Észak-Magyarország, 2001. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-04 / 206. szám

2001. szeptember 4., kedd Aktuális 4 • Városavató. Igaz, hogy Gönc július el­sejétől emelkedett városi rangra, de az ünnepi városavató ceremóniát szeptem­ber 24-én, hétfőn tartja az abaúji telepü­lés önkormányzata. Dr. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság államelnöke adja át jelképesen Gönc város kulcsát. • Ingyenes jogi tanácsadás. A Független Kisgazdapárt Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Szervezete miskolci székházában (Baross Gábor u. 18. szám) minden szer­dán délután kettőtől négy óráig ingyenes jogi tanácsadást tart dr. Korcsmáros Atti­la, az FKGP megyei ügyvédje. Harangodi vendéglátás Megyaszó (ÉM) - „A Zempléni Tele­pülésszövetség Napja 2001" rendez­vénysorozat keretében szeptember 8-án, szombaton Megyaszón a sport­pályán délelőtt tíz órakor funkcionál a Mesterségek utcája. Résztvevői: Fügedi Márta Népművészeti Egyesület, Hegyaljai Mesterek Népművé­szeti Egyesület. Ugyancsak délelőtt tiz órakor vonulnak fel a Zempléni Telepü­lésszövetséghez tartozó települések művé­szeti csoportjai. Délelőtt fél 11-kor lesz az ünnepélyes megnyitó. 11-18 óra között mutatják be a Zempléni-Gála a Zempléni Településszövetség amatőr művészeti cso­portjai műsorukat. Közben déli 12-től délután két óráig „Harangodi Vendéglátása” Szomszédolás az ízek és a bor udvarában. Délután három és négy óra között lesz Vincze Lilla zenés gyermekműsora. Este hét órától Vénus élő koncert, este fél kilenctől tűzijáték. Energiaellátási mérföldkő Sárospatak (ÉM) - A Sinergy Energia- szolgáltató, Beruházó és Tanácsadó Kft., valamint Sárospatak Város Önkormányza­ta a Sárospatak, illetve Tokaj-Hegyalja ré­gió energiaellátásában mérföldkőnek szá­mító gázmotoros blokkfűtőerőmű ünnepé­lyes átadását szeptember 10-én, hétfőn dél­előtt 11 órai kezdettel tartja Sárospatak Város Önkormányzat Távhő Kommunális Szervezet Fűtőműve - közölte lapunkkal Carl-Ernst Giesting ügyvezető igazgató (Sinergy) és Bercsi Gábor divízióigazgató (Sinergy). Az ünnepélyes avatás jövő hét­főn délelőtt 11 órakor lesz. Ünnepi beszé­det mond Carl-Ernst Giesting ügyvezető igazgató (Sinergy Kft.) és dr. Jánosdeák Gábor, a hegyaljai város polgármestere. Déli fél 12 órakor az átadott egység meg­tekintése szerepel a programban, majd rövid séta a sárospataki várban. A Sinergy által megvalósított beruházás fe­dezi Sárospatak távhőrendszerének alap hőigényét és a kapcsolt hő- és villamos- energia-termelés létesítésével biztosítja a hosszú távon is versenyképes és környe­zetbarát távhőszolgáltatást. Jókívánság sajátos módon Ózd (ÉM - KM) - A születésnapi jókíván­ságainkat nagyon sokféleképpen tudtára adhatjuk az ünnepeltnek. Virággal, aján­dékkal a kézben, képes levelezőlappal, sajtón, rádión keresztül, dísztáviratban, SMS révén, telefonon és így tovább. Külö­nös módját választotta a minap egy ózdi férfi a születésnapi jókívánságának a ki­fejezésére. A Szent István utca 3-as számú házzal szemben lévő hatalmas fák egyiké­re egy nagy fehér lepedőt feszített ki, melyre ráírta, hogy boldog szülinapot. A ház lakói közül megkérdeztem néhány személyt, hogy kinek szól az üzenet, de senki nem tudott biztosat mondani, vi­szont állítólag már többen is azt gondol­ják, hogy természetesen neki(k). Amit mindenki tudott pontosan az az, hogy a lepedő a rajta lévő felirattal augusztus 28- án reggelre jelent meg a fán. Különös módja a köszöntésnek Bekapcsolódni az ország vérkeringésébe Interjú Orbán Viktorral, a Magyar Köztársaság miniszterelnökével Orbán Viktor szerint annyi támogatás érkezik a térségbe, ameny- nyire szükség van Fotó: bsza Bódisz Attila Sárospatak (ÉM) - Az országos református tanévnyitó alkalmá­ból a napokban Sárospatakon járt Orbán Viktor miniszterel­nök. A kormányfőt az esemény után először arról kérdeztük, miként állnak most a volt sáros­pataki - a világháború során a Szovjetunióba hurcolt - műkin­csek visszaadásáról szóló tár­gyalások? • A polgári kormány megalaku­lása óta dolgozunk ennek az ügynek a megoldásán. A helyzet azonban nem egyszerű, Oroszor­szágban a parlamenti képvise­lők ugyanis úgy döntöttek, hogy nem lehet visszaszolgáltatni a második világháborúban meg­szerzett, korábban más országok tulajdonát képező műkincseket, vagyontárgyakat. A mindenkori kormányzat szigorú korlátja te­hát az orosz parlament. Most az­zal próbálkozunk, hogy nem visszaadási alapon tárgyalunk, hanem megpróbálunk egyfajta műkincscserét végrehajtani. Eb­ben a folyamatban pedig kitün­tetett helyen szerepelhet a sá­rospataki könyvtár anyaga. Mi több, csereajánlatot is tettünk, s az oroszokon múlik, hogy ebből mit fogadnak el. Egyelőre a tár­gyalások derekánál tartunk. Áll­hatatosnak és türelmesnek kell lennünk, hogy eredményt tud­junk elérni. □ Hegyalján talán mindennél fontosabb a szüret. Tavaly nagy mennyiségű és különleges minő­ségű termést szüreteltek a borvi­déken. Akkor a kormány nem hagyta veszni a szőlőt, s 1,5 mil­liárd forintot biztosított a helyzet kezelésére. Idén úgy tűnik - legalábbis mennyiségileg -, a ta­valyi szüretet is sikerül felülmúl­ni. Tervez-e a kabinet a tavalyi­hoz hasonló támogatást? • A tavalyi termés valóban ki­váló volt, magam is szívesen kortyolgatom a legutóbb szüre­telt bort. Tavaly sikerült a kor­mánynak olyan megoldást talál­ni, amely üzletileg ésszerű volt és kisegítette a gazdákat. Most még a szüret odébb van, az előjelek biztatóak. Reméljük, semmi baj nem történik, s való­ban jó szőlőtermés lesz idén is. Valamilyen megoldásra most is szükség lesz. Hogy ez pontosan milyen formát ölt majd, arról most folynak a tárgyalások. A mezőgazdasági minisztériumban egy külön csoport foglalkozik ezzel a kérdéssel. Tokaj-Hegyal- jának ráadásul van egy komoly pártfogója Hörcsik Richárd kép­viselő úr személyében. Ö szüret közeledtével mindig meglátogat és megmutatja a statisztikáit, számait, végül pedig mond egy jó nagy összeget, amit a hegyal­jai gazdák megsegítésére lát szükségesnek. A javaslatot az­tán megvitatjuk, s a végén min­dig találunk valamilyen megol­dást. A képviselő úr már jelez­te, hogy a jövő héten ismét tisz­teletét szeretné tenni a minisz­terelnöknél. Természetesen ma­gával hozza a számadatait is, amelyek az idén az első becslé­sek szerint meghaladják a két­milliárd forintot. A végső adat­tal azonban várjunk még egy kicsit, ésszerű megoldást bizto­san fogunk találni. □ Zemplénben hosszú ideig a me­zőgazdaság jelentette a fő megél­hetési forrást. Az ágazat azon­ban mostanra rendkívül mély­pontra került. Miben bízhatnak azok a vállalkozók, gazdálko­dók, akik még mindig földműve­léssel foglalkoznak? • Azoknak a családi gazdasá­goknak már hirdettünk egy programot, amelyek nem csak egy-egy család fenntartását szol­gálják, hanem versenyképesek is. A parlament hamarosan tár­gyalja a családi gazdaságok megerősítését célzó előterjeszté­seket. Ezt a lépést nagyon fon­tosnak tartom, mert ennek kö­szönhetően előbb-utóbb kiemel­kedik majd néhány száz olyan gazda, akik képesek jó minősé­gű munkát végezni, és ők foglal­koztatják azokat az embereket, akiket elsősorban a szakképzett­ségük a mezőgazdasághoz köt. Téeszektől munkalehetőséget már nem lehet várni, az új típu­sú szövetkezetek profilja ugyan­is már nem a termelés. A ma­gángazdáktól viszont lehet mun­kát várni, és mi támogatjuk is őket ebben. Persze a szántókkal rendelkezők ügyét mindig köny- nyebb elrendezni, mint az ültet­vényesekét. Először a szántóföl­dekre vonatkozó előterjesztése­ket tárgyalja majd a parlament, de szerintem év végéig az ültet­vényesekkel kapcsolatban is születik néhány döntés. □ Az utóbbi időszakban Zemplén 11 milliárd forintot kapott infra­strukturális fejlesztésre. Az itt ér­deklődő befektetők első kérdése mindig ezek kiépítettségére vo­natkozik. Mi várható a továb­biakban ezen a téren? • A mostani kormány nem úgy gondolkodik, hogy osszuk szét, amit a magyar gazdaság megter­melt, aki pedig kapott már vala­mit, húzza meg magát. Mi úgy gondoljuk, hogy az egész ország­nak egyetlen szerves gazdasági egységet kell alkotnia. Egy ilyen méretű ország nem enged­heti meg magának, hogy olyan megyényi területei legyenek, mint például Borsod, amely egy­szerűen kívül esik a gazdaság vérkeringésén. Mi nem egysze­rűen pénzt osztunk, hanem az eddig kieső területeket kapcsol­juk be az ország gazdasági fő­áramába. Az is fontos, hogy ed­dig menynyit költöttünk el. Va­lóban, 11 milliárd nagy összeg. Azt hiszem, nagyon régen volt már példa ekkora kormányzati beruházástömegre errefelé. En­gem mégis az érdekel, hogy mennyit kell még költeni hason­ló célokra. Az ember szíveseb­ben juttat olyan helyekre pénzt, ahol eleve lát némi mozgoló­dást. Errefelé járva, Abaújban és Zemplénben - ha nem is olyan gyorsan, mint reméltem - de azért megmozdult valami. Vannak vállalkozások, ötletek és tervek is. Még a szőlőter­mesztés esetében is - amely tra­dicionális, nehezen változó ala­pokon nyugvó gazdálkodási for­ma - látok kísérleteket nemcsak külföldi, hanem magyar vállal­kozók részéről is. Keresik a le­hetőségeket, s ha az előbbre ju­tás érdekében van mozgolódás, ahhoz mindig könnyebb hoz­záadni valamit Budapestről, mint a fővárosból kitalálni vala­mit, amit helyben hasznosíthat­nak. Ez egy láthatóan élő me­gye, s ami szükséges az előrelé­péshez, eljut majd ide. Nem egy év alatt - hiszen a magyar gaz­daság teljesítőképessége ezt nem teszi lehetővé -, de eszten­dők összekapcsolódó munkájá­nak eredményeként ez a térség éppúgy bekapcsolódik majd az ország vérkeringésébe, mint a szerencsésebb nyugati megyék. Egy falunyi gyereket tanított a 40 év alatt... Tóth Ferenc igazgatót a kollégák köszöntötték Megyaszó (ÉM) - Negyven évet le-, illetve eltölteni egy munkahelyen... Ma már szin­te illúzió az ilyesféle elkép­zelés, ám élnek köztünk olyanok, akiknek ez megadatott. Ilyen Tóth Ferenc is, aki most ment nyugdíjba, s aki ennyi évet dolgozott a megyaszói Mészáros Lőrinc Általános Iskolában. Eredményes tevékenységéért, ál­dozatos munkavégzéséért a na­pokban kapta meg a Magyar Köz- társasági Ezüst Érdemkeresztet. Éppen arra készülnek a köz­ség vezetői, az iskola kollektívá­ja, hogy így az új tanév legele­jén elbúcsúztassák az intézmény igazgatóját, s gratuláljanak a ki­tüntetéséhez. A napközi otthon megterített étkezőjében ülünk le beszélgetni, s először a múltat, a kezdeteket idézi fel Tóth Ferenc. • Debrecenben a református gimnáziumban érettségiztem, majd sikeres felvételit tettem a debreceni Agráregyetemre - kezdi a pályafutás első mérföld­kövével - Ennek ellenére még­sem vettek fel, mert akkor és ott - s ezt idézőjelben mondom - egyéb okok játszottak szerepet... Végül a nyíregyházi mezőgazda- sági főiskolán államvizsgáztam 1962-ben. Utána kerültem Me- gyaszóra, ahol az általános isko­lában szaktanítói státusban, gyakorlati oktatóként kezdtem dolgozni. Közben több iskolát, így Balassagyarmaton egy négy­éves kurzust végeztem el, majd az egri tanárképzőn a tanári ok­levelet, a kertészeti egyetemen az üzemmérnöki oklevelet sze­reztem meg. □ Az eltelt évtizedek alatt több si­kert, jelentős eredményt könyvel­hetett el. • Sikerült olyan gyakorlókertet kialakítanom, amit sokan meg­néztek. A hatvanas évek végén országos bemutató volt a megya­szói iskolában. Pályám jelentős állomása volt, amikor 1982-ben megyei szakfelügyelő, majd 1985-ben vezető szakfelügyelő lettem. Ennek révén meglehető­sen sok iskolába eljutottam, és nagy gyakorlati tapasztalatra tettem szert. Amikor 1991-ben Goda József igazgató nyugdíjba vonult, kineveztek az iskola igazgatójának. □ Ezekben az években több elis­merést kapott. • Igen, a szakfelügyelői munká­mért megkaptam a kiváló mun­káért kitüntetést. Mivel közleke­dési ismeretek oktatásával is foglalkoztam, ezért az oktatás­ügy kiváló dolgozója kitüntetés birtokosa is lehetek. □ A család? • Feleségem két éve ment nyug­díjba, s neki is ez az egyetlen munkahelye, vagyis a megya­szói iskola. Két lányunk van, akik szintén pedagógusok. □ Manapság ugyancsak ritka­ságszámba megy, ha valaki egy munkahelyen dolgozik egész éle­tében. Ön és felesége ezek közé az emberek közé tartoznak. Ennyi idő alatt Jó néhány, azóta már felnőtt tanítványuk van. Össze­számolták valaha ők hányán le­hetnek? • Konkrétan még nem, de mindjárt kiszámolom úgy nagy­jából. Ha jó a matematikai szá­mításom, körülbelül 2500-3000 fiatallal foglalkoztunk. Ez, ha másképp közelítjük meg, egy na­gyobb település létszáma... Iskolaátadás Mikóháza (ÉM - BSZA) - Ünnepélyes keretek kö­zött adják át szeptember 9-én, vasárnap délután két órakor a felújított mikóházi Lőrincze Lajos Körzeti Általános Iskolát. A zempléni oktatási intéz­mény - amelyben a mikóházi gyerekek mellett az alsóregme- ci, felsőregmeci, valamint a vilyvitányi diákok is tanulnak - rekonstrukciójára különböző pályázatok segítségével szerez­te meg a szükséges forrásokat a hegyközi település önkor­mányzata. Az iskolát Stumpf István, a Miniszterelnöki Hi­vatalt irányító miniszter és Torba Nándor, az Oktatási Mi­nisztérium Közoktatási és Ki­sebbségi Kapcsolatok Főosztá­lyának vezetője adják át. Az utolsó simítások

Next

/
Thumbnails
Contents