Észak-Magyarország, 2001. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-26 / 225. szám

2001. szeptember 26., szerda f SlM-fMOYflimSZifl # Aktuális 3 „Öreggát”-ból új gát Sárospatak (ÉM - BSZA) - Valószínűleg a Sárospatak melletti úgynevezett „öreggát” elbontásával épül meg az árvíz által veszé­lyeztetett Fazekas soron a töltés. Ezt a város önkormányzatának ülésén mondta el tájé­koztatójában Jánosdeák Gábor polgármes­ter. Mint köztudott, a kormány 130 millió forintot biztosít a gát megépítésére. A prog­ram kivitelezője az Évizig, munkájukhoz kérték az önkormányzat segítségét is. A pol­gármester hozzátette: a korábbi felmérések alapján a gátépítést a telektulajdonosok 99 százaléka támogatta, a munkálatok által érintett területekért tudomása szerint a for­galmi értéket kínálják majd a beruházók. Menekülés helyett elzárkózás Miskolc (ÉM - PTA) - Az elmúlt hetekben számos katasztrófáról adott hírt a világsajtó. A tragédiasorozat több­féle formában nyilvá­nult meg, az azonban bizonyos, gázálarcra ugyancsak gyakran volt szüksége a túlélők­nek, menekülőknek. Arról, hogy milyen biztonságot adhat egy gázálarc, és rendel­kezésre állnak-e ilyenek a megyénkben élők számára, Stiegmayer Sándor alezre­dest kérdeztük a megyei Katasztrófavé­delmi Igazgatóságon. Veszély esetén megyénkben nem gázál­arcot, hanem úgynevezett menekülőkám­zsát - szűrőbetéttel ellátott, gumis résszel záródó „csuklyát” - osztana ki a lakosság között a polgári védelem. Ilyen eszközből szükség esetén 2 ezer darab azonnal szétosztható - mondta el lapunknak az alezredes. A menekülőkámzsákat elsősor­ban a veszélyeztetett területeken, így pél­dául Tiszaújvárosban, Kazincbarcikán, Sajóbábonyban tartják készenlétben. A hivatásos mentésre kirendelhető alakula­tok ipari gázálarccal felszereltek.- A jelenleginél több menekülőkámzsát, vagy gázálarcot fölhalmozni nem célszerű - szögezte le Stiegelmayer Sándor. - Egy­részt azért, mert a legtöbb esetben nem a menekülés a megfelelő túlélési taktika. A gázfelhő elvonulásáig sokszor ésszerűbb a helyszínen maradni, és a lakás nyílásait vizes lepedőkkel eltakarva elzárkózni. Másrészt pedig a védőeszközöknél is léte­zik szavatossági idő. A gázálarcok 3-4 évig, a menekülőkámzsák 5 évig raktároz- hatók, aztán újra kell vizsgáltatni minden darabot, illetve meg kell semmisíteni az elhasználódottakat. Az alezredes szerint egy katasztrófa- helyzetben a felszereltségen túl a szerve­zettség, a lakosság fegyelmezettsége, és a kommunikáció a legfontosabb. A közel­múltban két városban - Kazincbarcikán és Tiszaújvárosban - adtak át olyan riasz­tórendszert, amely nem csak szirénahan­got ad, hanem kihangosított utasításokat is közvetít a polgároknak. Emelt távhődíj Ózd (ÉM) - Pintér Sándor ózdi küldöttsé­get fogadott a napokban, ahol a város ve­zetőit támogatásáról biztosította az önhi­báján kívül hátrányos helyzetbe került települések vis major keretének elbírálá­sánál- tájékoztatta a képviselő-testületet a tegnapi közgyűlésen Strohmayer László polgármester. A képviselők 9 százalékos távhődíj-emelésről döntöttek és elutasítot­ták egy új uszoda építésének ötletét. Telematikáról beszélnek Miskolc (ÉM) - Országos Közművelődési Telematikai Konferenciát tartanak szep­tember 27-28-án Miskolcon. A Megyei Köz- művelődési Intézet, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a megyei ön- kormányzat rendezvényének célja - szól a szervezők közleménye hogy általános és konkrét ismeretanyagot nyújtson a köz- művelődésben dolgozó szakemberek és a kulturális civilszervezetek munkatársai számára a szakterületükön végbemenő in­formatikai változásokról, a hazai eredmé­nyekről és a fejlesztésekkel kapcsolatos feladatokról. A harmadízben megtartandó konferencia színhelye a Miskolci Akadé­mia Bizottság székháza (Erzsébet tér 3.). Millenniumtól az Európai Unióig Ünnepi közgyűlést és tanácskozást tartottak a Miskolci Nemzeti Színházban Dr. Odor Ferenc (balra) és dr. Mádl Ferenc Miskolc (ÉM - LL) - Dr. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke volt a díszvendége tegnap délelőtt a miskolci Nemzeti Színházban, az im­már hagyományos Önkor­mányzati Nap tiszteletére megtartott ünnepségnek, amely rendezvény alkalmából a megye majdhogynem mind a 357 önkormányzata, illetve a politika és közélet számos prominens személyisége kép­viseltette magát. Dr. Mádl Ferenc egy kis történel­mi visszatekintővel kezdte gondo­latait, s úgy véli, ez a régió, az or­szág második legnagyobb megyé­je többre érdemes, mint amit ed­dig megszerzett magának. Alap­vetően sokat szenvedett Borsod- Abaúj-Zemplén az évszázadok so­rán. Az uniós polgár státus bizo­nyára a magyarságot is megilleti rövidesen - folytatta a köztársa­sági elnök a közösségi jogokról szóló tanulmányokról ugyanis 1992 óta olvashatunk, amelyet az Európai Unió tagállamainak la­kossága a lehető legnagyobb ter­mészetességgel gyakorol. Megfele­lő szociális és egészségügyi ellá­tás tőlünk nyugatra már nem vi­tatéma, az unió pedig éppen az úgynevezett közösségi jogok gya­korlásával válik számunkra szin­tén átjárhatóvá. Nyilván nem vé­Fotó: Vajda János letlenül kapta a szeptember 30-ai Önkormányzatok Napja megyei rendezvénye a „Millenniumtól az Európai Unióig” címet, ugyanis államiságunk ezeréves évforduló­ján elmondhatjuk, hogy immár valóban a teljes jogú tagság kü­szöbén állunk. Kobold Tamás, Miskolc polgár- mestere szerint az önkormányza­tok sajátos utat jártak be István király óta, s e megye székhelyé­nek csodálatos múltja, nehéz sor­sa ellenére megtalálják a jelenkor problémáinak leküzdése módját. Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke sem rejtette véka alá a fellendülés ütemének lassúságával kapcsolatos gondola­tait, szavaiból viszont kiderült, a megye ipari jellege megmarad, noha villamos- és a vegyipar át­veszi a vezető szerepet. Lévai Csaba, Hejce polgár- mestere a kistelepülések lehető­ségeiről, az ott élő emberek élet- körülményeiről szólt, s úgy gon­dolja, megyei, illetve állami se­gítség nélkül lehet ugyan szeré­nyen boldogulni, viszont nagyon nehéz. Saját törekvéseiket ele­mezte, s úgy fogalmazott, a bajo­rok és a megyei területfejleszté­si tanács támogatásával eredmé­nyes térségi fellendülést produ­kálnak a Gergely-hegy szom­szédságában. Értesítenek a nyugdíjbiztosítási adatokról Miskolc (ÉM - PTA) - Októ­berben csaknem 4 millió ember kap értesítést az Or­szágos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól (ONYF), amely tartalmazza a 2000. évi biztosítási időt és a nyugdíjjárulék-köteles jö­vedelmét. Mindez az első lépése a 2003-tól beveze­tendő, egyéni számlaveze­tésen alapuló nyugdíjre­formnak. Az értesítő nem a tavaly befize­tett nyugdíjjárulék összegét tar­talmazza, hanem az annak alap­ját képező jövedelmet és a mun­kaviszonyban töltött időt. A vállalkozók nem kapnak tájé­koztatót, ők ugyanis maguk je­lentik be adataikat - tudtuk meg az Országos Nyugdíjbizto­sító Főigazgatóságtól. Aki az októberi értesítő alapján úgy véli, hogy munkáltatója nem megfelelő adatokat közölt az ONYF-fel - esetleg be sem jelen­tette őt panaszt tehet. Első­ként azonban célszerű a mun­káltatóval egyeztetni a vitatott adatokat. A helyi tarifáért hív­ható 06 (40) 369-369-es telefon­számon nem csak felvilágosítás kérhető a folyamatról, de ezen a számon egyeztethetnek azok, akik esetében személyes ügyin­tézés szükséges. A panaszok ki­vizsgálásán a szokásosnál több ellenőr dolgozik majd. A mun­káltatókat annyiszor százezer forintos büntetéssel sújthatják, ahány dolgozó adatainál sza­bálytalanságot találnak az el­lenőrzés alkalmával. Milliónyi értesítő Budapesten mintegy 680 ezer, vi­déken pedig több mint 3 millió értesítőt postáznak a munkálta­tók által bejelentett dolgozók­nak. A jövőben minden évben küldenek üyet az előző évi ada­tokról a munkavállalóknak. A tájékoztatók kézbesítéséről a Magyar Posta Rt. gondoskodik. Az ÓNYF-fel kötött szerződésük értelmében október 8-ától no­vember 15-éig juttatják el az ál­lampolgárokhoz az értesítőt. A szokásos kézbesítési eljárástól eltérően, háromszor is megkísér­lik a küldemény házhoz juttatá­sát - mondta el lapunknak Bokrosné Madácsi Erika, a Mis­kolci Postaigazgatóság hálózat­üzemeltetési igazgató-helyettese.- Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy akinek mégis a postákra kell fáradnia az értesí­tő átvételéhez, minél hamarabb, minél rövidebb várakozással megkapja a küldeményt. Akadá­lyoztatása esetén a címzett köz­vetlen családtagja, illetve meg­hatalmazottja is átveheti a hiva­talos ajánlott tértivevényes kül­deményt. Nagy teher A szerződési kötelezettség nagy terhet ró a postai alkalmazot­takra, hiszen a cél, hogy a cím­zettek lehetőleg a lakásukon vehessék át a küldeményeket. A kézbesítőkre háruló pluszter­hek csökkentését a munkaerő átcsoportosításával és megfele­lő ütemezésével kívánják elér­ni. A postahivatalok - ahol azok vehetik át az értesítést, akikét nem talált otthon a kéz­besítő mindig az adott forga­lomhoz alkalmazkodva törek­szenek majd a hosszú sorban állás elkerülésére. Ha szükséges, új ablakokat nyitnak meg, több munkatársat vonnak be a feladatba. A Posta Rt. a miskolci munkatársakat erről, illetve a pontos feladatok­ról, a kézbesítendő küldemé­nyek mennyiségéről központilag tájékoztatja ezen a héten. Panasz esetén Aki kifogásolni valót talál a hoz­zá eljuttatott értesítőben, első íz­ben a foglalkoztatótól kérhet adategyeztetést. A munkaadó kö­teles az észrevételt megvizsgálni, és 15 napon belül arra írásbeli tájékoztatást adni. Ha a panaszt jogosnak találta, úgy a nyugdíj- biztosítási igazgatási szervek fe­lé teljesített adatszolgáltatást is módosítania kell. Ha a foglalkoz­tatónál kezdeményezett adat- egyeztetés nem vezetett ered­ményre, az érintett a lakóhely szerint illetékes igazgatósághoz fordulhat. Az igazgatási szerv­nek 90 nap áll rendelkezésére, hogy az adategyeztetést lefolytas­sa, majd írásban is értesíti a fog­lalkoztatót és a biztosítottat - szükség esetén pedig intézkedik az adathelyesbítésről. Az eljárás során a panaszostól kérik a fog­lalkoztatótól kapott írásbeli vá­laszt, ennek hiányában nyilat­koznia kell arról, hogy a mun­káltatónál folytatott adategyezte­tés eredménytelen volt. JA: az erdők hete i A fatolvajok „megszólíthatatlanok” Miskolc (ÉM - BAL) - A falo­pást, ami a szakemberek ta­pasztalatai szerint meghatá­rozóan „szociális okból" tör­ténik, megakadályozni gya­korlatilag lehetetlen. Évente több tízezer köbméter fa esik tolvajlás áldozatául, el­sősorban a Sajó és a Hernád térségében, Ózd környékén és a Csereháton. Sem a ható­sági fellépés, sem a párbe­széd nem vezet célra. Fát jellemzően tűzifának lopnak az emberek, és elsősorban nem kereskedelmi célra, nem nagy mennyiségben, hanem saját hasz­nálatra, fűteni otthon. És olyanok lopják, akik joggal „szociális ala­pon rászorulóknak” minősíthetők velük szemben értelemszerűen a hatósági bírságolás mai gyakor­lata is nélkülöz minden elrettentő hatást: hiába büntetik meg, úgy­sincs pénze kifizetni. Az elhelyezkedés számít Az erdő védelme a hatályos tör­vény értelmében a tulajdonos, illetve erdőgazdálkodó feladata. Ezek viszont teljesen tehetetle­nek: egy-egy erdő veszélyezte­tettsége amúgy sem a gazda ki­létén, mintsem az elhelyezkedé­sén múlik. A fatolvajok nem a zárt, nagy erdőket dézsmálják, hanem a kisebb, mezőgazdasági területek között lévő erdőket, az alföldi erdőségeket: a Hernád és Sajó parti települések, továbbá Ózd és a Cserehát körzetében.- Ezeken a helyeken a lopást A rudabányácskai fák hűlt helye meggátolni kilátástalan feladat, kordában tartani, korlátozni is csak kismértékben lehet - számolt be tapasztalatairól lapunknak az Állami Erdészeti Szolgálat miskol­ci igazgatója. Steiner József sze­rint egyes területeken a munka- nélküliség és „a lakosság összeté­tele” az, ami meghatározó: olyan, szociális lakásokban lakó tömeg­ről van szó, amely „fékezhetetlen” abban, hogy saját tűzifaigényét Fotó: Bódisz Attila mindenkor kielégítse. - A falopás terén mennyiségileg a szociális célzatú lopás teszi ki, bár van ke­reskedelmi célú tolvajlás is, utób­bit azonban könnyebb megakadá­lyozni, és az elmúlt években sike­rült is visszaszorítani. Több tízezer köbméter fa tű­nik el évente, értékes fajtájú fa­állományok ritkulnak meg vésze­sen, de az erdő levegőtisztasági vagy tájképi szerepe is sérül ilyenkor.- Tenni ellene? A rendőrség­nek, illetve a bíróságnak kellene talán szigorúbban eljárnia. Egy- egy térségben, egy-egy erdészeti üzemegységben is ezrekben mér­hető évente a feljelentések szá­ma. Olykor ismeretlen tettes el­len, máskor konkrétan, névvel. Sokszor megvalósul a tettenérés is, de hiába. Van, hogy' a rendőr elfordítja a fejét, amikor valaki a kerékpárján tolja haza a lopott fát - sorolja a nehézségeket a szakember. - Nagy állami elha­tározás kellene. A szociális há­lón lévő lyukat, ami a falopás­hoz vezet, valami más módszer­rel befoltozni.

Next

/
Thumbnails
Contents