Észak-Magyarország, 2002. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-30 / 25. szám

2002. január 30., szerda ÉSZAK-MAGYflRÜRSZÁG é SZIRÉNA / 8 Gyógyszerkoktélt kapott Bódvarákó (ÉM) - A bánya bejáratá­nál állomásozó mentőstáb irányítását ked­den este dr. Breitenbach Géza, a B.-A.-Z. Megyei Mentőszolgálat vezető főorvosa vette át. Simon Tamástól, a Miskolci Men­tőszolgálat szolgálatvezetőjétől tudjuk, hogy a főorvos maga is lement a barlang­ba és a sziklarepedésen át szóbeli kommu­nikációval tájékozódott a búvár állapotá­ról. A hallottak alapján egyfajta gyógyszer- koktélt állított össze számára, amiben élet­fontosságú gyógyszerek és tápanyagok vannak. A szájon át bevehető folyadékot a mentésben résztvevő búvárok juttatták el az üreghez, és vehette magához Zsolt. Jött az orvos Bódvarákó (ÉM) - Lapzártakor érkezett a hír, hogy Szegedről Bódvarákóra indult helikopterrel dr. Hajnal Gábor, aki ilyen esetekre spcializálódott. A búvárkodásban is jártas dr. Hajnal Gábor a tervek szerint még az éjszaka leszállt a barlangba Szilá­gyi Zsolthoz, hogy a helyszínen vizsgálja meg a bajbajutott fiatalembert és eldönt­hesse, milyen sürgős ellátásra szorul a barlangász. Bódvarákói pillanatképek Örömujjongás a felszínen Térképes helymeghatározás Indulásra készen Ampullák Zsoltnak Kávégyár Fotók: Puskár Tibor Alagutat vágtak a sziklaszarkofágon Hatvanhat órai sziklába zártság és egyedüllét után rátaláltak végre Szilágyi Zsoltra Az örömhír hozóját szabadítják meg felszerelésétől ítélték meg a kockázatot. Attól tartottak, hogy a legyengült szer­vezet nem bírna ki egy újabb víz alatti stresszt, ami tizenöt méter vízoszlop alatt bekövetkezhetne. Inkább úgy döntöttek, hogy egy­fajta menekülőjáratot, alagutat vágnak. Ezt az üreget a sziklá­ban található repedés mentén alakították ki fúrással és robban­tással, ami összeköttetésben áll azzal az üreggel, melyben immár ketten tartózkodnak. Tegnap es­te már mintegy öt-hat méteres vájatot sikerült mélyíteni a fa­lon, de még nem érték el Zsoltot. A robbantásban magyar és cseh, speciális felkészültségű szakem­berek vettek részt. Kedden pedig katonai helikopteren a honvéd­ség utászai is a helyszínre érkez­tek és bekapcsolódtak az üregvá­gásba. megtalálása után tartott rögtön­zött sajtótájékoztatót a barlang bejárata előtt. Kemény munka és dicséretes összefogás eredményé­nek minősítette a mentési mun­kát. Elmondta, hogy míg külföl­dön keményen felszámolják a mentési költséget, nálunk min­denki önzetlenül, anyagi érdek nélkül segít a bajbajutottnak. Ar­ról is szót ejtett, hogy a kőzet­ben háromóránként tudnak egy métert előrehaladni a szakembe­rek. Kora délután még néhány órára saccolta a kimenekítés ha­táridejét, de a szikla nem adta meg magát kedd estig. Zara Pál alezredes, a polgári védelem fővárosi parancsnok­ságának embere, Virág Tamás a területileg illetékes edelényi pol­gárvédelmi parancsnok, Stiegel- mayer Sándor alezredes, a Bodolal István bódvarákói polgármester szendvicset, tálalták fel a meleg­ételt. A velük történt beszélge­tés során kiderült például az is, hogy a hídvégardói pék hat re­kesz forró zsemlével lepte meg a válságtábor lakóit hétfőn es­A megtalált barlangász egészségére egy kis szíverősítővel koccintottak További képek: www.boon.hu lágyi Lászlót is, aki Zalaegerszeg mellett lakik. Elmondása szerint vasárnap Budapestre utazott és csupán háttérrádiózásként hall­gatta a híreket. Először elsiklott a barlangi baleset mellett, majd estére érlelődött meg benne a tu­dat: a fiáról, Zsoltról van szó. Másik fiával azonnal a barlang­hoz jöttek. A boldogságban úszó apa elmondta, hogy mindvégig bízott Zsolt erejében, kitartó ké­pességében. Fia évek óta búvár­kodik, de még sosem érte komo­lyabb baj. Szerencsére most se­gítettek a társak. A mindenki egyért csapatmunka meghozta gyümölcsét és megmentették Zsoltot. Zsolt fivére sem irtózik a víztől, és részt vett már a Ba­laton átúszásában. Búvárkodás­ra azonban sosem gondolt. Lapzártánkkor kapott utolsó értesülés szerint a kimenekítés­re szánt alagút fúrása, robbantá­sa még nem vezetett eredmény­re. Nagy valószínűséggel éjszaka még az üregben kell maradnia Zsoltnak és a társaságában lévő segítőnek. A munka azonban éj­jel is tovább folytatódik. Remél­hetőleg ma már a szabad leve­gőn lesz Zsolt és átadhatják az orvosoknak. Az élelmezési sátorban Bodo- lai István bódvarákosi polgár- mester és munkatársai tevé­kenykedtek. Főzték a teát, ken­ték a zsemlét, készítették a Az apa megszólal Amikor a megtalálást hírül hozó búvár a felszínre jött, meg­szólaltattuk Zsolt édesapját, Szi­Bódvarákó, Esztramos (ÉM - PT) - Hatvanhat órai szik­lába zártság és egyedüllét után tegnap délben tizenkét órakor a barlangi mentők búvárai rátaláltak végre ar­ra az üregre, ahol bajbaju­tott társuk szombat este óta menedéket talált magának. A kihűlés határán lévő 27 éves budapesti fiatalemberhez, Zsolt­hoz az utolsó pillanatban érke­zett meg a segítség. Czakó Lász­ló bemászott hozzá az üregbe és megkezdte társa életerejének visszaadását. A barlang bejárata előtti sátorban és a faluban több kannányi vizet melegítettek fel, amit az üreghez vittek búrok se­gítségével. Az életet adó meleg folyadékot pedig folyamatosan öntötték a bajbajutott búvárru­hája alá. így adták vissza normá­lis testhőmérsékletét. Teát és fo­lyékony szőlőcukrot is itattak vele. Alagutat vágnak Bár Zsolt akár hat-nyolc perc alatt is a felszínre hozható len­ne a víz alól, mégsem próbálkoz­tak meg ezzel a menekítési útvo­nallal. Túlságosan is nagynak Fotók: Puskár Tibor te. Átadták a friss pékárut és csak ennyit mondtak: ezzel já­rulnak hozzá a bajbajutott men­téséhez. Tegnap délután pedig Zsolt megtalálásnak hírére a szomszédos Bódvaszilasról jött át egy férfi, akinek a hátizsák­jában az örömkoccintáshoz va­ló demizson bor és szíverősítő lapult. Bodolai István egyébként felidézte azokat az időket, ami­kor még működött az Esztramos bánya, ahonnan főként vasércet, követ termeltek ki. Maga is itt kezdett el dolgozni tizennyolc évesen. A bánya területén és a barlangban azonban a nyolc éve történt bezárásáig nem történt nagyobb baleset. Az üres bányá­nak most csupán annyi hozadé- ka lett, hogy az ország a búvár­baleset kapcsán megismerte Bódvarákos nevét. Megvan Zsolt! - ujjong Szilágyi László, a barlangász apja Meglepetészsemle A felszínen közben folyamatos nyüzsgés volt. Közel százan vé­gezték a dolgukat, vagy csak né­zelődtek és várták az újabb fej­leményeket. Önzetlen segítség Taródi Péter, a Magyar Bar­langi Mentők vezetője (a men­tés irányítója) nem sokkal Zsolt B.-A.-Z. Megyei Katasztrófavédel­mi Igazgatóság vezetőhelyettese a mentés körülményeinek meg­teremtésén fáradozott. Sátrat, élelmet, aggregátort és a barlan­gi mentők által kért eszközöket biztosították. A föld alatti felada­tok összehangolásával azonban már a barlangi mentők foglal­koztak. A Miskolci Mentőszolgálat ro­hamkocsit és helikoptert küldött a helyszínre, de sötétedéskor a légi mentők visszarepültek mis­kolci bázishelyükre. A felszínre- hozatal utáni betegellátásnak is különféle alternatívái vetődtek fel. Előbb a kazincbarcikai kór­ház jött szóba, végül a megyei kórházat jelölték meg a kezelés­re szoruló búvár ellátási helyéül.

Next

/
Thumbnails
Contents