Észak-Magyarország, 2001. október (57. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-25 / 249. szám

2001. október 25., csütörtök KULTÚRA / HITÉLET / 8 HÍRCSOKOR 0 Szakrális emlékhelyek.. Utazásaim Belső-Ázsiában - szakrális emlékhelyek a lovas nomád népek bölcsőjénél cím­mel tart előadást Bárdi László október 25-én, csütörtökön délután 5-től a Mandorla Közművelődési Egyesület szer­vezésében a miskolci Malomban. 0 Nótaklub. Az Arany Alkony énekkör és a Nóta klub műsoros délutánt tart októ­ber 26-án, pénteken délután 3 órától a miskolci Vörösmarty Művelődési Házban, ahol magyar nótákat, dalokat, operettek adnak elő, valamint magyar költők verseit. TELEVÍZIÓ Adásvétel Bujdos Attila Az emberi természet bonyolultságára éb­reszt rá Fiala János űj műsora, az Adás­vétel. Lehetetlen eldönteni, hogy az ember sírjon-e vagy nevessen: a kacagásból hiány­zik az önfeledtség, a bosszúságból a harag, a lelkesültség az apátiával kél bírókra. Igaz, hogy Fiala a hagyományosnak mon­dott televíziózás kimódoltságát tagadja, de a kuruckodása mégis csak szórakoztató pro­dukció, egy hagyományosnak tekinthető ke­reskedelmi csatornán, a Sateliten. A sztár­kultuszt figurázza ki, de az emberi nyomo­rúság talaján veszi hozzá a lendületet: a két­hetente jelentkező műsorban bárki felléphet, aki hajlandó fizetni érte, hogy mások meg­hallgassák. Az első adás után nem kétsé­ges, leginkább azok hoznak áldozatot, akik­re amúgy a kutya sem figyelne oda: az ut­caseprő, a műlábú rokkant, az állástalan po­litológus, a meg nem értett feltaláló. Vagyis az Adásvétel a nyomorúsággal, a világ egye­sek számára kilátástalan voltával próbálja cáfolni Andy Warhol tételét: mégsem lehet mindenki sztár. Elmondhatatlanul igazság­talan ez: más csatornákon nagyjából ilyes­mivel keresik a kenyérre valót az úgyneve­zett médiaszemélyiségek, Fiala viszont üz­letfeleivé teszi a saját magukkal házalókat. Másfelől a pénzen vett figyelem mégis csak: figyelem, híradás a létezésről, s ez tagadha­tatlanul ennek a televíziósnak köszönhető. Ő teszi műsorrá a műsort, bár annak el­lentmondásai alól ő sem képes kivonni ma­gát: lelketlen, ha értéktelenségre hivatkozva félbe kell szakítani valakit, de sértődött, ha az ő lelkét veszi célba az alkalmi közönség­ből bekiabáló. Hosszasan időz egy-egy sze­replője motívumait kutatva, máskor meg nem veszi észre, hogy a motívum érdeke­sebb lenne a produkciónál. Ránki megidézett és megigézett Ránki Dezső - közel egy évtized után ismét miskolci színpadon Fotó: á j. Bócz Sándor Miskolc (ÉM) - A Szezon­bérlet közönségének régen lá­tott, hallott művészvendége Ránki Dezső zongoraművész volt. Most, hogy közel egy év­tized eltelte után hallhattuk őt, tudatosodott bennünk, hogy mennyire hiányzott hangversenyéletünkből. Műso­rán Beethoven zongoraszoná­tái szerepeltek: Esz-dúr, C-dúr „Waldstein”, F-dúr. Asz-dúr. Aki első látásra, a műsor alap­ján arra gondolt, hogy olyan so­koldalú művész, mint Ránki De­zső, talán más szerzőket is Bee­thoven mellé sorakoztathatott volna, azért ítélt volna pontatla­nul, mert tulajdonképpen négy szonátát négy Beethoventől hal­lottunk. A négy alkotás 20 év ter­mése. Nincs formai-tartalmi kö­zös nevezőjük, mindegyik más, új és váratlan. Ránki Dezső ebben a sokszínű zenei világban ideális partner volt. Az ő művészetét három év­tizednél régebben ismeri a ze­nei közvélemény. S bár bizonyá­ra emberi-művészi érlelődése koncertről koncertre töretlen, igazi jelentősége az, hogy inter­pretációi már 18 éves korában is tökéletesek voltak. Újra és újra megfogalmazódik bennünk, hogy miközben szerénysége fontos ré­sze jellemének, mégis a zenében való feloldódása, atmoszféra-te- remtő képessége, briliáns zongo­rista tudása, igazi örömteli zené­lése a művészetének lényege. Ebből a koncertből - a tökéle­tesség okán - nehéz kiemelni, hangsúlyozni mást, mint hogy rendkívüli teljesítményt hallot­tunk. Ránki Dezső ujjainak fürge­sége révén csodáltuk a Waldstein- szonáta I. és III. tételeiben az élet­től duzzadó fő témákat, a rondó téma derűt sugárzó egyszerűsé­gét. Az F-dúr szonáta menüettjé­nek gáláns eleganciáját, majd a művész energikus billentéstechni- káját a tétel második témájában. Ugyanennek a szonátának II. té­telében megvilágította, áttekint­hetővé egyszerűsítette Beethoven bonyolult szerkesztését. Az Asz- dúr szonáta keletkezésének idő­szakában a bécsi mester Bach műveit tanulmányozta, ez tükrö­ződik a III. tétel fuga-szerkeszté­sével. A művész költői vénáját a lassú tételek igazolták, dallamai­nak bensőséges hangulata, hang­jainak meleg tónusa feloldotta a mozgalmas tételek drámai feszült­ségét. Csodálatos biztonsággal mutatta meg nekünk Beethoven négy „arcát”, bonyolult zenei vi­lágát. Makulátlan tisztaságú zon­gorázása teszi vonzóvá játékát, és emeli egyszerű eszközökkel, vagy éppen eszközteleniil zenei magas­ságokba a feltárt kincseket. A hangverseny egyik legszebb pillanata volt a Waldstein-szoná- ta III. tételében a triola-sor meg­valósítása, melynek során a le- gato játékot úgy váltotta át stac- catóvá, hogy még a fantasztikus gyors játék során sem sérült meg a tempó. Ilyen szintű tech­nikai bravúr csak a legnagyobb zongoristák sajátja. Ránki Dezsőt már évtizedekkel korábban „vi­lágraszóló tehetségnek” nyilvá­nították, tegyük hozzá, ma már rendkívüli művész. Csodálatos műsorának ráadás­darabja a nevezetes C-dúr Ron­dó gyönyörű előadása volt. Bár hallanánk őt többször. Harc hatalommal, politikával, saját magával Miskolc (ÉM - KÉ) - A legutóbbi Disputa esten Serfő­ző Simon költő beszélt iroda­lomról és életérzésről, arról hogyan kellett 30 éve küzdeni ugyanazért, amiért ma is. Ahogy barátai mondták, a zagyvarékasi Serfő Simon már megszületésekor „tiszta csoda” volt: magában hordozta ősei tisz­teletét és szeretetét. A kakassal - de inkább előbb - ébredt, és vé­gezte a ház és az állatok körüli teendőket, emellett Szolnokon ta­nult. Igaz, nem volt túl jó tanu­ló, például az orosz nyelv nem akart az agyában megmaradni. De irodalomból sem volt ötöse - pedig akkor már megjelenésre el­fogadták versét a megyei napilap­nál. Végül otthagyta az iskolát, amivel - ahogyan Serfőző Simon mondta - „az életem kétfelé sza­kadt, elindultam valahová”. A „valahováig” - akár csak a József Attila-díjig - vezető út gö­röngyös volt. A pesti segéd- és be­tanított munkásévek után jött a katonaság, majd az álláskeresés. Végül a szerelem hozta Miskolc­ra, ahol az 1970-es években ugyan külső munkatársként, de lehető­séget kapott a Napjaink című fo­lyóirat versrovatának élén. Elkez­dődött a harc: hatalommal, poli­tikával és - saját magával. Elkez­dődött a küzdelem az olyan alko­tókért és alkotásaikért, amik hal­latán „összeszorul a kezem, össze­szorul a szívem, mert süt belőle az igazság”. Azoktól a költőktől válogatott, akiket később a Hetek néven lettek ismertek - és előfor­dult, hogy csak a lapból „érte­sült”, egy-két „szovjet költő” ver­sét is beszerkesztették a rovatába. Húsz év története egy mondat­ban: a Napjaink után a Holnap majd az Új Holnap következett. Ennek szerkesztőbizottságát oda­hagyta, de a Felsőmagyarország Kiadót „egy táskából” tovább ve­zeti. Olyan alkotókat jelentet meg, akik azt a szociálisan is érzékeny irodalmat képviselik, mint a He­tek annak idején. Teszi ezt annak tudatában, hogy az olvasók közül csak kevesen élnek a könyvek kí­nálta lehetőséggel. Serfőző Simon Fotó: Bujdos Tibor A Miskolci Galéria Művész­klubjában ma este 6 órától Ve­res Attila díszlettervező lesz a Disputa est vendége. KALENDÁRIUM Október 25. Pécsi Boldog Mór, Szt. Blanka, Bianka Október 26. Szt. Armand,' Dömötör, Örs ____________ Október 27. Szt. Szabina, Antonietta_______________ Október 28., Évközi 30. vasárnap Szt. Simon és Szt. Júdás Tádé apk. Október 29. Melinda, Nárcizs, Őzike_______________ Október 30. Szt. Alfonz, Szt. Zenóbia, Stefánia Október 31. Szt. Wolfgang, Farkas, Rodrigó SZENT PÉTER UTÓDAI Kónon (686-687) A római papság Péter archipresbitert akarta Szent Péter székébe emelni; ellenben a szenátus és a katonaság Theodor presbi­tert. Kéthavi viszály után abban egyeztek meg, hogy mind a két párt lemond jelöltje­iről, és a Lateránban gyűlésező papság ál­tal megválasztott Kónont mindannyian ki­kiáltják Szent Péter 83. utódává. Kónon trá- kiai születésű volt, de Szicíliában nevelke­dett. Tudományossága és tiszta élete miatt nagy tiszteletben állott; mint St. Susanna archipresbiterét, mindenki ismerte. Theodor exharcha azonnal megerősítette a választást, és Kónont október 21-én folszentelték. Ek­kor érkezett Rómába Kilián írhoni szerze­tes, ki már egy ideig a Majna vidékén lakó thüringiai germánok megtérítésén fárado­zott. A pápa, miután igazhitűségéről meg­győződött, püspökké szentelte őt, és vissza­küldte Thüringiába, ahol oly foganatosán hirdette Krisztus vallását, hogy Gasper fe­jedelem népe nagy részével együtt megke- resztelkedett. A pápa 11 havi uralkodás után, 687. szeptember 21-én jobblétre költözött. A sárospataki teológusok exodusa Sárospatak (ÉM - BSZA) - A sárospataki Református Kollé­gium történelme nem szűkölkö­dik nagy tettekben. Az elmúlt hét végén olyan eseményre emlékez­tek, amely csöndesen zajlott le, mégis óriási jelentőséggel bírt. A pataki diákok exodusa a ragasz­kodás. és a szeretet megnyilvánu­lása volt, mégis politikai vihar lett belőle - 50 évvel ezelőtt, köz­vetlenül a sárospataki teológia bezárását követően. Benke György nyugalmazott teológiai dékán maga is részese volt a történéseknek. Mint akko­ri diák - a többiekhez hasonlóan- a nyári szünetben kapott egy szűkszavú levelet, amelyben ar­ról tájékoztatták: a pataki és a pápai teológiát bezárták, az in­tézményekbe beiratkozott diákok Debrecenben vagy Budapesten folytathatják tovább tanulmá­nyaikat.- Akkoriban sok olyan döntés született, amely minden előkészí­tés nélkül lépett érvénybe, így W.......................... Azért ragaszkod­tunk Sárospatak­hoz, mert itt csa­ládias légkör vett körül bennünket. Benke György .....................................................W- mint a teológia esetében is - sokkolta az embereket. Patakról a legtöbben Debrecent választot­ták, kisebb részük ment csak a fővárosba. Mégsem tudtak bele­Tiszteletadás az egykori professzo­rok emléktáblájánál Fotó: Bódisz a. nyugodni régi alma materük el­vesztésébe. Egy fontos hét A diákok tudták, az egyházke­rület - amelyhez a pataki teológia tartozott - nehezményezte a felül­ről jött megszüntető intézkedést. A hallgatók pedig erősíteni akar­ták a kerületi vezetők kiállását. Egy héten át szervezkedtek, aztán egy nap a Debrecenbe irányított pataki teológusok visszatértek Sá­rospatakra. Éppoly’ hirtelen, mint ahogyan el kellett menniük. Ezt az eseményt említik azóta a pata­ki teológiai hallgatók exodusának. Szállást a „Kisintemátusban” kap­tak, élelmezésükről a gimnázium konyhája gondoskodott. Sorra fel­keresték volt professzoraikat, hogy folytassák a tanítást ott, ahol a nyár elején abbahagyták. A Pa­takon töltött 4-5 nap alatt egyko­ri tanáraik meg is tartották a reg­geli áhítatot és előadásaikat. Idő­közben tovább folyt az alkudozás a teológia visszaállításáról, ám az egyházkerületnek a diákok támo­gatásával a háta mögött sem sike­rült eredményt elérnie. Nem sok­kal később - főleg ennek az ese­ménynek köszönhetően - az or­szág irányítóinak központosító tö­rekvéseit követő felsőbb egyházi vezetés csökkentette is a kerüle­tek önállóságát. Mivel nem történt semmi előrelépés, a diákok szűk egy hét után visszatértek Debre­cenbe. Ifjak és bölcsek- Darányi Lajos egykori pro­fesszor-lelkész úgy fogalmazott: „nagy tett volt, hogy visszajötte­tek, de még nagyobb, hogy foly­tatjátok a tanulást” - emlékezik a nyugalmazott lelkipásztor. Mindezek után érthető, hogy eufórikus érzés kerítette hatalmá­ba a valamikori érintetteket, ami­kor is tíz évvel ezelőtt újraindult a teológusképzés Sárospatakon.- Azért ragaszkodtunk Sárospa­takhoz, mert itt családias légkör vett körül bennünket, míg akkor Debrecenben már nem volt helye „másféle” hangnak. Ha mi abban az időben nem 20 évesek vagyunk, hanem idősebbek és bölcsebbek, minden bizonnyal nem tértünk volna vissza Patakra. De nem vol­tunk azok, mint ahogyan a már­ciusi ifjak sem. Tettük mégis meg­határozta hazánk jövőjét - zárta szavait Benke György. EGYHÁZI HÍREK 0 Jelentkezőket vár alakuló gyülekezeti vegyes karába a miskolci deszkatemplom. Je­lentkezni Varga László orgo- naművész-kántornál lehet az istentiszteleteket követően, meghallgatás pedig a vasár­nap délelőtt 10 órakor kezdő­dő istentiszteletek után lesz. 0 Az Új Misszió októberi szá­ma megismerteti az olvasó­kat Szent Júdás Tádé alakjá­val valamint a New York-i Szent István-templommal, amely ferencesek vezette lel- kiségi központ Manhattan-fél- szigeten. Beszámol a lap az ország első autópálya-kereszt­jéről, bemutatkoznak egyház­megyénk újonnan felszentelt papjai, s hivatásukról valla­nak, mint a nyékládházi szü­letésű Szakács Tamás sza- lézi szerzetes illetve az óno­di Nemesik Márton diakónus. 0 A Martintelepi Református Egyházközség kéri mindazok segítségét, akik hozzá tudnak járulni műemlék templomuk külső felújításának befejezé­séhez. Az eddigi munkák so­rán a külső homlokzat egy ré­szét és a tornyot sikerült felújítani, de a továbbiakhoz már nem áll rendelkezésükre anyagi erőforrás, ezért kérik, aki teheti, adakozzon erre a célra a következő számlaszá­mon: Martintelepi Reformá­tus Egyházközség OTP 11734004-20448633.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents