Észak-Magyarország, 2001. december (57. évfolyam, 280-303. szám)
2001-12-07 / 285. szám
2001. december 7., péntek KULTÚRA / HIRDETÉS / 4 HÍRCSOKOR 0 Sólyom embere útjai. Cey-Bert Róbert Gyula: A Sólyom embere útjai című könyvét mutatják be december 10-én, hétfőn délután 4 órakor a miskolci Rónai Művelődési Központban. 0 Ifjú zenészek hangversenye. A Lavotta János Művészeti Iskola növendékei mutatkoznak be hangversenyükkel a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Művelődési Központ pódiumtermében december 11-én, kedden délután 5 órától. 0 Mindig kell egy barát. A Tihanyi Vándorszínpad előadásában a Legszebb kincs a barátság című műsor látható december 11-én, kedden és 12-én, szerdán délután 2 órakor a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központban. Újabb Varga-könyv. A Szépírás Kiadó gondozásában jelent meg Varga Rudolf: Ami a csövön kifér című legújabb kötete. A könyvet a miskolci Fókusz Könyváruházban Szabados Gábor újságíró mutatta be szerdán az érdeklődőknek. Fotó: F. M. TÉKA Ami a csövön kifér Fecske Csaba A sok műfajú Varga Rudolf arra tette fel az életét, hogy a megnyomorítottak, elesettek, mindenkori vesztesek szószólója legyen. Prófétai hevülettel, szent dühvei írja verseit, regényeit, forgatja dokumentumfilmjeit. Legújabb könyvében, a most megjelent Ami a csövön kifér című regényében sem tesz mást, mint nyersen, kendőzetlenül megmutatja azt a nyomorúságos világot, amelyben a rendszerváltás és az élet vesztesei élnek. A kötet egyenes folytatása az 1999-es Köpés a levesbe - ezredvégi proliszivató - című regénynek. A technika is hasonló: az író-narrátor egyes szám második személyben mesél, ugyanolyan rövid fejezetekből, filmszerűen pergő snittekből áll. Egy lényeges formai különbség azért van. Ez a regény feltételes módban van elbeszélve, ami igen szokatlan, helyenként talán kissé zavaró is. A szerző mintha magnóval, kamerával dolgozott volna, ám az epikai objektivitás, ha esetleg volt ilyen szándék, nem sikerült, hiszen nem kell ahhoz árgus szemű kritikusnak lenni, hogy érzékeljük: a szerző együtt érez a hőseivel. Lepusztult helyszínek, lepusztult emberek, lepusztult nyelvezet, nyomasztó atmoszféra. Bizony, nem leányálom ennek a könyvnek az olvasása, de hát a szerző nem is elandalítani, hanem felzaklatni akarja olvasóját. A regény főhőse, Ötzi Antal a lecsúszott értelmiségi, aki munkanélküli és hajléktalan lett. Nem azért, mert tehetségtelen ember, hanem azért, mert nem tudott, vagy nem akart könyökölni, másokon áttaposni. Vívódó, hamleti alkat, akit kegyetlenül maga alá gyűr a sors, aki hozzá hasonló kétes egzisztenciákkal tartja a kapcsolatot. Az ő sorsukon keresztül tárul elénk egy lepusztult világ, amely tulajdonképpen itt van a szemünk előtt, karnyújtásnyira tőlünk. Abban a világban is emberek élnek, olyanok, mint mi. Az ott levők is voltak itt. És néha olyan kevés kell ahhoz, hogy innét oda kerüljön az ember. A könyv műfaját szocioregénynek mondanám, szociografikus pontosságú látleletnek a béka feneke alatti Magyarországról. Hangvétele, ha ironikus, hát posztironikus, amelynek szövetében megcsillannak a részvét aranyszálai. Ha realista, akkor vulgárréalista. De leginkább mellbevágó, megdöbbentő olvasmány. (Bíbor Könyvkiadó, 2001. ) Végtisztesség, avagy egy könyv a Földi-létről A könyvbemutatók: Bartus Gyula, Müller Péter Sziámi, Seres Ildikó, Tápai Tibor (akinek vadászfotólból kiállítás nyílt a miskolci Játékszínben) és Földi László Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - ML) - Színművész? Novellista? Vadász? Földi László életbeli szerepei- ha a színházi megközelítésnél maradunk - szabadon felcserélhetők egymással. De csak akként, ha hozzátesszük: mindhárom egy és ugyanazon embert jelenti. Együtt is, és külön-külön. Egy felolvasóesten részt venni- mi tagadás - a legtöbb esetben nem tartozik a legszórakoztatóbb elfoglaltságok közé. Alaphelyzetben ugyanis nem történik más, minthogy szóbeli előadásban kevésbé edzett íróemberek fennhangon, mondatról mondatra haladnak egy, a hallgatóságuk számára ismeretlen, ezért olykor végtelennek tűnő szövegtengerben. A fáradozást a kreatív elmét megillető tisztelet mellett azonban nemegyszer csöndes tanácstalanság kíséri: vajon lelepleződik-e végül az alkotói lélek, megnyílik-e, akár csak egy pillanatra is az a bizonyos „elefántcsonttorony”? Földi László miskolci színművész negyedik, Végtisztesség címen megjelent könyvének a minap tartott bemutatóján úgy tűnt: azért olykor sikerülhet fel- lebbenteni a fátylat a műhelytitkokról. A mindeddig a vadászathoz szorosan kapcsolódó történeteket közreadó szerző helyett egy, az öniróniára ugyancsak fogékony, a lélek rezdülésére érzékeny mesélő ült a Játékszín színpadán - mint hallgató. Vagy mint ő fogalmazott abban a helyzetben: a novellista, akinek élettelen soraiba azon az estén két színészkolléga, Seres Ildikó és Bartus Gyula lehelt életet. A gondolatokat értelmező előadásuk nyomán megelevenedtek az állatmesékbe oltott személyiségjegyek, meg nem történtségük okán humorosan „haláli” történetek. Egy morbid végrendelet végül közhírré tette beszédes címével is a Földi halandó, magyarán a Földi-lét esendőségét. A színész-szerző a saját művek felolvasása helyett azonban inkább elárulta vonzalmát a zenélés iránt (gitározott és énekelt), a kérdésre pedig, hogy végső soron hányféle ember rejtőzik is benne, kitérő választ adott. „Végső soron színész vagyok, aki kikérné magának, ha nem annak tartanák. Viszont a vadászat szállítja az íráshoz a témát és a nyersanyagot...” A szerepek mennek, a témák maradnak- Mit jelent Földi László számára az a szó, hogy végtisztesség? - tettük fel a kérdést a Végtisztesség címen most megjelent könyv szerzőjének.- Ugyanazt, mint másoknak.- Ezért kapta ezt a beszédes címet a könyve?- Az egybeesés véletlen. Amikor a kötet írásai kezdtek összeállni, világossá vált, hogy jó részükben furcsa, misztikus halálok, baljóslatú történetek körvonalazódnak. Akkor dőlt el, hogy akkor csak ilyen témakörben válogatom össze a novellákat. Vannak köztük tíz-tizenöt éves írások, amik egyetlen vadászkönyvbe se kerülhettek bele, és akad köztük olyan, mint Az apám halálai, ami számomra rendkívül érzékeny téma. Annyira jól akartam megírni, hogy vártam vele, míg a stílusom megemberesedik. így ez az elbeszélés az utolsó írásaim közé tartozik.- Címéből ítélve emlékgyűjteménye ez a kötet a múltnak?- Az emlékeket nem érdemes megírni, ha nem tudom elemelni olyan irányba, ami mindenkihez szól. A magánemlékek pedig senki másra nem tartoznak.- A Végtisztesség a korábbi, vadásztörténeteket elmesélőkkel összehasonlítva kimondottan személyes. Egy másféle ember megnyilatkozását jelenti ez?- Ellentmondásos érzések élnek bennem ezzel kapcsolatban. Hozzá tartozik ehhez, hogy mostanában nem akarok írni. Amit akartam, azt mind megírtam, amit pedig nem írtam meg, azokkal ugyanaz a helyzet, mint Az apám halálai című darabbal: érniük kell a témáknak és az írójuknak. Van egy-két terjedelmesebb írásra való ötletem, de azokkal is várok még. A színpadi szerepek, ahogy öregszem, elmennek mellettem, a témáim viszont megmaradnak. Bármikor előve- hetem őket. A filmnapok nyertesei Miskolc (ÉM - PJ) - A Hevesy Filmklub és az Alliance Frangaise közös szervezésében megrendezett X. Francia Nemzeti Filmnapokon útjára indult egy vetélkedő mindazok számára, akik a filmhét összes előadásán részt vettek. A filmhéten vetített filmekkel kapcsolatban öt kérdésre kellett helyesen válaszolniuk a nézőknek, hogy a november 30-i sorsolásra bekerülhessenek. Az Alliance Franpaise által felajánlott, két személyre szóló ingyenes nyelvi kurzust Ferencsin Réka, a Kossuth filmszínház 16 darab kétszemélyes belépőjét Kiss Zoltán, míg a harmadik díjat, egy szépirodalmi és zenei ajándékcsomagot Gúr Ro- land nyerte meg. Az apokalipszistől a szerelemig Miskolc (ÉM) - Az Alterra Svájci-Magyar Kiadó folyamatosan fogad irodalmi műveket műfaji és tartalmi megkötöttség nélkül (5 oldal terjedelemig), így megjelenési lehetőséget nyújt kezdő és már ismert költők és írók számára is. Most azonban megadott témakörökben is pályázatot hirdetnek: az apokalipszis, a szerelem, az ünnepek témáihoz és a magyar történelem egyes részeihez kapcsolódóan verseket, esszéket, tanulmányokat vár, illetve ismert művek posztmodernizálásait, remixeit is fogadja a kiadó. A három legjobbnak ítélt alkotó könyvjutalmat kap, és a szerzői önköltség alól is mentesítik utólag. A pályaműveket 2002. február 28-ig, az Alterra Svájci-Magyar Kiadó Kft. Budapest 1054, Garibaldi utca 1/D címére kell beküldeni. További tájékoztatás kapható a 1/353-2176-os telefonon és a www.alterra-publishing.hu internetes oldalon Hirdetés A Pioneer ahol tud, segít A Pioneer mindig úttörő megoldásokat kínál. Nemesítőink azon dolgoznak, hogy az Ön által földbe vetett napraforgóhibridek az eddigieknél is ellenállóbbak legyenek, és minden körülmények között állják a sarat. A magyar, gazdákkal kialakított kölcsönös bizalom jegyében most újabb segítséget adunk a Pioneer napraforgók termesztéséhez. A DuPont világszínvonalú gyomirtó és gombaöló' szereivel az eddigieknél is hatékonyabban védheti meg földje sarjadó kincseit. Információ: 06-23-447-400 PIONEER A DUPONT COMPANY Mi, a világ És Magyarország piacvezető VETŐMAG-FORGALMAZÓJAKÉNT ISMERT PIONEER MUNKATÁRSAI MINDIG A SZAKSZERŰSÉGET ÉS A GAZDÁK ÉRDEKEIT TARTOTTUK SZEM ELŐTT. A TERMELŐKKEL KÖZÖSEN VÉGZETT MUNKA SORÁN SZÁMOS KIVÁLÓ KÉPESSÉGŰ HIBRIDDEL BIZONYÍTOTTUK A PIONEER NAPRAFORGÓK RÁTERMETT- 1 ségét. Évről évre megújuló fajtajelöltjeink kimagasló TERMŐKÉPESSÉGÜKNEK ÉS MEGSZOKOTTAN MAGAS OLAJHOZAMUKNAK KOSZONHETOEN MINDEN GAZDA FÖLDJÉN SIKERT TEREMNEK. mV í
