Észak-Magyarország, 2001. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-04 / 206. szám
2001. szeptember 4., kedd Gazdaság 7 Üzletember-találkozó Magyar-nepáli üzletember-találkozót és információs fórumot rendez a Borsod-Abaúj - Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Nepáli-Benelux Kereskedelmi és Iparkamara szeptember 12-én 13 órai kezdettel a kamara székházában (Miskolc, Szentpáli u. 1.). A rendezvényen tájékoztatót tartanak B.-A.-Z. megye és Nepál gazdaságáról, illetve sor kerül a találkozón résztvevő nepáli cégek bemutatkozására. BOKIK-tagoknak a részvétel ingyenes, a nem tagok számára a részvételi díj cégenként 2000 Ft+áfa. További információ és jelentkezés: BÖKIK Nemzetközi kapcsolatok osztálya, tel.: 46/328-642. Jelentkezési határidő: szeptember 5. Tanfolyam A B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kht.-ja európai üzleti asszisztens tanfolyamot indít a megyei munkaügyi központ támogatásával. A jelentkezés feltételeleiről további felvilágosítás Angel Évától kérhető a 46/413-617-es telefonszámon. A felvételi időpontja: 2001. szeptember 7. Építőipari információk A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megállapodást kötött a BertelsmannSpringer Magyarország Kft.-vel, hogy ily módon támogassa piaci információkkal a megyében építőipari tevékenységet folytató kamarai tagokat. A kamara az új, kedvezményesen elérhető szolgáltatásáról tájékoztatót tart a következő időpontokban: szeptember 11-én Óz- don, 12-én Szerencsen, 13-án Encsen, 17-én Kazincbarcikán, 18-án Tiszaújvárosban, 19-én Miskolcon, 25-én Mezőkövesden és 26-án Sátoraljaújhelyen. Az előadásokkal kapcsolatban bővebb információt a BÖKIK ügyfélszolgálati irodáiban adnak. Belga partnerség Flamand Régió Üzleti Delegáció címmel Belgium nagykövetsége, Flandria kereskedelmi képviselete, a Primom Alapítvány és a BÖKIK üzletember-találkozót szervez 2001. október 1-jén Nyíregyházán, a Flamand Centrumban. A belga partnerek többek között az alábbi területen keresnek magyar vállalkozásokat: tölgy- és bükkfabútor- gyártók, bútorkárpitosok, szennyvíztisztítás, talajvízkezelés, kivitelezés, projektmenedzselés, téglagyártók, ékszerészek, emelt padlók kereskedelme, gyümölcsös telepítés, gyümölcsforgalmazás, logisztikai szolgáltatást igénybe vevők. Jelentkezési lap kérhető a BÖKIK ügyfélszolgálatán (Miskolc, Szentpáli u. 1., 226. sz.), illetve a kamara honlapján (www.bokik.hu). Jelentkezési határidő: 2001. szeptember 19. Magyar borvidékek V. Miskolc (ÉM) - A Magyar Posta fenti címmel indított bélyegsorozatában ezúttal két dunántúli borvidék került terítékre. Hogy mivel is érdemelték ki a megtiszteltetést, kiderül az alábbi ismertetőkből. Pannonhalma-Sokoróalj a . Az egyik legrégebbi borvidék, ahol a bencés főapátság uradalmaiban, a falvakban és a Szent Márton-hegyen már az államalapítás után szőlőt termeltek és bort szüreteltek. Kedvező fekvése és klimatikus adottságainak (enyhe tél, mérsékelten száraz, meleg nyár) köszönhetően századokon át kiváló fehérborokat termeltek. A szőlőtermesztés fontosságát és mikéntjét már akkoriban is fontosnak tartották, így nem csoda, hogy a szőlőtermesztés első írásos emléke épp a Pannonhalmi Apátság alapítólevelében található. Kitűnő borai illat- és zamatanyagokban gazdagok, jellemzőjük a határozott fajta és a termőhelyi karakter. A bélyegképen látható a Pannonhalmi Apátság épületének részlete, egy szőlőfürtöt ábrázoló, 1558- ban készült pecsét rajza, valamint a Németh Márton által nemesített Királyleányka. Balatonboglár A Balaton déli partvidékén - részben a tihanyi bencés uradalmi és az egykori Festetics birtokon, részben pedig a paraszti termesztői hagyományokon - a filoxéravész után virágzó szőlő- és borkultúra alakult ki. Az immunis pannonhomok talajokon telepített szőlők a XIX. század végén bortermelők ezreit mentette meg a koldusbottól. A borvidék igazi felvirágzását azonban a XX. század derekán végrehajtott szőlőtelepítés jelentette. A vidék borai elegánsak, illat- és zamatgazdagok. A bélyegképen látható a borvidék tájrészlete, a balatonboglári gömbkilátó, a vörös kápolna, Szőlősgyörök pecsétje, valamint a Kossuth-díjjal kitüntetett Kocsis Pál által nemesített Irsai Olivér. Javuló ipari eredmények a megyében A bányászok több mint fele munkanélküli lett, s fogy az energiaszektor is Elvonultak a bányászok Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - UM) - A magyar gazdaság növekedésében az ipar szerepe egyre jelentősebbé válik, ugyanakkor a növekedés múlt év közepétől kezdődő lassulása 2001 második negyedévében is folytatódott. Júniusban mind az előző hónaphoz, mind tavaly júniushoz képest csökkent az ipari termelés - derül ki a KSH legfrissebb kiadványából. Az ok több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt romlottak a magyar gazdaság külső körülményei - a vüággazdaságban tapasztalható visszaesés rontja a hazai gazdaság exportlehetőségeit -, másrészt az ipari fejlődés lassulása a tavaly első félévi kiemelkedő eredményekkel is összefügg. A bázisidőszakra jellemző magas növekedési ütemet a szakértők szerint akkor is nehéz lett volna megismételni, ha egyéb tényezők nem nehezítik a növekedést. S akkor még nem esett szó a forint- árfolyam erősödéséről. Az országos tendenciával ellentétben Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági eredményei változatlanul az ipar területén mutattak javulást. A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások az év első felében 10,4 százalékkal termeltek többet az előző év azonos időszakához képest, s a 49 főnél nagyobb létszámú cégek is ilyen mértékben fejlődtek. A növekedésnek továbbra is az export a hajtóereje. Ha részleteiben nézzük a gazdaság elemeinek helyzetét, érdekes ellentéteket tapasztalhatunk. Az építőipar termelése például 13 százalékkal csökkent az első félévben, de a teljesítménylétszám kategóriánként eltérően alakult. A 49 főnél nagyobb vállalkozások teljesítménye a háromtizedével esett vissza, ezzel szemben a 10-49 főt alkalmazóké mintegy 2 százalékkal, a 4-9 fős egységeké 11 százalékkal gyarapodott. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák esetében arról tanúskodnak az adatok, hogy bár a külföldi vendégek száma 8 százalékkal, az általuk megyénkben eltöltött éjszakák száma pedig 8,7 százalékkal emelkedett, ennek ellenére összesítésben 8,8 százalékkal mérséklődött a vendégéjszakák száma. Köszönhető ez annak, hogy a belföldi vendégszám 2,7 százalékkal alacsonyabb a tavalyi első félévinél. S még egy fontos adat: a gazdálkodók az idén 218 hektárt vetettek be, 14 százalékkal többet mint tavaly. A gabonafélék vetésterülete 23 százalékkal nőtt, a többi - jelentősebb - szántóföldi növényé azonban csökkent. Csökkent, pontosabban mérséklődött a munkanélküliségi ráta, ennek ellenére továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén a sereghajtó. A létszámcsökkenés az iparban meghaladta a 4 százalékot, ezen belül a bányászatban 53, az energia szektorban 9 százalékkal fogyott a létszám. Kedvezőbben alakult a foglalkoztatás a szolgáltatóknál, a közigazgatásban és a védelem területén, kevesebben dolgoznak viszont az oktatásban, az egészségügyben és a szociális ellátásban. S mindez hogyan mutatkozik meg a keresetekben? A Központi Statisztikai Hivatal B.-A.-Z. Megyei Igazgatósága felmérése szerint a havi bruttó átlagkereset az első félévben 79 ezer forint volt. A nettó átlagkereset a fizikai munkakörben dolgozóknál 44 ezer, a szellemieknél 65 ezer forintra jött ki. Bizalmi index pénzügyeinkről Változatlanok a lakosság gazdasági várakozásai Miskolc (ÉM) - A GKI Gazdaságkutató Rt. - májustól már az Európai Unió támogatásával - minden hónapban felméri a háztartások gazdasági várakozásait. Az ezt reprezentáló lakossági bizalmi index - szezonális hatásoktól megtisztított értéke - júniusban 1 ponttal emelkedett, s így megegyezett az áprilisival. A tavalyi év végéhez viszonyítva szerény növekedés tapasztalható. Kissé javult a háztartások vélekédése saját pénzügyi helyzetük alakulásáról, ugyanakkor az ezzel kapcsolatos várakozások romlottak. Júniusban ismét gyorsabb áremelkedést érzékelt a lakosság, mint egy hónappal korábban, s az inflációs várakozások változatlanul élénkek. A lakosság továbbra is a munkanélküliek számának enyhe csökkenésére számít, bár az ezzel kapcsolatos várakozások már második hónapja romlanak. A háztartások vásárlási kedve kisebb megszakításokkal emelkedett az első félévben, júniusban azonban megtorpant. Várakozásaik szerint a következő 12 hónap alatt is a mostaninál többet költhetnek majd e termékekre, de két hónapja gyengül a háztartások ezirányú optimizmusa. Ugyanakkor továbbra is viszonylag Többet költhetünk majd tartós fogyasztási cikkekre Fotó: Bujdos Tibor kedvezőnek látják az alkalmat a megtakarításra. Magyarország hét régiója közül négyben csökkent, kettőben emelkedett, s egy régióban nem változott a lakossági bizalmi index éréke., Közép-Magyaror- szágon jelentős mértékben javultak a lakosság várakozásai, de még így sem érik el az áprilisi szintet. Enyhén emelkedett a bizalmi index értéke Dél-Al- földön is. A Dunántúl déli megyéiben stagnált a várakozásokat jelző mutató, miközben Nyugat- és Közép-Dunántúlon jelentős mértékben romlottak a lakosság gazdasági várakozásai. Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön csak kissé csökkent a lakossági bizalmi index értéke. Kiigazított adatok A szezonálisan kiigazított indexet úgy állítják elő, hogy az eredeti adatsorból kiszűrik a bizonyos hónapokban tapasztalható változásokat, amelyeket olyan állandó és rendszeresen ismét-. lődő tényezők okoznak, mint az évszakok változása, a foglalkoztatás és a keresetek szezonális ingadozása stb. Regionális helyzetjelentés Forrás: GKI Gazdaságkutató Rt. Grafika: ÉM mmmm Turisztikai változások Budapest (MTI) - A forint erősödése miatt a beutaztatással foglalkozó turisztikai vállalkozásokat ért veszteségeket is ellensúlyozhatja a turisztikai hozzájárulás megszüntetése - mondta Budai Zoltán, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján. A kormány ezért indokoltnak tartja 2002. január l-jé- től a turisztikai hozzájárulás eltörlését, amit a zár- számadási törvény keretében ma tárgyal a parlament. A turisztikai hozzájárulásból az idén a tervek szerint 4,5 milliárd forint bevétele származik a központi költségvetésnek, szemben a tavalyi 4,3 milliárd forinttal. A hozzájárulás eltörlése mintegy 22 000 vállalkozást érint. A turisztikai hozzájárulást 1993-ban vezették be, az idegenforgalmi vállalkozások nettó árbevételük 1, illetve 2 százalékát fizetik be ilyen jogcímen. Lasztovicza Jenő, az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságának alelnöke elmondta: a turisztikai hozzájárulásként befizetett összeget a vállalkozások a jövőben várhatóan fejlesztésekre fordítják, amelyből később költségvetési bevétel származhat. Ezért a képviselő szerint nem okoz nagy bevételkiesést az adónem eltörlése. A nemzeti turisztikai marketing és termékfejlesztés támogatására fordítható Idegenforgalmi Alap, majd 1996-tól turisztikai cél- előirányzat forrása a költségvetési támogatás és a turisztikai vállalkozók által befizetett hozzájárulás volt. A kétéves költségvetéssel különvált a turisztikai hozzájárulás és a célelőirányzat, ezért a hozzájárulásból származó bevételek elmaradása - az előterjesztés szerint - nem csökkentik a cél- előirányzat forrásait - fűzte hozzá Budai Zoltán. A 2001. évi turisztikai célelőirányzat mintegy 25 milliárd, a 2002. évi pedig 28 milliárd forint lesz.
