Észak-Magyarország, 2001. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-10 / 211. szám
2001. szeptember 10., hétfő Gazdaság 7 ííjjí jÍ/JVIÁÍÍIÁJ Épító'ipari információk A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BÖKIK) megállapodást kötött a BertelsmannSpringer Magyarország Kft.-vel, hogy ily módon támogassa piaci információkkal a megyében építőipari tevékenységet folytató kamarai tagokat. A kamara az új, kedvezményesen elérhető szolgáltatásról előadást tart a következő időpontokban: szeptember 11-én délután 3 órától Ózdon, a Gyöngy Üzletházban; 12-én reggel 9-től Szerencsen, a Népházban: 13-án délelőtt 10-től Encsen, a Vállalkozók Házában; 17-én Kazincbarcikán; 18-án Tiszaújvárosban; 19-én Miskolcon, a kamara székházában: 25-én Mezőkövesden és 26-án Sátoraljaújhelyen. Az előadásokkal kapcsolatban a BÖKIK ügyfélszolgálati irodáiban lehet érdeklődni. Elektronikus aláírás Az elektronikus aláírásról rendez szakmai előadást a BÖKIK szeptember 27-én, 10 órai kezdettel a kamara székházában. Az előadást Fekete János, az Adatbázis Forgalmazók Szövetségének elnökségi tagja tartja. A részvétel minden érdeklődő számára ingyenes. További információt Koleszár Péter ad a 46/506-733-as telefonszámon. Fogyasztói panaszok A Békéltető Testület a fogyasztói panaszok ügyintézésével továbbra is várja ügyfeleit. Fogadóóra minden hétfőn 15-17 óráig. Bővebb felvilágosítás Kissné Vékei Judittól kérhető a BÖKIK 46/328-539-es telefonszámán. Családi hétvégét rendeztek az SZK Transport Szállítmányozási Társaság dolgozói számára szombaton a festői környezetben lévő Bortó üdülőben. A különböző korosztályú résztvevőket vetélkedőkkel, műsorokkal várták. A gyerekek ugyan még nem ülhetnek a papa vezette kamion kormánya mögé, arra azonban lehetőséget kaptak, hogy egy kötél segítségével nekiveselkedjenek és odébb húzzák a több tíztonnás járgányt. Vállalkozó ked- vűekben nem volt hiány, és kis szülői segítséggel valóban sikerült is megoldani a feladatot. Fotó: Puskár Tibor Bőr- és cipőipar: felemás helyzet Budapest (MTI) - A magyar bőripar stabilitásához és kiegyensúlyozottságához a belföldi értékesítés fellendítésére lenne szükség - mondta Pongorné Csákvári Marianna, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a XXIII. Bőr- és cipőhét szakkiállítás megnyitóján. A BCE előzetes statisztikai adatai alapján az idei év első fél évében a magyar bőrés cipőipar exportja dinamikusan, a termelése mérsékelten nőtt, míg a belföldi értékesítés - az elmúlt évi tendenciákhoz hasonlóan - tovább csökkent. A belföldi értékesítésnél a szakma mintegy 9,8 százalékkal alacsonyabb bevételt ért el, mint az előző évben. A cipőipar termelése 3,3 százalékkal, a bőripar exportja 3,7 százalékkal, a cipőiparé pedig 9,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A bőrdíszműipar termelése 4,4 százalékkal mérséklődött, azonban belföldi értékesítése - egyedül a szakágazatban - növekedett. A növekedés mértéke 7,4 százalék volt az első fél évben 2000-hez képest. A BCE számításai szerint az egész ágazatra vonatkozó export nagyságrendje évek óta meghaladja az 500 millió dollárt. A bőripari termékek 70 százalékát egyébként exportra termelik, amelynek 95 százaléka az Európai Unió tagországaiba irányul. ...........................................I......mi...............1—.............. in .....................................................MM—........... „A jó hozzáállás és a sok munka a siker titka” Beszélgetés dr. Németh Lászlóval, a Miskolci Hűtőipari Rt. elnök-vezér igazgatójával Dr. Németh László Fotó: Végh Csaba Faragó Lajos Miskolc (ÉM) - A siker furcsa jószág: igazán élvezni, együtt élni vele csak akkor lehet, ha a megszerzéséhez vezető utat közmegbecsülés, elismerés kíséri. Mi sikeres embereket kerestünk szűkebb pátriánkban, olyanokat, akik ahhoz is hozzájárultak, hogy a térségnek, amelyben dolgoznak, híre legyen. □ Majdnem azt mondhatnánk, hogy élete során mindig vezér- igazgatói székből vezérigazgatói székbe ült. Ennyire megfogta az Isten lábát? • Hát igen! Az utóbbi jó 10 évben a munkaviszonyom folyamatosan első számú vezetőként köttetett. Ez nem egy könnyű feladat. Szépen hangzik a beosztás, a titulus megjelölése, de a mögötte való munka igen kemény. □ S az egymást követő váltások, előrelépések minek köszönhetőek? • Gondolom, az előző munkahelyeken közreműködésemmel, vezetésemmel elért eredményeknek. Amelyek alapján más, különböző tulajdonosi összetételű társaságok alkalmasnak találtak újabb, nagyobb feladatokra. Másrészt kialakult bennem egy ambíció: szeretek céget vezetni, sok emberrel együtt dolgozni. És ha valaki valamiben sikeres, abban szeret dolgozni. □ Az élelmiszeripar területén dolgozott leginkább. Innen nézvést milyennek látja megyénk helyzetét? • Borsod-Abaúj-Zemplén élelmiszeripara országos viszonylatban - megítélésem szerint - megfelelő. Ezt nyugodtan mondhatom az általam jobban ismert tej-, sütő- és hűtőiparról egyaránt. Ez részben annak is köszönhető, hogy már ide is eljutott a külföldi tőke. Nálunk például, a Miskolci Hűtőipari Rt.-ben 20 százalékos a holland tulajdonos tulajdonrésze. Úgy gondolom, nem kell szégyenkeznünk termékeink minősége miatt. Megyénk élelmiszer-ipari termékei a nemzetközi piacon is dobogós helyezést érnek el. □ Önt mindezek alapján sikeres emberként könyvelhetjük el? Mit jelent az Ön számára a siker? • Nem tudom! Nyilván jó érzés, ha újabb vezetői beosztások ajánlásával megkeresik az embert. A sikerről két nagy személyiség mondása jut az eszembe. Az egyik Edisontól származik, aki azt mondta: a siker titka 1 százalék lángész, 99 százalék izzadtság. Szerintem a hozzáállás, a sok munka a döntő abban, hogy az ember eredményes legyen. A másik vélemény - talán kicsit furcsának hangzik ebben a körben - Wayne Gretzkyé, a világhírű jégkorongozóé, aki „nem oda megy, ahol a korong van, hanem ahol lesz”. Tehát mindig az innováció, az újítás motivál engem. S ebben a vezetésemmel működő cégek komoly hazai és nemzetközi, az EU-normáknak megfelelő sikereket értek el. □ Mit tanácsol a most pályakezdő, Önnel együtt sikerre vágyó fiataloknak? • Legelőször is annak az újszerű szemléletnek a követését, amely szerint élethossziglan tanulni kell. Másrészt a dolgokhoz, a munkához való jó, pozitív hoz; aví :;!V•/:•!< I V Dr. Németh László • Borsod-Abaúj-Zemplénben, Alacskán született 1947-ben. • Miskolcon a Bláthy Ottó Villamosipari, Technikumban érettségizett. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen vegyipari gépészmérnök, majd gazdasági mérnöki diplomát szerzett. Budapesten a Közgazdaság-tudományi Egyetemen ipargazdaságtanból doktorált. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogi szakokleveles közgazdász végzettséget szerzett. • Első munkahelye az Északmagyarországi Vegyiművek volt. Később az Állami Fejlesztési Banknál dolgozott, majd több mint egy évtizede különböző cégek első számú vezetője. Igazgatósági elnöke volt az Észak-magyarországi Tejipari Rt.-nek, vezérigazgatója a Miskolci Sütőipari Kft.- nek, két éve pedig a Miskolci Hűtőipari Rt. vezetője. záállást. Meggyőződésem, hogy aki állandóan továbbképezi magát, aki úgy áll hozzá a munkájához, ahogyan azt az általános és a szakmai intelligencia is megkívánja, egyértelműen sikeres lehet. Mivel az Európai Unióba készülünk, ajánlatos a nyugati cégeknél meglévő további követelményekre is gondolni. Költségérzékeny szemléletük, szívósságuk, munkabírásuk követendő példa - mondta a vezérigazgató. Struktúraváltás a vámigazgatásban Fokozott szerepet kapnak a jövőben a vállalkozások az egyszerűsítés révén Miskolc (ÉM - UM) - A vám- jogszabályok tavalyi módosításai közül a szakemberek szerint a legnagyobb jelentőségű változást az egyszerűsítések bevezetése jelentette, amivel párhuzamosan megindult a hazai vámeljárási struktúra átalakítása. Az új rendszer kialakítása során úgy kell gyorsítani az áruforgalom vámellenőrzését, hogy közben a szervezetnek továbbra is biztosítani kell a költség- vetési bevételeket és fokozottan el kell látni a közgazdasági szabályozó szerepet. Ezt a két feladatot csak úgy tudja végrehajtani a vám- és pénzügyőrség kollektívája, ha az eddig kizárólagosan gyakorolt vámigazgatási jogosítványok egy részét átadja a megbízható ügyfeleknek. Ezek a jogosítványátadások - kiegészítve az elektronikus úton történő árubejelentéssel és árunyilatkozat-adással - kapták gyűjtőfogalomként az egyszerűsítések elnevezést. S hogy mit is takar a fogalom, arról Szabó Zsolt, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának vámigazgatási csoport- vezetője tartott előadást Miskolcon, egy vállalkozóknak meghirdetett fórumon. Az egyszerűsítés jelentősége A jogszabály hatályba lépését követően azok az ügyfelek (ipari vámszabadterületek, multinacionális cégek, szállítmányozó vámügynökök stb.), akik korábban is jelentős számú vámkezelést végeztek, valamint rendelkeznek a megfelelő garanciális feltételekkel és megbízható nyilvántartási rendszerrel, lehetőséget kaptak arra, hogy a beérkező és az indított szállítmányok vámkezelését ne külön-külön, hanem meghatározott időszakonként, összevontan végezhessék el az elszámoló vámhivataloknál. Igaz mintegy tízmillió forintos beruházást igényel a vállalatoktól ez a rendszer (nagyon drágák a szükséges szoftverek) és további szakemberek alkalmazásával jár, cserébe viszont mindig pontosan érkeznek és indulnak a szállítmányok, ami a - pláne a külföldi - partner- kapcsolatokban mindenképpen kifizetődő. S bár az igen szigorú feltételek miatt nem vehet részt mindenki az egyszerűsített eljárásban, a szervezet arra törekszik, hogy a jelenlegi rendszerben történő vámkezelések száma minél kisebb legyen. Ennek természetes következményeként drasztikusan lecsökken a jövőben az európai gyakorlatban példátlanul sok, 290 vámkezelési helyszín száma. Vámkezelés a logisztikai központokban Hogy a jövőben megmaradó, illetve újonnan kialakítandó irodák hol lesznek, a szakember szerint nagyon fontos kérdés, mert hosszú időre meghatározza majd a magyar vámigazgatás és ezen keresztül a kereskedelmi forgalom kezelésének helyzetét. Az ezzel kapcsolatos követelmények (áruforgalom útjában legyen, rendelkezzen a vámvizsgálat elvégzéséhez szíikX Szabó Zsolt Fotó: Végh Csaba séges feltételekkel, legyen raktárkapacitás stb.) megegyeznek a logisztikai központok létesítése során megfogalmazottakkal. Ebből kiindulva célszerű a nem egyszerűsített rendben történő vámkezelések helyszínét a logisztikai központokba telepíteni. S mivel fekvése révén hazánk Európa egyik legfontosabb tranzitországa, a logisztikai központokat a fő áruforgalmi folyosók mentén kell kialakítani. A döntést a Közlekedési- és Vízügyi Minisztérium szakembereivel közösen hozzák meg. Összegzésként megfogalmazható: a következő évek egyik legfontosabb kérdése, a jelenlegi struktúrát milyen módon tudja a magyar vámigazgatás az európai gyakorlatnak megfelelően átalakítani úgy, hogy közben az áruforgalom vámellenőrzése továbbra is zökkenő- mentesen bonyolódjon. Az adminisztráció jelentős része a vállalkozásokra vár Fotó: Ádám János
