Észak-Magyarország, 2001. október (57. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-11 / 238. szám

2001. október 11., csütörtök EU / GAZDASÁG / HIRDETÉS / 7 EU-bővítés London (MTI) - Az Európai Unió­nak a bővítési folyamat elsődleges ele­mévé kell tennie a jelölt országok gaz­dasági stabilitásának megőrzését, és nem szabad hagynia, hogy a majdani tagok költségvetési problémáit olyan kérdések súlyosbítsák, mint például a környezetvédelem - nyilatkozta a lengyel jegybank kormányzója. Leszek Balcerowicz az Európai Újjáépí­tési és Fejlesztési Bank (EBRD) által szer­vezett londoni konferencián azt mondta: né­ha az az érezése támad, hogy az EU-val foly­tatott tárgyalásokon túlzott hangsúlyt kap­nak a szektorális jelentőségű kérdések. Sze­rinte az olyan témák előtérbe helyezése, mint a környezetvédelem vagy a schengeni előírásoknak megfelelő határvédelem kiépí­tése, megrendíthetik a tagjelölt országok költségvetési helyzetét, ezért az ezekre ki­szabott átmeneti időszakokat meg kellene hosszabbítani. Az EU-bizottság számára készült tanul­mányok szerint a majdani kelet-európai tagországok környezetvédelmi és közleke­dési szektorainak szükséges fejlesztése a következő 10-20 évben 200 milliárd euró­ba kerül majd, s az EBRD azzal számol, hogy Magyarországnak, Lengyelország­nak és Csehországnak a következő évek­ben a hazai össztermék értékének 3-4 szá­zalékát kell költenie eme két terület uniós követelmények szerinti fejlesztésé­re - írta a Reuters. Balcerowicz szerint Lengyelország és a többi ország már eddig i,s rendkívül sokat tett az EU gazdasági előírásainak teljesítéséért, s jóllehet, a munka még nem ért véget, az eddigi haladás is ele­gendő volt a gyors EU-csatlakozás gaz­dasági alapjainak megteremtéséhez. Úgy véli, Lengyelország, Magyarország és Csehország gazdasági fejlettsége már kö­zelebb van az uniós átlaghoz, mint Spa­nyolországé, Görögországé és Portugá­liáé volt, amikor ezeket az országokat felvették a közösségbe. Mindebből kiindulva Balcerowicz szorgal­mazta, hogy az unió nevezze meg végre az első felvételek konkrét dátumát. Eurótippek utazóknak Miskolc (ÉM) - A 2002. január 1-jé- vel életbe lépő „kettős pénzügyi idő­szak” számos nehézség elé állíthatja az eurózóna országaiba beutazókat. Ebben a periódusban mind az euró, mind a nemzeti valuták forgalomban lesznek majd, s egyaránt használha­tók fizetőeszközként. Az euró bankjegyek és pénzérmék be­vezetése, valamint az ugyancsak kétféle formában forgalomban lévő nemzeti va­luták egyidejű használata zavaros idősza­kot jelent majd a kiskereskedők, utazók és egyáltalán a fogyasztók számára. Ép­pen ezért a bankkártyák egyszerűbb, gyorsabb és kényelmesebb módját nyújt­ják a fizetésnek. Valószínűsíthető, hogy a kereskedelmi egységeknél lebonyolított tranzakciók hosszabb időt vesznek majd igénybe, mint általában, mert az euró bevezetése külön intézkedést igényel mind a keres­kedők, mind a fogyasztók részéről, és idő­be telik, amíg az üzletek visszatérhetnek a normális napi rutinhoz. Ha nem vagyunk biztosak az euró ár­folyamában, tartsunk magunknál egy másolatot a legfrissebb adatokkal, vagy vigyünk számológépet, ha vásárolni in­dulunk. Amennyiben bankkártyával fizetünk, a bizonylat aláírásakor mindig ellenőriz­zük, hogy milyen valutát emeltek le a kártyáról. Szükség esetén kérdezzük meg a kereskedőt, az összeg hogyan vi­szonyul a nemzeti valuta vagy az euró árfolyamához. Lehetőleg rendelkezzünk mindig ele­gendő euróval a kisebb kiadásokra és arra az esetre, ha egyes helyeken nem fogadnák el a kártyát. S amennyiben 2002 szilveszter éjszakáján utazunk, és indulás előtt nincs módunk arra, hogy eurót váltsunk, legyen nálunk euró uta­zási csekk, és használjuk azt készpénz helyett. Mindezen tanácsokból összességben le­szűrhetjük: az eurózónába való utazás­kor célszerű magunkkal vinni bankkár­tyát, utazási csekket, s készpénzt egyaránt. A bankkártya előnye, hogy a legtöbb kereskedelmi egységnél használ­hatjuk, ráadásul az ATM-automatákból pénzt is vehetünk fel vele. Akár külföldi, akár belföldi; minőségi, egészséges termék kerüljön az asztalra Miskolc (ÉM) - A Borsod-A- baúj-Zemplén Megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszer El­lenőrző Állomás szakemberei szerint a zöldség- és gyümölcs- termelők nincsenek tisztában azzal, hogy piacra kerülő termé­keik miként felelhetnek meg a nemzetközileg elfogadott nor­máknak. A tapasztalatokról és az ezekből következő teendők­ről kérdeztük Várbíró Györ­gyöt, az állomás zöldség-gyü­mölcs minőségellenőrét. A piac védelmében Mindenhol hasonlóan kellene kinézni az árutájékoztatónak Fotó: Végh Csaba kezelve a friss fogyasztásra és a feldolgozásra szánt árut - is­mertette Várbíró György. A rendelet hatálya A 62/2000. (IX. 15.) FVM rende­let alapján Magyarország terüle­tén a Magyar Élelmiszerkönyv­ben felsorolt friss fogyasztásra szánt gyümölcs és zöldség csak a vonatkozó előírásoknak megfele­lő minőségben kerülhet forgalom­ba. A rendelet hatálya kiterjed a hazánkban előállított, forgalomba hozott, illetve kivitelre és behoza­talra szánt gyümölcsre és zöldség­re, valamint az ezek termelésével, forgalmazásával, exportjával és importjával foglalkozó természe­tes és jogi személyekre, továbbá a jogi személyekkel nem rendel­kező gazdasági társaságokra. Az áru mindenkori birtokosa felel az áru minőségéért. A friss fogyasztásra szánt gyü­mölcs és zöldség vizsgálata kiter­jed a tétel azonosságának és megfelelőségének ellenőrzésére. A minimumkövetelmény- A nem csomagolt gyümölcs­nek és zöldségnek kiskereskedel­mi árusítóhelyen is meg kell fe­lelni a minimumkövetelmények­nek. Jól láthatóan fel kell tüntet­ni legalább az áru megnevezé­sét (a fajtát is, ahol ezt az előírás megköveteli), származási helyét (ország megnevezését), minőségi osztályát - sorolta a szakember. - Az eddigi tapasztalatok szerint a termelők és a kereskedők nin­csenek tisztában ezekkel a köte­lezettségekkel. A termékek jelö­lése rendszerint kimerül az ár feltüntetésében. A rendelet és az azzal kapcsolatos teendők ismer­tetésére szervezett vitafórumon is kitűnt, hogy pillanatnyilag sem a kereskedő, sem a vásárló nem ismeri és nem igényli azt a tájékoztatást, ami más friss fo­gyasztású élelmiszerek esetében természetes (pl. tej, kenyér, hús). Folyamatos ellenőrzés A jövőben ismeretterjesztéssel és a termelőtől a fogyasztóig ju­tó termékek folyamatos ellenőr­zésével fokozatosan kell emelni a hazai zöldség-gyümölcs ter­mesztési és értékesítési kultúrát. Azért, hogy mindenkinek az asz­talára egészséges, minőségi ter­mék kerüljön, akár külföldön, akár belföldön termelték - kö­zölte Várbíró György, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszer El­lenőrző Állomás zöldség-gyü­mölcs minőségellenőre.- Célunk annak ellenőrzése, hogy a piacra került zöldség- és gyümölcstermékek megfelelnek- e azoknak a hazai előírásoknak, amelyeket az EU-követelmények alapján fogalmaztak meg a szak­emberek. Másodsorban pedig - a fentiekből leszűrt tapasztala­tok alapján - az, hogy a terme­lőket a Magyar Élelmiszer­könyv követelményeit kielégí­tő termékek előállítására kész­tessük. Ez a kereskedő számára M ..................................... Jól láthatóan fel kell tüntetni az áru megnevezését, származási helyét, minőségi osztályát megkönnyíti az áru összehason­lítását és megítélését; a fogyasz­tó részére minőségileg elkülöní­tett, összehasonlító kínálatot biztosít; ugyanakkor védi a pia­cot az előírásoknak nem meg­felelő minőségű árutól, külön VárbIró György MINŐSÉGELLENŐR Pályázni, pályázni és újra csak pályázni!!! Borsodban erőteljesebb munkára van szükség Cseresné Kovács Zsuzsa Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - FL) - Az Észak­magyarországi Munkaadói és Gazdasági Közösség meghívására Cseresné Kovács Zsuzsa, a Mun­kaadók és Gyáriparosok Orszá­gos Szövetségének (MGYOSZ) ve­zető szakértője gazdasági fórum keretében tájékoztatta az érdek­lődőket arról, hogyan érinti az Európai Unióhoz való csatlakozás a kis- és középvállalkozásokat.- Az országos felmérések is azt mutatják, hogy elsősorban a kis- és középvállalkozások küszköd­nek - információhiánnyál. Nagy szükség van tehát minden, az EU- val kapcsolatos tájékoztatásra, s ez méginkább fokozódik, ahogyan közeledünk a csatlakozás idő­pontjához - kezdte a szakértő.- S talán méginkább szükség van erre az országostól nehezebb helyzetben lévő Borsod-Abaúj- Zemplénben...- Feltétlenül! Tudomásom sze­rint a regionális politikában kiemelt helyen szerepel az or­szág keleti része. Nem csak Bor­sodról, hanem az egész észak-ma­gyarországi régióról beszélek. Itt sokkal erőteljesebb munkára van szükség, mint az ország töb­bi területén dolgozóknak, pél­dául a Nyugat-Magyarországon vállalkozóknak, akik közel van­nak a tűzhöz, benne vannak a határon átnyúló különféle pVog- ramokban. Éppen ezért fontos­nak tartom, hogy itt fokozottan folyik a felkészítési munka.- Mire hívja fel leginkább az itt élők, dolgozók figyelmét?- Igyekszem azokra az ez év­ben felmerült problémákra össz­pontosítani, amelyek a csatlako­zási tárgyalásokat most nehezí­tik. Többek között: októberben kellene folytatni a mezőgazdasá­gi és a közlekedési fejezetről a to­vábbi tárgyalásokat. Ezt csak fel­tételes módban mondhatom, mert úgy tűnik, hogy főleg a mezőgaz­dasági rész előkészítettségében vannak problémák. Ebben az ügyben mulasztás terheli az ag­rártárcát. A közlekedési fejezet előkészítését nehezíti az Egyesült Államokat ért terrortámadás. A légi közlekedési vállalatoknál a biztonságnövelés, s általában a terrorizmus elleni felkészülés komplikálja a helyzetet. Mind­ezek ellenére hangsúlyozom, hogy a MGYOSZ és a Magyar Ke­reskedelmi és Ipari Kamara áp­rilisban kiadott közös nyilatkoz­ta érvényben van: ellenzünk min­dennemű megszorítást, ami a munkaerő szabad áramlása elé akadályként tornyosulna.- A munkaerő szabad áram­lása a legnagyobb munkanélkü­liséggel sújtott Borsodon segíthet?- Nem hiszem, hogy ez lenne a megoldás. Annál is inkább, mert tudvalevő, hogy a munka­erő nem mobil. Ha az lenne, az itteni munkanélküliek már át­költöztek volna az ország fejlet­tebb területeire. Az EU nem akar olyan csatlakozó országo­kat, amelyekben magas a mun­kanélküliség. Ezért különféle elő­csatlakozási programokat indíta­nak a foglalkoztatás javítására. Ezekhez kell kapcsolódni, s ezál­tal felkészülni nem csak a csat­lakozásra, hanem az utána kö­vetkező alapokra, pénzügyi esz­közökre, amelyekre majd jogo­sultak leszünk.- Mit ajánl a megyénkben kis- és közepes vállalkozóknak?- Pályázni, pályázni, pályázni!!! Széchenyi-terv, PHARE-projekt, SAPARD... S ha az első pályázat nem sikerül, nem kell kétségbe esni. Addig kell ismételni, amíg a pályázásban kellő ismeretet, gyakorlatot szereznek és nyer­nek. Tudom, hogy milyen herce­hurcával jár egy-egy pályázat, de ennek előkészítését, menedzselé­sét meg kell tanulni. Az EU or­szágainak példája is azt mutatja, hogy vannak országok, ahol ebbe nagyon belejöttek. Számtalan te­rületen sikeresen pályázott pél­dául Portugália. Reméljük, hogy mi is a sorukba léphetünk Hirdetés FELVESSZÜK A RITMUSÁT $ CIB BANK 3525 MISKOLC, DÉRYNÉ U. I 1. Telefon: (46) 412-399 LakMaaüttó Érvényes: 2001. május 7-étö! BETÉTI KAMATOK vállalkozások részére ívaa Um»l IMF! Mait(X) (ESKÜI 1 hét 5,750 (5.83) 2-3 hét7,250 (7.35) 1-2 hó8,250 (8.36) 3 hó8,000 (8,11) 6hó7,750 (7.86) 12 hó7,250 (7,35) CIB Bankszámla 2,000 (2,05) MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE MEFt-SMFI HOUn 10 M R Lak61éal Utó avaa kamat (*) EBKM tvtt kamat (\) EBKM tvtt kamat (N) EBKM 1 hó 9,500 (9,63) 9,625 (9,76) 9,750 (9.89) 3 hó 8,250 (8,36) 8,375 (8,49) 8,500 (8,62) 6 hó 8.250 (8,36) 8,375 (8,49) 8,500 (8,62) 12 hó 7.750 (7.86) 7,875 (7.98) 8,000 (8,11) Lejárai előtti visszaváltás eseten a kamat a míndenkon CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjáva! megegyező CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL/Classic •ivó* kamatai évaa kamat (%)EBKM 0-100 E Ft-ig 2,5002,562,56 100 E Ft—1 M Ft3,0003,08/3,08 1 M Ft felett 6,0006,26/6,22 CIB Takarékazamla (min. 50 E Ft) a*voa kamatai-*vm kamat Ok) EBKM 0-50 E Ft-ig2,5002,56 50 E Ft—1 M Ft6,500 6,79 1 M Ft felett9,50010,07 KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E R) Urnát (X) EBKM 1 hónap9,600 9.73 3 hónap8,500 8,62 6 hónap 8,5006.62 12 hónap8.000 8.11 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet KINCSEM 2003 kötvény (min. 10 E R) évat kamat (%)EHM­1 hónap9,7509,75 3 hónap8.5008,50 6 hónap 8,500 8,50 12 hónap8,0008,00 •Az EHM kamatai az eves kamattal megegyezóek HITELEK Érvényes: 2001. szeptember 1-jétól Magánszemélyek részére Folyószámlahitel 20,00 THM: 22,67-29.34% 1 évre, hó végi kamatfizetéssel Betétórzó hitel 15,00 THM Betétórzó hitelnél. 16.51% 1 évre, 300.000 Ft-ra. negyedéves kamatfizetéssel Betétórzó folyószámlahitelnél: 16.31-16.73% 1 évre hó végi kamatfizetéssel Lombardhitel 18,00 THM: 20,82 1 évre, negyedéves kamatfizetéssel Ingatlanfedezet mellett nyújtott- lakáscélú hitel kamata 15,50- egyéb célú hitel kamata 18,00 THM: 20,54-24,61%. 1-10 éves futamidóre CIB Otthonteremtő Hitel 1 éves kamatperiódus 11,20 5 éves kamatperiódus 9,60 CIB ÚJ Otthon hitel 5.50 CIB Személyi kölcsön 23,00 THM: 27,87-37.76%, 1-5 éves futamidóre Evts kamat (X) HUFprimerate 13,25 ClB^£lo640242242

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents