Észak-Magyarország, 2001. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-01 / 204. szám

Múzeumlátogatás éhgyomorra A nyugati képtárakban lassan elképzelhetetlen, hogy a megfáradt látogató ne az impozáns épületben fogyaszthassa el ebédjét, sőt akár késő esti vacsoráját is. A hazai múzeumoknak nincs pénzük, de eddig még nem gondoltak arra, hogy szaporítsák bevételüket. Igaz, nincsenek rákényszerítve... Jön a Vamp angyal Nehéz sorsú sztárgyerekek Megvan a Vasas mentőangyala Lady Di másik arca Diana hercegnő volt ma­gántitkára, P. D. Jephson könyvet; írt „Egy herceg­nő életútja” címmel. Ez talán az első hiteles be­számoló. A visszaemléke­zésből kiderül, hogy a „Nép Hercegnője” bizony elég kegyetlen és igazság­talan is tudott lenni. Ismét vadulhatunk: tavaly a Vörösmarty téri hangle­mezboltban nők(!) pofoz­kodtak nevét viselő első le­mezének megszerzéséért. Natalia Oreiro, egy fodrász anya és egy matrackészítő apa lánya a Vad angyal forgatása során napi 14 órákat állt a kamera előtt. A híres embereknek nem könnyű az életük: lépten- nyomon megszólítják őket, összesúgnak a há­tuk mögött. Még kevésbé irigyelhető a sztárgyerek élete. Ifjabb Vitray Tamás például a családi séták al­kalmával sokszor az utca túloldalán ment. Vajon merre tart ez a lab­da? Herczeg arca e dilem­máról árulkodik, mint ahogy csapatáról, a Vasas­ról sem lehet még tudni, hol köt majd ki. Ám egy nagy titokról vasárnap le­hull a fátyol: már hetek óta téma, hogy ki lehet a Vasas titokzatos befektetője. Postás és mozdonyépitő Gyermekkorunkban sokan postások, vagy vasutasok szeretnénk lenni, aztán nem lesz semmi az álmokból. A miskolci Alparán Géza meg­valósította álmait: postai kézbesítőként dolgozik, ugyanakkor saját lilliputi vasutat épített, a gyerekek legnagyobb örömére. Kapható az arushelyeken és a rikkancsoknál!

Next

/
Thumbnails
Contents