Észak-Magyarország, 2001. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-15 / 190. szám
2001. augusztus 15., szerda ÉS7AK-MAGYAR0RSZÁG 4 Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Három sziget. Három sziget az új évezred küszöbén címmel nyílik kortárs képzőművészeti kiállítás a sárospataki Rákóczi Múzeumban augusztus 17-én, pénteken délután 4 órától, melyet Szemadám György, festőművész-művészeti író nyit meg. A tárlat az év végéig, december 9-ig látogathó. • Képek nagybányai szemmel. Kozma István, nagybányai származású festőművész munkáiból nyílik kiállítás a kecskeméti Katona József Emlékházban augusztus 20-án, hétfőn délelőtt fél 12-től. A kiállítást Pintér Lajos, József Attila-díjas költő nyitja meg. • Emlékpark. Ünnepélyes keretek között adják át a Karosi Régészeti Emlékparkot és Den Barsbold szoborkompozícióját augusztus 20-án, hétfőn délután fél 5-kor Karoson. Az ünnepi beszédet dr. Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatal minisztere mondja, az Emlékparkot dr. Révész László, a Magyar Nemzeti Múzeum főosztályvezetője mutatja be. Miska igazságot oszt Miskolc (ÉM - MAL) - A Miskolctapolcai Akropolisz Szabadtéri Színpad „Nyári Színházi Fesztivál” programsorozatának következő előadása a magyar operettirodalom egyik gyöngyszeme, a Mágnás Miska, melyet a közönség augusztus 16-18. között tekinthet meg este fél 9-től (esőnap augusztus 19.). A Mágnás Miska valódi népmeséi figura, aki a társadalmi rétegek közti ellentéteket a józan eszével és talpraesettségével igyekszik feloldani, igazságot oszt és keresi a boldogsághoz vezető utat. A Kovács Zsuzsa rendezte darabban olyan kitűnő színművészek tűnnek fel, mint Nemcsák Károly, Szóka Júlia, Leblanc Győző, Mednyánszky Ági és maga a rendező, Kovács Zsuzsa. Nemcsák Károly _____________ Millenniumi mese Bujdos Attila A megmagyarázható és a megokolhatat- lan, a valóságos és a nehezen elképzelhető határmezsgyéjén bukkannak bemutatásra érdemes emberi sorsokra az ml Millenniumi mesék című sorozatának alkotói. Ilyen sors az ismert színházi szakemberé, Tábori Györgyé is. Maga sem tudja - árulja el a kellemes arcú öregember -, miért éppen úgy döntött fontos pillanataiban, ahogy, miért választotta az írást a szállodai szakma helyett, a drámát a regény helyett, három nyelven dadogva hogyan jutott a világhírig. Az ő nézőpontjából - így és ennyiben - valóban mesés e történet. Másrészt viszont maga a valóság, hiszen élt, ahogy akart: vállalható és teljesnek tetsző életet. Az ilyen élet: mese mindazoknak, akik élnek, ahogyan lehet, mélyen tisztelve a mindennapokban a logika törvényeit. Bár talán leginkább az ösztönök szépséges sodrásáról szól, de nem a tudatosságot tagadja ezzel a Tábori Györgyről szóló film: olyan ember beszél hozzánk a képernyőről, aki karakteres véleményt építget a szakmájáról és a világról, így a magyar lélekről is, mely magyar lélek éppenséggel nem a hirtelenség rabságában vergődik. Lám - magyarázza Tábori -, a Kossuth-nótában is erről a mi nagy magyar nemzeti tudatosságunkról éneklünk: igaz, a kormányzó megüzente, hogy elfogyott a regimentje, de csak akkor megyünk el mindnyájan, ha még egyszer azt üzeni (biztos, ami biztos)... Csendes derű ez, korokon áttetsző mosoly, afféle shakespeare-inek mondott dramaturgia, amelyben a tragikus fordulatot rendre vidám jelenetnek kell követnie. Tetszetős, hogy miközben a Táboriportré készítői (rendező: Réczei Tamás, forgatókönyv: Forgách András - Ezüsthajó produkció) a főleg Németországban ismertté lett alkotóval kapcsolatban felkapják a nemzeti szálat, de nem ebből akarják megszőni a sikertörténet szövetét. És ez így is van rendjén: egyéni a teljesítmény, általános a tanulság: így is lehet, még ha nem is tudjuk pontosan, miért. Kun László és a drámaíró hitbéli kettősége Miskolc (ÉM - MG) - Önmagáról is vall Tóth-Máthé Miklós Tűz és kereszt című drámájában, amelyet augusztus 17-én este láthatnak az érdeklődők a diósgyőri várszínpadon. A tiszalúci születésű - 1999-ben a település díszpolgárává választott - színészből lett író történelmi tárgyú műveit eddig családi „öröksége” határozta meg: édesapja református lelkész volt, anyai ágon felmenői közül többen választották hivatásul a prédikátorságot, s így alkotásainak középpontjában a magyar protestáns múlt állt. Tűz és kereszt című drámája IV. (Kun) Lászlóról szól, ám a középkorba vezető mű problematikája ugyanaz, mint korábbi történelmi tárgyú műveié: a hit kérdése. V. István fiának sorsát megha...................... A mélységes kereszténység az, ami meghatározza az életemet, de a pogány bennem is bennem van. Tóth-Máthé Miklós .......................................................... Jelenet az előadásból Fotó: Vasile Gheorghe tározta származásának kettősége: keresztény királyfinak kijáró udvari neveltetésben részesült, de a kun anyai gyökerek sem eresztették. Melyik hit az igazi? S melyik az a nép, amelyet vállalnia kell? - vívódik a főhős, akinek identitáskeresésében személyes kérdéseket is boncolgat az író:- A mélységes kereszténység az, ami végső soron meghatározza életemét, ezzel együtt mégis ki merem mondani - amint ez a drámában is rendkívül élesen jelentkező kérdés -, a pogány bennem is bennem van. A színdarabot a nagyváradi színház jubileumi drámapályázatának győztes műveként tavaly októberben mutatták be. Á nagyváradi előadás két „kulcsfigurája” nem most találkozott először Tóth-Máthé Miklós írói világával: a produkció rendezője, Gáli László korábban Debrecenben vitte színre a szerző A fekete ember című színdarabját, a Kun Lászlót megformáló Med- gyesfalvy Sándor pedig a Méliusz című drámája címszerepét alakította néhány évvel ezelőtt. Mellettük fontos szerephez jutott X. Diósgyőri Várszínházi Esték Augusztus 15., szerda este fél 9 Sütő András: Káin és Ábel Kassai Thália Színház Augusztus 16., csütörtök este fél 9 Heltai Jenő: A néma levente Kassai Thália Színház Augusztus 17., péntek este fél 9 Tóth-Máté Miklós: Tűz és kereszt Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata Augusztus 18., szombat este fél 9 Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház Augusztus 19., vasárnap este fél 9 Rideg Sándor: Indul a bakter- ház Komáromi Jókai Színház még az előadásban többek közt Firtos Edit, Fábián Enikő, Némethy Zsuzsa, Hajdú Géza. Újra divatba lehetne hozni a könyvet? Az oktatási tárca az ideit az olvasás éveként tartja számon Miskolc (ÉM - CsÁ) - Olvasunk. Sajnos egyre kevesebbet. A romló statisztikák miatt az Oktatási Minisztérium 2001-et az olvasás éveként jelölte meg.- A könyv. Jelentősége van, kinek adom kölcsön, kitől kaptam ajándékba. S bár egy-egy kötet újra megvásárolható, mégis ragaszkodunk ahhoz a példányhoz, amely elsőként nyitott fel nekünk egy ismeretlen világot - mondta Pokomi Zoltán volt oktatási miniszter az olvasás éve ünnepélyes megnyitóján. A könyvszakma legnagyobb éves seregszemléjéhez, a könyvhéthez kapcsolódóan indult útjára az egy évig tartó program. Az idei esztendő folyamatos programokat ígér, az ország szinte minden nagyvárosában kulturális rendezvényekkel. Az a közös bennünk, hogy mind az olvasás divatba hozását célozzák. Július 24-től számítógéppel és műholdas, internetes technológiával felszerelt kamion járja az országot, megadva a lehetőséget a kistelepülések lakóinak, egy- egy személyes vagy éppen internetes író-olvasó találkozón való részvételre. A rendezők várják a különböző települések jelentkezését. A programok kiterjednek a gyűjtésekre is. E cél jegyében augusztus végén a könyvszakma szereplői szerveznek nagyszabású könyvgyűjtő akciót. Szintén e céllal decemberben megrendezik a százéves hagyományra visszatekintő karácsonyi könyvvásárt. Az olvasó olvasó Fotó: Ádám Jónos Több író - több olvasó? Könyvtárakban is érdeklődtünk: mit kívánnak tenni a kampányévben az olvasás népszerűsítéséért. Mint hallottuk: a szokásosnál nagyobb számban terveznek író-olvasó találkozókat, rendhagyó - könyvtári - irodalomórákat. Megemlítették: szerencsésebb lett volna, ha a szakkormányzat pénzt is ad, mondjuk a könyvtárak bővítésére. Kedvezmények Hogyan készülnek erre az évre a könyvforgalmazók? A miskolci Fókusz Könyváruház igazgatója, Kázsmér Veronika elmondta: náluk folyamatos akciókkal várják a könyvbarátokat. Lehetősége az áruháznak, hogy ha egy lelkes pedagógus felkeresi őket, otthont adnak rendhagyó irodalomóráknak is.- Az olvasás éve sajnos nem kapott akkor hírverést, ami komolyabb változást idézett volna elő a vásárlókban. Komolyabb marketingre lett volna szükség, hogy elérje azt a hatását, amiért a kezdeményezés megszületett - folytatja Kázsmér Veronika. A Kazinczy könyvesbolt vezetője, Szabó Lajosné elmondta, hogy nagy mértékben gátolja a programot, hogy az olvasásban az egyik legérdekeltebb réteg, a diákság nyári szünet miatt „elérhetetlen”.- Azonban nyitottak vagyunk az olyan akciókra, amelyek az oktatási intézmények könyvtárának bővítését segítik. A vásárlás mennyiségétől függetlenül 15 százalékos kedvezményt biztosítunk minden vásárlónknak - mondta Szabó Lajosné. C sak az iskolai kötelező olvasmányokat olvasom. Legutóbb a Szigeti veszedelem volt a kezemben. Ennek a könyvnek a mondanivalója nagyon tetszett. Évente nagyjából 9-10 könyvet olvasok, ezek jellege nagyon vegyes. Szeretem a szépirodalmat, csakúgy mint a szakkönyveket. A kedvenc íróm Szabó Lőrinc. Folyóiratokat viszonylag gyakrabban lapozgatok, ezekre többet áldozok. Bari Ágnes (16), tanuló miket a suliban megadnak a tanárok, azokat szoktam olvasni. De nagyon sok van közöttük, amelyik nem tetszik, unalmas. Évente 7-9 könyv fordul meg a kezemben. Persze ez évszaktól is nagymértékben függ. Én például télen sokkal szívesebben olvasok. Venni nem nagyon szoktam, egyrészt mert drágának tartom, másrészt szívesebben áldozok másra. Kós Éva (15), tanuló N em szoktam olvasni. Általános és középiskolás koromban is csak a kötelezőket forgattam, azokat sem gyakran. Azt hiszen ötödikes koromban volt utoljára könyv a kezemben. Nem is szoktam rá áldozni, én is nyolcadikos koromban kaptam legutóbb könyvet ajándékba. Ha olvasok, inkább a magazinokat lapozgatom. Előfizetői vagyunk az Északnak, és a Storyt is rendszeresen megveszem. Hajkó Edina (19), tanuló M ost a Légió mindhalálig című könyvet olvasom. Szeretem a katonai, kalandos könyveket. De jobban illik rám a mindenevő jelző, a szép- irodalmi és szakkönyveket is egyaránt „betermelem”. Kedvenc íróm és költőm sincs. Az két külön fogalom, hogy menynyit költők és mennyit szeretnék könyvre költeni évente. Előbbi 2-3 ezer forint, utóbbi 10 ezer forint között mozog. Sajnos. Ambruzs Henrik (25), esztergályos N em is tudom, mikor volt a kezemben könyv. Bár ifjúkoromban sem voltam könyvmoly, de azért volt sajátos hangulata, ami bizony néha nagyon hiányzik. A nap 24 órából áll. Nincs időm. Ott a munka, menni kell. Esténként annak is örülök, hogy a végigrobotolt nap után egy újságot a kezembe vehetek. Az viszont nyugtalanít, hogy a gyerekeim kezében sem látok sűrűn könyvet. Fegyverneki János (47), villanyszerelő
