Észak-Magyarország, 2002. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-21 / 17. szám

2002. január 21., hétfő mM-mmmmmíi § AKTUÁLIS / 3 HÍRCSOKOR 0 Kistörténész-kutató verseny. Az is­kolák 5., 6., 7., 8. évfolyamon tanuló diákjai ismét jelentkezhetnek a kistör­ténész-kutató versenyre február 15-ig. Bővebb információ a 42/281-689-es és a 42/510-346-os telefonon. 0 Alakuló egyesület. Népfőiskolái egye­sület alakul Nyírbátorban a közélet, az oktatás és a társadalompolitika iránt ér­deklődők számára január 31-én délután 5 órától, a Hunyadi Mátyás Általános Is­kolában. 0 Fogadóóra. Fogadóórát tart Lenártek András fideszes országgyűlési képvise­lő ma délután 4 órától Arnóton a polgár- mesteri hivatalban. MEGINT HÉTFŐ Avasi évek Búss Gábor Olivér BGO@INFORM.HU De kell, hogy valljam, nem is igazán tudom, milyen az a bizonyos történelmi Avas, amire most rekonstrukciós tanul­mánytervet csinálnak. Hallottam persze, milyen élet is volt ott, hogy családostul jártak ki a miskolciak vasárnap délután az avasi dombra, hogy voltak éttermek a ki­látó körül és hogy esténként a kis kocs­mákban zene szólt és a teraszokon sziva­rozó apukák vezették kézenfogva számos gyermeküket, a kilátótól a templomig ereszkedve. Szóval nekem az Avas nem tud törté­nelmi lenni, én már csak a düledező há­zakat, a sarkokon leborított bontási tör­meléket, az óvszerekkel tűzdelt bokrokat láttam és az épülő lakótelepről feljáró unatkozókat, akik már a nyolcvanas évek elején feliratokat festettek a kilátó lábaira. Ebből az alapállásból nem kellene hin­nem - és mindazoknak, akik szintén csak ezt látták szintén nem kellene -, hogy lesz még szép Avas. Amiről egyszer még a rossz ingatlanárak és a közműdíjakkal tartozók helyett a vasárnap délutáni séta jut a miskolciak eszébe. Igazából nem is hiszem p de mégis. Es erre egy nagyon furcsa okom van: a Vigadó. Amit még középiskolás korom­ban is kaland volt felfedezni, a romok ve­szélyesek voltak, és az egész valahogy olyan remémtelenül kifosztottnak, tönkre- tettnek, már helyre nem hozhatónak tűnt - aztán öt év múlva egy barátom esküvő­jére mentem oda. Ha ott ment, talán itt is mehet - ha nem is öt év alatt. A HÉT TÉMÁJA: JANUÁR 22., A MAGYAR KULTÚRA NAPJA Lomtáiba a régi sztereotípiákkal! A kulturális szerveződések nem tudnak csak önkormányzati forrásból megélni A legsikeresebb tavalyi kulturális esemény: az operafesztivál Miskolc (ÉM - Hl) - A ma­gyar kultúra napja (január 22.) kapcsán készült írásunk­ból egyebek mellett kiderül, Miskolc éves költségvetésé­ből mennyit fordít kultúrá­ra, és az is, a kulturális te­vékenységet folytató intéz­mények milyen más bevételi lehetőségekből próbálják ki­tágítani a szűkös kereteket. A miskolci költségvetésből egymilliárd fo­rinthoz közelítő összeg jut a mű­ködési költsé­gekből a kultu­rális funkcióra. Ez mintegy négy- százalékos része­sedés. Ez a forrás rendszerint csak az intézmények fenntartá­sára, működtetésére elegendő, a programok szervezéséhez, a szakmai munka fejlesztéséhez külső segítség kell. Üszögh La­jos, a miskolci képviselő-testü­let kulturális bizottságának el­nöke (Fidesz) szerint az önkor­mányzati intézmények, civil szerveződések pályázati úton majdnem annyi bevételre tesz­nek szert, mint amennyit a vá­rostól kapnak. A Mecénás alap is véges régi sztereotípiákat. De a kor ki­hívásaival is szembe kell néz­nünk. Vajon az emberek a tévé elé ülnek-e le, vagy elmennek in­kább színházba, vagy más kul­turális rendezvényre? Vesznek-e A Himnusz napján ünnepelünk Miskolc (ÉM - DK) - A rendszerváltás valamennyire átrendezte az ünnepeket is, nyertünk néhány jeles napot, s eltűnt néhány másik. Ja­nuár 22-ét például a magyar kultúra napjának nyilvánítot­ták. Azért lett e nap kultú­ránk ünnepe, mert Kölcsey Ferenc 1823-ban szatmárcse- kei házában ekkor vetette pa­pírra nemzetünk (énekelt) versét, a Himnuszt. Ezen a napon - és környékén - sű­rűsödnek a kulturális rendez­vények, mintegy „bepótlandó” a hétköznapokat, melyek egy­re kevésbé szólnak a (magyar) kultúráról. a kezükbe könyvet? És ha igen, akkor ezt mindennap teszik-e, vagy csak a kultúra napján? A kultúráért tevékenykedőknek óriási szerep jut abban, hogy minden nap a kultúra napja le­gyen. Nem menedzseri fizetésért dolgoznak, de lehet, hogy sokkal nagyobb értéket teremtenek. Le­het, hogy elindítanak egy kisgye­reket a kultúraszeretet felé - vázolta az elnök. Városi forrásból tartják fenn már évek óta a Mecénás alapot, amely tavaly 14 millió forint volt, az idén talán 2 millióval több jut erre a célra, de az igényeket biz­tos nem fedezi ez az összeg sem. Tavaly az összes igénylés 70 mil­lió forint volt. Üszögh Lajos kiemelte: a Mecénás alapból ad­ható támogatások odaítélésénél igyekeznek minél szélesebb kört segíteni, a kulturális bizottság­ban mindig egyhangúlag, politi­kai befolyástól mentesen hozzák meg a döntéseket. Nem menedzseri fizetés- Miskolc kulturális élete szí­nes és színvonalas. Sok rendez­vény nemzetközi viszonylatban is jelentős. Az már csak rajtunk múlik, mennyire tudjuk magun­kat úgymond jól kommunikálni. Számítógépes nyelven kifejezve: a lomtárból is ki kell törölni a Pályázati és szponzori támogatásra is szükségük van Miskolc (ÉM) - A műve­lődési házak költségvetésé­nek csak ki­sebb hányadát fedezi a városi keretből kapott összeg. Az Ifjú- Ádám Ibolya sági és Szaba­didő Ház költségvetésének az ön- kormányzati forrás csak egyhar- madát teszi ki - tudtuk meg Ádám Ibolyától, a művelődési ház igazgatójától. Ez a bérkölt­ségeket és a járulékos költsége­ket éppen hogy fedezi. A másik harmadot a jegybevételek adják. A harmadik harmad pályázatok­ból, szponzori támogatásokból áll össze. Jelentős forráshoz jut­nak a Széchenyi-terv program­jain, a kiemelt nyári rendezvé­nyekre elsősorban a turisztikai pályázatokból nyernek támoga­tást, a Nemzeti Kulturális Alap­program segítségével a kisebb közművelődési csoportok tudnak forráshoz jutni. Szakmai munkára, karbantar­tásra, beruházásokra elengedhe­tetlenek ezek a források.- Nálunk rengetegen megfor­dulnak, nem ritka, hogy a na­pi forgalom 300-500 körül mo­zog, ha rendezvényt is tartunk, akkor ennél jóval többen is ér­keznek. Az intézmény viszont rettentően lepusztult.'A szüksé­ges felújításokra is meg kell próbálnunk külső forrásokat szereznünk, mert csak az ön­kormányzati támogatás erre nem elegendő. Most nyertünk 2,5 millió forintot a miniszté­riumtól (melynek fele önkor­mányzati hozzájárulás). Ebből tavasszal megújulhat a volt út­törőház portája és előtere - fog­lalta össze Ádám Ibolya. Az igazgató arra is kitért, hogy az ország dunántúli részén és a fővárosban a művelődési házak helyi költségvetési támo­gatása és az egyéb forrásból szerzett bevételek aránya jobb. Budapesten egy intézmény költ­ségvetésének 60 százalékát fede­zi az önkormányzat, és csak 40 százalékot kell saját erejükből előteremteniük. így sok progra­mot ingyen, vagy alacsonyabb jegyárakkal kínálhatnak. Vendégeket várunk Miskolc (ÉM) - Ebben az évben is fogad az újságírás és lapunk iránt ér­deklődő csoportokat az Észak-Magyaror- szág. Szerkesztőségünk célja ugyanis, hogy a megye valamennyi diákja - isko­laévei alatt - legalább egyszer megfor­duljon az Északnál. A jelentkezők idő­pontot a 20/9589-921-es telefonszámon, vagy a bujdos@inform.hu e-mail címen egyeztethetnek. jpflTnH ViUamvoks Mai kérdésünk: Helyesli-e, hogy újabb egyház venne iskolát Miskolcon? Tegnapi kérdésünk: Kellően támogatott-e a kultúra? A leadott voksok aránya: „Nálunk nem lesz majd erőszakos hittérítés’’ A görög katolikus egyház átvenné a Soltész Nagy Kálmán Általános Iskolát Miskolc (ÉM - Hl) - Átven­né a görög katolikus egyház a Soltész Nagy Kálmán Álta­lános Iskolát. A tantestülettel és a szülőkkel már egyeztet az önkormányzat és az egy­ház, a város képviselő-testüle- te várhatóan márciusban tár­gyal az iskolaátadásról. A szülőkkel folytatott minapi megbeszélésen Keresztes Szilárd püspök leszögezte: az iskolaát­vétel után nem terveznek drasz­tikus változtatásokat. Számíta­nak a tantestületre, nem kérde­zik meg, ki milyen vallású. A nem vallásos, vagy más feleke- zethez tartozó gyerekeket sem éri hátrány. „Nem feltétel”- A katolikus iskola légköre lehetőséget ad majd arra, hogy megismerjék a vallást, de ezt feltételként nem fogjuk szabni. Szeretnénk, ha mindenki köze­lebb kerülne a valláshoz, de csak ha ezt személyes meggyő­ződésből teszi. Tiszteletben tart­juk mindenki világnézetét, meg­győződését, az iskola a későb­biekben is nyitott lesz minden vallás felé. Nem lesz erőszakos térítés, sem zajos vagy csendes eltávolítás - mondta. Az új pedagógusokat azonban már a görög katolikus egyház fel­tételrendszere szerint veszik majd fel, és a beíratandó gyere­kek szülei is tisztában lesznek az zal, hogy ez egyházi iskola. így idővel egyre jobban kirajzolódik ff ...................... A fenntartóváltás nem jelent hát­rányt sem a peda­gógusokra, sem a gyerekekre. Keresztes Szilárd püspök .............................................ff majd az iskola vallásos jellege - magyarázta Keresztes Szilárd. A püspök arról is szólt, hogy szep­tembertől egy görög katolikus pap érkezik az intézménybe azzal a feladattal, hogy hittant oktas­son, illetve azzal, hogy tartsa a kapcsolatot a családokkal és a ta­nárokkal. - Nem kell attól tarta­ni, hogy elárasztjuk a gyerekeket vallásos gyakorlattal, azt szeret­nénk, hogy ez, mint igény, kifej­lődne. Ennek ellenére, ha a peda­gógus úgy dönt, hogy nem kíván vallásos iskolában tanítani, a pol­gármester ígéretet tett: máshol keresnek neki helyet. Ugyanígy a szülők is dönthetnek úgy, hogy más iskolába íratják át gyerme­küket - vázolta a lehetőséget a püspök. Az anyagiakra rátérve azt is elmondta, hogy a fenntartóválto­zás sem a pedagógusokra, sem a gyermekekre, sem az intézmény­re nézve nem jelent hátrányt.- Az iskolát az utóbbi években alaposan feljavította az önkor­mányzat, a további költségeket az egyház vállalja át - fogalmazott. „Miért kell ez?” A szülők nagy részének újdon­ság volt a hír: az egyház átven­né az iskolát. Egy édesanya kifej­tette: nem érti, miért van erre szükség, hiszen ő nem vallásos is­kolába íratta be gyermekét, az oktatással meg van elégedve, sze­rinte az lenne a jó, ha minden maradna a régiben. Egy édesapa annak a félelmének adott hangot, hogy ha nem is lesz kötelező a hittanoktatás, de egy vallásos is­kola mégis befolyásolni fogja gyermeke világnézeti fejlődését. Mások viszont örültek a várható változásnak, egyebek mellet azért, mert szerintük az egyházi iskolák presztízse nagyobb, mint az önkormányzatiaké. Márciusban döntenek A szülőknek és a pedagógusok­nak még van idejük eldönteni, hogy elfogadják-e azt: a Soltész Nagy Kálmán utcai iskola görög katolikus lesz, mivel az iskola- átadásról a város képviselő-testü- lete csak a márciusi közgyűlési ülésen tárgyal és dönt. Ha azon­ban a döntés az egyházra nézve kedvező, minden szülőnek és in­tézményi dolgozónak írásban kell majd nyilatkoznia, marad-e, vagy megy. Arról, hogy milyen áron adná oda az önkormányzat az egyház­nak az iskolát, még folynak a tár­gyalások. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents