Észak-Magyarország, 2002. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-31 / 26. szám

2002. január 31., csütörtök AKTUÁLIS / 4 HÍRCSOKOR 0 Ingyenes jogi tanácsadás. A Függet­len Kisgazdapárt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete miskolci székházé­ban (Baross Gábor u. 18. szám) minden szerdán délután kettőtől négy óráig in­gyenes jogi tanácsadást tart dr. Korcs- máros Attila, az FKGP megyei ügyvédje. 0 Indul az okmányiroda. Hétfőn reggel elkezdi működését a gönci okmányiroda, péntek délutánig a még hiányzó beren­dezési tárgyakat is elhelyezik a több cé­lú feladatokat ellátó irodákban. Az önkor­mányzat továbbá tárgyalt a Volánnal, s tervek szerint rövidesen heti rendszeres­séggel indítanának autóbuszjáratokat. 0 Számítógépek. Hat új számítógépet telepítenek a szerencsi Kulturális Köz­pont és Könyvtár könyvtári részébe, A Széchenyi terv és a Miniszterelnöki Hi­vatal Informatikai Kormánybiztossága ál­tal kiírt "Információs társadalom" című pályázaton nyerték e hat darab számí­tógépet. 0 A polgármesteri hivatalban. Kovács Tibor, a 12-es számú országgyűlési vá­lasztókörzet MSZP-s képviselője fogadó­órát tart január 31-én, csütörtökön dél­után két órától négyig a mezőcsáti pol­gármesteri hivatalban. Tisztelettel várja az érdeklődőket. Árvízvédelmi töltések Olaszliszka (ÉM) - Dr. Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter ünne­pélyesen átadja a Bodrog jobb parti te­lepüléseit védő árvízvédelmi töltéseket január 31-én, csütörtökön délelőtt 11 órakor. Az érintett nyolc település a következő: Sárospatak, Bodrogolaszi, Sárazsadány, Olaszliszka, Vámosújfalu, Szegi, Bodrogk- isfalud, Bodrogkeresztúr. Olaszliszka pol­gármesteri hivatalában az átadást követően sajtótájékoztatót tart a közleke­dési tárca első embere. Emlékdélután Cigándon Cigánd (ÉM) - „A Bodrogköz tájmúze­umáért” alapítvány kuratóriuma és a Kántor Mihály Általános Iskola oktatá­si intézmény a névadója, Kántor Mihály néptanító, néprajzkutató születésének 117. évfordulója, valamint a Bodrogközi len- és kendermunkák, szőttesek című köny­vének újrakiadása alkalmából emlékdél­utánt rendez február 2-án délután három órakor a cigándi Nagy Dezső Művelődési Házban. A rendezvényt Németh Károly, Cigánd polgármestere nyitja meg. A műsorban cigándi táncokat a Zemplén Gyermek Táncegyüttes adja elő. A Bodrogköz ha­gyományai Kántor Mihály munkássága tükrében címmel Jósvainé dr. Dankó Ka- taliy, a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának igazgatója tart előadást. így él iskolánkban Kántor Mihály szellemisé­ge címmel Téglás Dezső helyi iskolaigaz­gató elemzi a névadó munkásságát. Ezután a „Csárdás” Gyermek citeraze- nekar mutatja be programját, majd fonó­jelenet lesz a Hagyományőrző Együttes előadásában. Bemutatkozik „A Bodrogköz Tájmúzeumáért” Alapítvány. Bodrogközi len- és kendermunkák, szőttesek. Kiadó: „A Bodrogköz Tájmúzeumáért” Alapít­vány. Előadó: a kuratórium elnöke. Vé­gezetül barangoló a cigándi falumúzeum­ban és a hagyományőrző óvodában, vala­mint koszorút is elhelyeznek majd a cigán­di Kántor Mihály Általános Iskolában. Jósvafői farsang Aggtelek, Jósvafő (ÉM) - Az Aggteleki- Jósvafői Hagyományőrző és Művészeti Na­pok rendezvénysorozat keretében kerül sor a Jósvafői farsangra február 9-én. Ren­dezők: Jósvafői önkormányzat, „Jósvafőért” Baráti Kör, „Jósvafőért” Ala­pítvány, Aggteleki Nemzeti Park Igazga­tóság. Az Aggteleki-Jósvafői Hagy­ományőrző és Művészeti Napok rendez­vénysorozat nyitó programjaként 2002-ben, immár ötödik alkalommal rendezik meg a Jósvafői farsangot. „Zsákba (vad)macska”, egy bátor asszony A vállalkozás németországi szociális nevelőintézetekkel áll kapcsolatban Fotó: Bődisz Attila Bódisz Attila Sárospatak (ÉM) - A Sá­rospatakon működő Mégis Szociális és Szolgáltató Bt. európai mércével mérve is különleges programban vesz részt. A vállalkozás németországi szociális nevelőintézetekkel áll kapcsolatban, ahonnan szociáli­san és lelkileg sérült, intézményi keretek között nehezen kezelhető gyermekeket közvetítenek ki, hogy - ez esetben - itt Magyar- országon, családias környezet­ben, szakmai felügyelet alatt pró­bálják meg kiheverni azokat a nyomokat, amelyeket az őket ad­dig ért megpróbáltatások hagy­tak bennük. Segítő ismerősök, jó barátok Adorján Enikő többszörösen is bátor asszony. Éppen tíz éve an­nak, hogy válása után három lá­nyával hazát váltott. Erdélyből, Szatmárnémetiből költözött Sá­rospatakra. Azért oda, mert a zempléni városban voltak segítő ismerősök. Előbb - mivel jól be­szél németül - a Református Nagykönyvtárban volt idegen- vezető, majd a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál he­lyezkedett el. Időközben 1995-ben újra férjhez ment, ám párja alig két esztendő múlva egy tűzeset következtében meghalt. Az újra egyedül maradt asszony teljesen véletlenül szerzett tudomást a német pályázatról. Éppen kór­házba került, amikor kezébe ke­rült egy német lap, amelyben hirdetést adott fel egy németor­szági gyermeknevelő intézet. Eb­ben nevelőnőt (pótmamát) keres­tek 12-16 éves gyermekekhez. Még ott a kórházban - kölcsön­kért tollal és papírral - írta meg Családias hangulat a bogrács körül pályázatát, amelyet aztán egy lá­togató adott postára. Két hóna­pon belül fel is kereste két né­met szakember, s a beszélgetés eredményeként két nap múlva közölték vele: öt európai pályá­zó közül őt választották ki a programhoz. Próbagyerekek és az ősbizalom A kezdeti időszakban úgyne­vezett „próbagyerekeket” kapott. Az első három gyerek több hó­napos próbaideje után dőlt el, hogy végül szerződést kötött ve­le az intézet. De ne szaladjunk a dolgok elébe. Adorján Enikő nem kis feladatra vállalkozott. Időről időre olyan gyerekeket fo­gad Bodrog-parti házába, akikből a korai gyermekkor (0-3 év) ér­zelmi sérülései eltüntették az ősbizalom fogalmát - ahogyan azt a szakma nevezi. - Azok a gyermekek, akik eddig nálam voltak, mind 4-8 éves koruk kör­nyékén kerültek intézetbe, tehát rövidebb-hosszabb időt töltöttek családban - mondja Adorján Enikő. Valamilyen ok folytán szüleik átmenetileg vagy vég­képp lemondanak felügyeleti jo­gaikról. Ekkor bekerülnek egy nevelőintézeti közösségbe, ahol nem igazán találják a helyüket; vagy német nevelőszülők fogad­ják be őket, majd ők is vissza­küldik a gyerekeket az intézet­be. A gyermekek a sorozatos tra­umák miatt rendszerint többször hazaszöknek, család utáni vá­gyuk minden problémájuk alap­ja: magatartászavar, tanulási ne­hézségek, hiperaktivitás jellem­zi őket. Külföldi nevelőszülőkhöz azok a gyerekek kerülnek, aki­ket Németországban már semmi­lyen szervezett hálózatban nem lehet megtartani, mert minden­honnan hazaszöknek. A szülők azonban azonnal hívják az inté­zetet és a gyerekek máris utaz­nak vissza az intézmény falai kö­zé. Magyarországon viszont, a nyelvi nehézségek miatt, szökés esetén nem jutnak messzire. Ilyenben volt már része Ador­ján Enikőnek is. Egyszer a két mostani fiú elszökött tőle, ám csak Nyíregyházáig jutottak. Szélsőséges esetben vissza is küldheti a gyermekeket, ám ilyen - mint mondja - nem na­gyon fordult elő. Bár a külföldi nevelőszülő-programban is van­nak fokozatok. Aki Magyarorszá­gon sem képes megállni a helyét, Svédországba, vagy akár Szibé­riába is kerülhet, ahol kilomé­terekre található a legközelebbi szomszéd. „Ne mondj rosszat az anyámról” Minden korábbi csalódás elle­nére az anya szent és sérthetet­len a nehéz sorsú gyermekek szá­mára. Szinte mindegyikük első mondata az, hogy „ne mondj ros­szat az anyámról”. Adorján Enikő három „próbagyerek” után most egy 13 és egy 14 éves német fiú, Dimi és Tobi „pluszmamija” (a gyermekek hívják így Enikőt - a szerk.). Főz, mos, nevel, és alap­ismereteket is tanít egyben. A ki­töltött feladatlapokat naponta interneten küldik el az intézet­nek. - Naiv voltam, mert azt hit­tem, elég lesz ezeket a gyermeke­ket szeretni - mondja. Aztán még­is úgy gondolta, szakmai tudással sokkal nagyobb eredményeket ér­het el, így beiratkozott a hajdúbö­szörményi főiskola szociálpedagó- gia szakára. No meg a biztonság kedvéért önvédelmi tanfolyamra is, hiszen a szociálisan és lelkileg sérült gyermekek olykor kiszá­míthatatlanná válnak, s igazából nem lehet megmondani, mi is az az apró momentum, ami kivált­hatja az agresszív viselkedésüket. Ez mindegyiküknél más és más. S tegyük hozzá: egy 14 esztendős fiú már elég jó erőben van. Ador­ján Enikő a programnak tréfásan a „Zsákba (vad)macska” címet ad­ta. - Az ember megpróbálja simo­gatni őket, mégis karmolnak; kar­molnak, mégis simogatja őket - fűzi hozzá. Ózdiak harca az értelmiség megtartásáért Ózd (ÉM - ÓKI) -Ózdon sem kevesebb a pályakezdő értelmiségiek fizetése, mint az ország más területén. Több cégnél is hiány mutat­kozik viszont idegen nyelvet jól beszélő képzett szakember­ből - derült ki az Ózdi Gaz­daságfejlesztő Iroda és a pol­gármesteri hivatal művelődési osztályának rendezvényén. Felsőfokú tanulmányaik befe­jezése előtt álló egyetemi és főiskolai hallgatók kaptak meghívást arra a rendezvény­re, ahol az érintettek megis­merkedhettek a helyi munka- vállalási lehetőségekkel. A tér­ség két legnagyobb mikroelekt­ronikai üzemének vezető be­osztású munkatársai tartottak előadást, a General Electricet Kovács Attila humánpolitikai menedzser, a SAIA-Burgesst pedig Fehér Attila ügyvezető igazgató képviselte. A jelenlevők először a térség­ben az utóbbi három évben vég­bement pozitív változásokról tá­jékozódhattak, majd a cégek be­mutatkozása következett. Az előadók kifejtették: szeretnék, ha a fiatal értelmiség Ózdon ke­resne munkalehetőséget, mert az elmúlt húsz évben ennek az ellenkezője történt. Igaz, a jel­zett időszakban nem tudott a térség megfelelő lehetőségeket kínálni a diplomásoknak, de ma már a betelepült-, elsősorban külföldi cégek keresik a jól kép­zett, iskolázott szakembereket. Ez egybecseng a város A SAIA-Burgess Is várja a szak­embereket Fotó: ÓKI vezetőinek óhajával, mert az ér­telmiség folyamatos elvándorlá­sa sokat ront a további fejlődés lehetőségén. A hamarosan indu­ló bérlakás program alkalmas arra, hogy megoldja az Ózdban gondolkozók letelepedését. Eh­hez kapcsolódnak a vállalatok, akik több éves szerződést aján­lanak dolgozóiknak és ennek fe­jében támogatják a lakáshoz ju­tást. Malinkó János ügyosztá­lyvezető lapunknak elmondta, hogy Ózdról jelenleg közel ezer fő tanul felsőfokú intézmények­ben. A város példamutatóan ke­zeli ezeket a diákokat, a Bursa Hungarican keresztül 225-en kap­tak támogatást a 265 igénylőből. Mindez évi 6-6,5 millió forintba kerül. Kitért a középiskolákra is, ahol az utóbbi 15 évben a munkaerőpiac igényeihez alkal­mazkodva váltogatták a profilt, ma viszont inkább a helyi igé­nyekhez igazodva zajlik a szak­emberképzés. Városi polgármesterek randevúja Budapesten Budapest (ÉM) - A magyar társadalmi élet meghatározó eseményeit lebonyolító Szfé­ra 1995 tavaszán hagyo­mányteremtő rendezvénnyel jelentkezett. Polgármesterek, alpolgármesterek és jegyzők randevúztak Veszprémben, a következő évben Szolnokon, majd Vácott, Kiskunfélegy­házán, Szekszárdon, Szege­den, tavaly pedig Hévízen. Az újszerű rendezvény élénk érdeklődést váltott ki a városi önkormányzatok körében, hiszen alkalmanként a városi tiszt­ségviselők 70-80 százaléka fogad­ta el a meghívást. A vendégek, valamint a közélet irányítói kísérőikkel együtt érkeztek az eseményre. Az idén Budapest vá­rosa nyerte el a rendezés jogát. Az esemény időpontja február 22., péntek. Fővédnöke dr. Pin­tér Sándor belügyminiszter. Kitüntetések A program délelőtt a házigaz­da Budapest Főváros II. Kerü­let Önkormányzata nevében Bencze B. György polgármester köszöntőjével veszi kezdetét. Ezt követően kötetlen pódiumbeszél­getésre kerül sor miniszterek közreműködésével. A belügymi­niszter ez alkalommal is átadja Melocco Miklós szobrászművész „A városépítés alllegóriája” című alkotását Az Év Polgármes­tere, Az Év Alpolgármestere és Az Év Jegyzője díj kitüntetettje­inek. (A szféra hat éve alapítót-' ta a díjakat a legnépszerűbb, leg­sikeresebb városi vezetők tevé­kenységének elismerésére. Eddig a következő polgármesterek vol­tak díjazottak: 1997: dr. Magyar Levente (Jászberény), 1998: dr. Dióssy László (Veszprém), 1999: Szita Károly (Kaposvár), 2000: Csabai Lászlóné (Nyíregyháza), 2001: Kosa Lajos (Debrecen). A tavalyi kitüntetettek a további kategóriákban: dr. Balás Piri László (Budapest XI. kerület al­polgármestere), Mihaleczné Ko­vács Mára, Szarvas jegyzője. Kulcsot kapnak A szféra az idén is meghirde­ti a pályázatot. A díj odaítélé­sében a polgárok szavazata dönt. A közvélemény-kutatás az országos lapokban februárban több ízben megjelenő kérdőívek segítségével történik. Az idei év újdonsága, hogy a városi pol­gármesterek, alpolgármesterek, jegyzők szavazatai alapján át­adjuk a „Városok Kulcsát” azoknak a minisztereknek, akik az elmúlt négy évben a legtöb­bet tették a városok fejlődé­séért, az önkormányzatok működésének elősegítéséért. Az este a baráti találkozóké, a szó­rakozásé. A jótékonysági estre Budapest Főváros II. Kerület önkormányzata invitálja a ven­dégeket a Millenáris Parkba. Az idén is meghirdették „A mi városunk” címmel a karikatú­ra pályázatot. A zsűri tagjai: Kosa Lajos, Debrecen polgár- mestere, aki tavaly Az Év Pol­gármestere díjat kapta, Kálloy Molnár Péter színművész, ren­dező, Sas József, a Mikroszkóp Színpad igazgatója.

Next

/
Thumbnails
Contents