Észak-Magyarország, 2002. február (58. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-13 / 37. szám
2002. február 13., szerda &2AMÜ1 í/iÜiDJJÜl!]'í1 §■ AKTUÁLIS / 5 Az állatok megérzik? Miskolc (ÉM) - Régóta tudjuk, hogy az állatok egészen más hangokat, frekvenciákat, rádióhullámokat érzékelnek, mint az ember. A legtöbb fajnál megvan az a különleges képesség, amivel egy földrengés előhullámait, vagy a vihar előjeleit érzékelik - és jelzik. Molnár Attila, a vadaspark igazgatója szerint ezért van, hogy például Japánban, ahol nem ritkák az efféle természeti jelenségek, az emberek például kanárit tartanak az otthonukban, az előrejelzés reményében. Az állatkert vezetője a csanyiki létesítményben saját maga figyelt fel arra, hogy hétfőn a papagájok a szokottnál zajosabbak, riadtabbak voltak, mintha ragadozómadár körözne a szállásuk felett - csak utólag gondolt azonban arra, hogy a madarak megérezhették, mi következik. A papagájok nyugtalankodtak Fotó: Bujdos t. RENGÉSEK Miskolc (ÉM) - A Miskolc 50 kilométeres környezetében keletkezett földrengések nem is olyan ritkák, mint ahogy azt mi gondolnánk. íme egy összeállítás, amelyben a legtöbb helyen közöljük az évszámot, a hónapot, a napot, az órát, a percet, a Richter-skála szerinti erősséget és a rengés epicentrumát. 1713. - 3.5 Megyaszó 1792. november 17. - 2.2 Bodrogkeresztúr 1868. február 3. 22:05 - 2.2 Tokaj 1868. február 3. 22:12 - 2.2 Tokaj 1868. február 3. 23:35 - 2.9 Tokaj 1883. március 27. 23:28 - 3.5 Miskolc 1896. november 30. 17 - 2.9 Mezőkövesd 1896. november 30. 18 - 2.2 Mezőkövesd 1896. november 30. 22 - 2.2 Mezőkövesd 1896. december 5. 00:38 - 3.2 Dédestapol csány 1896. december 5. 00:41 - 2.2 Dédestapol csány 1896. december 5. 01:30 - 2.2 Dédestapol csány 1896. december 5. 17:30 - 2.2 Dédestapol csány 1897. január 18. 13:10 - 3.5 Miskolc 1898. november 30. 22 - 2.5 Miskolc 1899. szeptember 21. 23 - 2.9 Bükkszent lászló 1899. november 30. - 2.2 Mezőkövesd 1901. november 15. 10:00 - 2.9 Bükkzsérc 1901. november 15. 11:30 - 2.2 Bükkzsérc 1901. november 15. 21:40 - 2.2 Bükkzsérc 1903. június 25. 21:30 - 2.2 Tornaija 1925. február 5. 11 - 2.2 Szomolya 1936. március 3. 20:20 - 2.2 Hernádnémeti 1936. március 4. 00 - 1.5 Tiszalúc 1936. március 4. 04:30 - 2.9 Tiszaszeder kény 1936. március 4. 04:45 - 3.2 Taktaköz 1937. június 10. 01:43 - 4.2 Tárcái 1946. június 19. 03 - 2.9 Bodrogkeresztúr 1956. december 13. 09:30 - 2.2 Bükkaranyos 1956. december 14. 10:20 - 2.2 Bükkaranyos 1957. május 30. 18:02 - 2.2 Miskolc 1965. május 2. 05:13 - 1.3 Tiszalök 1969. február 15. 12:59 - 1 Tiszaszederkény 1969. szeptember 20. 13:17 - 1.2 Garadna 1974. március 29. 12:57 - 1.5 Tiszalök 1974. október 5. 14:45 - 1.4 Tokaj 1996. december 11. 18:53 - 2 Bükkszék 1996. december 11. 23:27 - 2.2 Bükkszék 1997. január 23. 20:01 - 2.5 Sály 1999. augusztus 3. 06:51 - 2.8 Taktabáj 2002. február 11. 17:41 - 2.3 Miskolc 2002. február 11. 21:25 - 2.6 Eger Forrás: GeoRisk Földrengéskutató intézet Előre soha nem lehet felkészülni Szemelvények a Miskolci Spider Mentőcsoport külföldi földrengésélményeiből Miskolc (ÉM - UM) - Ha földrengésekről beszélünk, a legcélszerűbb azokat megkérdezni, akik valaha is átélték már. Közéjük tartoznak a Miskolci Spider Mentőcsoport tagjai, akik a számtalan külföldi segítségnyújtás közben maguk is kerültek már vészhelyzetbe egy-egy utórengés alkalmával. Őket kérdeztük „élményeikről”. Lehóczki László, a mentő- csoport vezetője:- Tajvanén és Törökországban gyakran voltak meleg pillanatok. Az első földrengés-élményem Törökországhoz kötődik, ott erős morajlás, azaz hanghatás kísérte a földmozgást, míg az összes többinél „csak” a fizikai hatást lehetett érezni. S hogy konkrétan mit is? Ezt nem lehet elmondani, át kell élni. Mit lehet olyankor tenni? A meglepetéstől és a tehetetlenségtől nem tudsz mit csinálni. Csak ha megszűnt a rengés, akkor tudsz menekülni, feltéve, hogy van még rá lehetőséged. Előre azonban nem lehet felkészülni még akkor sem, ha az állatok, így Mancs is hamarabb megérzi a bajt, mint az emberek. Törökországban például - mivel számítottunk az utórengésekre - Mancs pórázát az ágy lábához kötöttem, aztán arra ébredtem, hogy rángatja azt. Kelecsényi Csaba, kutyás mentő:- Az első földrengést Kolumbiában átaludtam a társaimmal. Csak másnap reggel tudatosult bennünk, hogy 5,5-ös erősségű rengés volt az éjszaka, amit a kutyák éreztek, ugyanis - mint a helyiektől megtudtuk, és a jelekből következtethettük - kiszaladtak a sátorból. Törökországban már komolyabb volt a helyzet, az egyik utórengés 6-os környéki volt, amitől a már korábban megsérült, szerkezetében meggyengült házak összeomlottak. Ez egy függőleges mozgás volt, olyan, mintha alulról megütötték volna a talpunk alatt a földet jó erősen. Hatásáról mindennél többet mond, hogy a több tonnás kamionok fél méterre felemelkedtek a földről, majd felborultak. Ez egyébként nappal volt, mentés közben és nagyon veszélyes helyzetet idézett elő esetemben annak ellenére, hogy csak 8-10 másodpercig tartott. A tajvani 7,2-es földrengés - ettől jóval kisebb erősségű óriási pusztítást okozott korábban - oldalirányú volt. Ahhoz hasonlítható, mint amikor egy lipityókán állunk, ami oldalra kezd el kilengeni. Ez közel fél percig tartott. Hogy milyen érzés? Furcsa, hiszen a magyar ember számára szokatlan és persze félelmetes. A kutyákon, legalább is Vikingen csak az első alkalommal látszott az idegesség és az ijedtség, többnyire nyugodtan várta a rengés végét. Kertész Gábor, alpinista:- Hogy milyen volt? Félelmetes. Olyannyira, hogy jóval később is ha valamilyen rezgés volt, rögtön rámtört a félsz, s addig tartott, amíg körülnéztem és tudatosult bennem, hogy itthon vagyok, nem lehet semmi probléma. Földrengéskor egyébként nem gondolkodik az ember, hogy mit csináljon, mert nincs rá idő. Inkább előtte lehet elmélkedni, vajon mi lenne a helyes megoldás. Bárki bármit is mondjon, szerintem ehhez nem lehet hozzászokni. Éppen ezért nem tudom megérteni a földrengés szempontjából veszélyes zónában élőket, akik azt mondják, együtt lehet élni az állandó félelemmel. S az a legrosszabb, hogy mindig várod, mikor lesz a következő. A panelek akár &os rengést is kibírnának Miskolc (ÉM) - Nem kell attól tartani, hogy a sokemeletes lakóépületek megéreznék a földrengést, veszélyt pedig egész biztosan nem jelent a természeti jelenség. Grand András statikai szakértő lapunknak elmondta: amikor annak idején az országról egyfajta műszaki „földrengés-térkép” készült, a borsodi megyeszékhely környékét a 4-es fokozatba sorolták a szakemberek. Ez azt jelenti, hogy az itteni épületeket úgy kellett tervezni, hogy reálisan 4-es erejű rengésnek ellenállhassanak. Grand András elmondása szerint ez gyakorlatilag egyenértékű a normál szélterheléssel, amire amúgy is méretezni kell az építményeket. Többletterheléssel tehát nem kell számolni. Ennek következtében a miskolci panelházak 4, de akár 5-ös vagy 6-os rengést is várhatóan gond nélkül kibír(ná)nak, a „tenyérjóslás” a szakember szerint 7-esnél ér véget: ilyen mértékű rengésnél megjósolhatatlan, mennyire viselnék jól az épületek. A paneloknak bírniuk kell Fotó: Bujdos Tibor Nem keltett nagy riadalmat a földmozgás Sajóládon volt olyan, akit álmából ébresztett a földrengés, Mezőcsáton nem is érezték Sajóhídvég, Sajólád, Mező- csát, Mezőkövesd (ÉM - FA, SZÍ) - Nem tudom pontosan, hány óra 'ehetett, de aludtam. Nem valami jól, mert sokszor felébredtem - mondja a sajóládi Szolnoki Lu- kácsné.- A gázóraszekrénynél indult el a robaj, arra riadtam fel. Azt hittem, valami baj lehet. Nagy csörömpölés hallatszott, és a csöveken keresztül a zaj a házba is bejött. Majd utána mintha csak így lett volna megtervezve, a redőnyöket kezdte rázni. Amikor alábbhagyott, megnyugodtam, azt hittem, hogy a szél okozta, mert tegnap is annyira fújt, hogy még a ruháimat is levitte a kötélről. Másnap megbeszéltem a húgommal, és ő, mivel emeletes házban lakik, jobban érezte a rázkódást. Azt mondta, hogy a remegés a szekrénysornál kezdődött, majd mire az ágyhoz ért, ahol feküdt, teljesen megrémült. Mezőcsáton nem volt annyira érzékelhető a jelenség. Arnóth János polgármester elmondása szerint sem a lakosok, sem cégek részéről nem történt semmiféle bejelentés. Ez bizonyára azt jelenti, hogy semmilyen anyagi kár nem keletkezett, illetve hogy az emberek kevésbé észlelték a földrengést. Sajóhídvégen az általános iskolában értekezletet tartottak a pedagógusok, mikor is az emeletes épület megremegett. Balogh Zoltánná, az oktatási intézmény igazgatója így emlékezik vissza:- Fél hat körül lehetett, és félévi nevelőtestületi értekezletet tartottunk. Nagyon furcsa volt az érzés. Mindenki másképp élte meg. Volt, aki azt érezte, hogy megmozdult a lába alatt a talaj. Mások, köztük én is, egy dőlést éreztem. Hirtelen olyan érzésünk támadt, hogy nem tudunk megállni. De mindez csak rövid ideig tartott. Azt követően lementem a földszintre. Azt hittem, ott történt valami robbanás, de lent azt mondták, semmit sem észleltek. Később a szomszédos házakból jöttek ki az emberek. Arról beszéltek, hogy ez szerintük földrengés lehetett. Az értekezletet aztán gyorsan lezártuk és mentünk haza. Be kell vallanom: mindannyian megijedtünk egy picit. Heves megye legdélibb csücskétől Dél-Borsodig hétfőn este sokan kaptak ízelítőt abból, milyen lehet egy földrengés. Noszvajon beszédtéma volt egész délelőtt a boltokban, utcán, hiszen szokatlan jelenséget éltek át az emberek. Kár nem keletkezett az épületekben, még egy tányér sem esett le, viszont összekoccantak, csörömpöltek. Akik már ágyban voltak, érezhették, hogy megmozdul alattuk, sokan tompa morajlást is hallottak. Volt, aki aztán egész éjjel nem tudott aludni, félt a folytatástól. Mezőkövesdet úgy tűnik, elkerülte az elemi erő, itt a megkérdezettek nem érzékeltek földrengést. A rádióban hallottak az esetről, egyébként nem foglalkoznak vele az emberek. A várostól délre, Borsodivánkán és Négyesen viszont nagyon meglepődtek, amikor hétfőn este megmozdult alattuk az ágy vagy a fotel, rezgeti a‘z ablaküveg. Tompa puffanást is hallottak legtöbben. A 2,6 erősség azonban itt sem okozott kárt, azért néhányan első ijedtükben kiugrottak az ágyból, s kiszaladtak az utcára.
