Észak-Magyarország, 2002. január (58. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-08 / 6. szám
2002. január 8., kedd ÉSZII-MAGYRRORSZáG ♦ AKTUÁLIS / 5 HÍRCSOKOR 0 Klubfoglalkozás. A Semmelweis Kórház Cukorbeteg Klubja január 10-én 15 órától az intézmény Kápolna-helyiségében (Miskolc, Csabai kapu 9-11.) klubfoglalkozást tart a diabetes késői szövődményeiről, illetve a diabetes és az elhízás étrendi kezeléséről az érdeklődőknek. 0 ÚJ hívószámok. A megyei kórház telefonközpontja új vonalakat kapott, ennek értelmében a régi telefonszámok már nem élnek. A továbbiakban az intézet a 46/515-200-as számon érhető el. 0 Fogadóóra. Lenártek András, a Fidesz- Magyar Polgári Párt országgyűlési képviselője január 9-én 17 órától fogadóórát tart Felsőzsolcán, a polgármesteri hivatalban. Felsőoktatási tanácskozás Miskolc (ÉM) - Az akadémiai reform témájában kétnapos felsőoktatási tanácskozás kezdődött tegnap a lillafüredi Hotel Palotában. A konferencián előadást tart dr. Pálinkás József oktatási miniszter, illetve jelen lesz Gál András Levente közigazgatási államtitkár, Kiss Ádám felsőoktatási helyettes államtitkár és Náray-Szabó Gábor nemzetközi helyettes államtitkár. Egyetemi nyílt nap Miskolc (ÉM) - A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kara, valamint az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet nyílt napot tart január 11-én 11 órától a végzős közép- iskolások számára. Az érdeklődők a kar és az intézet felvételi lehetőségeiről, az agrárképzés formáiról tájékozódhatnak az intézmény székhelyén (Debrecen, Böszörményi út 138., II. előadó). Az összefogás szimbóluma Miskolc (ÉM - OlKa) - A Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BÖKIK) idei első rendezvényén Bihall Tamás elnök ismertette a 2001-es mérleget, illetve az idei évre megfogalmazott törekvéseket. A megye kiemelkedő közéleti szereplőinek és együttműködő partnereinek részvételével megrendezett összejövetelen Bihall Tamás hangsúlyozta: ez a rendezvény is szimbolizálni kívánja az idei év számos feladatát, a tenni akarást és a megye gazdasági szereplőinek az összefogását.- A kamarai tagság önkéntes volta miatt a tavalyi év komoly próbatételt jelentett számunkra, de úgy érezzük sikeresen helytálltunk. Csökkentek az anyagi forrásaink, ez azonban nem vetette visz- sza feladataink teljesítését, szolgáltatásaink színvonalát továbbra is tartani kívánjuk - tudatta Bihall Tamás. - Az idei év célkitűzéseit a testület várhatóan a napokban hagyja jóvá. Ez a program elsősorban a gazdaság fejlesztésére irányul, terveink húzóerőt jelenthetnek a megye fejlődése érdekében. Elképzeléseink az idegenforgalom területére is kiterjednek, valamint fontos feladatunknak tartjuk a szakképzés kérdését. Célunk, hogy a szakképzőiskolákból felkészültebb emberek kerüljenek ki, ezáltal a munkaadók is piacképesebb munkaerőhöz jutnak. Koccintásra gyűltek össze Fotó: Adóm János A chilei cseresznyére nincs vevő Nálunk a vitamindús gyümölcsöt télen leginkább a hazai alma és a déligyümölcsök jelentik Miskolc (ÉM - FL) - A cseresznyeszezon megyénkben május közepén kezdődik. Kezdetben csak néhány összekötött fürtű rövid szárút árulnak, aztán jönnek a nagyobb szemeket nevelő fajták július végével bezárólag. Télen a vitamindús gyümölcsöt a hazai alma és a déligyümölcsök jelentik. A banán, a narancs mellett újabban rendszeressé vált szinte minden egzotikus termék, de chilei cseresznyével nem találkoztunk. A Cora áruház igazgatója, Csöbönyei Attila szerint a vásárlók igényeihez kell igazodniuk. Ezek figyelembevételével árulnak a tél kellős közepén is görögdinnyét 669, sárgát 899 forintért kilogrammonként. Az epret 25 dkg-os tálcákon 889-ért adják. Most ribizlit- várnak Chiléből vagy Izraelből, ára tálcánként várhatóan 1000-1200 forint lesz.- Nem hiszem, hogy az 5500 forintos cseresznyére Borsodban volna vevő. Csak egy nagyon szűk réteg érdeklődhet egy minimális mennyiség iránt, amiért nem érdemes rendelni - nyilatkozta Csöbönyei Attila. A Miskolc Plazában lévő Match-ben a szezonális időszakban csak hazai termésű cseresznyét értékesítettek. Déligyümölcsökből jelenleg is bő a kínálatuk minőségben és árban egyaránt.- Nem tartom valószínűnek, hogy a chilei cseresznye iránt a megyében volna érdeklődés, bár nem látunk bele mindenki pénztárcájába - nyilatkozta az áruház egyik dolgozója. A Centrumban működő Kaiser's vezetője, Gyüre László szerint télen színes színfolt lehetne üzletükben a chilei cseresznye, de hogy abból milyen mennyiséget tudnának árusítani, kiszámíthatatlan.- Megnéznék, megcsodálnák, de nem biztos, hogy elkelne. Lehetséges, hogy egy 3-4 kilónyi, nagyon gusztusosnak látszó gyümölcsre 10-20 dekagrammonkén- ti kiszerelésben akadna vevő, de ennyit nem lehet importálni - mondta az áruház igazgatója. A Tesco Global Rt. miskolci hipermarketjében ugyancsak nem árusítanak cseresznyét.- Mindenféle egzotikus országokból származó és hazai gyümölcsöt kínálunk. Árban, minőségben egyaránt többfélét, de chilei cseresznyét nem - nyilatkozta Kupái László, az áruház vezetője. A Búza téri piacon hétfőn zárva a csarnok, ahol importált szőlőtől kezdve görög- és sárgadinnyéig minden kapható. Kint ilyenkor is árusítanak - többnyire almát és déligyümölcsöket. Az egyik zöldség-gyümölcs kereskedőt kérdeztük: nem rendelne nekünk chilei cseresznyét?- Ezt az egészet csak Torgyán csapata csinálta. Már benne vannak ... és csak azért csinálják, hogy nekik legyen igazuk. Annak árán is, hogy ráfizetnek. Ki lenne erre vevő Borsodban? - kérdezett vissza a kereskedő. „A kilátástalanság és a pénztelenség felőröl” Az emberek többsége minden gondjának megoldását az önkormányzattól várja Téglásék szerint nem hálás feladat ma polgármesternek lenni a Bodrogközben Fotó: BSZA Lácacséke (ÉM - BSZA) - Ebben a ciklusban a második időközi polgármester-választás zajlik le március 17-én a 470 lelkes bodrogközi településen, Lácacsékén. Lácacséke kis túlzással az eladó házak faluja. Szinte minden harmadik portát árulja valaki, vagy magukra hagyott, dü- ledező épületek vakon feketéllő ablakaival néz szembe a látogató. A helyi boltban tudjuk meg, korábban az olcsó ingatlanárak a faluba csábítottak néhány családot, ám a településre begyűrűzött a szegénység, így ők is tovább álltak. Áz átlagosnál gyakoribb polgármester-választásról a helyiek úgy vélekednek - bár kétségkívül csalódottak -, nekik végül is mindegy, hogy kinek az irányításával, csak mozduljon valamerre a település. A falu ügyeit az átmeneti időszakban friss alpolgármesterként Lebesko András irányítja. (A tisztséget december végéig Derczó Lászlóné töltötte be, de ő egészségügyi okokra hivatkozva ugyancsak lemondott.) Lebesko András eredetileg az ön- kormányzat karbantartója és gépkocsivezetője. Mint mondja, a következő két hónap alatt az alapvető feladatokat kell majd ellátnia, amely gyakorlatilag a 11 közmunkás irányítását, a szociális problémák orvoslását és a segélyügyek intézését foglalja magába. Azt azonban nagyon meggondolja, hogy induljon-e az időközi választáson. öt évig bírta A Téglás házaspárt munkahelyükön, a falu határában álló mezőgazdasági telephely irodájában találjuk. A 38 esztendős Téglás Csaba 1994-ben lett Lácacséke polgármestere. Akkor nagy elképzeléseket fogalmazott meg magában, s állítja: nem rajta múlott, hogy mindez nem úgy sikerült. Sorolja: a falu vagyonának gyarapítása érdekében '96-ban 25 hektár akácerdőt telepítettek, a terület gondozására pedig vásároltak egy traktort. A program egyben arra is jó volt, hogy hasznos feladatot adhassanak a közmunkásoknak. Ezenkívül vásároltak két iskolabuszt, lecserélték a falugondnoki járművet, valamint sikerült szilárd burkolattal ellátni egy 800 méter hosszú földutat.- Az önkormányzat pénze azonban kevés volt még a pályázati önerőkhöz is. Ilyen kondíciókkal pedig nem lehet előrelépni. A polgármesteri feladatkör gyakorlatilag kimerült a szociális kérdések rendezésében, ami egyébként Lácacsékén a lakosság anyagi helyzetét tekintve igen fontos dolog. Az ezzel járó feszültséget kilencvenkilenc szeptemberéig bírtam - mondja Téglás Csaba. Kilátástalan helyzet- Bár a férjem polgármestersége idején a hivatalban dolgoztam ügyintézőként, nem láttam bele ennyire a dolgokba - veszi át a szót a 35 éves Téglásné Renyó Éva, a most lemondott polgármester. - Akkoriban magam is bíráltam Csabát, s én is nagy tervekkel indultam az időközi választásokon. Néhány hónap múlva kiderült, hogy valóban kevés lehetőség van egy ilyen helyzetben levő falu polgár- mesterének a kezében. A munkanélküliség egyre nagyobb, kilátástalan a helyzet, a helyi bevétel egyenlő a nullával és az emberek is egyre ingerültebben fordulnak segítségért a helyhatósághoz. Gyakorlatilag minden gondjuk megoldását az önkormányzattól várják. A pénztelenség és kilátástalanság pedig felőrli az embert. Úgy érzem, vezetőként nem voltam eléggé kemény. Gyakorlatilag mindenkinek a lelkiismeretére bíztam, miként végzi a feladatát. A külső visszhang azonban azt igazolta, ez így nem megfelelő, aztán egyre több kritikát kaptam a közvetlen munkatársaim köréből is. Soha többé... A falu feszítő gondjai, a romló munkahelyi légkör és az emellett jelentkező magánéleti problémák megviselték az asszonyt.- Keresnem kellett egy olyan munkahelyet, ahol bebizonyíthatom: érek még valamit. Decemberben szinte végig szabadságon voltam, kicsit megnyugodtam. Január elsejétől pedig itt vagyok Csaba mellett a telephelyen, s ügyintézői feladatokat látok el. Téglásné azt mondja: érzi, hogy sokaknak csalódást okozott döntésével, de képtelen volt tovább folytatni a munkát. Nincs mit, nincs miből és a falu lélek- számának fogyását figyelve lassan már nem lesz kiért dolgozni.- Anyagilag sem okozok nagy hátrányt, hiszen három hónapig nem kell kifizetni a bruttó százezer forint feletti polgármesteri fizetést, s az időközi választás sem kerül többe háromszázezer forintnál - fűzi hozzá. A Téglás család mindkét felnőtt tagja biztos benne, szurkolnak a most megválasztandó polgármesternek, de maguk soha többé nem szeretnének közszereplést vállalni. Mindketten lácacsékeiek, az elköltözés eszükbe sem jutott, de nem kívánják újra átélni a segélykérők egyre erőszakosabb rohamait, amelyben nem ritkán otthonukban is részük volt. Csak dolgozni szeretnének és felnevelni két gyereküket. Külföldi kiállításokra viszik a megyei prospektusokat, ahol egyre nagyobb a kereslet Miskolc (ÉM - OlKa) - Februárban és márciusban öt külföldi kiállításon vesz vészt a Magyar Turizmus Rt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága. Ezen rendezvényekre a régió turisztikai vállalkozóinak a kiadványait is várják. A regionális marketing igazgatóság a korábbi évekhez hasonlóan díjmentesen szállítja ki és reklámozza az észak-magyarországi régióban tevékenykedő turisztikai szolgáltatók kiadványait. Februárban és márciusban öt külföldi kiállításon vesznek részt: Drezdában, Prágában, Münchenben, Her- ningben és Berlinben. Mint megtudtuk a német vásárokon jellemzően a kempinges és kerékpáros ajánlatok iránt nagyobb az érdeklődés, de sokan keresik a gyógyüdülési lehetőségeket is. A kulturális értékekről szóló és a lovaglási-, vadászati ajánlatok kiadványai irányt is szívesen érdeklődnek Németországban, míg a cseh piacon elsősorban a gyógyturiz- musra, kempinges, kerékpáros lehetőségekre van igény, de az aktív üdülés és a falusi turizmus iránt is érdeklődnek. A dán turisták főként a kempinges és kerékpáros kikapcsolódást szeretik, illetve a városokat, kultúrákat bemutató kiadványokat keresik. Több kiadvány - több ismeret Zachar Györgyi, a regionális marketing igazgatóság PR- menedzsere érdeklődésünkre elmondta: több saját kiadvánnyal is rendelkeznek az észak-magyarországi régióról, de fokozott igény mutatkozik a turisztikai vállalkozások saját prospektusára is.- Készülőben van a Városok és kultúrák című, régiót bemutató kiadványunk, illetve már terjesztjük a Régió legjei, Bor és gasztronómia és hasonló ismertetőinket a különböző vásárokon, ezek azonban csak figyelemfelkeltők - tudatta Zachar Györgyi. - Kiadványaink - mivel nagy területről van szó - érintőlegesen ismertetik a turisztikai lehetőségeket, a részletes információkat a vállalkozás saját kiadványának kell tartalmaznia. Kérdésünkre elárulta a PR- menedzser, hogy a régióból beküldött kiadványok 40 százaléka borsodból érkezik. Az érdeklődés is növekszik a régió nevezetességei iránt, a legnépszerűbb helyszínek közé tartozik Tokaj, a zempléni kastélyok és a gyógyfürdők.
