Észak-Magyarország, 2002. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-14 / 11. szám

2002. január 14., hétfő AKTUÁLIS / 4 HÍRCSOKOR 0 Útfelújítás. Ároktő önkormányzata az útfelújításra nyert 8 millióhoz 3,4 millió forint önrészt biztosított. A 11,4 millió­ból tíz zúzottkővel fedett, illetve aszfalt­tal burkolt útjuk felújítását végzik el. 0 Új tornaterem. A korszerű létesítmény megépítéséhez az Ifjúsági és Sportmi­nisztériumtól 7,1, a megyei területfej­lesztési tanácstól 10 millió forintot kap­tak a bükkábrányiak. A megvalósításá­hoz még szükséges több'mint 130 mil­liót az önkormányzat állta. A helyi társadalom összefogása Ózd (ÉM - JZ) - A közösség képes­ségeit és erőforrásait figyelembe véve végzi munkáját 2000 novembere óta a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társa­ság Nemzetközi Szövetsége közép­európai delegációja az ózdi Hétes- telepen. Tavaly nyáron átadásra került az itt élők részére egy nyomós kút, decemberben pedig 20 WC, amelyeket közhasznú mun­kavégzés keretében építettek fel a telepiek. A vöröskeresztes program a szükségletfel­mérő módszerre alapozva lehetővé teszi a közösség szükségleteinek meghatározását, kijelöl egy területet, amit felmér, s a cse­lekvési tervet meg is valósítja. Segíti a hétesieket abban, hogy kézbe vegyék éle­tüket, s fejlesszék az önmeghatározásra szolgáló képességeiket. A kút, a WC-k megépítése a helyi társadalom összefogá­sának eredménye, a települési és a helyi kisebbségi önkormányzat, valamint a Vö­röskereszt önkénteseinek és a hétesiek részvételével. Fontos a program további si­kere szempontjából, hogy megfelelő az óz­di Vöröskereszt kapcsolata a hétesi lako­sokkal, az itt élők a program indulásakor megfogalmazták a számukra fontos és megoldandó egészségügyi kérdéseket és an­nak végrehajtásában részt is vesznek.- A közösségépítés is elindult, a héte­siek már dolgoztak valamiért és látják en­nek eredményét. Ez a sikerélmény segít abban, hogy könnyebben tudjuk mozgósí­tani őket. A Vöröskeresztnek nagy szere­pe van, hogy a közösségeket is építi és az emberek önbizalmát növeli ezzel a prog­rammal - mondta érdeklődésünkre Kissző- lősi Szánthó Beáta, a Vöröskereszt orszá­gos koordinátora. Kisszőlősi Szánthó Beáta véleménye sze­rint lényeges, hogy segítsenek a hétesi la­kosoknak elhinni, képesek változtatni a saját sorsukon. Ha minél többször együtt dolgozik a közösség valamiért, akkor biz­tos, hogy apró lépésekkel lehet változtat­ni a körülményeken.- A játszótér mindenképpen el kell, hogy készüljön. A tudás a közösségben van és egymás között fejleszteni kell azt a tudást, ami van. Egy egészséges életmód, ismeret- terjesztő programmal szeretnénk folytat­ni, ami a telepen történne az embereknek. Az emberek bíznak bennünk, látják az eredményét a munkájuknak és nem annyi­ra távolságtartók. Amikor ide jöttünk és elkezdtünk dolgozni, nagy kérdés volt: meg­marad-e Hétes egyáltalán? Ha másfél év alatt csak azt tudtuk elérni, hogy 400 em­ber lakóhelyét nem söpörték el a föld szí­néről, úgy gondolom, ez nagyon nagy do­log. A problémákat nem tudjuk megolda­ni csak szociális érzékenységből, jó szak­emberekre és szaktudásra is szükség van. _ Borszentelés és összefogás Tárcái (ÉM - BSZA) - Közel 700 hegyaljai borosgazda vitte el a borát a két ünnep között megtartott bor­szentelésre Tarcalra a római katoli­kus templomba.- A bor isteni ajándék - kezdte a szer­tartást Darvas László esperes. Ne a tudós és a szakértő szemével tekintsünk most a palackokba töltött nedűre, hanem annak csillogását figyeljük. Abban látszanak az ősök érdemei, az édesanya szeretete, de benne vannak a magyar történelem árny­oldalai is. Mindezek mellett az új csillo­gás megmutatja a gyermekekre alapozott, bíztató jövőt, a jövendőt teremtő erőt is - folytatta az esperes, aki Szent János evan- gelsita ünnepén megáldotta a templomban felsorakoztatott borokat. Pataky Sándor, Tárcái polgármestere el­mondta, egész Tokaj-Hegyaljára meghir­dették a borszentelést abból a megfonto­lásból, hogy minden közös alkalom előse­gíti a történelmi borvidék összefogását. Szeretnék megvédeni a Rakacakavat Nyugtalan hétvégi háztulajdonosok a szemét övezetében, nem repesnek az örömtől Hol van Itt környezetvédelem? Rakacai-tó (ÉM - LL) - Sajnos immár évek óta ki­sebb a látogatottsága fő sze­zonban a Rakacai-tónak a vártnál, bizonyára nyomós oka van a vendégek távolma­radásának. A hétvégi házak tulajdonosai sem repesnek az örömtől, ők egyelőre fizet­nek a szalonnái önkormány­zatnak, de cserébe nem kap­nak pénzükért semmit. Annyi furcsasággal találja ma­gát szemben az ember a tó kör­nyékén, amely már végképp ma­gyarázatra szorulna - hívta fel lapunk figyelmét a hajdúnánási Nagy István autószerelő mester, az Ibolya utca egyik nyaralójá­nak tulajdonosa -, ugyanis ért­hetetlen dolgok történnek a me­gye egyik legszebb üdülőövezeté­nek háza táján. A kempingezők nyáron felügyelet nélkül tölte­nek el a tóparton napokat, hete­ket, s még egy nyilvános toalet­tet sem lehet találni. Megeszi a kosz a vidéket, Szalonna önkor­mányzata, mint a közigazgatási terület tulajdonosa semmi kézzel fogható intézkedést nem hoz a rend megteremtése érdekében. Nagy István szavai szerint az éves szinten általuk kifizetett tíz­ezer forintos kötelezettség csak a hétvégi házak tulajdonosainak terhe, ezért a pénzért az ég ad­ta világon semmit nem kapnak. Nincs közvilágítás, szervezett ta­karítás a parton, illetve a kikap­csolódás lehetőségeinek feltételei enyhén szólva hiányosak. Fölfelé küldenék Az Ibolya utcai nyaraló tulaj­donosa úgy véli, a Rakacai-tó és környéke az enyészetté válik rö­vid idő alatt, ha továbbra sem tö­rődnek az illetékesek a környék­kel. Úgy tudja, elkészültek a szennyvízcsatorna hálózat kivite­lezési tervei, de a tervező még nem járt a helyszínen. Miután a víkendházak a domb alján he­lyezkednek el, s a domb másik oldalán nincs semmi, így különö­sen furcsa, hogy a gerincvezeté­ket a domb tetejére képzelték el az út mente helyett. További ér­dekesség, de valóság, miszerint minden nyaraló és telektulajdo­nosnak átemelő szivattyút kelle­ne rendszeresítenie a portáján, s a domb tetejére kényszerülné­nek továbbítani a szennyvizet. Nem világos, vajon miért a dombtetőn húzódik a vezeték - folytatta -, mivel a fizikai tör­vények indokolttá tennék az út menti elvezetést. Érthetetlen tö­rekvéseket szeretnének itt megva­lósítani, teljesen logikátlan a ter­vezés. A víkendházak szennyvizét nem volna egyszerűbb lefelé to­vábbítani, majd esetleg egy nagy átemelő szivattyúval a házsor vé­gén visszavezetni a dombtetőre? - tette föl a költői kérdést Nagy Ist­ván. Elmondta, a szalonnái önkor­mányzat riogatja őket, azt hangoz­tatják a falu vezetői, hogy aki nem fizet most 35-40 ezer forintos kivitelezési hozzájárulást, majd megteszi később, de akkor már háromszor, négyszer ennyit. Ez teljes mértékben abszurdum, sőt kimeríti a fenyegetés műfaját. Miért építettek? A Rakacai-tó, valamint part menti területe gyalázatosán ko­szos, elhanyagolt. A jégre ugyan veszélyes volna rámenni, noha messziről látszanak a tó felületé­re dobált boros, sörös üvegek. A hó egyelőre ápol és eltakar, amint azonban eltűnik a fehér le­pel, azonnal szemet szúr a ren­detlenség. Ki ezért a felelős, ho­gyan akadályozható meg a kör­nyezet pusztítása? Az utóbbi fel­vetés különösen azért fontos - fo­galmazott Nagy úr -, mert ez a tó azért van, hogy ivóvizet szol­gáltasson, ezért víztározó a neve. Miképp őrizhető meg tisztasága, ha még az alapvető higiéniai inf­rastrukturális elvárásoknak sem képesek eleget tenni az illetéke­sek? Ez most egy sarkalatos pont, ám nem lenne szabad elsik- lani fölötte, a Rakacai-tó ugyanis második teljesítendő célja sze­rint idegenforgalmi központ. Határ menti dialógusok a faluházban Bodrogkeresztúr (ÉM) - Intézetünk, a Kárpátok Ala­pítvány, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei önkormány­zat és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával január 24-25-én, délelőtt 10 órától Bodrogkeresztúrban, a Falu­házban konferenciát szervez Dialógusok 2002 címmel - közölte lapunkkal Riz Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Közművelődési Intézet igazgatója. Évek óta végzünk a régióban koordináló, katalizáló szerepet a kultúra, az oktatás terén Felvi­dék, Kárpátalja, Partium és me­gyénk között, s a meghívottak is e területekről és megyénkből érkeznek majd a programra. E hagyománnyá vált, évente meg­rendezésre kerülő találkozóra ez alkalommal is szeretnénk össze­hívni a határon túli azon telepü­lések polgármestereit, az ott mű­ködő intézmények és civil szer­vezetek képviselőit, akiknek jól működő kapcsolatrendszere van megyénk városaival, községeivel és intézményünkkel is. Célunk az, hogy tájékoztatást adjunk a határon inneni és túli résztvevőknek a kisebbségi po­litikában zajló, a kultúrát, s az emberi kapcsolatokat is mélyen befolyásoló aktuális folyamatok­ról. Az idei tanácskozás fő témá­ja az Európai Unióhoz való csat­lakozási folyamat megértése lesz, ami nagyban érinti a határon túlról érkezetteket is. Közös kultúrkincs Január 24-én délelőtt 10 órától dr. Ódor Ferenc, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei közgyűlés elnö­ke nyitja meg a rendezvényt. Ezt követően a Szlovák Köztársaság Nagykövetsége a két nép közös kultúrkincse megőrzéséért cím­mel Karéi Wlachovsky, a Szlo­vák Köztársaság budapesti Nagy- követségének tanácsosa, a Szlo­vák Intézet igazgatója tart előadást. A kedvezménytörvény a szom­szédos államokban élő magyar­ságért Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának az elnöke ismerteti. A kulturális kapcsolatok múltjáról és jövőjé­ről a három határ mentén dr. Hörcsik Richárd, fideszes ország- gyűlési képviselő beszél. Az európai uniós csatlakozás stratégiájáról dr. Kupa Mihály, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei önkormányzat Európai Integrá­ciós Bizottságának az elnöke, független országgyűlési képvise­lő ad tájékoztatást. Egyensúly Január 24-én délután két órá­tól Ezredfordulós gondolatok kultúránk európaiságáról cím­mel dr. Pomogáts Béla, az Anya­nyelvi Konferencia elnöke fejti ki álláspontját. A kulturális pá­lyázatokról az Európai Unióban Zongor Attila igazgató (KultúrPont) szól. A kultúra és a gazdaság egyensúlyát a Kárpá­tok Alapítvány tevékenységében. A Románét program szükséges­ségét Köles Sándor, az alapít­vány igazgatója elemzi. Alapítvá­nyok a határon túli magyarság megsegítéséért címmel a Mocsáry Lajos Alapítvány kép­viseletében Símén András iroda­vezető, az Apáczai Alapítvány nevében Csete Örs irodaigazga­tó valamint az Űj Kézfogás Köz- alapítvány képviseletében Dobos András igazgató mondja el véle­ményét. Január 25-én, reggel 9 órától Európa Ház Miskolcon. Az Euró­pai Információs Központ műkö­déséről, lehetőségeiről a térség­ben élők tájékoztatásában dr. Némethi Lajos igazgató beszél. Az Agora Ifjúsági Információs Iroda szlovákiai hálózatát Gál Éva irodavezető (Pozsony) mu­tatja be. A visegrádi négyek szel­lemében az új típusú kapcsolat- rendszer kialakításának állo­másait Halász Rezső polgármes­ter (Bükkszentkereszt) foglalja össze. Megvalósult a sárospataki védőgát Sárospatak (ÉM - BSZA) - Gyakorlatilag elkészült a sá­rospataki gát. A Fazekas-sor­nál meghúzott védvonalat a Gátépítő Kft. építette meg. Molnár György, a gátépítő cég ügyvezető igazgatója lapunk tu­dósítójának elmondta, már csak a támfal körüli tereprendezés maradt hátra a munkából, ami nem befolyásolja a véd- képességet. Hozzátette, az kissé későn dőlt el, hogy a vitatott sza­kaszon végül támfal épül, a ko­rai fagyok pedig megakadályoz­ták a munkálatok végleges befe­jezését. Mihelyt a fagy kienged, a néhány napos munkát azonnal elvégzik a sárospataki töltésen. Már csak az apróbb munkák maradtak hátra Fotó: Bődisz Attila

Next

/
Thumbnails
Contents