Észak-Magyarország, 2001. október (57. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-04 / 232. szám
2001. október 4., csütörtök ÉmM-msmmsxís&é KULTÚRA / HIRDETÉS / 8 HÍRCSOKOR 0 Emlékoszlop. Márton Jánosné népi iparművész tiszteletére faragott emlékoszlopot adnak át október 5-én, pénteken délután fél 5-kor Miskolcon, a Füge- di Márta Népművészeti Egyesület alkotóházának udvarán. 0 Artisták és néptáncosok. A Fővárosi Nagycirkusz, a Flonvéd Együttes és a Nemzeti Táncszínház Kht. közös szervezésében látható „A táncvarázslatok a Cirkuszban” című előadás a Fővárosi Nagycirkuszban, október 5-én pénteken, délelőtt fél 11-től, október 6-án szombaton és október 7-én vasárnap délután 3 órától. Jótékonysági aukció Miskolc (ÉM) - Képzőművészeti aukciót rendeznek a kárpátaljai Irgalmas Szamaritánus Gyermekotthon javára október 5- én, pénteken délután 4 órától a miskolci Mini Galériában. A jótékony célú aukcióra a miskolci művészek közül Máger Ágnes, Vincze Ildikó, Feledy Gyula, Pataki János és Pető János, a kárpátaljai művészek közül pedig Jankovics Mária és Erfán Ferenc ajánlotta fel egy-egy munkáját. uispuia a „uuuassai ■ Újra indul ma este 6 órakor a Miskolci Galéria beszélgetősorozata. Az első Disputa-est vendége dr. Túry Ferenc pszichiáter lesz, aki mottóul egy somogyi pásztordal jól ismert sorait választotta: „aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni”. Képünk egy kiállításmegnyitón készült, ahol dr. Túry Ferenc nem dudált - de citerázott. Fotó: Bujdos T. TÉKA Kitaszítottak Miskolc (ÉM - FL) - 1950-től kezdődően az országból több mint 10 ezer, a Rákosi rendszer által „nemkívánatos elemnek” minősített embert telepítettek ki családostól a Hortobágyra. Borsodból 1952-ben közel ezer főt a Borsóstanyára, három évnyi szenvedésre. A magyarországi Szibé- ria-szin'drómáról kezd el szólni a Kitaszítottak című könyv első kötete. „Magukkal fogjuk megzsírozni a földet” - tartalmazza a Rákosi-időket felidéző könyv alcíme. Nem véletlenül, hiszen így fogadták a Hortobágyra kis motyójukkal családostól kitoloncoltakat az ávósok. A déli és nyugati határvidékekről nemzetiségi hovatartozásuk miatt hurcolták el az embereket, bentebbről pedig azokat, akiket a foglalkozásuk alapján gyanúsnak minősítettek. A 12 táborban volt katona-, rendőr- és csendőrtiszt, gazdálkodó, polgármester, Auschwitzot megjárt zsidó kereskedő, egykori főispán, tanító, jegyző, ügyész, minorita atya, katolikus pap, banktisztviselő, gyári szocdem munkás, hentes, ügyvéd, gyógyszerész... Miskolcról 1952. június 24-ére virradóra hurcoltak el mintegy 800 embert. A „miskolci hortobágyiak” kezdeményezésére tartották meg 2000. június 23-24-én a Hortobágy - a magyar Szibéria című konferenciát. A tetthelyen, a Hortobágyon elhangzott előadásokat, visszaemlékezéseket közli a Kitaszítottak I. kötete.- Úgy gondoljuk, az utókor elemi kötelessége felvilágosítani gyermekeit, hogy a diktatúra minden fajtája ember műve, ahogy erre József Attila is figyelmeztet: „...világosítsd fel gyermeked, a haramiák emberek.” El kell dünnyögnünk gyermekeinknek az „új mesét, a fasiszta kommunizmusét”, hogy megismerjék, hogy ráismerjenek, hogy elkerülhessék, hogy megakadályozhassák - fogalmazzák meg a sorozat szerkesztői. A Hortobágyi Kényszermunka Táborokba Elhurcoltak Egyesülete a Kitaszítottak című könyv bemutatóját október 6-án, szombaton délelőtt 11 órakor Miskolcon, a Református Egyházkerület Székházának nagytermében tartja. A virtuális világ váltotta valóra A számítástechnika segítségével a vakok és gyengén látók is önállóan olvashatnak Legeza Ilona, Csapó Endre és az olvasógép Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - CsM) - Törvényszerű-e, hogy a vakok és gyengén látók számára az élet minden olyan szelete elvész, amelynek alapja a látás? Egyre kevésbé. A technika és a segítés lehetőségét felismerő embereknek köszönhetően ma már Miskolcon is önállóan elolvashatnak bármilyen nyomtatott írást, könyvet, cikket, amihez kedvük támad. Ki ne emlékezne Pósalaky úr és Nyilas Misi felolvasásaira? Bár nem az a fő motívum, világosan kirajzolódik az idős ember függősége: szabályozott módon és időben juthatott csak hozzá az információhoz. Azután feltalálták a pontírást, de nem minden nyomtatott terméknek született meg az átirata. Ugyanez méginkább érvényes a hangoskönyvtárra. Amit azonban most a számítástechnika, illetve mint szolgáltatást a Miskolci Városi Könyvtár kínál, minőségben össze nem vethető a korábbi megoldásokkal: ez az olvasógép. Másképp hangos- A városi könyvtárnak van hangoskönyvtár állománya, amelyet kihelyeztünk a vakok és gyengén látók szövetségének miskolci irodájába - beszél a kapcsolat kezdetéről dr. Kiss Jó- zsefné, a könyvtár vezetője. - Az Olvasás éve pedig hiába csak a könyvhéten kezdődött hivatalosan, a szakma már nagyon készült rá, a Soros Alapítvány is még tavaly télen meghirdette az egészségkárosodottak könyvtári szolgáltatásainak bővítésére a pályázatot, aminek egyik pontja az olvasógép volt. Az 540 ezer forint értékű berendezéshez 60 ezer forint volt az önrész. Igaz, még hátra van egy 400 ezer forint értékű második forduló ahhoz, hogy teljes legyen a felszereltségünk. Mi az, ami közel egy millió forintba kerül? Egy számítógép, a nyomtatott szöveget beolvasó szkenner, az azt feldolgozó és hanggá alakító program(ok) illetve technikai eszköz(ök). Más megfogalmazásban az olvasás önállósága - ami megfizethetetlen. Sorsfordítás A hangoskönyvtár a következő módon működik: színészek felolvasnak irodalmi műveket, amiket kazettákon lehet kölcsönözni és meghallgatni. Ez sokba kerül, sérülékeny is, ráadásul az 1 órás kazetta csak 20 oldalt jelent, a Háború és béke például több méternyire fér csak fel. A miskolci könyvtár 1985 óta fejlesztett hangos állománya 28 ezer kazettát tartalmaz - ami 500 könyvet jelent.- Reménytelen' vállalkozás. Hosszadalmas, nehézkes, drága - mondja dr. Kiss Józsefné. De rögtön hozzá is teszi: a semminél több, nem is adják fel az állomány fejlesztését. Az olvasógép viszont sorsfordító. Ezzel egyetért dr. Kiss László, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Borsod- Abaúj-Zemplén megyei titkára, aki jogászi munkájában is használja, így már jól ismeri az olvasógépet. Ami számára igen fontos: amennyire behatárolt a többi módszer, annyira megnyitja a lehetőségeket a számítástechnika, így tovább szűkült az a kör, amikor segítségre szorulnak a sorstársak.- A szkenner által beolvasott szöveget géphang tolmácsolja, ami abszolút jól érthető, jól hangsúlyozó - mondja -, bár, aki még nem szokott hozzá, annak zavaró lehet. Ugyanakkor állítható a beszédsebésség, lerövidíthető az olvasási idő. Bárki, bármit Jelenleg 50-100 olyan tagja van a szövetségnek a megyében (1600-ból), aki segítség nélkül tudja használni a gépet, de az ÉRÁK indít a vakok számára ingyenes számítógépes tanfolyamot. A Lévay Könyvtárban pedig, ahol elhelyezték ezt a berendezést, vállalják, hogy a gépkezelésben segítik a látogatókat. Talán kétség támad: hogyan tudják a gyengén látók az ugyancsak a vizualitásra épülő számítógépet kezelni? Úgy, hogy a menüpontok is felolvashatok. Úgy, ahogyan Legeza Ilona és férje, Csapó Endre teszi: profi módon. Legeza Ilonának saját honlapja van (web.matavnet.hu/ilegeza), amin eddig (többek között) 1700 könyvismertetőt helyezett el. Kérésünkre be is hívja a honlapját, azután kilép, bemutatja a programot: villámgyorsan beolvastatja a nyomtatott szöveget, kijavítja a hibákat, visszalapoz, keresgél - olvas. Hirdetés. . Toborzás + show = TO BOR-SHOW Október 14-én, vasárnap MISKOLCON dübörög a TOBOR-SHOW a Diósgyőri várban! 14 órától HUMOR-ZENE-IZGALOM A színpadon a Toborzó 6TEST: Brunner Márta és a lányok, Ayala és Brindisi, Straub Dezső színművész. Sztárvendég: (és dedikál!) VARI GYULA őrnaa háromszoros világbajnok vadászpilóta. A BELÉPÉS (a rendezvényre és a hadseregbe) DÍJTALAN! haderő átalakul. Alakuljon VELED!«JL> 1 V Információ: 06 60 557-557 v“-' Prognózis: tele lesz a város szerelemmel Budapest (ÉM) - Húszéves születésnapját immár a Prognózis együttes is koncerttel ünnepli: október 6-án Budapesten, a Petőfi Csarnokban lépnek fel. A zenekar 1981-ben alakult, és az akkori fiatalok még ma is pontosan tudják, miért az a jubileumi koncert mottója, hogy „20 év után újra tele van a város szerelemmel”. A Vörös István nevével fémjelzett csapat lemezhű megszólalását több sessionzenész segíti. A közönség szavazott, és mindenki nyert Miskolc (ÉM - KÉ) - A közönség a televízión át is kíváncsi volt az ismeretterjesztő filmszemle alkotásaira, ám a szervezők jövőre már a régi időket idéző fesztiválhangulat megteremtésére törekszenek.- Hogyan fogadta a közönség a „televízión keresztül szobákba érkezett szemlét” ? - kérdeztük Kuki Lászlót, a Miskolc Városi Televízió főszerkesztőjét a közönségdíjak átadása, a szemle legutolsó mozzanata után.- Azt gondolom, a közönség abszolút jól fogadta a filmszemle visszatértét. A szervezőkkel úgy gondoljuk, a szemle sikert aratott, hiszen a városi televízión keresztül 50 ezer emberhez juthattak el a filmek. Ezen kívül, mint a fesztivál 24 éve alatt mindig, idén is volt közönségszavazás. Szavazatok pedig érkeztek, igaz csak kicsivel több mint 200. Ez, ha az 50 ezer emberhez viszonyítunk, kevés - ellenben ha azt nézzük, hogy ennyien vették a fáradtságot és szavazócédulát kerestek, ezt pedig el is juttatták a megfelelő helyre, akkor azért örülhetünk. Tizenegy év kihagyás után nem lehet rögtön fesztiválhangulatot teremteni, ezt a közönség is érzékelte, és azt hiszem, el is fogadta. Voltak így is hiányosságok, kevés volt a marketing, a közönség viszont a leginkább az alkotókkal való találkozás lehetőségét hiányolta.- Tehát: egyszer volt Miskolcon virtuális filmszemle? . - Mindenképpen szeretnénk, hogy jövőre már valódi fesztiválként működjön. A város kulturális színvonalát is növeli, és még el is bír Miskolc az Opera- és a Kaláka- mellett még egy fesztivált. A Miskolci Galéria igazgatójával, Dobrik Istvánnal tárgyalunk a jövőről - bár még minden képlékeny. Szeretnénk azonban igazi fesztiváli hangulatot széles kivetítővel, rögtönzött stúdióban, ahonnan élő adásban közvetítenénk a történéseket, ahol egyszerre 50 ember is élvezhetné a filmeket, és ahol közvetlen lenne a kapcsolat alkotók és a nézők közt.- A három közönségdíjas film közül kettő expedíciós...- Az expedíciós film a természetfilm egy nagyon izgalmas ága, joggal népszerű. Ezek, mint ahogy a közönségdíjas A Kamerun- hegy árnyéka 3. és A kudrjávij expedíció is, olyan távoli helyeket mull ........................... Szeretnénk igazi fesztiváli hangulatot széles kivetítővel, rögtönzött stúdióban. tatnak be, ahová csak nagyon kevesen juthatnak el. Vagy ahová csak kevesen vállalkoznak elmenni. Ahogyan Jenes Károly, a Natura Stúdió szerkesztője mondta: „normális ember ezt nem vállalja”... Ezek a tájak önmagukban is érdekesek, de a filmek megmutatnak még valami nagyon fontosat: a társadalmat, a kultúrát, a mindennapokat. Ugyanis készítői akár több hónapig is idegen emberek közt és idegen kultúrákban élnek - néha épphogy túlélnek... Kuki László FŐSZERKESZTŐ „Kevés jeggyel sok értelmet” Cigánd (ÉM) - „Scythiai betűik vannak, melyeket nem papírra írnak, hanem rövid fácskára rónak, kevés jegygyei sok értelmet foglalnak egybe.” így írt a rovásírásról Bonfini, aki Mátyás király udvarában élt és dolgozott, ám úgy látszik, a székelyek sajátos írásmódja, legalábbis híre, eljutott hozzá. Inkább ez utóbbi valószínű, hiszen kevés, többségében rövid szöveg maradt ránk - legtöbb a XV-XVI. századi székelyföldi templomok falain, belső tereiben. A cigándi Nagy Dezső Művelődési Ház az október 5-én, pénteken délelőtt 11 órakor nyíló kiállításán sajátos módon közelíti a ma emberéhez a talán már ötezer éves jeleket: Szép László nyugalmazott földrajz-rajz szakos tanár munkái által. Ő több mint 20 éve foglalkozik a rovásírással, annak történetiségével. Vallásos szövegeket ir archaikus módon, apró, rovott szőképek- kel, az ősi magyar mondavilág jelképeivel díszített tárgyakat készít. Ezekből rendeznek most kiállítást Cigándon. A bemutató különlegessége, hogy az írásrendszer különböző korszakaiból származó írásfajtákat, betűalakokat és az írás irányának módozatait is szemléletessé teszi.
