Észak-Magyarország, 2001. december (57. évfolyam, 280-303. szám)
2001-12-14 / 291. szám
2001. december 14., péntek tei-MüliiWMl# MISKOLC ÉS KÖRNYÉKE / 7 Miskolc és környéke HÍRCSOKOR 0 Civil teadélután. Adventi civil teadélutánra várja az érdeklődőket a Polgárok Miskolcért és a Nemzetért Egyesület ma, pénteken délután 5 órára a Miskolci Galériába. 0 Átjáróátadás. Átadják ma délután fél 6-kor a miskolci Könyves Kálmán Általános Iskola új átjáróját. 0 Adventi műsor. Adventi ünnepséget rendeznek Sajópálfalán december 16-án. A műsor délután 3 órakor a Miskolci Egyetem kórusának koncertjével a görög katolikus templomban kezdődik és 4 órakor az iskola nagytermében folytatódik. Életműdíjat alapítottak Miskolc (ÉM - Hl) - Gálffy Ignácról elnevezett életműdíjat alapított a miskolci közgyűlés legutóbbi ülésén. A díjjal azoknak a munkásságát kívánják elismerni, akik egész életükben végzett szakmai tevékenységükkel, valamint emberi magatartásukkal öregbítették Miskolc hírnevét itthon és külföldön egyaránt. Gálffy Ignác a Küküllő melletti erdélyi faluban, Szombatfalván született 1859-ben. Apja főszolgabíró, anyja több nyelvet ismerő, széleslátókörű, nagy műveltségű asszony volt. Gálffy Ignác építésznek készült, ezért a budapesti Műszaki Egyetemre iratkozott be, végül azonban matematika-fizika szakos tanári diplomát szerzett. Miskolcra 1881-ben került, mivel elfogadták a Fiú Polgári Iskolába, szaktanári állásra benyújtott pályázatát. Ettől kezdve- egészen 1940-ben bekövetkezett haláláig- az oktatás-nevelésen túl széles körű közösségi tevékenységet végzett a városban. Az évente egy alkalommal adományozható díjjal emlékplakett jár és 200 ezer forint pénzjutalom. Ezzel tizenkettőre bővült a miskolci kitüntető díjak sora: Szabó Lőrinc irodalmi díj, Reményi Ede zenei díj, Kondor Béla képzőművészeti díj, Déryné színházi díj, Szemere Bertalan közéleti díj, Hermán Ottó tudományos díj, Pedagógiai díj, Az év sportolója díj, Miskolc Város Építészeti Alkotói díj, Benkő Sámuel díj, Nívódíj. ÉIPVAW 6álffy 'gnéc életéről többet Is megtudhatnak a IStMjJÉÉt következő kötetből:Dobrossy István, Miskolc írás- I bán és képekben 6. Az archív fotón: Gálffy Ignác ' A Miskolc és környéke összeállftást írja és szerkeszti az Eszak-Magyarország társadalomrovata Telefon: 46/ 502-900/3230, 3235, 3237 e-mail: bujdos@inform.hu, szaloczi@inform.hu, halmos@inform.hu Az első merénylet a Patria volt A volt főépítész szerint a 80-as évek elején, későn ismerték fel az egyediség fontosságát Miskolc (ÉM - BAL) - Kelemen István építész ma a városi ingatlancég fejlesztési igazgatóhelyettese, ám másfél évtizeddel ezelőtt még közelebb volt a „tűzhöz”: 1982-89, majd 1991-92 között ő volt a városi főépítész. A megyeszékhely képét elemző sorozatunkban most vele beszélgetünk.- A városfejlesztés lényege a gazdaság megfelelő mederbe terelése, a lehetőségek, a pénzek megtalálása. A városszerkezeti terv határozza meg a főbb területfelhasználási elveket, azaz hogy mi hol lesz. Több évre, évtizedre biztosíthatja a fejlődés fő irányvonalait. A lényeg, hogy ha egy adott korszakban döntött a közgyűlés, a következő vezetés folytassa. Folyamatosság legyen, ne folyton újabb ötletek.- Most három nagy tervezet is készülőben van.- Igen, az 1995-ben kezdett városfejlesztési stratégia, aztán elindult az ÁRT felülvizsgálata, ez a legnagyobb munka, és a legmeghatározóbb téma, utoljára a 80-as években volt ilyen, és van egy ingatlanfejlesztési stratégia.- Az előbbi dátumkor önkormányzati képviselő volt, azelőtt városi főépítész, ma pedig az önkormányzat ingatlancégénél, a MIK- nél vezető. Mindenben érintett. ».................................................. Amikor belecsöp- pentem, még az volt az irányelv: építsük duplájára a várost. Kelemen István építész RRMRMRNB .................................................))- Össze tudom hasonlítani a mai és az egy-két évtizeddel ezelőtti terveket. A mostani nem akar olyan radikális szerkezeti változásokat jóváhagyni, ami sértené az üzemelő városszerkezetet. A régi rendezési terv tartalmazta a 3-as út átkötését- a belvároA Pátria-tömb són át, az északi és a déli úgynevezett tehermentesítőket: mindmind mardosták a város testét, a patinás belvárosi környezetet. Ez volt a felülről vezérelt lakásépítés és munkahelyfejlesztés időszaka. Arra az időre befejeződtek a nagy bontások, antik odvas fogúvá tették a várost, nyitottá a tömböket; unták is akkoriban a városlakók: csak bontás, de nem épül semmi. Akkoriban a panelépités számított az egyetlen eszköznek.- Ma a panel egy letűnt kor szimbólumaként szerepel.- Én pusztán építőelemnek tekintem, de akkor lakás- és háztípust csináltak belőle. A ma miskolci építészete is használhatná. A pesti belvárosi lakóparkokban ezt látjuk; persze, nem házgyári panelből. Annak idején úgy ment ez is, mint az ötéves terv. Fél évtizedre előre kellett tervezni. Idetelepült az egyik legnagyobb házFotó: Bujdos Tibor gyár, érdek volt a foglalkoztatás, az ott készült az elemeket fel kellett használni. Mára a paneles építés „erkölcsileg” elavult.- Hogy látta akkor, főépítészként?- Amikor belecseppentem ebbe á folyamatba, még élt az a város- politikai irányelv, hogy építsük duplájára a várost, munkahely van, a növekménylakosságot is ki tudja szolgálni. Az Avas mellett a Tetemváron, a Bodótetőn, a Közdombon, a Komlóstetőn is lakótelepek építésére készültünk. Jóváhagyott tervek voltak; a jövő világosan látszott. Ám a 80-as évek első harmadában már megfogalmazódott: a nehézipar mellett mást kell szorgalmazni, megjelent a történelmi városrészek - a belváros, Diósgyőr, Hejőcsaba - rehabilitációjának igénye. Nevetségesen hangzik: amikor már szét voltak verve. A belvárosban az első „merénylet” a Pátria volt. Lényeges aspektusa a városépítészetnek, a lakosság mennyire érzi magáénak. Hogy ez a legfontosabb, a 80-as évek végén fogalmazódott meg újra. Annak az egyediségnek kell megjelennie a homlokzatokon, ami a múltunkat hordozza, amiről felismerhetjük, melyik városban vagyunk.-Ha ma volna főépítész, milyen problémákra koncentrálna?- Megoldandó gond? Sok van. Például amit északi tehermentesítő útnak hívunk, a tervezetthez képest csak fél szélességben, negyed hosszban megépült utacska. Közlekedéstechnikai hiány, hogy kelet-nyugati irányban a Mada- rász-Batthyány-Palóczi-Kishunyad utcák hihetetlen nagy forgalmat bonyolítanak le; az északi tehermentesítőről nem lehet, csak egyetlen ponton, balra, a belváros felé bekanyarodni. Nem valósult meg a Dayka Gábor utca tervezett folytatása sem, a Nagyváthy utca révén a tehermentesítőnek a Hidegsoron át az Avassal való összekötése sem. A tehermentesítőt szerintem volna értelme folytatni, minimum a perecesi útig. A másik irányban is voltak erre elképzelések: híd a Gömörinél. Többfajta koncepció csap itt össze. Ugyanígy a déli tehermentesítő is „koppan” a Zenepalota környékén. Sokfajta elképzelés volt, amelyek nem váltak valóra.- Elégedett a mai tendenciákkal?- Ma az megy, hogy eladogatjuk a foghíjakat, odahozva valamit, ami „cirkuszt” is ad a népnek. Ám egy plazánál nem érdekes, hogy nincs normálisan megszervezve az árufeltöltés és sok más; látványt képvisel, funkcionális érdekességet. Építészete, homlokzatképzése nincs, nagyúri gőggel odavetett felületek halmaza. A tragédia az, hogy ezeket nem is Miskolcon engedélyezik. Másik település építési hatósága az illetékes. Az álmom az, hogy legyen egyszer majd önálló építési hatóság, a települési önkormányzatoktól függetlenül. Vitatott, de elfogadott költségvetési koncepció Ellenzéki kritika: saját erőből nem tud pénzt csinálni a város, csak pályázatból Miskolc (ÉM - Hl) - Miskolc több mint kétmilliárd forintos hiánnyal elfogadott költségvetési koncepciója a koalíciós oldal szerint optimista jövőre utal, az ellenzék azonban nehezményezi, hogy keveset terveznek beruházásokra. A koncepcióról folyó vitában Szűcs Erika, az MSZP frakció- vezetője annak a következtetésének adott hangot, hogy a város saját erőből képtelen pénzt csinálni, csak központi pályázati forrásokra hagyatkozik. Az ellenzéki bírálatok között szerepelt: beruházásra, fejlesztésre kevesebbet tervez a város, mint tavaly tervezett, és a lobbierő is hiányzik. Orosz Lajos (MSZP) egy fuldokló utolsó erőfeszítésének nevezte a koncepciót a felvenni tervezett egymilliárd forintos hitellel. Tavasz Zsolt, a Fidesz-frakciő vezetője szerint a legfontosabb üzenet az, hogy januártól 50 ezer forint lesz a minimálbér. Mint mondta, a város optimista lehet: számos pályázata támogatást kapott, a napokban a Diósgyőri vár rekonstrukciójára is jóváhagyott 133 millió forintot a bírálóbizottság. Bartha György (MSZP) szerint azonban az emberek nem érzik ezt az optimizmust, hiszen sokan elvándorolnak Miskolcról. Kohold Tamás polgármester ezt a megjegyzést azzal kommentálta, hogy az elvándorlókat nem veszítik el teljesen, hiszen 85 százalékuk az agglomerációban marad. A koalíciós oldalhoz tartozó Halmai István a több mint kétmilliárd forintos hiányra vonatkozó ellenzéki megjegyzésekre reagálva összefoglalta: a költség- vetés készítése folyamatos, a koncepcióban csak az szerepelhet, amit már most biztosan tudnak. A bevétel és kiadás közötti különbözet időközben csökkenhet - mondta. Példaként hozta az idei évi költségvetést, amelynek koncepciójában tavaly csak 2 milliárd forint szerepel a beruházás, felújítás rovatban, ám ez az összeg később több mint 4 milliárdra módosult. A városatyák végül igent mondtak a koncepcióra. MEGKÉRDEZTÜK A következő év a közalkalmazotti bérek rendezésének éve lesz. Miskolc több milliárd forintos beruházásokat kezd el és fejez be, túlnyomó részben Széchenyi-terves pályázatokból. Köztük vannak a barlangfürdőt, . a Diósgyőri várat, az Avast, a belváros érintő fejlesztések is. Tavaszi Zsolt (Fidesz) A KÉPVISELŐKET: MIT ÍGÉR A VÁROSNAK A A • -f: ; '^ÉíK t; W ___ A z eddig megszokottakhoz képest most jelentősebb hangsúlyt kap a költségvetésben a város rendezettsége, a parkok, közterületek állapota, ami a napi közérzetet is befolyásolja. Kulturális és idegenforgalmi célokra is sokat fordít a város - ez szintén minőségi előrelépés. Üszögh Lajos (Fidesz) A Fidesz-kormány által elfogadott kétéves országos költségvetés nem önkormányzatbarát költségvetés. A város nem jeleskedett eddig a pályázatokon való részvételben, hiányoznak az új munkahelyek is - ezért az új költségvetés semmi jót nem ígér a városnak. Tompa Sándor (MSZP) A holtponton lévő Miskolcot a fideszes városvezetés nem tudja kimozdítani. Az önkormányzati szférában történő fejlesztésre semmi esély nincs, dinamikus fejlődnek körülöttünk a megyeszékhelyek, így azok előnye növekszik, mert ki tudják használni a lehetőségeiket. Simon Gábor (MSZP) E z a költségvetési koncepció a városnak fejlődést jelent majd, várhatóan javul az utak, a közművek, a csatornázottság állapota is. Jelentős beruházások indulnak el a következő esztendőben, jó esélyek vannak a szociális lakásépítés elindítására is. Burai Aladár (KISEBBSÉGI KÉPVISELŐ)