Észak-Magyarország, 2001. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-24 / 223. szám

2001. szeptember 24., hétfő Kultúra / Hirdetés 8 Az első díjas: Dénes Gábor (balra) Filmszemle: jövőre ugyanitt, másképp? Miskolc (ÉM - PT) - Egy héten át vetítette a Miskolci Városi Televízió az Ismeretter­jesztő Filmek Miskolci Szemléjére beneve­zett 65 filmet. Az egykor nagy sikerű mis­kolci filmfesztiválok újraélesztési kísérlete a szervezők szerint ebben a sajátos, otthon­ülős formában sikeres volt. Kuki László, a városi tévé főszerkesztője és György István, a szemle főszervezője egyaránt reményét fe­jezte ki, hogy a mostani sikerre alapozva jövőre ismét Miskolcon találkozhatnak az alkotók, a közönség és a zsűri, visszahozva a régi fesztiválok értékeit és hangulatát. A zsűri szombaton hirdetett eredményt a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában. Szakály Sándor, a Duna Televízió alel- nöke, a zsűri elnöke azt hangsúlyozta, hogy a fesztivál feléledése a magyar film­szakma számára igen lényeges. Értékelé­se szerint rendkívül értékes, érdekes és jó alkotásokat láthatott a szemle közönsége. A Nemzeti Kulturális Örökség Miniszté­riuma fődíját Dénes Gábor: Hogyan adjuk el legolcsóbban anyánkat című produkciója kapta meg. Miskolc Megyei Jogú Város pol­gármesterének díját Kormos Ildikó: Szőr­mentén és a Tört fények ólom keretben cí­mű versenyművei éredemelték ki. Ugyan­ennek a két filmnek az operatőre, Rák Jó­zsef vehette át a megyei önkormányzat ope­ratőri díját. A Duna Televízió Kis Klára: Fehér mesterség című, az MSZOSZ, Kende Péter: Cigányok, emberek, mesterek című, és a MOKÉP Tóth Zsolt Marcel: Árpi bácsi fiókái című alkotását díjazta. Majmok bolygója Miskolc (ÉM - KÉ) - Tim Burton rendező egy eredetileg 1968-ban bemutatott és ak­kor nagyot robbant sci-fi klasszikust eleve­nít fel. Az értelmére, eredményeire, nagy­ságára oly büszke ember alacsonyabb ren­dűvé válásának megrázó témája mit sem vesztett aktualitásából. A Majmok bolygó­jának forgatókönyvírója éppen ezért a mondanivalón semmit, azonban az eredeti történeten kicsit változtatott. Lehet, nem kellett volna, bár a tecnhikai megoldások némileg ellensúlyozzák a hiányosságokat. A jövőben járunk, egy amerikai űrkutató bázison, ahol próbamajmokat vetnek be a veszélyes küldetéseken. A látványtervező­nek (Rick Heinrichsnek) köszönhetően még azt is elhisszük, hogy Davidson kapitány (Mark Wahlberg) időviharba kerülve maj­ma megmentése (űr)ügyén - egy másik bolygón landol. Maguk az intelligens és fel­sőbbrendű majmok is élethűek, nem hiába: Rick Baker maszkmester is nagyszerű munkát végzett, a bőrükbe bújt színészek ellenben alig hitetik el, hogy ők igaziak. Jó is lehetne a film, ha nem venne kissé gyakran sablonos fordulatot. Ha nem válna az először szimplán saját bőrét (természete­sen mindig meg-)mentő kapitányból egy emberjogi majomaktivista nőstény (ejnye: hölgy) hatására hirtelen megtért hős. Ha a fajok kibékítése után isteni magaslatokba emelkedett kapitány mellett nem lenne mindig egy szép (természetesen szőke) em­ber-nőstény, aki titkon szerelmes. Ha nem lenne a megszokott titok, a gyötrő múlt - és a kiszámítható búcsú, amikor a fiatal kapi­tány visszaindul földjére. De a történetnek itt nincs vége és ezzel jót is tettek neki, mert megmenti a filmet, és újra megmoz­gatja a néha lankadt néző fantáziáját... Brit nyílt nap a megyei könyvtárban Miskolc (ÉM - MAL) - A mis­kolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár Nyelvi részlegében 1999 óta működik a British Council, azaz az Egyesült Király­ság nemzetközi kulturális és ok­tatási kapcsolatait építő szerve­zet (B. C.) információs irodája - ezért a B. C. budapesti központja ma itt tartja nyílt napját. A British Council magyaror­szági tevékenységei között a leg­főbb hangsúlyt az angol nyelv ta­nítására fekteti, valamint az an­goltanárok munkáját elősegítő könyvtárak, úgynevezett Re- source Centerek kialakítására, az ország különböző pontjain. A B.C. tehát az ország összes megyei könyvtárában információs sarko­kat alakított ki, amelyek a vidé­ken élők számára is hozzáférhető­vé teszik a Nagy-Britanniával kapcsolatos tájékoztató kiadvá­nyokat. Nem volt ez másképp a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyv­tárban sem. Az itt elhelyezett kiadványok, videókazetták, CD- ROM-ok naprakész információt nyújtanak Nagy-Britannia gazda­sági, társadalmi, kulturális életé­ről, munkavállalási, továbbtanu­lási lehetőségekről. A szervezet budapesti köz­pontja szeptember 24-én, ma délelőtt 10-től délután 4-ig nyílt nap keretében mutatkozik be az érdeklődőknek. A programsoro­zat két részből áll, melynek első felében középiskolás diákok mé­rik össze tudásukat Nagy-Bri- tanniáról. A délután folyamán bemutatkozik a British Council, a Debreceni Egyetem docense előadást tart a kortárs brit iro­dalom témaköréből, lesz könyv- bemutató és a könyvtár előcsar­nokában poszterkiállítás nyílik. Életképek egy tájképfestő portréjához Choma József (1901-1969) centenáriumi emlékkiállítása a Miskolci Galériában Choma Tibor és testvére özvegye, Choma Arisztidné Choma József egy kiállított képénél Fotó: Vajda János Méhes László Miskolc (ÉM) - A Mészáros ta­nya című festmény zárta az életutat. A düledező házat áb­rázoló, 1969-ben készült kép Choma József utolsó befeje­zett alkotása. A kép abból a korszakából származik, amit önálló stílusának megtalálá­saként értékelnek az ítészek. Volt idő, amikor a képzőművé­szetből meg lehetett élni - egy kiegyensúlyozott értékrend sze­rint működő polgári világban. És volt, amikor nem - a gazdasági válságok, világégések, majd az egyféle szemléletet sulykoló poli­tikai viszonyok között, amikor a hatalom önnön létjogosultságá­nak igazolását kívánta viszontlát­ni a művészeti alkotásokban is. A 20. század első évében, Mis­kolcon született Choma József­nek része volt mindkettőben. Tájképek ösztöndíjjal A szegénysorsú, a Képzőművésze­ti Főiskolát szülővárosa 24 pen­gős támogatásával Rudnay Gyula festőművész növendékeként el­végző alkotó tehetségére korán felfigyeltek. Ebben nyilvánvaló szerepet játszott esetében a ma­kói, hódmezővásárhelyi és szege­di művésztelepeken töltött idő. Ezek közül is különösen az 1926- os, amelyen a szegedi egyetemi építkezések miatt lebontandó ti- szaparti városrészt örökítették meg a Rudnay-növendékek, így Choma József is, akinek akkori festményeit, rajzait szinte kivétel nélkül megvásárolták. A gazdasági válság nem hagyta érintetlenül a Makón családot alapító, majd egy maroslelei ta­nyán letelepedett művész életét, aki már végérvényesen eljegyezte magát a természet utáni festészet­tel. Emberábrázolással a legrit­kábban foglalkozott, noha a főis­kolai éveiből megmaradt, szénnel és ceruzával rajzolt arcképtanul- mányai kifinomult rajztudásról árulkodnak. Érzelmeit és hangu­latait azonban ő tájképeinek szül­és formavilágába rejtette. Elkötelezett munka A kényszerűség 1935-ben úgy hoz­ta, hogy állandó munkát kellett vállalnia. így került vissza Mis­kolcra, ahol a Diósgyőri Gépgyár és Nehézszerszámgyárban lett műszaki rajzoló. Az állandó elfog­laltság, az új környezet, a háborús évek törést jelentettek. Az ezek­ben az években készült, témaként Miskolc és Diósgyőr városrészle­teit feldolgozó festmények jó ré­szét a műkritika is inkább az al­kotónak a festészet iránti töretlen elkötelezettségeként, mint jelentő­sebb művészi korszakként értéke­li. Erre az időre datálódik viszont, hogy Choma maga is részt vállal a művészek új nemzedékének ne­velésében: 1954 55-ben a Dimávag alkotókörét vezette. Megújuló évek A képzőművészet egyes területei­nek akkori megítélése szerint „nem a progresszív irányzathoz tartozó” alkotó művészetében vál­tozást 1961, nyugdíjazásának éve hozott. A haláláig hátralévő ki­lenc év legtermékenyebb korsza­kának számít: megújult stílusban több képet festett, mint az azt megelőző 20 évben. Témaválasztá­sa egyszerűbb, kifinomultabb lett, a mozgékonyabb felületkezelés mellett ábrázolásmódja összefo- gottabbá vált, míg színeire a tom­pább, érettebb tónusválasztás vált jellemzővé. Az ekkor készült ké­pei arról árulkodnak, rátalált ön­álló egyéniségére. Sőt! Az idősödő mesternek még arra is volt ereje és elszántsága, hogy önarcképe mellett megfesse egy tiszalúci pa­rasztember portréját - igazolva a művészetét lekicsinylők előtt azt, hogy nem csupán csak a tájké­pekhez ért. A Makó, Miskolc és Szeged köz- és magángyűjteményeiben őrzött, életteli alkotásaiból azon­ban mégis egy méltánytalanul el­feledett tájképfestő portréja bon­takozik ki. Két év, egy kiállítás A Choma-hagyaték gondozója a festőművész Miskolcon élő fia, Choma Tibor, aki bár gyerek­ként nemegyszer segédkezett édesapjának a festőfelszerelést kivinni a „témához”, így sajátsá­gosán együtt élt egy-egy alkotás­sal, maga nem vált képzőmű­vésszé. A centenáriumi kiállítás megrendezése azonban az ő ne­véhez kötődik. Mint mondja: két éven át tartó kutatómunkába került, mig édesapja festményei közül a Magyarországon fellel­hetők egy részének a nyomára akadt. A képekkel is dokumen­tálható Choma-életmű így ko­rántsem teljes - fogalmaz Cho­ma Tibor -, minthogy a magán- tulajdonban lévő alkotások útja követhetetlen volt. A Miskolci Galériában szep­tember 29-ig megtekinthető tár­lat következő állomása a makói József Attila Múzeum lesz. Hirdetés MERETRE SZABOTT LAKÁSHITELEK kamatra! himníúí Iíjíííjj > f sak a jövedelem 30'!., ál kell igazolni, > lOlib ingatlan Onax. t) jel/álngnsílásáv.il akár a megvásárlandó ingatlan vételár.) nak 100 % a ív inegfótelr/hetd, > nj év lias/iiáll lakás vásárlásain)/ egyaránt felvehető igen alaisony kamatra, (I év karnallixálás esetén 11,2%; 5 év kamalfixalás esetén 9,0%) > akár egyedülállók is igényűt: vehetik! tiiirleü-s nem iniiléslil nyilvános ajálilalléletnelr. A kAlralinlgénylét ello&tilása .1 Imiik által vfcg/ell liilrlIiíMl.iltiil llrgjí A továtitil les/lelekrril, ilíjakrol és költségekről .1 liaiíkflnknklixii iiieylalalhaléi Hirrtelrnrnyfien dívástul. f-ií jM/t írfvltiji/e'.ifiti é lüjel/lll t/.iirUlnt |ai»/ail, váláinlrif a WWW Irtih hu h'ihUpuu, lllrtt* » Irtfí errfft J IKtOIHMi irt <», 11) 111111 et le|e(onv/j|rialii k-iplláf BÁSTYA LAKÁSHITEL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents