Észak-Magyarország, 2002. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-14 / 38. szám

2002. február 14., csütörtök ÉSZISrWIIWiltóti $ KULTÚRA / HIRDETÉS/ 6 HÍRCSOKOR 0 Az Izsó-Kör alkotásai. Az Izsó Miklós képzőművészeti kör kiállítását nyitja meg ma délután 4 órakor a Kazincbarcikai Városi Kiállítóteremben Dr. Dobrik Ist­ván művészettörténész. 0 Valentin-farsang. Bálint-nap alkalmá­ból farsangi bált tart tánccal és tombolá­val a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ február 15-én este 7 órától hajnalig. 0 Farsangi játszóház várja a szórakoz­ni vágyó gyerekeket az Ady Művelődési Házban február 16-án, szombaton dél­után 4 és este 9 óra között. Szappanopera Jean-Daniel Magnin Miskolc (ÉM - BA)- A Szappanopera cí­mű darabbal folytató­dik vasárnap este 8 órakor a Miskolci Nemzeti Színház Csar­nokában az európai kortárs drámaszemle. Az idei évadban főleg francia szerzők mun­káit olvassák fel: ebből a sorozatból való Jean-Daniel Magnin tézisbohózatként jelölt műve is. Ez témája és története szerint ar­ról a mohóságról szól, amellyel a média igényt formál a közönségre, kész bárkiből és bármilyen okból sztárt formálni. A szer­ző ugyanakkor nincs túl jó véleménnyel az elitkultúráról sem, amikor a szappan- operák világának részeként ábrázolja. Ná­la voltaképp az élet maga a szappanopera. A darab fordítója Xantus János - ő ren­dezi a miskolci felolvasószínházi előadást is, melyben Ábrahám István, Bősze György, Chajnóczky Balázs, Kiss László, Kriston Szabolcs, Németi Gyöngyi, Safranek Károly, Seres Ildikó tolmácsolja a müvet. A fordí­tó-rendező már eddig is sokat tett azért, hogy a hazai közönség megismerje Jean- Daniel Magnin munkásságát: 1993-ban Pé­csett, 1997-ben pedig a budapesti Trafóban rendezte például egy-egy darabját. Xantus Jánosról többet Is megtudhatunk a követke­ző honlap angol nyelvű összeállításából: http://www.fllmacademv.hu/xantus.htm Sziámi-klub a Csarnokban Miskolc (ÉM - PJ) - A Miskolci Nemze­ti Színház Csarnokában Sziámi-klubot tar­tanak február 21-én este 9 órától. Balaton, Sziámi, Regős- Ferenczi duó-koncertek szí­nesítik az est programját, valamint az ér­deklődők filmvetítést tekinthetnek meg Es­ti mesék a Sziget Fesztiválról címmel: meg­nézhetik például az Úristen@menny.hu, illetve a Szegény Peti és nagymamája című alkotásokat. Színházi program is lesz: „Csü­törtököt játszunk - Színház a színház mé­lyén” címmel. Az este házigazdája a Sziá­mi, a vendégprodukciók után a zenéről haj­nalig Veres László gondoskodik. EGYHÁZI HÍREK x>' Pl Wj V'sj'jj'j j yíh'T.' J ______' i.. J’-_ 'Sj'í v. jc 0 Idősek délutánja. Idősek délutánját szervez a Mindszenti Kolping Család feb­ruár 17-én, vasárnap. A találkozó dél­után 3 órakor szentmisével kezdődik a Mindszenti templomban, majd műsor és agapé lesz a közösségi házban. 0 Keresztút. Nagyböjti időben a temp­lomokban a hétköznapokon is sokszor végeznek keresztutat. A miskolci Mind­szenti templomban például szerdán és pénteken az esti szentmise előtt, fél 6- kor. Kérik, minél többen csatlakozzanak a keresztet hordozó Krisztushoz. 0 Böjti úrvacsoraosztás. A böjti időszak kezdetén úrvacsoraosztás lesz a refor­mátus templomokban: a miskolci desz­katemplomban például február 17-én, vasárnap délelőtt 9-től és fél 11-től. 0 A Lélek ajándékai. A Szentlélek sze­mélye és munkája című bibliai ismeret- terjesztő előadás-sorozat következő ré­szét holnap, pénteken este 6 órától tart­ják á miskolci Zenepalotában. Az előadás címe: A Lélek ajándékai. 0 „Egyházi” country. Country koncert­re hívja az érdeklődőket a Magyarorszá­gi Biblia Szól Egyház február 16-án, szombaton délután 4 órára a miskolci Központi Leánykollégiumba. Rajzfilmes mítosz a csodaszarvasról Jankovics Marcell is jelen lesz a miskolci díszbemutatón a Kossuth moziban Miskolc (ÉM - MG) - Mind a téma mind az alkotó szemé­lye miatt rendkívüli várako­zás előzi meg az Ének a cso­daszarvasról című rajzfilm bemutatóját, amit az is bizo­nyít, hogy a film könyvválto­zatának első kiadása már el­fogyott, s az utánnyomás iránt is nagy az érdeklődés. A miskolci közönség az orszá­gos premier előtt, február 20-án este fél 7-től díszbemutatón te­kintheti meg az alkotást a Kos­suth moziban, ahol azt követően több hétig műsoron lesz majd a film. A miskolci premieren jelen lesz alkotótársaival együtt Jan­kovics Marcell is, aki húsz év el­teltével jelentkezett ismét egész- estés animációs alkotással. A Fehérlófia után most újra legősibb mítoszainkhoz vezet el, hogy azok segítségével mutassa be ősi. hiedelemvilágunkat. Mon­dák, krónikák, ősi énekek alap­Jelenet Jankovics Marcell rajzfilmjéből ján követhetjük nyomon őseink vándorútját. Az első rész szibé­riai mondák segítségével az ős­haza világát idézi meg. A máso­dik ének dolgozza fel Hunor és Magor szarvasűző vadászatát. A harmadik rész az Álmos- és a Fehér ló-mondák segítségével a honfoglalásról regél. A negyedik epizód főhőse Géza fejedelem, aki elvezeti a magyarságot a nyugati kereszténységhez. Az utóhangban pedig az az ősi re­gösének csendül fel, amely nap­jainkig megőrizte a csodaszar­vas alakját. A feldolgozás különlegessége, hogy mind látványban, mind a dalok szövegében korhűségre tö­rekedett: a különböző történeti korokat az adott időszak stílusá­ból kiindulva jeleníti meg a ren­dező, a dalszövegeket pedig leg­régebbi szavainkból alkotta meg. + n // A miseben az enek nem díszítő elem Miskolc (ÉM - DK) - „Es­terházy és Istvánffy műveit hallgatva kívánjuk, hogy a gyengébb lélek a fül gyönyö­rűsége útján az áhitat érzé­seihez felemelkedjék” - ol­vasható a miskolci selyem­réti templom énekkarának nemrég megjelent CD-jén. A selyemréti Szent István- templom több mint 50 éves múlt­ra visszatekintő kórusa az utób­bi időben „szívügyének” tartja két kevésbé ismert 17-18. századi magyar zeneszerző, Esterházy Pál (1635-1713) és Istvánffy Benedek (1733-1778) műveinek szélesebb körű megismertetését. Gómány Nóra karnagy irányításával már több olaszországi városban is be­mutattak néhányat műveik kö­zül, 95-ben pedig a Reményi Ede Kamarazenekar közreműködésé­vel miskolci ősbemutatót tartot­tak: Istvánffy Benedek Christus surrexit című művét adták elő a mindszenti templomban.- A kórus zeneszerető, ám ze­neileg képzetlen, kottát olvasni nem tudó tagokból áll, akik kizá­rólag Isten dicsőségére énekelnek. De nagyon jól tanulnak hallás út­ján, bár sokat kell gyakorolni. Azt tartom igazi művészetnek, hogy sikerült velük ilyen komoly anya­got szépen megtanítani, heti egy próbával - hallottuk Gomány Nó­rától, aki 1991 óta vezeti a kórust. Az együttes 20-22 tagot szám­lál. Legrégebben - 40 éve - Já­vor Olga énekel itt, akinek lel­kesedése a karnagy szerint se­gít összetartani a csapatot, és részt vesz a szervezésben is, ahogy a templom plébánosa, Holczer József atya is megad minden segítséget. Természetesen fontosnak tart­ja a kórusvezető, hogy a tagok vallásosak legyenek, hiszen az énekkar legfőbb célja, hogy hitet sugárzó énekével emelje a litur­gia fényét. A miséken az ének nem díszítő elem, feladata ugyanaz, mint a liturgiának: Is­ten dicsőítése, és a hívők meg­szentelése. A kórus minden hó­A selyemréti templom kórusa nap utolsó vasárnapján a 11 óra­kor kezdődő latin misén, illetve a nagyobb ünnepeken énekel. A Musica Sacra ex Hungária című CD-n (amelyen a selyemréti Szent István-templom és a Mis­kolci Kántorképző kórusa mellett a Reményi Ede Kamarazenekar működik közre) 18 mű szerepel: Esterházytól énekelnek kará­csonyi műveket, van egy „cso­kor” Máriáról és Szent Pálról, Ist- vánffytól pedig három nagyobb mű került a hanghordozóra, köz­tük a Christus surrexit. A kórustagok mellett a Miskol­ci Regionális Civil Központ Ala­pítvány Kórusház programja tá­mogatta a CD megjelenését, amelynek - minimum - kettős célja van: egyrészt köszöntik ve­le a tavaly 88 éves egykori kar­nagyukat, Soóky Istvánt, más­részt a bevételből a templom mel­lé tervezett közösségi ház építé­séhez szeretnének hozzájárulni. Egyelőre csak száz példány jelent meg, de remélik, előbb-utóbb na­gyobb példányszámban is napvi­lágot láthat a hanghordozójuk. Szerelemre kepes lapok | Hirdetés ­Miskolc (EM - PJ) - A mis­kolci Szinvapark postahivatala előtt rendezett Szerelemre képes levelezőlapok című kiállítást a hónap végéig tekinthetik meg az érdeklődők. A kamarakiállítás apropója február 14., a- szerelme­sek napja. Szent Valentin (Bá­lint) emlékére neve napján világ­szerte megajándékozzák szeret­teiket az emberek és megünnep- lik a szerelmesek napját. Valentin kultusza a III. századra vezethető vissza. A keresztény hite miatt üldözött Valentin II. Claudius császár börtönében raboskodott, és az egyik őr vak lányának a hit erejével visszaad­ta a látását. Mielőtt Valentint ki­végezték, a lánynak egy üzene­tet küldött: - „A te Valentinod”. Ezen a legendán alapszanak a Valentin-napi hagyományok. Magyarországon a 90-es évek ele­jétől elsősorban a fiatalabb gene­ráció körében vált kedves szo­kássá a Bálint-napi üzenetkül­dés. A kiállításon elsősorban századeleji képeslapok láthatóak, mind-mind a szerelem, a barát­ság motívumait hordozzák azaz virágok és szívek díszítik a sze­rencsi Zempléni Múzeum több mint egymillió darabos gyűjte­ményéből erre az alkalomra összeválogatott levelezőlapok nagy részét. A korabeli nyom­datechnikával készült lapok mai szemmel nézve is sokat mesél­nek az érzésekről, a maguk ko­molyabb, klasszikusabb ábrázo­lásmódjával. Szerelem, szeretet, barátság, levelezőlapok. Boldog Valentin-napot! gondolkodású, színes, szórakoztató, kellemes hangú személyiségeket távlati elképze­léseihez. A rádiós múlt nem alapfeltétel, de a sikeres pályázat előfeltétele a médiában és nyilvános szereplésben szerzett gyakorlat. Ez a kihívás azoknak lehet vonzó, akik természetes adottságaikat a rádiózásban kívánják kamatoztatni. Ha úgy gondolja, hogy van tehetsége és ambíciója egy országos közönség szóra­koztatására és informálására, ha vannak elképzelései arról, hogy milyen vidám és lebilincselő programokat vihet közönség- sikerre műsorvezetőként, vagy producerként, ha kész keményen megdolgozni céljai megvalósításáért, küldjön részletes életrajzot és (feltétlenül) CD-t, vagy kazettát, amely ízelítőt ad képességeiből. Postafiók: 1398 Budapest, Pf.: 593 Képeslapok között... Fotó: Bujdos Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents