Észak-Magyarország, 2001. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-13 / 188. szám

2001. augusztus 13., hétfő Gazdaság 1 1 P ) r) y E2 yíjSji augusztus 15. • Bevallás: Havonta beszedett idegen- forgalmi adó; adatszolgáltatás a költ­ségvetési támogatás igénybevételéhez felhasználható igazolások kiadásáról • Befizetés/támogatásigénylés: A be­szedett idegenforgalmi adó augusztus 20. • Bevallás: A havi adóbevallásra kötele­zettek előző havi adói, ideértve a járulé­kokat és az egészségügyi hozzájárulást is; havi és gyakoribb áfa; játékadó; jöve­déki adó; engedély alapján gyakoribb költségvetési támogatás bevallása • Befizetés/támogatásigénylés: Áfa; jö­vedéki adó nettó összegének és előlegé­nek különbözete; a havonta fizetők tár- saságiadó-előlege; fogyasztási adó nettó összegének és előlegének különbözete; környezetvédelmi termékdíj; játékadó; munkaadói, munkavállalói járulék; fo- gyasztóiár-kiegészítés, mezőgazdasági és elelmiszer-ipari exporttámogatás; az elő­ző hónapra megállapított költségvetési támogatás; engedély alapján gyakoribb költségvetési támogatás különbözete Erőteljesen nőtt a sertés ára Budapest (MTI) - A mezőgazdasági ter­melői árak júniusban 18,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ko­rábban, míg az első fél év átlagában 22 százalékkal nőttek 2000 első fél évéhez ké­pest - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki gyorsjelentésében. Ta­valy január-júniusban a mezőgazdasági árak 17,2 százalékkal voltak magasabbak az előző év azonos időszakáénál, 2000 jú­niusában átlagosan 19,2 százalék volt a növekedés az előző év júniusához képest. Az idei év első felében a növénytermesz­tései és kertészeti termékek termelői ára 20,2, az élő állatoké és állati termékeké pedig 25,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A jú­niusi adatokat tekintve az előbbi termé­keknél 11,6, az utóbbiaknál pedig 28,5 szá­zalékos volt a növekedés az egy évvel ko­rábbihoz képest. Az étkezési burgonya ter­melői átlagára az első fél évben 19,3 száza­lékkal, júniusban 38,3 százalékkal haladta meg a bázisidőszakban regisztrált árat, a zöldségfélék első féléves átlagos árszintje 8,2 százalékkal, júniusi átlagára 11,1 száza­lékkal volt magasabb a tavalyinál. A gyü­mölcsök termelői árszínvonala júniusban az előző hónapokénál kisebb, 15,1 százalé­kos csökkenést mutatott, míg a hüvelye­sek árszínvonala júniusban változatlanul több mint kétszerese volt a bázisidőszak­ban regisztráltnak. A vágóállatok közül 2000 január-júniusához képest az előző hónapokhoz hasonlóan a sertés termelői átlagára emelkedett a legnagyobb mérték­ben 54,1 százalékkal, a júniusi drágulás pedig 65,8 százalékot tett ki az előző év azonos időszakát tekintve. A vágómarha ára júniusban 2,3 százalékkal volt maga­sabb, mint egy évvel korábban, féléves át­lagban viszont mindössze 0,5 százalék volt az áremelkedés a vágómarha termelői árá­ban. A baromfi árszintje 24,3 százalékkal, az étkezési tojásé 20,3 százalékkal, a tehén­tejé pedig 11,4 százalékkal volt magasabb az első fél évben. K+F támogatások Budapest (MTI) - Több mint 32 milliárd forintos keretösszegű kutatás-fejlesztési (K+F) program indul el idén a kormány Széchenyi-tervben meghirdetett pályáza­tainak segítségével. Az első alkalommal meghirdetett pályázaton 124 konzorcium nyert támogatást. Az első szerződéskötés alkalmával egy járműipari, egy informati­kai és egy erdőgazdasági program bemu­tatására került sor. Utóbbi, jórészt erdé­szeti és faipari cégekből álló konzorcium azt tűzte ki célul, hogy három év alatt 700- 750 ezer hektár erdőt telepít Magyaror­szág mezőgazdaságilag nem hasznosított területeire. A magyarországi erdővagyon mennyiségi és minőségi fejlesztése ugyanakkor kétszeresen is környezetvé­delmi feladat, hiszen folyamatosan növek­szik a környezetbarát faanyag felhasználá­sa iránti gazdasági igény, ami együtt jár a klímaváltozás veszélyével. A K+F prog­ram célja az volt, hogy ösztönözzék, illetve erősítsék a kutatói bázis, valamint a gaz­dasági versenyszféra kapcsolatát. „Szükséges egyfajta egyéni kiteljesedés” Borkúti László a Bíbor Kiadó tíz évéről, a közösségi létről és a felelősségről Borkúti László: A könyvnek mindig szerepe lesz az emberek életében Méhes László Miskolc (ÉM) - A siker furcsa jószág: igazán élvezni, együtt élni vele csak akkor lehet, ha a megszerzéséhez vezető utat közmegbecsülés, elismerés kíséri. Mi sikeres embereket kerestünk szű- kebb pátriánkban, olyano­kat, akik ahhoz is hozzájárul­tak, hogy a térségnek, amelyben dolgoznak, jobb híre legyen. A napokban múlt húsz éve, hogy Borkúti László eljegyezte magát a könyves szakmával. Ki­tartott mellette azután is, hogy „eladták alóla” a Müveit Nép Könyvterjesztő Vállalat területi képviseletét, de akkor sem hagyta ott, amikor a '90-es évek közepén már nem számított annyira jó üzletnek a könyvfor­galmazás. Igaz, akkortól egyre erőteljesebb szerepet kapott éle­tében a könyvkiadás. □ A könyvnyomtatás felett a vész­harangot a rádió, majd a televízió tömeges elterjedésekor is megkon­gatták, de adódik a közhelynek tűnő kérdés: az internet világában nem tűnik halálra ítélt vállalko­zásnak könyvkiadót működtetni? • A legutóbbi könyves vándor- gyűlésen egy fél délutánt szentel­tünk e témakör megvitatására, de a végkövetkeztetés az volt, hogy a képernyőről is olvasni kell. Egy kisiskolás kezébe nem lehet odaadni egy monitort, tehát a könyveknek visszavonhatatla­nul szerepe van és lesz az embe­rek életében. □ Ilyen optimista volt akkor is, amikor tíz évvel ezelőtt megalapí­totta a Bíbor Kiadót? • Véletlenek sorozata, hogy ez a kiadó ennyi időt megélt, és úgy érzem, pillanatnyilag ott tar­tunk, ahol egy tízéves gyerek: tudunk írni, olvasni, Számolni. Mára elértük, hogy a társada­lomban mozogni tudunk, ismer­nek minket. De be kell valla­nom, hogy az első öt évben egyetlen könyvet nem adtunk ki. Nem volt rá szükség, mert a könyvek iránt óriási volt a ke­reslet, ezért a könyvkereskede­lem volt a fő profil. A megszorí­tásokat hozó Bokros-csomag éve, 1995 krízisidőszak volt: sor­ra mentek tönkre a kiadók, nem volt áru. Ekkor jött az a gondo­lat, hogy talán könnyebb egy könyvet eladni háromezer pél­dányban, mint háromezer félé­ből egyet-egyet. Megkerestek egyetemi oktatók, akiknek a tu­dományos fokozatuk eléréséhez publikálniuk kell - így született az első jogelméleti és jogtörténe­ti kiadványsorozat. Ezekből a könyvekből azóta nemcsak a miskolci, de másegyéb egyete­men is tanítanak. A Bíbor egyébként nem kötelezte el ma­gát egyetlen műfaj irányában Borkúti László • 1956-ban született Sátor­aljaújhelyen • 1975-től - a Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépisko­la elvégzése után - a Gárdo­nyi Géza Művelődési Házban népművelő, közben elvégzi a Debreceni Tanítóképző Fő­iskola könyvtár-népművelő szakát • 1982-ben a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalathoz kerül, ahol területi igazgató­ként dolgozik a társaság eladásáig • 1991-ben megalakítja a Bí­bor Kiadót sem. Azonban meg kell monda­nom, hogy a kiadó fennmaradá­sának és működés titka jelenleg azokban a könyvesboltokban ke­resendő, amikben társtulajdo­nos vagyok. Azok adják a biztos hátteret. Névtelen vagy neve­sebb költőknek a kiadásából ne­hezen lehetne megélni, de az is biztos, hogy nem jönnek olyan kéziratok, amit a vásárlói oldal elfogadna. □ Ezek szerint nem elég egy köny­vet megírni ahhoz, hogy megje­lenjen... • Minden beérkező kéziratot nem lehet kiadni, de azért úgy gondolom: jó, hogy van egy kiadó a városban, amelyhez oda lehet menni. □ Hangsúlyozta, hogy a Bíbor lo­kális elkötelezettségű. Az ügyveze­tő szoros helyi kötődésének tud­ható be, hogy alapítója a Göröm- bölyi Kulturális Egyesületnek? • Feleségemmel éveken át vol­tunk a görömbölyi művelődési ház vezetői. Bár idővel másfelé kerestük a boldogulásunkat, nem költöztünk el a település- részről. Mint az ottani közélet egykori szervezőit a helyiek gyakran emlékeztettek arra, hogy a város elhanyagolja a pe­remkerületeket, és ez ellen ten­ni kellene valamit. Ez állt az egyesület megalakításának hát­terében: feleségem lett az egye­sület elnöke, ami előnnyel nem, viszont számos társadalmi köte­lezettséggel jár. Népművelői korszakunkban sem az volt ránk a jellemző, hogy mindig valami kimondottan újat talál­junk ki, hanem azt tartottuk szem előtt, hogy annak a közeg­nek, amiben dolgozunk, jó le­gyen. Ez folytatódik tovább most, amikor ugyanazt csinál­juk mint huszonöt évvel ezelőtt. Az egyéni kiteljesedést jelenti számunkra a görömbölyi civil mozgalom. A termelékenység javítása lesz a legfontosabb Felmérés a vállalatoknál folyó nem értékteremtő tevékenységekről Budapest (ÉM) - A magyar vállalatok számára a terme­lékenység javítása lesz a leg­fontosabb feladat, amennyi­ben piaci pozíciójukat hosszú távon meg kívánják tartani, s ezt elsősorban a nem értékteremtő tevékeny­ségek megszüntetésével ér­hetik el - állapítja meg fel­mérésére hivatkozva a Czipin and Proudfoot Nem­zetközi Termelékenységi Ta­nácsadó. A magyar iparvállalatok terme­lékenysége az utóbbi időben ja­vult, sőt bizonyos ágazatokban meghaladja az Európai Unió or­szágaiban mért értékeket is. En­nek ellenére a magyar vállala­tok előtt még sok tennivaló áll, hogy elérjék az uniós szintet, és behozzák átlagos 40 százalékos lemaradásukat - állapítja meg a Czipin magyarországi ügyveze­tője, Klaus Harrer által lapunk­hoz eljuttatott összegzés. Nem mindegy, mivel foglalko­zik az alkalmazott Fotó: Végh Csaba- Nehéz olyan szakterületeket megnevezni, ahol minden ma­gyar cégnek fejlődnie kell - fej­tette ki Klaus Harrer. Vélemé­nye szerint az az elsődleges, hogy a nem értékteremtő folya­matokat a vállalati tevékenység minden területén megszüntes­sék. Ez azért fontos, mert amel­lett, hogy pénz- és időpazarló te­vékenységekről van szó. Legve­szélyesebb hatásuk, hogy lelas­sul a vállalat reakciósebessége - hívja fel figyelmet a Czipin and Proudfoot budapesti ügyve­zetője. A nem értékteremtő folyama­tok elsősorban a következő terü­leteken jelentkeznek: tervezés, irányítás, vezetés, külső és belső kommunikáció, szakképzettség, IT (informatikai technológia) és a munkamorál. Klaus Harrer idézi a Czipin and Proudfoot egyik tanulmányát, amelyben 1997 óta követték nyomon a nem értékteremtő folyamatok hatását a magyar vállalatok éle­tére. Az adatok szerint a cégve­zetők idejük 49 százalékát ad­minisztrációval töltik, amelynek következtében idejük mindössze 11 százalékát hasznosíthatják saját feladataik elvégzésére. A termelékenységet legerősebben a nem megfelelő tervezés és szervezés gátolja. A termelé­kenység csökkenésének 40 szá­zaléka erre az okra vezethető vissza. Egyre több cég fordít je­lentős összegeket az informá­ciótechnológiai berendezések fejlesztésére, ám ha a cég munkatársainak ez irányú is­meretei nem megfelelőek, a be­ruházás értelme a legmoder­nebb IT alkalmazása mellett is megkérdőjelezhető, sőt, eköz­ben a termelékenység is csök­ken. Az elégtelen vezetés és a nem megfelelő ellenőrzés 21 százalékkal, a munkatársak hiányos vagy nem megfelelő szakképzettsége 3 százalékkal rontja átlagosan a termelé­kenység növelésének esélyeit. Több magyar cégnél rosszabb a munkamorál, mint ahogy azt a felmérések előtt várták. A munkához való negatív hoz­záállás, illetve a munkahelyen tanúsított nem elfogadható ma­gatartás hatása 14 százalékban csökkenti a termelékenységet - állapítja meg a Czipin and Proudfoot tanulmánya. A felnőttek kétharmada bankügyfél Budapest (ÉM) - A felmérések szerint az idei év második ne­gyedévében a magyarországi fel­nőtt lakosság 69 százaléka volt ügyfele valamelyik pénzintézet­nek, szemben a tavalyi hasonló időszak 60 százalékával - közölte a GfK Piackutató Intézet. A kutatásból kiderült az is, hogy az átlagot meghaladó arány­ban rendelkeznek bankkártyával például a 20-49 évesek, az érett­ségizettek és a diplomások, a ha­vi nettó 100 ezer forintnál na­gyobb jövedelmű háztartásban, illetve a 20 ezer lakosúnál na­gyobb városban élők. A szolgál­tatások között a második legnép­szerűbb a takarékbetétkönyv, amellyel a válaszadók 19 százalé­ka rendelkezik. A kutatás szerint bankkártya nélküli folyószámlát a lakosság 18 százaléka nyitott. A GfK kimutatta, hogy átlagon felüli arányban váltottak taka­rékbetétkönyvet a 60 évesek vagy idősebbek, a havi nettó 100-140 ezer forint közötti jövedelmű ház­tartásban, valamint a vidéki kis­városokban és falvakban élők. A kutatóintézet szerint a negyedik legelterjedtebb szolgáltatás a hi­.................................................... Bankválasztáskor a hagyomány, a lakóhelyhez való közelség és a megbízhatóság számit ..................................................... tel, amit a megkérdezettek 12 szá­zaléka vett fel. A hiteleket felve­vők főleg 30-39 évesek, szakmun­kásképzőt végzettek és diplomá­sok, illetve olyanok, akiknek a háztartásban a havi nettó jöve­delem 100-140 ezer forint között van. A GfK közölte: a következő egy-két évben a megkérdezettek egyharmada szándékozik újon­nan igénybe venni valamilyen pénzügyi szolgáltatást. Legin­kább azok, akik már ügyfelei valamelyik banknak. A kutatás­ból kiderült, hogy pénzintézeti kapcsolataik bővítésére a 20-29 évesek, az érettségizettek, a ha­vi nettó 80 ezer forintot megha­ladó jövedelemmel bíró háztar­tásban, a kimondottan kis fal­vakban és vidéki kisvárosokban vagy Budapesten élők a legnyi­tottabbak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents