Észak-Magyarország, 2001. december (57. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-13 / 290. szám

2001. december 13., csütörtök ÉSZAK-MAO VARORSZÁG é AKTUÁLIS / 3 HÍRCSOKOR 0 Diabétesz-előadás. A Semmelweis Kórház Cukorbeteg Klubja ma délután 3 órától klubfoglalkozást tart az intéz­mény kápolnahelyiségében; a program­ban a diabétesz heveny szövődményei­ről, illetve a mesterséges édesítőszerek­ről szóló orvosi előadások szerepelnek. 0 Kitüntetett kertbarátok. A kiskert­mozgalom szerveződésének 85. évfor­dulója alkalmából Széli Imre, Csepregi Csaba és Csépányi Sándor (mindhárman miskolci kertbarát-egyesületek vezetői) kapott miniszteri elismerést a napokban. 0 Karácsony a kórházban. Karácsonyi műsort adnak a miskolci Megyei Kór­ház Gyermek-egészségügyi Központjában (GYEK) a Petőfi Sándor és a Vörösmar­ty általános iskolák tanulói, valamint a Rónai Sándor Balettiskola növendékei december 19-én, délután 3 órakor. A SARCA BUSZON A kakas Szalóczi Katalin E-MAIL: SZALOCZI@iNFORM.HU Ha bárminemű csorba esnék odaha­za, csak tessék hozzám fordulni, majd én helyreköszörülöm. Annak idején a gyár­ban is megmondtam a lányoknak: nem csak síkon dolgozom jól, de hengeren és furaton is - csippentett szemével huncu­tul a nagydarab öregember, mintegy be­mutatkozásképp, még a nyáron. Amikor szóba elegyedünk a buszon egy középkorú asszonnyal, még nem sej­tem: ő éppen annak az öregnek a lánya. Csakhogy arról beszél, az édesapja olyan szabadszájú, hogy időnként megorrolnak rá a falubeli lányok, asszonyok. Erről egy másik alkalommal is meg­győződöm, amikor elfogadom a buszon az öreg invitálását: Ugyan, tessék már mellém ülni, hadd fiatalodjak egy kicsit! A nők kíváncsian lesik, miként felelgetek meg az öregnek, pajzán mondataira. Az egyik megállónál kikopogtat az ab­lakon egy helyes, feketekendős néninek: Drága szép Bözsikém, integess már ne­kem! - mondja egészen hiába. - Kévésén múlt, hogy el nem vettem, jegyzi meg hetyke bajsza alatt. Mire vagy négy nő egyszerre: Bözsi néni szerencséjére! Az öreg született nagyhangú, képes egy egész dalárdát egymaga leénekelni a színpadról. De most halkabbra fogja: Én már mindent mondhatok, drága, aranyos hölgyem! Tudja, hogy van ez a baromfi- udvarban?! Megszületik egy csomó csirke, némelyikből jérce lesz, aztán tyúk, néme­lyikből kakas. A jércékből sokat meghagy a gazdasszony, mert tyúkként majd tojnak neki, de kakasból csak egyet. Hát ilyen egyedüli kakasként kukorékolok én már a tyúkudvarban, mert a huszonhetesekből csak én élek. A többiek sorra meghaltak, kikészítette őket a gyár. A szilikózis, a melegüzem. ÉSZAK-KARÁCSONY iü Várjuk a történeteket Kedves Olvasóink! Ugye Önök is úgy gondolják, hogy sokak számára megada­tott már legalább egy igazán szép kará­csony, amire egész életén át szívesen em­lékszik. Arra kérjük most Önöket, hogy osszák meg emlékeiket az Észak-olvasók nagy családjával - azaz írják meg nekünk legszebb, legemlékezetesebb karácsonyuk történetét. Ha képet is küldenek hozzá, még jobb, sőt elfogadunk csak képet is, néhány kísérő sorral. Az a tervünk, hogy az idei ünnepi lapszámunkat ezen írásokból, fotók­ból állítjuk össze. Tesszük ezt azért, hogy együtt örülhessünk a szép emlékeknek, s reményt nyújtsunk azoknak, akik még vár­nak a szép karácsonyra. Címeink Kérjük, írásaikat, fotóikat legkésőbb de­cember 20-ig jutassák el hozzánk - levélcí­münk: 3501 Miskolc Pf. 351, e-mail: kiss.lasz- lo@inform.hu) - s írják rá: Észak-kará­csony, mindenkinek! A HÉT TÉMÁJA: AZ ADAKOZÁS j; j j; j s j j j j j j j j i j j j „Aprópénzért eladom a szegenysegem!” Miskolc, 2001. december 12. (Illusztráció) Papp Tímea Miskolc (ÉM) - Koldulás, kéregetés - világjelenség a városokban. Karácsony kör­nyékén a hideg idő ellenére is találkozni még utcán kére- gető emberrel Miskolcon. A fekete kötött sál valamelyest védi a hideg elől, de arca így is vörösre pirult már a főutcán áll­dogáló nőnek. A kapualj szegle­téből alig látszik alakja, annál fel­tűnőbb kéndője alól kinyújtott keze. Ráncos az arc, könyörgő a szem, kérges a kéz - minden por- cikája kér. Valaki ad. A tenyeré­be esett érmét fürgén a zsebébe csusszantja. Újra üres a kéz. „Ne menjen el így mellettem! Adjon egy pár forintot!” Sírva beszél, de nem értem épp kinek, hiszen ak­kor már-akkor még nincs kihez. Ott, ahol máskor koldulókat látni, most csak mappát szoron­gató „adománygyűjtőket” talál­ni. Arra kíváncsiak, van-e né­hány percem. Aztán arra, len­ne-e pár forintom. Beteg gyere­keket támogató alapítványnak segítenék vele. Pénzt kérnek, én meg számlaszámot, amire utal­hatnék, ha mégis adnék. Az ad­dig cigánykodó fiú egy szó nél­kül sarkon fordul. Ma jöttem ki utoljára Hosszú séta után rongyos ru­hában üldögélő idős férfit hoz utamba a sors. Sötétzöld fejfedőt vesz fel a földről, megcsörrennek benne a forintosok. Már szede­lődzködik, nehezen áll rá, hogy beszéljünk.- Ma jöttem ki utoljára. Túl hi­deg van már ehhez - mondja. - Hogy mihez? Hát, ahhoz, hogy eladjam a szegénységem. Ilyen­kor könnyebb munka házról ház­ra járni, és úgy koldulni. Pénzt ugyan ritkán kapok, de ha ad­nak, többet, mint az utcán. Ha Fotó: Vajda János már kijön valaki a kapujáig, nem húsz forintot ad. Annyiért már a saját házából se jön ki senki. Én se jönnék ki, ha lenne házam. De én hajléktalan vagyok. Tréfásan mondta, nevetni pró­bál saját humorán, de keserűre sikerül a mosoly. Barázdás arcán idegen a nevetés. Elfogad egy me­leg kávét - sok cukorral és tej­színhabbal issza -, azt kortyolgat­ja és úgy folytatja. Van rendes ruhám- Van nekem ám rendes ru­hám is, nehogy azt higgye! De aki koldul, nézzen úgy ki, mint egy koldus. Ezt várják el. Másképp nem hiszik el, hogy szükségem van minden egyes forintra. Az ápoltság nem vált ki szánalmat. Én nem bánom, ha szánnak. Pe­dig sokféle módon mutatják meg a szánalmukat az emberek. Van, aki rám morog, lehord minden­nek, van aki megvetően rám néz, más meg rám se hederít. Volt, hogy belém rúgtak... De sokkal több a kedves ember. Elárulja, a pénz neki tulajdon­képpen csak a luxushoz kell. Ru­hához, meleg ételhez, teához hoz­zájut a szállókon. A cigaretta, meg a „szíverősítő” jelenti szá­mára a luxust. Azt venni kell. És van még egy gyengéje: az édes­ség. Ha hozzájut, két falásra megeszik egy tábla csokoládét.- Ha másért nem, csokoládéért meg cukorért biztos lejövök majd a városba akkor is, ha remete le­szek... - jegyzi meg. Az idős ember nagy váltásra készül - már évek óta. Ügy ter­vezi, szakít a hajléktalansággal. Felmegy a dombok közé, egy kör­nyékbeli erdőbe remetéskedni.- Megélt már úgy más is. Az erdő mindent ad, amit kell. Épí­tek majd egy kunyhót, az lesz a hajlékom. Akkor már senki nem mondhatja, hogy hajléktalan va­gyok, mert már remete leszek. És az jobban is hangzik - hangzik. Orvossztrájk: borítékolható a borsodi igen Miskolc (ÉM - BAL) - Az or­szágos átlagnál is vélhetően ma­gasabb mértékben készek me­» .......................... A kamarához elju­tott vélemények szerint nagy az elégedetlenség az egészségügyben. dr. Szabó IstvAn KAMARAI ELNÖK ...............................w gyénk orvosai az esetleges egész­ségügyi sztrájkra. Az ezekben a hetekben a Magyar Orvosi Ka­mara kezdeményezésére zajló fel­mérése eredménye még nem is­mert, ám a helyi illetékes a de­monstráció jelentős támogatott­ságát prognosztizálja. Egy esetleges országos akció­val az egészségügyi ellátórend­szer intézményeinek eszköz- és épületállagának javítására, a dol­gozók bérszínvonalának emelé­sére, a 2002-es ágazati konszoli­dáció megkezdéséhez szeretne az érdekképviselet többletforrást ki­vívni, pontosabban kikényszerí­teni a költségvetésből. A sztrájktámogatottság felmé­rése tárgyában az elmúlt hetek­ben vizsgálat indult. A Magyar Orvos című szakmai kiadvány­ban közzétett lapon jelezhetik az orvosok, egyetértenek-e a kama­ra terveivel. A lapok közvetlenül a fővárosi központba érkeznek majd be, nem a megyei kamarák­hoz, utóbbiak azonban kapnak információt a felmérés állásáról.- Megyénkben még nem lehet teljes a kép, mivel sok kollégá­hoz nem is jutott el egyelőre az újság kérdéses száma - tájékoz­tatta lapunkat Szabó István, a megyei kamara elnöke. - A hí­rek természetesen így is eljutnak hozzánk, ez alapján mondhatom, nagy elégedetlenség tapasztalha­tó az egészségügyben. Ügy vé­lem, várhatóan az országos átlag­nál is nagyobb támogatottságot fog élvezni megyénkben a de­monstráció terve az orvosok kö­rében. Kétségek A Magyar Orvosi Kamara kül­döttgyűlése a napokban a parla­ment elé kerülő úgynevezett kór­háztörvényt is elutasította. A szakmai szervezet vezetése két­ségeit hangoztatta afelől, a jog­szabályban előrevetített egész-_ ségügyi magánosítások nem fog­ják-e felborítani az egészségügy mai rendszerét. Tél a miskolci vadasparkban: ez nem „hír” Rendszeresen és folyamatosan készülnek az állatkertben a decemberi hidegekre Miskolc (ÉM - BAL) - Nem csapásként jelentkezik a mis­kolci állatkertben, amikor leesik az első hó. A tél bekö- szöntére folyamatosan ké­szülnek: tudják, mely álla­toknak jelent gondot a hideg elviselése. Számukra ilyen­tájt már készek állnak az egészséges áttelelést biztosító körülmények. Alapvetően a táplálás az, ami­vel a gondozók november táján felkészíthetik a csanyiki állatál­lomány tagjait a hideg évszakra; különösen azokat, amelyek nem temperált környezetben töltik majd a tavaszig hátralévő időt.- Bőségesebb étrendet kapnak az állatok, hogy kellő zsírréteg képződhessen. Speciális menüt nem igényelnek, csak többet, mint máskor, a szükséges kondí­ció elérése érdekében - ismertet­te Molnár Attila, az intézmény vezetője. - A mi faunánkhoz tar­tozó fajok, a hazai nagyvadak, a dám, a muflon, a vaddisznó, va­lamint a hiúz, a vadmacska és társaik a szabadban töltik a te­let. A másik félteke hasonló ég­övéből származókra ugyanez Nem kifejezetten hidegtűrő vadasparklakók igaz; ilyen például a kenguru. A tigrisek is, hiszen az ő házuk sem fűtött, mindössze a földtaka­rás biztosít némi hőszigetelést. Hőigény Más a helyzet azokkal az egye- dekkel, amelyeknek olyan a hő­igényük - általában a származá­si helyük függvényében -, hogy nemhogy a nagy hideget, de még a legkisebb „mínuszt” sem visel­nék el védelem nélkül. Nekik fű­tött helyiségek vannak kialakít­va: a főemlősök, a különféle ma­jomfajok a legérzékenyebbek a tekintetben: Fagymentes környe­zet biztosított továbbá a papagá­jok részére (a majomház padlá­sán), ám nemigen használják: a jobb időhöz szokott egzotikus fa­jok is meglepően jól bírják a má- gyarországi telet. Hasonló a helyzet a kazuárokkal és az emukkal. A teljesen szabadon te­lelő állatoknak is száraz helyet, szalmafekhelyet csinálnak ilyen­kor a állatkert gondozói. Hogy túléljék- A műszaki feltételek adottak ahhoz, hogy egészségesen túlél­jék az állatok a hideg évszakot, ez minden évben gond nélkül Fotó: Bujdos Tibor megtörténik. Soha nem okozott még problémát a fagy. Más kér­dés, hogy a fűtés elektromos, ezért az áramra, az aggregátor folyamatos üzemben tartására különös figyelmet kell fordíta­nunk - magyarázta a vadaspark- vezető. Elmondta még: a létesít­mény területén, valamit az ah­hoz tartozó parkolóban a hava­zás esetén is biztosítják a meg­közelíthetőséget a látogatók szá­mára - más kérdés, hogy ugyanez a Csanyikha vezető utakról nem feltétlenül mondha­tó el, ám azok természetesen nem is az állatkert hatáskörébe tartoznak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents