Észak-Magyarország, 2002. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-02 / 1. szám

2002. január 2., szerda VISSZATEKINTŐ / 15 A világpolitika 2001-os eseménykrónikája Gyász: a világpolitikát 2001-ben leginkább befolyásoló esemény: terrortámadás Amerika ellen Január 12.: Létrejött a világ legna­gyobb médiakonglomerátuma az AOL amerikai internet­szolgáltató és a Time Warner médiabirodalom összeolvadá­sával. 16.: Meggyilkolták Lau- rent-Désiré Kabilát, a Kongói Demokratikus Köztársaság elnökét, utóda fia, Joseph Kabila vezérőrnagy lett. 18.: A román képviselőház, majd március 8-án a szenátus is elfogadta az új közigazga­tási törvényt, amely szerint meghatározott feltételek mellett a nemzeti kisebbsé­gek nyelvét is használni kell a helyi közigazgatásban. 20.: Washingtonban letette a hivatali esküt George W. Bush, az Egyesült Államok új, republikánus elnöke. George W. Bush 31.: A hollandiai Camp Zeistben életfogytiglani bör­tönre ítélték a líbiai Abdel Baszet Ali al-Megrahit, az 1983-as Lockerbie merénylet tettesét. Február 6.: Az izraeli miniszterel­nök-választáson a Likud-pár- ti Apiel Sáron győzött. Nem­zeti egységkormánya már­cius 7-én megalakult. Sáron 19.: Új terrorizmusellenes törvény lépett életbe Nagy- Britanniában, amelynek alap­ján 21 külföldi szervezetet til­tottak be. 21.: II. János Pál pápa negyvennégy új bíborost kreált, történelmi rekordot döntve az egyszerre avatott bíborosok számával. II. János Pál 26.: Az Afganisztánban ha­talmon lévő tálibok megkezd­ték és március 9-re befejezték a világ legnagyobb álló Budd- ha-szobrának lerombolását Bamijánban. Március 23.: Az előre kiszámított ballisztikus pályán a Föld at­moszférájának sűrűbb réte­geibe érve megsemmisült az 1986-ban Föld körüli pályára állított Mir orosz űrállomás. 25.: Los Angelesben a 73. Oscar-díjkiosztó gálán öt Oscart kapott a Gladiátor cí­mű film. 28.: George W. Bush ame­rikai elnök bejelentette a glo­bális felmelegedés káros ha­tásainak mérsékléséről 1997- ben kötött kiotói egyezmény felmondását. Április 1.: Belgrádban hatalmi visz- szaélés vádjával letartóztat­ták Slobodan Milosevic volt jugoszláv államfőt. A koszo­vói háború miatt háborús bű­nökkel vádolt Milosevicet jú-' nius 28-án kiadták a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. A volt államfő ellen október 9-én a horvátországi, novem­ber 23-án a boszniai háború­ban játszott szerepe miatt is vádat emeltek. 6. : Lemondott Móri Josiro japán kormányfő, utóda 26-án Koidzumi Dzsunicsiro lett. 10.: Hollandiában a vilá­gon elsőként törvényben en­gedélyezték az eutanáziát, a gyógyíthatatlan betegek jó szándékú halálba segítésének lehetőségét. 21-23.: A kanadai Quebec- ben a harmadik össz-amerikai csúcsértekezlet résztvevői megállapodtak, hogy 2005-ig megteremtik a vámoktól és kereskedelmi akadályoktól mentes amerikai szabad­kereskedelmi övezetet. 27. : A bonni ügyészség be­szüntette a hűtlen kezelés gyanúja alapján 2000 január­jában indított vizsgálatot Helmut Kohl volt német kancellár ellen. 28. : A kazahsztáni Bajko- nurból útnak indult az első űrturista, az amerikai Dennis Tito a Szojuz TM-32- es orosz űrhajó fedélzetén. Az űrhajósok május 6-án tér­tek vissza a Földre. Május 7. : 36 évi bujkálás után visszatért Angliába Ron Biggs, az 1963. augusztus 8-i nagy vo­natrablás értelmi szerzője. 9-20.: Az 54. Cannes-i Film- fesztiválon az olasz Nanni Moretti A fiú szobája című al­kotása nyerte az Aranypálma fődíjat. A Silvio Berlusconi vezette Szabadságjogok Háza győzött az olasz parlamenti választá­sokon, így június 11-én Ber­lusconi alakíthatta meg Itália 1945 utáni 59. kormányát. 18.: Az UNESCO kihirdet­te az emberiség vüágörökségé- nek első 19 nem tárgyi remek­művét - ettől kezdve a száj- hagyományokat és a szellemi értékeket, a „kulturális tere­ket" külön kategóriába sorol­ják a világ megőrzendő hagyo­mányai között. 24.: Miután James Jeffords amerikai republikánus szená­tor kilépett pártjából, a de­mokraták szerezték "meg a többséget a szenátusban. 26. : Peruban vádat emeltek Alberto Fujimori volt elnök ellen, gyilkossági ügyben va­ló bűnrészesség és korrupció miatt. 27. : A lengyel püspöki kar bocsánatot kért a len­gyelek által a második világ­háborúban zsidók ellen elkö­vetett bűnökért. Június 1.: Dipendra herceg nepáli trónörökös lelőtte apját, Birendra királyt és a királyi család nyolc tagját, majd ön- gyilkosságot kísérelt meg. 2- án a kómába esett ámokfutót nyilvánították királlyá, 4-i ha­lála után Girendra lépett a trónra. 7.: A brit törvényhozási választásokat a hivatalban lé­vő kormányfő, Tony Blair ve­zette Munkáspárt fölényesen nyerte meg. Tony Blair 11.: Az Egyesült Államok­ban 1963 óta az első szövet­ségi kivégzést hajtották vég­re Timothy McVeigh-n, aki 1995-ben Oklahoma Cityben több száz halálos áldozatot követelő pokolgépes robban­tásos merényletet követett el egy kormányzati épület ellen. 13.: Brüsszelben NATO- csúcstalálkozót rendeztek, ez volt George W. Bush ameri­kai elnök első találkozója a 18 tagország vezetőivel. 15-16.: Az Európai Unió göteborgi csúcstalálkozóján elfogadták azt a célkitűzést, amely szerint 2002 végére be kell fejezni a csatlakozási tár­gyalásokat a legelőrébb tar­tó tagjelöltekkel. 17.: A II. Simeon volt cár vezette párt győzött a bolgár parlamenti választásokon, ez az első eset, hogy egy trónjá­tól megfosztott kelet-euró­pai uralkodó ismét hatalom­ra jutott. A volt cár polgári nevén, mint Szimeon Szaksz- koburggotszki alakított kor­mányt 24-én. 20.: Beiktatták elnöki hi­vatalába Pervez Musarraf tá­bornokot, a pakisztáni kato­nai kormányzat vezetőjét. 25-27.: New Yorkban ren­dezték meg a világ legna­gyobb AIDS-konferenciáját. 28.: A washingtoni fellebb- viteli bíróság semmisnek mondta ki a Microsoft számí­tástechnikai óriáscég feldara­bolásáról 2000 októberében hozott elsőfokú bírósági íté­letet. November 2-án az igaz­ságügyi minisztérium megál­lapodott a Microsofttal. 29.: Kofi Annán ENSZ-fő- titkárt újabb ötéves időszak­ra megerősítette tisztségében a világszervezet Közgyűlése. Július 1.: Az Európai Unió soros elnöki tisztségét féléves idő­tartamra Belgium vette át. 9-11.: A zambiai Lusaká- ban tanácskozott az Afrikai Egységszervezet 37. és egyben utolsó csúcsértekezlete, ez­után az AESZ-t az Afrikai Unió váltja fel. 13.: Moszkvában a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság 112. ülésszakán Pekingnek ítélték a 2008-as nyári olim­pia rendezéséit. 16-án a 21 év után távozó Juan Antonio Samaranch utódjaként Jac- ques Roggét választották meg a NOB elnökévé. 15-18.: Csiang Cö-min kí­nai államfő húsz évre szóló orosz-kínai jószomszédsági, barátsági és együttműködési szerződést írt alá Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszk­vában. 20-22.: Genovában globa­lizációellenes, halálos áldoza­tot is követelő tüntetések kö­zepette tartották a hét legfej­lettebb ipari hatalom és Oroszország (G8) vezetőinek csúcstalálkozóját. Augusztus 9.: George W. Bush ame­rikai elnök korlátozó feltéte­lek mellett engedélyezte az embrionális őssejtek kutatá­sának szövetségi forrásokból történő anyagi támogatását. 27.: Izraeli rakétatámadás végzett irodájában a Népi Front Palesztina Felszabadí­tásáért nevű szervezet veze­tőjével, Abu Ali Musztafával. 30.: A Kelet-Timor Függet­lenségének Forradalmi Frontja nyerte a korábban indonéz megszállás alatt lévő ország történetének első parlamenti választását. 31- szeptember 8.: A dél­afrikai Durbanben tartották az ENSZ rasszizmus, faji megkülönböztetés, idegen- gyűlölet és intolerancia el­leni világkonferenciáját. A tanácskozásról Izrael és az Egyesült Államok kivonult. Szeptember 8. : Az 58. Velencei Film- fesztivál nagydíját Mira Nair indiai rendezőnő Esküvő monszun idején című filmje kapta. 9. : A hivatalban lévő ál­lamfő, Alekszandr Lukasenko nyerte meg az elnökválasz­tást Fehéroroszországban. 10-11.: Limában az Ameri­kai Államok Szervezete elfo­gadta a demokratikus intéz­mények védelmére hivatatott ún. Ámerika-közi Demokrati­kus Chartát. 11.: New Yorkban két elté­rített utasszállító repülőgép csapódott a Világkereskedel­mi Központ ikertornyaiba, egy harmadik gép Washington­ban az amerikai védelmi mi­nisztériumra zuhant, egy ne­gyedik Pennsylvaniában zu­hant le. A 3900 halálos áldoza­tot követelő támadás megszer­vezésével az Afganisztánban bujkáló, szaúdi származású milliomos Oszama bin Ladent és terrorszervezetét, az al- Kaidát gyanúsították. Bush amerikai elnök 15-én kijelen­tette, hogy az Egyesült Álla­mok „háborúban áll". Október 2-án a NATO állandó tanácsa életbe léptette a szervezet alapokmányának kölcsönös védelmet előíró 5. cikkelyét. Oszama bln Laden 20.: A szlovák parlament elfogadta a közigazgatási re­form végrehajtásához szüksé­ges hatásköri törvényt, így a szlovák kormányban maradt a Magyar Koalíció Pártja. 23.: A Baloldali Demokra­tikus Szövetség-Munka Unió­ja aratott elsöprő győzelmet a lengyelországi parlamenti választáson. Leszek Miller kormánya október 26-án bi­zalmat kapott. 24: Az izraeli hadsereg üt­közőzónát alakított ki Cisz- jordánia északi részén, az iz­raeli határ hosszában, meg­akadályozandó a palesztin terrortámadásokat. Október 5.: Az Egyesült Államok­ban elhunyt a lépfene első amerikai áldozata. A követ­kező hetekben több posta, új­ság és televízió, majd kor­mányzati hivatal is fertőző vagy fertőzésgyanús külde­ményt kapott. Fenyegetés- és pánikhullám söpört végig a világon. 7.: A szeptember 11-i ter­rortámadásra válaszul az amerikai-brit szövetséges erők légitámadásokat kezdtek afganisztáni katonai célpon­tok és az al-Kaida terrorszer­vezet bázisai ellen. Az ameri­kai légierő által támogatott, tálibellenes Északi Szövetség november 13-ra elfoglalta a fővárost, Kabult. December közepére a tálib hatalom összeomlott, bin Laden és a tálibok vezetői menekülésre kényszerültek. 8.: Koidzumi Dzsunicsiro japán miniszterelnök Peking- ben bocsánatot kért a kínai néptől az 1937 és 1945 közöt­ti japán megszállás áldoza­taiért. 8-12.: Az amerikai Leland H. Hartwell, a brit R. Timothy Hunt és Paul M. Nurse kapta az orvosi, Eric A. Cornell, Wolfgang Ketterle és Cári E. Wieman amerikai tudósok a fizikai, a szintén amerikai George Akerlof, Michael Spence és Joseph Stiglitz a közgazdasági, William Know- les amerikai, Nojori Rjodzsi japán és Berry Sharpless ame­rikai kutató a kémiai, Vidiad- har Surajprasad Naipaul tri- nidadi születésű brit író az irodalmi Nobel-díjat. A Nobel- békedíjat megosztva az Egye­sült Nemzetek Szervezetének és Kofi Annán ENSZ-főtitkár- nak ítélték. 23.: Az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) az 1998. évi nagypénteki egyezménynek megfelelően megkezdte fegy­verkészletének használaton kívül helyezését. 25. : A Microsoft szoftver­cég piacra dobta legújabb operációs rendszerét, a Win­dows XP-t. 26. : A Lockheed Martin nyerte el az amerikai védel­mi minisztérium 200 milliárd dolláros megrendelését az ún. Joint Strike Fighter új ge­nerációs vadászbombázók gyártására. November 7.: Csődbe jutott az 1923- ban alapított Sabena belga lé­gitársaság. Ez volt az első ál­lami többségű nemzeti légi- társaság csődje Európában. Tizenöt hónapos kényszer- szünet után útnak indult New Yorkba az első Concor­de gépe. 10. : John Howard kor­mányfő Liberális Pártja győ­zött az ausztráliai parlamen­ti választásokon. 11. : A szocialista Georgi Parvanov nyerte meg a bol­gár elnökválasztást. 12: Vlagyimir Putyin orosz elnök George W. Bush elnök­kel megállapodott az atom­robbanófejek számának csök­kentésében. Vlagyimir Putyin 25.: Japán a második vi­lágháború óta először enged­te át az afganisztáni terroriz­mus ellenes hadművelet tá­mogatására haditengerészeti egységeit. December 1-2.: Két öngyilkos palesz­tin merénylet 26 áldozatot kö­vetelt Izraelben. A 2000 szep­tember vége óta zajló palesz­tin-izraeli összecsapásokban legalább ezren vesztették ed­dig életüket. 13.: George W. Bush ame­rikai elnök felmondta az 1972-ben kötött amerikai­szovjet rakétavédelmi (ABM) szerződést.

Next

/
Thumbnails
Contents