Észak-Magyarország, 2001. december (57. évfolyam, 280-303. szám)
2001-12-04 / 282. szám
2001. december 4., kedd KULTÚRA / 6 HÍRCSOKOR 0 Zenés Mikulás-köszöntő. „Télapóra várva" cfmmel zenés műsort ad a Csiribiri együttes december 6-án, csütörtökön délután 5 órától a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Művelődési Központban. 0 Zempléni alkotások. A Zempléni Alkotókor tagjainak munkáiból a sátoraljaújhelyi Zemplén Galériában nyílik kiállítás december 7-én, pénteken délután 4 órakor - az alkotók részvételével. 0 Ünnepi hangverseny. A MÁV Koncert Fúvószenekar Kerek Gábor karnagy vezényletével ünnepi koncertet ad ma, kedden délután fél 6-től Miskolcon, a Zenepalotában. SzLh_. alkotásaiból nyílik kiállítás a miskolci ifjúsági és Szabadidő Ház Fotógalériájában december 7-én, pénteken délután 5 órakor. Az 1924-ben, Szolnokon született fotóművész sokáig Hollywoodban élt, 1997-ben telepedett haza. Amerika kedvencei Mohácsi Alida A Hollywoodi filmipar az utóbbi időben sorra termeli ki magából a vígjátékokat, de ezek többsége igen gyengécske. Az Amerika kedvenceit is csak az menti fel, hogy legalább az alaptörténet nem szokványos témát dolgoz fel. Persze a már jól megszokott vígjátéki elemek és bejáratott klisék: a megfelelő kezdés, bonyodalom, tetőpont és a „minden jó, ha a vége jó” megoldás ezúttal sem marad el. Az Amerikai kedvenceiben azonban mi nézők, már az elején egy szépen kidolgozott bonyodalommal állunk szembe. Amerika álom(színész)párja, Gwen (Catherin Zeta- Jones) és Eddie (John Cusack) szakítani akar, teszik ezt olyan botrányosan, hogy az ügynökségük a csőd szélén áll. A tá- nyérdobálás közepette lerombolják az ügynökségük által kialakított imázsukat. Amerika tombol (úgy tűnik, ez a legégetőbb problémája minden tisztes adófizető polgárnak), éppen csak nem vonulnak ki transzparensekkel az utcára. Csak a jó marketingstratégia mentheti meg Gwen és Eddie megtépázott hírnevét, ha belemennek még egy közös szereplésbe, ahol legutolsó filmjüket népszerűsítik. Ekkor lép színpadra Gwen testvére, Kiki és ettől fogva járunk mi, nézők mindig egy lépéssel a jelenetek előtt. Hiszen azonnal tudjuk, hogy itt most mindjárt kibontakozik a szerelem. De hogy végül (Ki)ki- vel ki jön össze, az kiderül a filmből. A heplend elmarad „Csipet Manóék” a GYEK-ben Mikulás-napi rendezvényt tartottak tegnap a B.-A.-Z. Megyei Kórház Gyermek-egészségügyi Központjában. A gondozott gyermekek számára - feledtetve egy kis időre a betegséget, a kórházi létet - a Csipet Manó Bábszínház tartott előadást: Korzsényi Tibor, Lévai Joli és Urbán Ferenc adták elő Bánd Anna: Erdei Mikulás című darabját. Fotó: Vajda János Szőrös Kő: a „napi irodalom” lapja Miskolc (ÉM - BA) - Ha nincs, hát nem vár, míg az előtte járók átadják neki: megteremti saját fórumát a fiatal irodalom - erre szolgáltak példával a miskolci irodalombarátoknak a Szőrös Kő című periodika szerzői. A pozsonyi irodalmi és művészeti lap munkatársai a napokban jártak itt Máger Ágnes festőművész irodalmi szalonja és az Új Holnap vendégeként. Meghívójuk, Zemlényi Attila költő türelmes beszélgetőtársnak bizonyult az első estén a Miskolci Galéria Dőry-pincéjében, s ha emiatt csapongóra sikerült is a bemutatkozás, azért érdekes információkat és benyomásokat szerezhettünk a szlovákiai fiatal irodalom mibenlétéről. „Napi irodalom” Bár a lapot fiatalok indították, mára már nem tekintik nemzedéki vállalkozásnak: az idősebb korosztályok alkotói is küldenek A kor nem kedvez az egyéniségeknek Ránki Dezső zongoraművész a sztárcsinálásról és a komolyzenei üzletről egyéniségek feltűnhessenek, akiket a közönség is befogad és megszeret. A komolyzenében ma üzletorientált sztárcsinálás folyik, legyen szó hangszeres zenészekről, karmesterekről vagy énekesekről. A menedzserek a kiválasztottról beharangoznak mindenfélét, futtatják egy ideig, majd ejtik, ha nem vált be. Jobban mondva: ha nem hozta be azt a nyereséget, amit elképzeltek vele kapcsolatban. Most ebbe az irányba megy a világ. Úgy gondolom azonban, hogy a közönséget sokáig nem lehet becsapni.- Nem csökkenti az a muzsikusok értékét, ha végső soron bármelyikükből lehet ideig-óráig sikerzenész?- Többféle érték létezik. Az egyik az, hogy mit fizetnek érte, a másik pedig az, hogy erkölcsileg vagy művészileg mit ér. A kettő általában a legkisebb kapcsolatban sem áll egymással. Ma azon múlik minden, hogy valaki mennyire tudja menedzselni magát. Nekünk, akik harminc évvel ezelőtt kezdtük, könnyű dolgunk volt, mert az akkori rendszernek fontos volt, hogy a külföld felé mutassa, milyen remek zenei élet is van a szocializmusban. Ezért segítették a zenészek pódiumra kerülését. Noha az utóbbi időben ismét erőfeszítések történnek valami hasonlóra, ami becsülendő, az üzlet a zenei életben sem így működik. Magyarország ebből a szempontból is kicsi ország, kevés az érvényesülési lehetőség. Ránki Dezső Fotó: Ádám János Miskolc (ÉM - ML) - Ránki Dezső zongoraművész ahhoz a zenésznemzedékhez tartozik, amelyet a rendszer- váltás előtt „kirakatba tett” a magyar kultúrpolitika. A „sztárcsinálásnak” azonban az utóbbi tíz évben másféle módszerei jelentek meg a komolyzenei életben is. Többek között erről beszélgettünk a művésszel legutóbbi miskolci fellépése előtt.- Zenei pályafutása, szólistakarrierének kezdete szorosan kötődik az Országos Filharmóniához. Noha az elmúlt tíz évben a komolyzenei téren egykor egyeduralkodó hangversenyszervező mellett számos újabb társaság alakult, ön mégis kitartott a filmharmónia mellett...- Egy évben ötven-hatvan koncertet vállalok, ebből tizenöt magyarországi, amit annak a filharmóniának a szervezésében adok, amivel 1970-től állok kapcsolatban. Igaz, együttműködésünkben volt néhány év szünet a rendszerváltás után, de máig talán ez az egyetlen olyan koncertszervező társaság, amelyiknek egyedülállóan kiépített hálózata és működő gárdája van az országban.- A koncertfelkérésekből meg lehet állapítani azt, hogy milyen a mai zenei közízlés?- A felkérések legnagyobb része zenekari koncertre szól, ami azt jelenti, hogy zongoraversenyt játszik az ember, ilyenkor pedig nem a közízlés jelenik meg, hanem az, hogy a szervezők mit akarnak, milyen elgondolás szerint dolgoznak. Ha viszont szólókoncertet kérnek, ritkán adódik, hogy konkrétan megjelölik, melyik darabot kérik.- A napjainkban az ötvenes éveiben járó zongoraművész generációt - vagyis az önét - olyan nevek fémjelzik, mint Kocsis Zoltán, Jandó Jenő vagy Schiff András. Tevékenységük máig hatással van a magyar zenei életre, újabb nevek azonban nemigen bukkannak föl. Nincs ma igény a hangszeres szólistákra, netalán a fiatal korosztálynak kevés lehetőség jut?- Az sajnos tény, hogy kevés az új név, de azért akad. A legutóbbi években tűnt föl például Bogányi Gergely, aki igen tehetséges zongorista. A világ azonban most nemigen kedvez annak, hogy olyan jelentős nekik kéziratot. Talán éppen azért, ami a Szőrös Kő születését is indokolta: a másik két felvidéki irodalmi lap - a Kalligram és az Irodalmi Szemle - elsősorban határozott szerkesztési elvei miatt mostanra alig foglalkozik „napi irodalommal”. A jelzős szerkezet Juhász Katalintól, a Szőrös Kő egykori szerkesztőjétől való, akit két pályatársa, Szeles Annamária és Mizser Attila kísért el a miskolci felolvasásra. Verseikre is ez a kettősség jellemző: saját korukra reagálnak bár, de elmélyülten g - ez leginkább Mizser Attila szó- nettjeire igaz, ahogy teljesen hét- ,| köznapi témákat és érzéseket zár < klasszikus formába. S £ Kölcsönzött cím Talán a szellemesség, vagy még inkább a pimaszság lenne a jellemzőbb kifejezés e világlátásra, de ez már alighanem a nemzedéki alapon nyugvó világlátásbeli különbségek határát súrolná. így legfeljebb bátor tettnek nevezhetjük, hogy a működő irodalmi lapok árnyékában megindították sajátjukat, jóllehet tehetségükön, a szándékukon, s a Bettes István négysorosából (a szerző hozzájárulása nélkül) kölcsönzött Szőrös Kő címen kívül semmijük sem volt. Az alapítók pedig szerencséjüknek tudhatják, hogy hivatalos kiadóra leltek: együttműködésük eredménye, hogy a negyedévente megjelenő lap már a hatodik évfolyamában jár.
