő Mária-fa kora 150-200 évre becsült, kerülete 512 centiméter. Hasonló korúak a Diana-fák néven ismert idős bükkök. Ugyanitt szerzett vé­dettséget három további bükkfa (Háromhonvéd-fák). Az erdőben számos állatfaj feltűnik, elsősor­ban a madárfaunából, az ege­részölyvtől a héján, fenyőrigón át a barna kányáig. Kiemelke­dő értéknek számít a fészkelő fe­kete gólya. Újhely, pontosabban Szépha­lom természeti értékeinek sorát gazdagítja a Kazinczy Múzeum parkja, a sírokhoz vezető gyer­tyánsorral, erdeifenyőkkel, kocsá­nyos tölggyel és a költő által ül­tetett fehér akáccal. Geológiai ér­dekességgel pedig a városi kórház mögötti feltárás, az ott látható, úgynevezett Sátorhegy-törésvonal földtani jelenségei szolgálnak. (A szöveg alapját az Ökoló­giai Intézet szakirányú kiadvá­nya adta.) A Magyar Természetvédők Szövetsége vegyes érzelmekkel tekint az uniós csatlakozásra Miskolc (ÉM ^ KJ) - A rendszerváltás „mellékhatása­ként” az 1989-et követő évek­ben gombamódra szaporodtak a civil - közöttük a „zöld” - szervezetek: a www.greenfo- .hu internetes címen ma már kereken 1400 környezet- és természetvédelmi célzatú tö­mörülésről olvashatunk. Nehéz megmondani, mennyi ebből a valóban működő társaság, az viszont tény, hogy '89-ben e szervezetek egy jelentős, megha­tározó csoportja megalakította a Magyar Természetvédők Szövet­ségét (MTVSZ), amely már 90 tag- szervezettel bír, és mintegy 30 ezer „zöld civilt” képvisel. Az MTVSZ elnökével, Schmuck Er­zsébettel beszélgettünk.- A szövetség alapvető törekvé­se a lényegéből következően az erők összefogása, hiszen a civil szervezetek érdekérvényesítése külön-külön esélytelen. Legfonto­sabb célunk a hazai és a nemzet­közi környezetpolitika befolyáso­lása - utóbbi különösen nagy hangsúlyt kapott a közelgő EU- tagság révén. Tagcsoportjainkat tréningekkel, képzéssel, tanács­adással, információkkal támogat­ja.......................... A zöld civil szer­vezetek érdekérvé­nyesítése külön-kü- lön esélytelen. Schmuck Erzsébet elnök .................................................!J juk ezt; részben saját lapunk, a Zöld levél segítségével. Folyama­tosan dolgozunk a fenntartható fejlődés témaköréhez kapcsolódó országos programjainkon, és az EU-csatlakozás környezetvédelmi vonatkozásainak elemzésén.- Mennyire vonják be a szerve­zetet, határainkon belül vagy kí­vül, a döntéshozatalba?- Erre nehéz egyértelmű vá­laszt adni. Mindenesetre az Eu­rópai Unió most életbe lépő 6. Környezetvédelmi Akcióprog­ramjának kidolgozásába bevon­tak bennünket is. Ennek nagy je­lentőséget tulajdonítunk, hiszen az akcióprogram 2010-ig szól, így feltehetően 2004-től már bennün­ket is közvetlenül érint. Itthon is hallatjuk a szavunkat: részben ennek köszönhető, hogy az ISPA- alapokért folyó versengésben a kisebb pályázatok is eséllyel és eredménnyel indulhatnak. Ha­sonlóan lobbizunk a hazai Nem­zeti Fejlesztési Terv készítésénél is: célunk, hogy a kohéziós és strukturális alapok felhasználá­sában a helyi és regionális ér­dekek jobban érvényesüljenek - ma inkább az ágazatoknak áll a zászló e téren.- Hogyan viszonyulnak a zöl­dek általában a uniós kapcsolódás témájához?- Gyakran kérdezik a vélemé­nyünket Magyarország küszöbön álló EU-tagságáróL Vegyesek az érzelmeink, még nem ismeretek elég pontosan a pozitív és nega­tív hatások, következmények. Ugyanakkor ma már a környe­zetvédelmi problémák jó részt globálisak, de legalábbis földrész­nyi méretekben kezelhetők: eh­hez jó keretet és lehetőséget kí­nál az unió.- Mi a helyzet itthon?- A közelmúltban Szarvason le­zajlott 13. országos találkozónkon éppenséggel inkább a hazai kér­désekkel foglalkoztunk. „Örök­zöld” téma a civil szervezetek és a szaktárca együttműködése, ez az utóbbi időben javult, azonban továbbra is úgy véljük, mi szá­mos feladatot - például a lakos­ság felkészítését a csatlakozásra - jobban és hatékonyabban tud­nánk végezni. Meghívtuk a par­lamenti pártok képviselőit, akik elmondták, mit terveznek a kö­vetkező ciklusra. A találkozó résztvevői Dr. Gyulai Ivánt, a Miskolci Ökológiai Intézet veze­tőjét és engem választottak meg a kormány mellett tanácsadó tes­tületként működő Országos Kör­nyezetvédelmi Tanácsba delegál­ható képviselőknek. ' „ , A szervezet honlapjainak címe: „Én így, gyerekfejjel...”, avagy kisdiákok a természet védelméről Miskolc (ÉM) - Környezet­és természetvédelem - sokat beszélünk róluk. Mit látnak- hallanak ebből a kisiskolá­sok. Az Észak-Magyarország felhívásának először - az in­tézmény pedagógusa, Krizsán Péter segítségével - a martin­telepi Arany János Általános Iskola 4. a osztályos tanulói tettek eleget: az ő írásaikból válogattunk. Én igy, gyerekfejjel úgy gon­dolom, hogy környezetünkért sok­kal több ember tehetne valamit. Főleg akkor fáj a természetnek, az erdőnek a pusztítás, ha tarvá­gást végeznek rajta. Az a jó em­ber, aki biogazdaként védi kör­nyezetét. Nem használ olyan vegyszert, ami káros a növények­re. Inkább a kertjébe csalogatja a madarakat, hogy azok egyék meg a növényen lévő rovart. Ne vágjuk ki a fákat, mert ha nincs fa, nincs állat, nincs élet! Régen az élet nehezebb volt, de tisztább. Most már alig van olyan ember, aki védi a környezetét. Ha mégis meg akarjuk menteni a természe­tet, cselekednünk kell, minél gyorsabban, míg van rá lehetőség. Elég egy rossz mozdulat és el­pusztul az összes fa s növény. Ezért mondom: „védjük együtt a környezetet!” Ungvári Enikő Napjainkban egyre nagyobb a közlekedési eszközök száma. Az ember alig lát a városban szép, egészséges fákat. A kipufogógá­zoktól megfulladnak. Szerintem ha összefognának az emberek, szebbé tehetnék a kör­nyezetünket. A nagyvárosokban több parkot kellene kialakítani, sok fát ültetni, hogy tisztább le­gyen a levegő. Az erdőket nem lenne szabad kiirtani. A hulladé­kot újra kellene hasznosítani, olyan autókat készíteni, amik árammal működnek. S mindez, remélem, valóra válik, és azt is, hogy vannak olyan emberek, akik törődnek környezetükkel. Belus László A fák oxigént termelnek, oxi­gén nélkül nincs élet. Aki kárt tesz a növényekben, az magától vonja el a levegőt. Ha­talmas gyártelepek épülnek, ame­lyek szennyezik a levegőt és a vi­zeket. Rengeteg oldószer, vegyszer jut a folyókba, ami elpusztítja az állatvilágot. Sokéves munkába ke­rül, amíg helyreáll a természet rendje. Sokszor látni, hogy a vá­rosokban a szél sodorja a szemet. Amit mi, emberek dobálunk szét. Felelőtlenül, ezzel is rontva a vá­ros képét. Mi gyerekek is tegyünk meg mindent vagy különben ki­lyukad az ózonréteg. Voda István Ültessünk sok fát! A fa sok oxi­gént termel és tisztítja a levegőt. És az lenne a jó, ha nem járná­nak kocsik, mert a füst is szeny- nyezi a levegőt. De sajnos ez lehetetlen. Sajnos ezért pusztulnak ki a városi fák. És az lenne a jó, ha nem dobnánk el szemetet, mert az is szennyezi a környezetünket. Kiss Brigitta (Lapunk a továbbiakban is fo­gadja hasonló korú gyerekek írá­sait a környezetvédelemről. A szer­kesztőségbe érkező legkedvesebb, legérdekesebb gondolatokat követ­kező mellékleteinkben közöljük.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents