Észak-Magyarország, 2001. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-12 / 213. szám

2001. szeptember 12., szerda Miskolc és környéke ITT ÉLÜNK Művilág Halmos Ildikó Az embereknek kell az Illúzió. Akarják a szé­pet. Vagy legalább is a szépség illúzióját. A műmindent. Főleg, ha olcsó. Alig több mint há­romszáz forint. Neve is van: virágzó kaktusz. Vonz­za a szemet csodás színpompája, kihívóan integet a bevásárlóközpont végeláthatatlan polcrendszerén. Az ember először mit sem sejt, csak örül. Nézegeti, forgatja a tüskés növénykét, tetején a könyvekből jól ismert, de a valóságban még sosem látott virágokkal.Aztán felébred a gya­nú. A kaktusz igazi, afelől semmi kétség. De a virág furcsa. Száraz, pereg. Tüzetesebb ta­nulmányozás után nem lehet titok tovább: a virágot vastag ragaccsal erősítették gondos kezek a sivatagi növényhez. Tehát a felirat hazudik, a kaktusz nem vi­rágzik, valami valaha virágzott, a virágot meg­szárították, majd a tüskék közé ragasztották. Az első érzés a mélységes csalódás. A máso­dik a felháborodás: át vagyunk verve. Majd át­gondolva a dolgot lehiggadunk. Miért a felhá­borodás? A csalás kegyes: a művilág virá- ga.Aztán megszületik a megoldás. Szaladjunk haza, keressük elő a Gazdálkodj okosant, tan­koljunk fel játékpénzzel, majd visszatérve ve­gyük meg belőle az összes „ virágzó kaktuszt". HÍRCSOKOR • A boldogságról. A Pax Corporis Termé­szetes Életmód Egyesület szervezésében Mi a boldogság? címmel szeptember 19- én délután fél 5-től előadást tart a Köz- művelődési Intézet (Miskolc, Széchenyi u. 35.) előadótermében Dr. Csikay Erzsébet orvos természetgyógyász. • Utcaátadó. Az arnóti Alkotmány utca meghosszabbított szakaszának ünnepélyes átadójára ma délután 1 órakor kerül sor. A rendezvény helyszíne: az Alkotmány utca és a Lévay utca kereszteződése. Szelíd motorosok. A Szent Anna- temető melletti domb, úgy tűnik, jó terep a motoros edzésekhez. Fotó: Dobos Klára A Miskolc és környéke összeállítást írja és szerkeszti az Eszak-Magyarország társadalomrovata Telefon: 46/ 502-900/3230, 3235, 3236 e-mail: bujdos@inform.hu, szaloczi@inform.hu, halmos@inform.hu Kitörési lehetőség a mozgássérülteknek Braun János: Belső motiváció nélkül semmit sem ér az akadálymentes világ Miskolc (ÉM - Hl) - Ép ember volt, majd tolószékbe került. A rehabilitációs kezelés után döntött: nem fog siránkozni, elfogadja a helyzetét és a legjobbat hozza ki belőle. Sportolni kezdett. Braun János kilenc évvel azután, hogy lábai járásra alkal­matlanná váltak, ma ott van a kerekesszékes teniszversenyzők világranglistáján. Évente 5-6 nemzetközi teniszversenyen sze­repel. Indult a nagyatádi vasem­ber triatlonon is. Most az foglal­koztatja, miként terveztethetne magának a meglévőnél profibb versenykerékpárt, vagyis nem­zetközi nevén handcycle-t.- Amikor a gerincproblé­máim bénuláshoz vezettek, még nem tudtam, hogy ez végleges lesz. A műtét után két hónapot feküdtem a miskolci rehabilitá­ciós osztályon, majd Pestre ke­rültem. Ott tudtam meg, mi a helyzet. Bekerültem egy 11 ágyas kórterembe. Zsúfoltság, rossz levegő, gerincsérült embe­rek... Körülnéztem, és azt gon­doltam: vannak nálam rosszabb helyzetben lévők is, nem szabad keseregni, csinálni kell vala­mit. A több hónapos fekvés után elkezdtem öltözködni ta­nulni, székből ki-, székbe be­szállni, megtanítottak minden­re, amire szükségem lehet. Fel­készítettek erre az életformára. Sosem voltam élsportoló koráb­ban, de sérültként úgy éreztem, a sport kitörési pont lehet szá­Sokan ki sem mozdulnak a lakásból Fotó: Ádám János momra, a sportolás által siker­élményt szerezhetek. Miskolcra visszatérve azt ter­vezte, hogy toboroz egy csapatot.- Járkáltam a városban, és ha kerekesszékes fiatallal talál­koztam, lecsaptam rá. Nyolc év alatt egyetlen embert sikerült rávennem a sportra... Az embe­rekből hiányzik a motiváció. Ha pedig nincs meg a belső készte­tés, az elszántság arra, hogy ki­mozduljunk a lakásból, akkor lehet Miskolc teljes mértékben akadálymentes, nem fog semmi megváltozni. Az elszántság mel­lé persze pénz is kell, mert a jól használható székek, felszerelé­sek többszázezer forintba kerül­nek. A mobilitást meg kell fizet­ni. De a pénz nem minden. Ren­geteg gondról tudnék beszélni, de nem sok értelme van, Ma­gyarországon élünk. A lényeg az, hogy tegyünk valamit. Én a sportot választottam. Fantaszti­kus érzés az, amikor a verse­nyeken szurkolnak az ember­nek. A Kaiser-maratonon, ta­valy, Pesten például óriási érzés volt, ahogy a közönség szurkolt a versenyzőkért. Vagy a nagy­atádi vasemberen, amelyre ta­valy hívtak először fogyatékoso­kat. Az ép versenyzőktől is kap­tunk biztatást, az eredményhir­detéskor pedig négyszázan tap­soltak a hetven fogyatékos résztvevőnek. Útjavítás - szüret előtt A Mályi-Kistokaj Hegyköz­ség tagjai mintegy 2,5 kilo­méternyi utat fedtek be fehér zúzottkővel a napokban a szüreti munkák megkönnyí­tése érdekében. A termelők a Mályi melletti téglagyár felé vezető csille­szállító alatt haladó úton kö­zelítik meg a gyümölcsösöket és szőlőültetvényeket. Mindeddig ezt meglehetősen rossz úton tették. Az ősziesre fordult időjárási viszonyok pedig még jobban megnehezí­tették a közlekedést. Most, a szőlőszüretre készül­ve, a billenőkocsik sora szál­lította a zúzottkövet az útra. Terítették, egyengeték, hogy megkönnyítsék az ültetvé­nyek megközelítését. Mint Éles Gábortól, a hegy­község elnökétől megtudtuk, a költségeket, vagyis a mintegy 750 ezer forintot a hegyközség tagjai állták. Fotó: Végh Csaba Régi templom, új papiak Nyékládháza (ÉM - Hl) - Ün­nepre készül a nyékládházi re­formátus plébánia. Vasárnap újraszentelik 200 éves templo­mukat és felavatják az új paró­kiát. A régi református parókia 125 éve épült a településen. A kárpótlásból kapott 5 millió fo­rintból és az egyházközségi hí­vek adományaiból most elké­szült az új. Bár a lelkészcsalád már korábban átköltözött az új pa­rókiára, az ünnepélyes átadás szeptember 16-án, vasárnap dél­után 3 órától lesz, egybekötve a két évszázados ládházi temp­lom évfordulójának megünnep­lésével. Az istentiszteletet Mészáros István református püspök tart- ja.Azonban a régi parókiát sem bontják le, az épület nem megy veszendőbe. A tervek szerint a jövőben szervezendő ifjúsági tá­borok résztvevői szállnak majd meg ott, illetve otthont ad kü­lönféle gyülekezeti rendezvé­nyeknek is. k/d:G:KllU.M.?.,iOlC Al OLVAíz'óVt íov^ilüü ü WlLmwLXfiicR?rt ói:í,'i _______| S zükségesének tartom, mert ha jól tudom, csak a színház tetején és az Erzsébet téren van egy köztéri óra. Az előb­bit pedig nem mindig le­hetett látni. Bár igaz, hogy nem nagy a belvá­rosunk, de úgy érzem, egy órát talán még sze­rencsés lenne felállítani, mondjuk a Városház té­ren is. Kozák Istvánné (40), ÁPOLÓNŐ A laptermészetemből fa­kadóan elkéső alkat vagyok. Ezért anyuval el­lentétben nekem fontos, hogy mindig legyen a ke­zemen egy óra. Éz persze nem garancia semmire, mindig öt perc hátrány­ban vagyok. Ha az egye­temre megyek, általában itt szállók fel a buszra, úgyhogy én díjazom ezt az órát. Kozák Andrea (19), EGYETEMI HALLGATÓ J é, tényleg, itt van egy óra. Sajnos az utóbbi napokban egyre többet járok erre, hiszen meg­kezdődött az iskola, de még észre sem vettem. Teljesen úgy néz ki, mint egy lámpa. Szerencsés al­kat vagyok, általában gyorsan elkészülök, gyor­san odaérek a célállo­másra, ezért nem igazán szoktam elkésni. Semmelweis Péter (13), TANULÓ R égen kellett volna már ide egy köztéri óra. Díjazom az ötletet. Tősgyökeres miskolci va­gyok és amióta az esze­met tudom, mindig volt a belvárosunkban valahol egy óra. Ha jól tudom, eddig csak a színház tor­nyában. Úgy érzem, nagyjából illik is a vala­melyest alakuló városké­pünkbe. Debreczeni László (59), SZABÓ Ö rülök neki, hogy vég­re a belvárosban állí­tottak fel egy órát. Bár nem igazán érzem, hogy harmonizálna a városké­pünkkel, például a színe még véletlenül sem egye­zik a többi tájékoztatási tábla színével. De legalább van. Talán az idő nem fogja annyira za­varni az unatkozó vandá­lokat. Juhász Tibor (35), AUTÓVILLAMOSSÁGI SZERELŐ

Next

/
Thumbnails
Contents