Észak-Magyarország, 2001. november (57. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-06 / 258. szám
2001. november 6., kedd TAKARÉKOSSÁG / 7 Széchenykerv Miskolc (ÉM) - Takarékoskodni sokféleképpen lehet. Például úgy, hogy a szükséges kiadásokat igyekszünk a lehető legkisebbre szorítani, azaz nem folyatjuk feleslegesen a vizet, nem égetjük a kelleténél többet a villanyt és általában ügyelünk az energiafelhasználásra. A háztartások közüzemi számlái között értékben az első helyen áll a fűtés díja. Nem véletlen, hogy a Széchenyi-terv lakás- programja is támogatja a fűtéskorszerűsítést célzó beruházásokat. Panelhitel Az energiatakarékossági hitel támogatása, azaz a panelhitel a magas fenntartási költséggel rendelkező panelházak fűtéskorszerűsítését szolgálja. Eredményeként a fűtési díj, s ezzel együtt az ott élők lakásfenntartási költsége jelentősen csökkenhet. A kamattámogatás szigorú műszaki normáknak megfelelő felújítás esetén adható. Feltétele, hogy a felújítást követően a ház megfeleljen az érvényes hótechnikai előírásoknak. A támogatás mértéke a kamat 2/3-a. Energiatakarékossági program A hatvanas-hetvenes években épült házgyári lakásoknál nem halasztható a felújítás. Egyrészt az épületeket úgy kell átalakítani, hogy energetikai szempontból megfeleljenek a hatályos műszaki előírásoknak, másrészt az épületek szerkezeteinek, belső hálózatainak rekonstrukciója is elkerülhetetlen. Eme felújítást szolgálja az Energiatakarékossági program egyik eleme, amelynek keretében a tulajdonosok és az önkormányzatok forrásaihoz az állam vissza nem térítendő támogatást biztosít maximum 400 ezer forint értékben. (Egy átlagos lakás ilyen jellegű felújítási költsége 700-900 ezer forint, a rendelkezésre álló központi költségvetési forrás pedig 3 milliárd forint.) A program másik eleme a családi házak korszerűsítéséhez, pontosabban energiatakarékos rendszerek bevezetéséhez nyújt visz- sza nem térítendő támogatást. Ebben az esetben a beruházási költség meghatározott százaléka nyerhető el pályázati úton. Banki kapcsolataink Miskolc (ÉM) - Manapság a munkáltatók többsége szívesebben utalja át dolgozóinak fizetését, így kerülve el a nagyobb mértékű készpénzforgalmat a cégnél. A vállalkozói világban pedig elengedhetetlen a bankszámla megléte, így mind többen kerülünk kapcsolatba valamelyik pénzintézettel. Felmérések szerint bankkártyás, forint alapú folyószámlát az ügyfelek kétharmada nyit. Az átlagot meghaladó arányban rendelkeznek bankkártyával a 20-49 évesek, az érettségizettek és diplomások, a havi nettó 100 ezer forintnál nagyobb jövedelmű háztartásban, illetve a 20 ezer lakosúnál nagyobb városokban élők. Takarékbetétkönyv a válaszadók 19, bankkártya nélküli folyószámla pedig 18 százalékának tulajdonában van. Átlagon felüli mértékben váltanak takarékbetétkönyvet a 60 évesek vagy annál idősebbek, a havi nettó 100-140 ezer forint közötti jövedelmű háztartásban, valamint a vidéki kisvárosokban és falvakban élők. A negyedik legelterjedtebb szolgáltatás a hitel, amit a megkérdezettek 12 százaléka vett fel. Itt kiemelkedő a 30-39 évesek, a szakmunkásképzőt végzettek és a diplomások, a havi nettó 100-140 ezer forint közötti jövedelmű háztartásban, valamint a kis falvakban vagy az 50 ezer lakosúnál nagyobb vidéki városokban élők aránya. A potenciális banki ügyfelek többsége (55 százaléka) a forint alapú folyószámla és bankkártya iránt érdeklődik. Takarékbetétkönyvet és bankkártya nélküli folyószámlát 16-16 százalék nevezett meg. Hitelt 13 százalék venne fel és valamilyen értékpapírba a megkérdezettek 6 százaléka fektetné pénzét. BANKVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI (Egy válaszadó több szempontot Is megnevezhetett Szempont ) Százalék Hagyomány 36 Lakóhelyhez való közelség 32 Megbízhatóság21 Munkáltató ajánlata20 Forrás: GfK Piackutató Intézet Öt forint megtakarítás száz forintonként Amire gyűjtünk: üdülés, lakás, autó, gyerekek jövője, váratlan kiadás, nyugdíjasévek A fiatalok többsége üdülésre és autóra spórolna... Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - UM) - Egy átlagos magyar család jövedelmének közel 5 százalékát tudja megtakarítani. Nagyobb arány csak azokban a háztartásokra jellemző, ahol a családfenntartó vezető beosztásban dolgozik, illetve iskolai végzettsége főiskola vagy egyetem. A GfK Piackutató Intézet felmérésénél választ adók becslése alapján háztartásukban a havi nettó jövedelem átlaga 76 ezer forint. Ebből mintegy 3500 forintot takarítanak meg, azaz 5 százaléknál valamivel kevesebbet. A legmagasabb bevétellel azok a családok rendelkeznek, amelyekben négyen vagy öten is jövedelemhez jutnak. Diplomások előnye A megtakarítások aránya kevésbé mutat összefüggést az anyagi helyzettel, sokkal inkább a foglalkozással és az iskolai végzettséggel. A vezető beosztású, alkalmazottként foglalkoztatott háztartásfők családjában ugyanis az átlagos havi nettó jövedelem 85 400 forint, amiből 7100 jut takarékoskodásra. Ez kimagasló, 8 százalékot is meghaladó arány. Ettől csak kis mértékben maradnak el a diplomás háztartásfők, akiknek háztartásaiban a havi átlagos nettó jövedelem 101 400 forint. Náluk takarékoskodásra 7300 forint jut, ami 7 százalékot meghaladó arány. A kiadások megoszlásánál figyelemre méltó, hogy a legnagyobb tétel továbbra is az élelmiszer, a megkérdezettek arra fordítják a jövedelem 33 százalékát. Második helyen a lakás, energia és víz együttese áll 27 százalékkal, a további jó egyharmad részből kommunikációra-közlekedés- re, illetve öltözködésre költik a legtöbbet. Az ötödik legnagyobb tétel a takarékoskodás, majd az egészségügy, a kultúra-oktatás- szórakozás, valamint a tartós fogyasztási cikkek következnek. A sort az egyéb kategória zárja. A spórolás célja Mindettől függetlenül a lakosság mintegy felének van több-kevesebb megtakarított pénze. Mint az már az eddigiekből is kiderült, az átlagot meghaladó mértékben tesznek félre a diplomások, a havi 100 ezer forintnál nagyobb nettó jövedelmű háztartásban élők. a 49 évesnél idősebbek és az 50 ezer lakosúnál nagyobb városok lakói. Érdekes módon oszlik meg a spórolás célja, különösen életkor szerint nagyok az eltérések abban, hogy ki, mire gyűjt. A legfiatalabb, 15-19 éves korosztály fő motívuma az üdülés, utazás. Ezt a célt az ő körükben háromszor annyian nevezték meg, mint a megkérdezettek átlaga. A lakásra való megtakarítás az utánuk következő korosztályokra jellemző: a 20-29 évesek háromszor, a 30-39 évesek kétszer annyian nevezték, mint az országos átlag. A 30-49 évesek a gyerekek jövőjére takarékoskodnak az átlagot jóval meghaladó mértékben. A váratlan kiadások azért kerültek országosan az első helyre, mert ez a megtakarítás „lényege” az 50-59 évesek közel felének és az 59 évesnél idősebbek kétharmadának. A MEGTAKARÍTÁSOK LEGFONTOSABB CÉLJAI SORRENDBEN Életkor1. cél2. cél3. cél4. cél 15-19 éves ÜdülésAutó Váratlan kiadásVállalkozás 20-29 éves LakásAutóÜdülésGyerekek jövője 30-39 éves LakásVáratlan kiadás Gyerekek jövőjeÜdülés 40-49 évesVáratlan kiadás NyugdljasévekGyerekek jövőjeÜdülés 50-59 éves Váratlan kiadás Nyugdljasévek Gyerekek jövője Üdülés 60 éves és idősebb Váratlan kiadás Gyerekek támogatásaÜdülés Temetés Forrás: GfK Piackutató Intézet Állami támogatás a lakás-takarékpénztáraktól Idén jár le az első ügyfelek minimális, 4 éves megtakarítási ideje Miskolc (ÉM - UM) - Egy tégla, meg még egy, és még egy, és... Nos, nem éppen ennyi kell egy építkezéshez, de kezdetnek nem rossz. A folytatáshoz pedig „segítséget” kérhetünk a lakás-takarékpénztáraktól. A lakásfinanszírozásban 1997 óta töltenek be fontos szerepet a lakás-takarékpénztárak, melyek alaptevékenysége betétgyűjtés és hitelnyújtás. Ennek keretében lakás-előtakarékossági szerződéseket kötnek, amiben a takarékoskodó kötelezi magát, hogy a megtakarítási idő alatt meghatározott összeget elhelyez, illetve betétként leköt, a pénztár pedig kötelezettséget vállal - a meghatározott feltételek teljesülése esetén - hitelnyújtásra. Megtakarítás és hitel A konstrukció keretében igénybe vehető állami támogatás feltétele a lakás célú felhasználás. Azaz felhasználható lakótelek, lakás vagy családi ház vásárlása, építése, cseréje, bővítése, felújítása, korszerűsítése, helyreállítása esetén. Emellett igényelhető közművek, kommunális létesítmények (járda, telefon, áram -, gáz- és vízvezeték, szennyvízcsatorna építése, szerelése) kialakításához, valamint az említett célokra felvett hitel kiváltásához. A szerződéses összeg a megtakarításból és a hitelből áll. A megtakarítás az elhelyezett betétből, az állami támogatásból (mértéke jelenleg 30 százalék, de maximum évi 36 ezer forint), valamint a betétre és az állami támogatásra járó évi 3 százalékos kamatból tevődik össze. A lakáshitel összege nem lépheti túl a megtakarításét. A felvett hitel kamata fix, évi 6 százalék. Az összeg addig nem folyósítható, amíg a megtakarítás aránya nem éri el az 50 százalékot. A meg-, takarítás legrövidebb ideje 4 év. 230 ezer szerződés A lakás-takarékpénztárak tavaly mintegy 220 ezer elő- takarékossági szerződést kötöttek, 2001-re pedig 230 ezer új szerződésre számítanak. Szerződés- állományuk 397 milliárd forintra emelkedett, az ügyfelek betétszámláin csaknem 70 milliárd forint gyűlt össze. A pénztárak 2000-ben 5,2 milliárd forintnyi áthidaló kölcsönt nyújtottak és az idén is ennyire számítanak. Mivel ebben az évben jár le a lakás-takarékpénztárak első ügyfeleinek 4 éves megtakarítási ideje, idén várhatóan 50-60 ezer szerződés alapján 25 milliárd forintot utalnak ki részükre. Jövőre 75 milliárd körüli lesz ez az összeg, ezt követően pedig évi 110 milliárdnyi lakás célú pénzkiutalásra számítanak a pénztárak. Drága „papírok” Miskolc (ÉM) - Tavaly közel 400 ezrünknek volt valamilyen értékpapírja. Ezt a befektetési lehetőséget döntően a legmagasabb jövedelműek választják, a vidékiek és fővárosiak aránya 80-20 százalék. Iskolai végzettség alapján az érettségizettek és a diplomások, életkor szerint pedig a 39-59 évesek aránya emelkedik ki az átlagból. Az értékpapír a negyedik legnépszerűbb megtakarítási forma a forintbetét, az otthon tartott készpénz és az életbiztosítás után. Az értékpapírtulajdonosok kedvező vagyoni helyzetére jellemző, hogy 70 százalékuknak van autója, szemben az országos átlag 43 százalékával. Sőt, a háztartásukban videokamerával, hétvégi házzal, nyaralóval és számítógéppel rendelkezők aránya több, mint kétszerese az országos átlagnak. MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT: SZOKOTT-E TAKARÉKOSKODNI? N yugdíjas vagyok, csakis takarékoskodással tudok kijönni kevéske nyugdíjamból. Nem égetem fölöslegesen a villanyt és takarékos égőket használok. A fürdővíz kiválóan alkalmas takarításra, és az esővíz is megfelel az edények elmosásához. A fűtéssel viszont már nehezebb spórolni ha beköszönt a hideg idő. Méntél Gyula (81) "|\/Tuszáj takarékoskod- IV-Lni, meggondoljuk, miből és mennyit használunk. Családi házban élünk, s van egy kis kertünk, amit csapvíz helyett a kútban összegyűlt csapadékkal öntözünk- Tévénézés közben nem ég a villany, és lefekvés előtt lekapcsoljuk a fűtést. Reggelre ugyan lehűl a levegő a lakásban, de valahol meg kell fogni a pénzt. Péter Jenőné (60) K ét gyermek mellett nehéz takarékoskodni. A gázzal egyáltalán nem tudok spórolni, de a villanyra figyelek, mindig abban a helyiségben ég, ahol tartózkodunk. Ez általában azzal jár, hogy a gyermekeim után folyton kapcsolgatom a lámpát. Fürdés helyett, általában csak zuhanyzunk, így kevesebb vízdíjat fizetek. Faragóné Gyurica Tünde (34) T örekszem arra, hogy kevesebbet költsék, mint a bevételem. Néha ez nagyon nehéz. A központi fűtés lekapcsolható, de akkor is ugyanany- nyit kell fizetni. Arra azonban figyelek, menynyit égetem a villanyt, hogy ne csöpögjön a víz. A tv-t és videót kihúzom, ha nem használom, így az áramfelvétellel sem nő a díj. Perjési László (59) A zokban a helyiségekben égetjük a villanyt, ahol arra szükség van, és takarékos villanykörtét veszünk. A háztartási eszközök használatát is igyekszünk takarékosan megoldani. A vízzel úgy tudunk spórolni, hogy fürdés helyett zuhanyzunk, s a mosást is úgy intézem, hogy minél kevesebb víz fogyjon. Papp Attiláné (45)
