Észak-Magyarország, 2002. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-02 / 1. szám

2002. január 2., szerda tefriisiifitóisiiü # KULTÚRA /5 Hozzáadott érték Méhes László Ha számszakilag összegezni lehetne, mi volt egy év kul­turális élményeinek hozzáadott értéke a mindennapi élet­hez, fölöttébb egyszerű lenne évzáró mérleget vonni. Fő­ként, ha feketén-fehéren meghatározható volna a kulturá­lis célú kiadásoknak a kézzelfogható hozadéka. Ha számok, összegek, mennyiségek, mutatók volnának, el.sem kellene merengeni azon, vajon a kulturális produktumok létrejöt­tétől ment-e előrébb valamit egy év alatt a világ? Az illetlen évzáró gondolatok egy friss olvasmányél­ményből fakadnak. A globalizáció kihívásai és Magyaror­szág címen most megjelent tanulmánykötet egyik fejeze­te a (pénz)világnak határok nélküli (pénz)világgá válásá­val kapcsolatban arról tesz említést, hogy a minél nagyobb anyagi nyereség érdekének érvényesítése együtt jár a fe­lesleges költségek csökkentésével, a jóléti állam elgondo­lásainak felülvizsgálatával. Valamire nem áldozni, megszűnni hagyni pedig könnyebb, mint új hagyományt teremteni. Emlékezetes példa erre a miskolci filmfesztiválok háromévtizedes sorozata, ami 1989- ben szakadt meg. Tíz év szünet után, 2001-ben megrendez­ték helyette az Ismeretterjesztő Filmek Szemléjét. Nem film­fesztivált, csupán szerényen: szemlét, egy 2002-es fesztivál elvi ígéretével. Ezzel ellentétben a második miskolci ope­rafesztivál már nem ígéret: a nyárelő Bartók+Puccini je­gyében múlik. Ha odatesszük mindezek mellé a Kalákát, a dixie-t, a Borsodi Fonót, a Miskolci Galéria és a Hermán Ottó Múzeum kiállításait, a Zempléni Művészeti Napokat, a miskolci szimfonikusokat, a táncegyütteseket - a profit­érdekről egy pillanatra akár meg is feledkezhetünk. Ami viszont változatlanul hiányzik: egy stabil, kiszá­mítható és áldozatkész helyi mecénási kör. Hozzáadott ér­tékük nélkül ugyanis nem marad más, mint az adóforin­tok (újra)elosztása, amiről e sorok szerzőjének egyrészt a közművelődés maradékelvű kezelése, netalán ennek szöges ellentéte, a kultúra mint haszonelven mért üzlet jut eszé­be. Meg valami szentimentális elképzelés az elhivatottság­ról, az elvekről, a szellemi értéket teremtő ember kitartá­sáról. Csak maradjon meg addig, amíg a kultúrára (is) ál­dozni akaró egyéni jólét el nem érkezik. 1 aoiiM ! . iU i | j ff! i * il lill >1 ír fi lapi Könyvtári foglalkozás a gyerekekkel Fotó: végh Csaba Esőben sem „esetlenkedtek”- Az év szinte expresszvo­nat sebességével viharzott el felettünk - jegyzi meg Ádám Ibolya, a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház igazgatója. Az­tán elégedetten folytatja: - Látogatóink száma nőtt, az intézményünk kihasználtsá­ga szinte százszázalékos. Kö­zel félezren járnak mozgás­művészeti csoportjainkba, sok sikeres előadásunk, kon­certünk volt. A Tavaszi Diák­napok során sok örömöt adott a tehetséges fiatalokkal való találkozás. Tanfolya­maink, szakköreink, az Uta­zók Klubja egyre népszerűbb, Fotógalériánk 2001-ben is több neves alkotónak adott bemutatkozási lehetőséget. A nyár, a fesztiválok ideje azonban nem volt „felhőt­len”, a szabadtéri rendezvé­nyek réme, az eső, nem kí­mélte a szervezőket.- Szinte megfagytunk a Rocky Horror Show-n, esett St. Martin várbeli nagykon­certjén és a Dixielandfeszti­válon is - panaszolja az igaz­gatónő. - Kulka János és Csá­kányi Eszter országos színhá­zi premierjének este 7 órakor Az összeállítást - ame­lyet holnapi lapszá­munkban folytatunk - Dobos Klára készítette. még örültünk, majd fél 9 kor özönvízszerűén kezdett esni. A Gasztronómiai Fesztivált sem kímélte az időjárás. Mondhatnánk, ez nem a mi nyarunk volt, de a közönség szerencsére kitartott mellet­tünk... Jól sikerült a Rákó- czi-udvar ötödik évadja, a Zene- és Fényfesztivál lassan megtalálja helyét a város kulturális palettáján, a For- mációs Táncok Magyar Baj­nokságán ismét zsúfolásig megtelt a nézőtér. A siker visszaigazolt valamit abból, hogy nem hiábavaló a mun­kánk. A jövő évben is szeret­nénk az adható boldog pilla­natok számát növelni. „Felső-Magyarország” szívfájdalma A miskolci székhelyű Felsőmagyarország Kiadó eb­ben az évben ünnepelte tíz­éves jubileumát. Idén mint­egy harminc kiadványt jelen­tettek meg, egyik felét a könyvhétre, a másikat a ka­rácsonyi könyvvásárra, köz­ben csak egy-egy kiadvány­ra futotta. A köteteket főként Budapesten mutatták be, Miskolcon csak a Lévay Jó­zsef Református Gimnázium­ban szervezett programot a kiadó.- Úgy tapasztaltam, Mis­kolcon nem túl nagy az ér­deklődés a könyveink iránt - mondja Serfőző Simon kiadó­vezető. - A legtöbb könyvünk Opera- és fesztivál. Az elmúlt év egyik legjelentősebb kulturális eseménye volt - a Miskolci Nemzeti Színház szervezésében - a Bartók+Verdi nemzetközi operafesztivál (képünkön jelenet a prágaiak Aidájából). A rendezvény min­den várakozást felülmúlt, új híveket szerzett nemcsak az opera műfajának, de a városnak is. Egyébként a színházi évad legnagyobb szakmai elismerést kiváltó előadása is egy operaprodukció volt: Verdi Rigolettóját a miskolci teát­rum zenei igazgatója, Kesselyák Gergely állította színpadra. Fotó: Dobos Klára a fővárosban fogy, de persze Miskolcon is lehet kapni, a Fókusz Könyvesboltban. Ter­mészetesen nagy gondot for­dítok arra, hogy legyenek a megyéhez kötődő szerzőink - közülük többnek itt jelent meg az első kötete. Ezt az erőfeszítésemet a helyi veze­tés sajnos nemigen segíti. Ez nagy szívfájdalmam, hiszen az ide kötődő szerzőket, a ré­giót bemutató témákat, illet­ve az olyan sorozatokat, mint például a Felföldi Kincsestár vagy a Felsőmagyarországi Minerva, igenis támogatni kellene! Túl (és innen) az olvasás évén- Ahogy az elmúlt néhány évben, 2001-ben ismét nagyot lépett előre a magyar könyv­tári rendszer, s benne a mi könyvtárunk is - mondta dr. Környey Lászlóné, a II. Rákó­czi Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója. - Gazdagabb lett az informatikai eszköztá­runk, hiszen a Széchenyi-pá- lyázat jóvoltából tíz új számí­tógép áll rövidesen az olva­sók rendelkezésére, akik akár internetezni is megta­nulhatnak nálunk. Megszé­pült a zeneműtárunk, és felújítottuk az olvasótereket, valamint a nagytermünket is. Az év során mintegy félszáz különböző típusú, többségé­ben művészeti és tudomá­nyos jellegű rendezvényre hívtuk az érdeklődőket, de bőven akadt a gyerekkönyv­tár „törzsközönségét” vonzó program is. Az olvasás évé­nek gondolata, a könyv, az olvasás, vagy még inkább az általuk közvetített szellemi tartalom közvetítése sarkallt mindannyiunkat arra, hogy igyekezzünk minél vonzóbbá tenni a könyvtárat tartalmá­ban és küllemében egyaránt. Jövőre elsősorban a megye kis falvaiban élőkhöz szeret­nék közelebb vinni a könyv­tári szolgáltatásokat, de örül­nének annak is, ha a számí­tástechnika könyvtári lehető­ségeit még bőkezűbben kínál­hatnák, minél tartalmasabb, korszerűbb könyvtárat, isme­retekben és élményekben gazdag olvasnivalót biztosít­hatnának az olvasóknak. Mába gyűjtött évszázadok- A 98-ban elkezdett, a ter­vek szerint 2003-ra befejező­dő nagy rekonstrukciós mun­ka határozta meg az elmúlt évünket is - tudtuk meg Jósvainé dr. Dankó Katalin­tól, a sárospataki Rákóczi Múzeum igazgatójától. - Sze­rencsére tavaly már nem esetleges pályázati illetve ön- kormányzati összegekből gaz­dálkodtunk, hiszen a vár felújítási munkálatait be­emelték a központi költségve­tésbe. Utoljára a keleti palo­taszárny szépült meg, benne például a Sub Rosa Terem. A munkát persze megelőzte a falkutatás, és olyan jellegű felújítás, amelynek eredmé­nyeképpen korszerű kiál­lítóterek alakulhatnak ki. Jelentős az elmúlt év azért is, mert visszakapták a Bo­rostyán éttermet, s annak a felújítása is folyik. A régi templomrészben (a szálloda volt éttermében) illetve a pincerészben régészeti feltá­rás kezdődött. Kiállítótér, koncertterem, konferenciate­rem kialakítására lesz itt le­hetőség, ami új színfoltot je­lenthet a város idegenforgal­mában. Elkészült az új vár­kapu és a Borostyán is a ke­rítésen belülre került, visszaidézve a XVII. századot, mikor kiskastélyként tarto­zott a várhoz az épület. A munkálatok miatt a rendelkezésre álló terek kiál­lítási szempontból eléggé be­határoltak voltak, de mégis rendeztek néhány szép tárla­tot, köztük a 800 éves Patak, vagy legutóbb A török virá­gok címűt. Örömmel említette az igaz­gatónő, hogy a Miskolci Egyetemmel is egyre szoro­sabb a kapcsolatuk, együtt dolgoznak például a Tolcsva nemzetség elnevezésű kutatá­si programban. S jó hír az is, hogy nemzetközi kapcsolatai­kat erősítve bekapcsolódtak a borsi kastély felújításába is, és szeretnének majd a Rá­kóczi szülőhelyén készülő kiállításhoz szakmai és tár­gyi segítséget adni. „Sokadalom” a várban és a házban Nagyon sikeresnek tartja az elmúlt évet Ládi Katalin, a diósgyőri várbeli rendezvé­nyeket is koordináló Ady Endre Művelődési Ház igaz­gatója. Nekik nagyobb sze­rencséjük volt a szabadtéri rendezvényekkel is, mint az ifjúsági háznak: 2- A hagyományos rendez- * vényeink mellett nagysze- J rűen sikerültek a város kul- á turális idegenforgalmának -ö fellendítését célzó várbeli ° fesztiváljaink is, egyetlen sza­badtéri rendezvényünket sem kellett elhalasztani! Tudtuk, hogy a nyári fesztiválok irán­ti érdeklődést az intézmény csak akkor tarthatja fenn, ha képes ezek tartalmi megújí­tására. Ennek szellemében alakítottuk az idei nyár prog­ramkínálatát. A várbeli ese­ményeket „A szabad a vásár” című idegenforgalmi idény­nyitó és a szezonzáró Várbomapok foglalták keret­be, köztük például a Millen­niumi Sokadalom, Északke- let-Magyarország nemzetközi folklórfesztiválja. A rendez­vény az évek során igazi, szí­nes népünnepéllyé teljesedett ki. Újdonságaként - kihasz­nálva a még zajló tanév adta lehetőséget - három napon keresztül a gyermekek szá­mára szerveztünk folklórfesz­tivált, s a program rendha­gyó néprajz- és történelem- órával vált teljessé. A közel 8000 főnyi közönség és a köz­reműködők minden eddigit felülmúló hangulatot terem­tettek nemcsak a várban és környékén, hanem a belvá­rosban is. A tavaly hagyo­mányteremtő céllal megren­dezett Diósgyőri Történelmi Forgatag ebben az évben Nagy Lajos király korát idéz­te, öt napon keresztül válto­zatos programok sokaságával kápráztatta el a várba látoga­tókat. Kiemelkedő rendezvényük a Diósgyőri Várszínházi Es­ték sorozat, amely az elmúlt évben ünnepelte tízéves jubi­leumát: erdélyi és felvidéki magyar színházak bemutatói­nak tapsolhatott a közönség... Tavaly megrendezték az I. Tradicionális íjászversenyt, amelynek résztvevői történel­mi íjaikkal a várárokban mérték össze tudásukat. A Fazola Henrik-napok pedig a szervezők reményei szerint a kovácsmesterség ünnepévé válnak a jövőben. De a vár mellett nem hanyagolták el az intézményben zajló prog­ramokat sem, ezek közül a Regionális Énekversenyt, a koncerteket és a gyermek­színházi előadásokat emelte ki az igazgatónő. De büszke a házban működő közössé­gekre is: a Hétszínvarázs Foltvarró Kör rendezett cso­dálatos kiállítást a galérián, ahol sor került egy, a Budai várban díjnyertes munkájuk jótékonysági sorsolására is. Az Art Kommandó amatőr színjátszó kör egyre több meghívást kap országszerte, hiszen hírét viszik azok, aki­ket megfogott az általuk meg­jelenített közjátékok, jelene­tek hangulata a várbeli ren­dezvényeken. És egyre több országos elismerést kap Ko­csis Pál Kertbarátkor is. Szabadi Vilmos lemezfelvételen a miskolci szimfonikusokkal

Next

/
Thumbnails
Contents