Észak-Magyarország, 2002. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-22 / 45. szám

2002. február 22., péntek KARRIER / 6 £ A SIKER ÓTIÁN Az „áltudomány” doktora Miskolc (ÉM - MA) - Szeretném a lehető legtöbbet megélni - vallja dr. Pankucsi Márta, a Miskolci Egye­tem Társadalomkutató Központjá­nak vezetője. Tizenhét évesen dön- , tötte el, szociológus lesz.- Azért választottam ezt a hivatást, hogy fel­tárjam és megmutassam az emberek életét, szól­jak azok érdekében, akiknek a szava nem hallatszik messzire. Akkoriban nem képeztek Magyarorszá­gon szociológusokat - áltudománynak tar­tották - így előbb a pécsi egyetem jogi karán végzett, majd az ELTE filozófia sza­kán, és csak 1986-ban szerezte meg a szo­ciológusi diplomát az ELTE bölcsész ka­rán. 1982 óta tanít a Miskolci Egyetemen. Kérésére vállalta el Szelényi Iván a mis­kolci szociológia szak megszervezését a Bölcsész Egyesület keretében. Ezt köve­tően indult a Miskolci Egyetemen a szo­ciológusképzés, melyben Pokol Béla he­lyetteseként vett részt. 1995-től ‘99-ig Bu­dapesten dolgozott a Népjóléti Miniszté­rium szóvivőjeként, 'majd a Művelődési Minisztérium civiligazgatójaként.- Ez időszakban az ELTE Szociológia Intézetében tanítottam. Kutatási terüle­teim voltak a politikai hatalom legitimá­ciója, a bizalom, a nyilvánosság és a ki­sebbségek. Majd ismét visszatért Miskolcra és a 2000-2001-es tanévben kinevezték a szocio­lógia tanszék élére. Most a Miskolci Egye­tem Társadalomkutató Központját vezeti - szociológiaelméletet, családszociológiát, kisebbségi jogokat tanít.- Hallgatóimmal nyomon követjük a miskolci választási kampányt, igyekszünk feltárni régiónk emberi erőforrásait. Jelenleg a kisebbségi jogok szabályozásá­nak és érvényesülésének megújulásáról ír.- Szeretnék olyan empirikus kutatáso­kat végezni, melyek segítik a régióban élő emberek sorsának jobbra fordulását. Izgat, hogy az emberek fejében milyen kép él a világ rendjéről és kiváltképpen az, a fia­talok milyennek látják életüket, jövőjüket. JEGYZET Kidobott évek? MARSCHALKÓ ILDIKÓ ILDIKÓ.MARSCHALKO@INFORM.HU Egy Dél-Németországban készült felmérés szerint a fiatal pályaválasztók közül ma már nem mindenki akar egyetemre járni. A megkérdezettek nagy hányada azzal indokolta ezt, hogy kár lenne öt évet eltölteni tanulással - fiatal éveik rovására. Ami érthető', hiszen „kint" középfokú végzettséggel is lehet valakiből vállalatvezető - ez elsősorban az egyén rátermettségén, meg­bízhatóságán múlik. Ráadásul így ide­jében elkezdhetik - legjobb éveikben - karrierjük építését. Ez a felmérés nem magyarok megkérdezésével készült, de itthon is egyre többen lehetnek majd, akik nem feltétlenül a diplomaszerzésben látnák jövőjüket. Igaz, nálunk az uralkodó felfogás, hogy akkor lesz az ember igazán sikeres, ha továbbtanul, s diplomát is szerez. Ezért - s az állami támogatások miatt is - örvendetesen növekszik pillanatnyilag a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma, de ez már most elhelyezkedési problémákat szül. A vállalatok, cégek zömében nem a magasan kvalifikált munkaerőt keresik, hanem a kellő gyakorlattal rendelkező, középvégzettségű szakembereket, akik­ből jelenleg hiány van. M it hozhat a jövő? A diplomák leértékelődését? Bérelszámolóként dol­gozó közgazdászokat? Sokkal inkább arra lenne szükség, hogy az egyete­mek, főiskolák ne a bizonytalan jövőjű diplomások, hanem a sikeres szakem­berek számát gyarapítsák. Talán így helyreállhatna az egyensúly a diplomára vágyók és a kényszertanulók között. Milyen a jó munkaerő ismérve? A munkaadók a megbízhatóságot, a pontosságot, a gyorsaságot és a teherbírást szeretik Egyre több vállalatnál nem a papír, hanem a konkrét tudás, a gyakorlat és a pontosság számít Fotó: archív Miskolc (ÉM - MA) - A vállalatok nem várják el al­kalmazottaiktól, hogy hu­morérzékük legyen, sőt, még képzelőerőt sem igényelnek tőlük, ellenben a teljesítőké­pesség és a megbízhatóság igen kedvelt tulajdonság. Mindez abból a vizsgálatból derült ki, amit a Szent István Egyetem munkatársai végeztek több mint 400 hazai vállalatnál. Az Oktatási Minisztérium által támogatott és felkért kutatás a vállalatok munkaerő-ideáltípusát vizsgálta azzal a céllal, hogy nap­rakész információkat kapjanak a munkaerőpiac emberierőforrás­igényeiről. Erények és előnyök A kutatás alapján egyértelműen kirajzolódik, hogy a magyar mun­kavállaló kezdeményezőkészsége, a kritikus szemlélet és az elvont gon­dolkodás nem tartozik az igazán preferált adottságok közé. Ám a teljesítőképességet, a megbízható­ságot, a pontosságot, a logikus gon­dolkodást a cégek nagyra értéke­lik. Megállapították a vizsgálatot végző tudományi tanszék munka­társai, hogy a munkaerőpiac töme­gesen az alacsonyan kvalifikált és a végrehajtói feladatok szintjéig képzett embereket igényli. Persze ez nem jelenti azt, hogy az oktatási intézmények nem megfelelő képzést nyújtanának a hallgatóknak. De ahogy a szak­emberek is hangsúlyozzák, feltét­lenül fontos a gyakorlatban, vagyis a munkahelyen végzett úgynevezett belső továbbképzés. Ez a nagyvállalatoknál általában adott, nem úgy mint a kisebb cé­geknél, ahol az emberi erőforrás fejlesztése korántsem jellemző. A versenyszféra és az oktatás távolságát mutatja az is, hogy a megkérdezett cégek csak 40 szá­zaléka működik együtt valamely képző intézménnyel. Gazdasági eltérések A közelmúltban végzett felmé­rés helyszíne a főváros mellett a dél-alföldi és a nyugat-dunán­túli régió volt. Bár gazdaságilag eltérnek ezek a térségek, de a készségek iránti igény tekinteté­ben megegyeznek a vélemények. Mindenhol a megbízható, becsü­letes munkavállalót keresik. A szakemberek szerint a ku­tatásból egyértelműen levonható. az a következtetés, hogy a jövő­re nézve az oktatáspolitika leg­fontosabb feladata kell, hogy le­gyen a gyakorlatra épülő képzé­si rendszer támogatása. Mézesmadzag vagy inkább fiiikésbot? Mcgregor x-y elmélete az emberi természetre és a motivációkra vonatkozó feltételezésekből Miskolc (ÉM - MA) - Douglas Mcgregor x-y elmé­lete a különböző vezetőtípu­sok beosztotthoz való viszo­nyulását vizsgálja. Douglas Mcgregor elmélete az emberi természetre és motivációk­ra vonatkozó feltételezéseken ala­pul. Ezek ellentétes elképzelések- arról, mi motivál egy dolgozót -, amelynek x és y a végpontjai. Ambíció és biztonság Az x elmélet szerint az alkal­mazottak személyes céljai össze­egyeztethetetlenek a szervezet cél­jaival, ezért a hatalmat az irányí­tás eszközeként kell felhasználni. Az x elmélet - Mcgregor szerint- három feltevésen alapul:- az átlagember természeténél fogva lusta,- az embereket muszáj el­lenőrizni, irányítani, hogy a szer­vezeti célok megvalósuljanak,- az átlagember elfogadja, ha irányítják, mert nincsenek am­bíciói és mindenek felett bizton­ságra vágyik. Az y elmélet ezzel szemben azt állítja, hogy az emberek so­kat adhatnak egy szervezetnek, ha meggyőzhetőek. Az y elmé­let azon a feltételezésen alapul, hogy a fizikai vagy szellemi ki­fejtés éppoly fontos az ember számára, mint a játék vagy a pi­henés. A külső fenyegetés visszájára fordíthatja a szerve­zeti célok érdekében tett lépése­ket. A célok iránti elkötelezett­ség kialakítása a jutalmazás feladata, és végül a modern ipa­ri társadalom részlegesen hasz­nálja ki az ember intellektuális potenciálját. Az x elméletet elfogadó mene­dzser szigorú felügyelet alatt ál­ló merev struktúrát hoz létre. Az ilyen menedzser nem bízik a dol­gozókban, bünteti a teljesítmény elmaradását. Nagy valószínűség­gel az ilyen munkahely ellenál­lást szül a munkavállalókban és a rend helyett rendetlenséget, termeléketlenséget okozhat. Ellenállás és fejlődés Az y megközelítés viszont rá­mutat, hogy a dolgozók képesek a fejlődésre. Az y elméletet val­ló vezetőt legfőképp az jellemzi, hogy nem előír, hanem reagál a munkatársai viselkedésére, kap­csolata a beosztottakkal koope­ratív. Fokozatosan csökkenti az ellenőrzést, ezzel növeli az alkal­mazottak önkontrollját. Ebben a közegben a beosztott érezheti az önmegvalósítás feletti elégedett­séget, ami rövid időn belül fej­lődést eredményez. Motiváltság Az x-y elmélet ténylegesen még most sem fogant meg, pedig már több mint 30 éve megfogal­mazódott. Persze a szakemberek szerint az y elmélet hatása ered­ményes, alkalmazása viszont ne­hézkes és körülményesebb. Ezzel szemben sokan úgy tartják: az x elmélet gyors és nem kíván kü­lönösebb odafigyelést. A mai munka világát azonban egyre inkább - és szerencsére - az y elmélet írja le. A munkakö­rök gazdagításával, az egyéni dön­tés kiterjesztésével a lehetőségek tárháza nyílhat meg a dolgozók előtt, ami erősebb motiváltsághoz és jobb teljesítményhez vezethet. Gábor Déne&pályázat Miskolc (ÉM) - A Magyar Sza­badalmi Hivatal pályázatot hirdet új műszaki alkotások, kutatási, fel­találói eredmények elismerésére. Gábor Dénes, a világhírű mér­nök-fizikus a holográfiái módszer feltalálásáért és fejlesztéséhez va­ló hozzájárulásáért 1971-ben kap­ta a fizikai Nobel-díjat. A jeles esemény 30. évfordulója alkalmá­ból a Magyar Szabadalmi Hivatal új műszaki alkotások, kutatási, feltalálói eredmények elismerésé­re pályázatot hirdet az alábbi szakmai területeken: biotechnoló­gia, gyógyszerkémia és gyógyszer­technológia, valamint élelmiszer- ipar és mezőgazdaság. Pályázhatnak a kutatóintézetek­ben, felsőoktatási intézményeknél, termelő, illetve szolgáltató vállala­toknál dolgozó, legfeljebb PhD tu­dományos fokozattal rendelkező szakemberek, akik az adott kuta­tási témában 1991-ben vagy később kezdték meg tevékenységüket. A pályázati témát regisztrál­tatni kell, a kutatás témavezető­jének vagy a fiatal szakember oktatási tudorának írásával cél­szerű kiegészíteni. A regisztrá­lás határideje: 2002. március 1. Információk a www.mszh.hu vagy www.hpo.hu honlapokon találhatók. Brókerek. A legtöbb ember szemében picit titokzatos, s irigyelt szakma a brókereké. A tőzs­dék világa azonban csak a legkitartóbbaknak való, akik bírják a mindennapos gyűrődést és a munkájukkal járó örökös feszültséget. Ennek ellenére többen is érdeklődtek nálunk, hogyan le­het valakiből bróker. Nos, kíváncsiságukat jövő héten igyekszünk kielégíteni, amikor is egy he­lyi szakemberrel beszélgetünk a képzési lehetőségekről. Fotó: epa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents