Észak-Magyarország, 2001. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-10 / 186. szám
Fotók: Dobos Klára 2001. augusztus 10., péntek Várszínház! Esték 8 PROGRAM X. Diósgyőri Várszínházi Esték a Diósgyőri várban Augusztus 15., szerda este fél 9 Sütő András: Káin és Ábel Kassai Thália Színház Augusztus 16., csütörtök este fél 9 Heltai Jenő: A néma levente Kassai Thália Színház Augusztus 17., péntek este fél 9 Tóth-Máté Miklós: Tűz és kereszt Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata Augusztus 18., szombat este fél 9 Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház Augusztus 19., vasárnap este fél 9 Rideg Sándor: Indul a bakterház Komáromi Jókai Színház Ritkán látott, de ismerős arcok A diósgyőri fesztiválnak köszönhetően a miskolci közönség ugyanúgy nyomon követheti a határon túl élő társulatok bemutatóit, a' színészek alakításait, mint a hazai színművészekét. Évről évre visszavárják a nézők a megismert és megszeretett arcokat. A nagyváradi Medgyesfalvy Sándor többször is megmutathatta komédiázó kedvét - képünkön Fábián Enikővel a Makrancos hölgyben -, de végigjátszotta a magyar történelmet is Diósgyőrben. Géza fejedelem, IV. Béla után most Kun László szerepében láthatjuk. Bandor Éva nagy sikerrel szerepelt tavaly a kassaiak Heltai-komédiájában. Idén újra láthatjuk Ziliaként, s drámai színeit ismerhetjük meg a Káin és Ábelben. A beregszászi Trill Zsolt Becket Tamás intellektuális szerepe után „lisztes képű bohócként” mutatkozik be: a nagysikerű Dorottyában Carnevál hercegét alakítja. Hitért, szerelemért küzdenek a színpadi hősök Kettős feladat az identitástudat és a színház népszerűségének megőrzése Miskolc (ÉM - MG) - Az idén tizedik alkalommal sorra kerülő határon túli színházak fesztiváljának kínálatát minden évben a helyszín és az évszak határozza meg. A Diósgyőri vár falai között, Szent István ünnepekor a magyar történelem sorsfordító pillanatait idézik a tragédiák. Ugyanakkor a nyár megkívánja a színház másik, könnyedebb arcának megjelenését is: a humor oltárán is áldoznak ilyenkor Thália papjai. Ez a két vonal talán legjellemzőbb szelete a társulatok repertoárjának: hiszen a határon túliak egyik legfontosabb feladata az identitás- tudat megőrzése, a magyar múlt megismertetése. Ugyanakkor a legnépszerűbb darabokkal a magyar színház népszerűségének megőrzése, a fiatalabbak körében vonzóvá tétele szintén nagy feladat, amit a szórakoztató színház segíthet a legjobban. Igaz, a Diósgyőrben megjelenő - magyar történelmi tragédiákon és népszerű komédiákon alapuló - hagyomány kevésbé mutatja a társulatok újabb törekvéseit, mégis minden évben nagy érdeklődés kíséri előadásaikat: a határon túliak ajkáról nagyon szépen és tisztán hangzik a magyar szó. S az ősi komédiások ma már egyre ritkábban látható sodró erejű humorával nevettetik meg a jókedvre vágyókat. Az idei program múltidézése egészen a bibliai időkig vezet vissza a kassaiak Káin és Ábel című előadásának köszönhetően. Sütő András bibliai parafrázisa a „világ birtokbavételéről”, a küzdő, kereső élet értelméről, a hitről szól. De a hitről beszél a nagyváradiak előadása is. Mint korábbi drámáiban, most is a hit megváltásának kérdését helyezi műve középpontjába a tiszalúci születésű Tóth- Máthé Miklós. Tűz és kereszt című történelmi drámája Árpádházi királyaink közül az egyik legtragikusabb személyiség, IV. (Kun) László portréját rajzolja meg. Könnyedebb színeket kínálnak a szórakoztató előadások, amelyekben a férfi és nő örök harcát vívják a szereplők. A tavalyi nagy siker után, mintegy „közkívánatra” idén ismét játsz- szák a kassaiak Heltai Jenő derűs komédiáját, A néma leventét, amelyben Mátyás vitéze vív szerelmi párviadalt a szépséges olasz özveggyel. Groteszkebb küzdelem az öreg amazonok harca a férfiszívekért a beregszásziak fergeteges farsangi ka- valkádjában, színes forgatagában. A társulat Csokonai fanyar Dorottyájából készült előadásával a határontúli színházak tavalyi kisvárdai fesztiválján több díjat is elnyert. A komáromiak biztos sikerdarabot hoznak Diósgyőrbe: Rideg Sándor Indul a bakterház című regényéből készült minden idők egyik legnépszerűbb tévéfilmje. Néhány éve színpadjainkon is megkezdte sikersorozatát a tehénpásztor Bendegúz csínytevéseinek története. Közös feladatok más-más körülmények között Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - Négy együttes érkezik az idén a határon túlról a Diósgyőri várba a felvidéki, a kárpátaljai és az erdélyi magyar kultúra képviseletében. A feladat közös - a magyar szó megőrzése, továbbadása -, de a különböző alkotói törekvések, s a napi politika egyedivé teszik a különböző társulatok művészi arculatát. Vándorok Kárpátalja egyetlen magyar nyelvű színháza az egyik legfiatalabb a határon túli társulatok közt - mind az alapítás, mind a társulati tagok életkorát tekintve: 1993-ban két végzős főiskolás osztály tagjaiból alakult meg a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház. Működésük erősen emlékeztet a hajdani vándorkomédiásokéra: ideiglenesen kapott székhelyük felújítására nincs pénz, csupán egy ötvenöt férőhelyes kamarateremben tudnak játszani, biztos fizetés nélkül: még a tavalyelőtti bérüket sem kapták meg. S rengeteget utaznak: egyrészt Kárpátalján falunapokon, nemzeti ünnepeken is rendszeres fellépők, másrészt nemzetközi fesztiválok sikeres szereplői. Nemrég érkeztek haza Moszkvából, az ötven ország részvételével megrendezett nemzetközi Színházi Olimpián szerepeltek Dorottya című előadásukkal. De megfordultak már Svédországtól Grúzián át Thália szobra a nagyváradi színháznál Fotó: Mikita Gábor az USA-ig. S egyre több helyre hívják az együttest Magyarországon is: Diósgyőr mellett Pécs, Kisvárda, Nyírbátor, Ka- polcs, Budapest színpadain szerepeltek a nyáron. Ünnepek után A nagyváradiak a beregszásziakénál jóval nagyobb színházi múltra tekinthetnek vissza: a váradi magyar színjátszás 200 éves. Az ebből az alkalomból meghirdetett drámapályázat díjnyertes alkotását - Tóth-Máté Miklós Tűz és kereszt című művét - egy újabb jubileumi alkalomhoz kötve mutatták be tavaly ősszel: az elmúlt évadban ünnepelte a társulat a nagyváradi kőszínház felavatásának 100. évfordulóját. Annak idején 15 hónap alatt építették fel a Fellner és Hellmer cége által tervezett épületet, amelyet így jellemzett Meleg Vilmos, a színház igazgatója a jubileumi ünnepségen:- Minden gyermek és felnőtt, aki először lép be még ma is ebbe a külső arányaiban és belső térbeosztásában is csodálatos ékszerdobozba, ámulva tekint körbe, a szemet, lelket gyönyörködtető formákra, vonalakra, díszítésekre és nem tud úgy kilépni, hogy vissza ne kívánkozna... Közös gyökerek A komáromi és a kassai színház között rokoni kapcsolat van: 1952- ben alakult meg a Magyar Területi Színház mint a Szlovákiában élő magyar nemzetiség egyik legjelentősebb kulturális intézménye. 1969-ben ezen belül jött létre a komáromiakéhoz képest sokkal rosszabb körülmények között dolgozó kassai Thália Színpad. A két társulat a politikai változásoknak köszönhetően önállósult: a komáromiak 1990-ben vették fel Jókai nevét, a kassaiak pedig Thália Színház néven kezdték meg független működésüket. A komáromi színház számára ünnepivé tette az idei évadot, hogy a társulat sokoldalú művészei az 1985-ben érdemes művész lett Dráfi Mátyás - aki néhány évig igazgatóként is tevékenykedett - az idén Jászai-díjat kapott a magyar kormánytól. A kassai társulat nemcsak nyáron vendégszerepei régiónkban: előadásaik mintegy negyedét tartják székhelyükön, bejárják Szlovákia déli részét, és megyénkben is rendszeresen fellépnek. Legutóbbi zenés vígjátékuk premierjét például Encsen tartották. *
