Észak-Magyarország, 2001. július (57. évfolyam, 152-176. szám)

2001-07-03 / 153. szám

2001. július 3., kedd Kultúra 8 Arcok a Kaláka-EBU Folkfesztiválról Miskolc (ÉM) - A XXII. Kaláka-EBU Folk- fesztivál, amelynek július 5-től a Diósgyőri vár ad otthont, sokféle zenei stílus találko­zása. Nem maradhat le erről a zenei palet­táról a klezmer sem, a hagyományos zsidó hangzásvilág. A Lód Youth Bánd a maga 57 tagjával fergeteges hangulatot produkál, a több tucatnyi rezest üstdobok és tam­tamok próbálják túlharsogni. A Krakow Klezmer Bánd lengyel sikercsapat, hazájuk legismertebb folkbandája. Nem hagyomá­nyos zsidó zenét játszanak, a basszusgitár és a dinamikus ének miatt nagyon mozgal­mas az előadásuk. A Harkov Klezmer Bánd is fellép, ők egy nagyon fiatal, de an­nál népszerűbb ukrán csapat. A Di Grine Kuzine pedig egy berlini sikeres fesztivál- zenekar, de nem autentikus klezmert ját­szanak, hanem annak modern elemekkel kevert változatát. A Krakow Klezmer Bend TELEVÍZIÓ Brumm Bujdos Attila Köszöni szépen az m2, kedves gyerekek azt a sok-sok'szavazatot, amit leadtatok a tévé­macira: hamarosan döntéseteknek megfele­lően ismét az ml-en találkozhattok vele. A hála szavai, pertu, vasárnap reggel. Eldöntendő: ki kinek hálás, és miért. A tévémaci nagyjából az elsők között vérzett el a rendszerváltoztatást követően, s volt is ebben az áldozatban némi logika: miért éppen medve mered a tévébeli képer­nyőre, mesét várván, és miért nem a Jelisztratov Szergej, vagy a Kovács Krisz­tián, esetleg (ah!) az Ulmann Mónika. Med­véknek készül a mese, vagy gyerekeknek, s ha az utóbbiaknak, jó példát mutat-e nekik a bocs, amikor köp? Igaz, a csapba, de mégis! Megannyi megválaszolatlan kérdés, a múlt terhes öröksége, tényleg jobb az ilyentől megszabadulni. Ez persze, csak az első, ne mondjam forradalmi hevület, mert csak lehetett abban a medvében valami, ha visszaengedték az m2 képernyőjére, most meg egyenesen népszavazást rendeztek ró­la, hogy folytathassa hódító útját a még na­gyobb nézettség felé vezető úton. Hol lesz ennek a vége? Ez az egyik legnagyobb baj az állami televízióval: rábízná a nézőre. Úgyszólván csak kérni kell, és már teljesítik is. Mi lesz, ha holnap Aczél Endrét akar a nép, vagy egyenesen Bánó Andrást, és Esti Egyenleget? Minden kormánypárti mellé egy ellenzékit A Hétben! Brrr... Lássuk be, ez így nem megy. Fáj kimon­dani ezzel a történettel kapcsolatban (is) a szerencsétlenkedés szót, mert nem feled­hetjük: a tévémaci visszacsempészéséről beszélünk. A szándék nemes, gyerekkorun­kat idézi, a kevéssé tagolt - az Égigérő fű­től Gombóc Artúrig terjedő - akkori világ­képünket, az átláthatóság boldogságát, de mégis: nem így kellene. Még akkor sem, ha történetesen nem a mai tévések szúrtak ki a macival, megszakítván a medve öröktől fogva valóságába vetett hitet. Döntsék el maguk, engedjék a képernyőre maguk, és viseljék érte a felelősséget maguk. Már nem gyerekek. Művésztelep muvesznövendekeknek Horváth Gábor táblaképet készít Fotó: Végh Csaba Miskolc (ÉM - KI) - A cél: a kö­tődés erősítése a Miskolcról a Magyar Képzőművészeti Egyetemre (egyszerűbben és megszokottabban: a főiskolá­ra) került fiatalok és a Miskol­ci Galéria, a város között. A galéria alkotóházában most tizenegyen dolgozhatnak, mert fontosak a galériának, a városnak... Az csak a véletlen műve, hogy fiúk festenek a lányok pedig grafikai eljárásokkal dolgoznak. Az alkotóházba két hétre „bevo­nult” főiskolások tanulmányaik során a legkülönfélébb techni­kákkal ismerkednek meg, mi­előtt specializálódnának, de itt évfolyamától függetlenül, min­denki saját kedve szerint alkot­hat (nemétől függetlenül). Miskolcnak fontos- Azzal támogatjuk azokat, akik elkerültek Miskolcról - többsé­gük korábban ráadásul a galéria égisze alatt működő nyári szabadiskolákon tanulták el a mesterség alapjait -, hogy mű­helyt és anyagot biztosítunk a művésznövendékeknek - mondja Szoboszlai Lilla. A Miskolci Galé­ria igazgatóhelyettese szerint azért fontos ezeknek a leendő al­kotóknak a kötődését erősíteni, mert többségük amúgy is Buda­pesten próbál majd szerencsét, ott akar érvényesülni, de Mis­kolcnak fontos kell, hogy legyen: ezek az alkotók itt nőttek fel, in­nen indultak. És ehhez még tegyük hozzá: ma még nem tudni, kiből mi lesz, milyen karriert fut be, s ha ebben a város művészeti intéz­ménye támogatja őket, akkor ar­ra büszkék lehetünk - mind­annyian, s jól esően emlékezhet­nek majd erre - ők. Az idén in­dított művésztelep szervezőinek távlati célja, hogy évente vagy kétévente kiállítsák az Alkotó­házban készült munkákat. így láthatja a nagyközönség is: mit csinál a legfiatalabb generáció. Hívószó: ütem Az idei első alkotótáborban a mű­vésznövendékek és a szervezők által közösen kigondolt és elfoga­dott munkacím, hívószó: ütem. Erre a tematikára készülnek te­hát a művek. Drozsnyik Dávid például xilofonból készít installá­ciót, de dolgozik számítógépen is. Ez utóbbi tény azért emelen­dő ki külön is, mert az alapve­tően hagyományos litográfiái el­járások használatára koncentrá­ló művésztelep nem zárkózik be ebbe a hagyományba, ami hiba volna. Ezzel szemben ezt a lehe­tőséget is megteremti, ami erény. (A felnövekvő grafikus­nemzedék egyébként is előszere­tettel alkalmazza a digitális módszereket, főképp azért, mert ezeknek használva tudja megél­hetését is biztosítani.) Horváth Gábor (aki korábban volt a galériában rendezett Téli tárlat - nagy meglepetésre, de méltán - díjazottja, mint ahogy a főiskolára került volna) most- jelenlegi készültségi fokán - még talán hagyományosabbnak mondható táblaképeket készít. Azokkal ellentétben, akik arra panaszkodnak, hogy a főiskolán magukra hagyják a hallgatókat, és a mesterek sem segítenek, Mátrai Érik és három társa ma­gukat aktivizálták: művészeti tár­saságot alapítottak. Ennek lénye­ge - magyarázza az egykori pék­legény -, hogy műveik többségét közösen készítik, de itt Miskol­con egyedül dolgozik: egy drót­kép előkészületi munkáit végzi.- Grafikáimon általában az akt problematikát próbálom feldol­gozni - mondja Varsányi Emília -, mert a test mindig is foglalkoz­tatott. Mindenféle technikával dolgozom, de kedvencem a litog­ráfia és a linómetszés. Emília visszajött Miskolcra, mert - mint fogalmaz - nagy fej­lődést érzékelt a város művésze­ti életében. Ez különösképpen a Miskolci Galériára igaz, mert az a magyar grafika szempontjából fontos és egyre fontosabb lesz. Visszajárok lesznek?- Friss diplomásként úgy gondo­lom, megvalósítható, hogy ben­ne legyen az ember - úgymond - az országos körben, akkor is, ha nem Budapesten él. Egy - ma talán ritkán hallott - gondolat. Érdemes odafigyelni rá. Ajánlom tehát az illetékesek tisztelt Figyelmébe. Nagy sikerrel zárult a Borsodi Művészeti Fesztivál A szervezők szerint jövőre is megrendezik, több helyszínen, változatlan jegyárakkal Kazincbarcika (ÉM - MAL) - A 11 települést összefogó, első alkalommal megrende­zett Borsodi Művészeti Fesz­tivál a hétvégén ért véget. A Borsodi Művészeti Fesztivál gazdag programjaival a magas színvonalat képviselő művésze­tekre és az észak-borsodi térség környezeti szépségeire, értékei­re kívánta felhívni a figyelmet. A rendezvény 10 napja alatt 11 település 17 programja összesen ötezres közönséget vonzott.- A közönség egyértelműen a fesztivál mellé állt, ami azt mon­datja velünk, szervezőkkel - érté­kelte a fesztivált a főszervező, Sa­jó Attila -, hogy érdemes volt életre hívni a rendezvényt. A si­ker köszönhető a kitűnően meg­választott helyszíneknek, a tele­pülések környezeti adottságai­nak, a fellépő művészeknek és a zenebarát közönségnek. Ezt mi sem bizonyítja ékeseb­ben, mint például a Győri balett Carmenjének pótszékes telt háza, Kecskés Mónika és Gregor József különleges élményt nyújtó elő­adása, ahol a helyhiány ellenére is négyszázan zsúfolódtak be a helyi római katolikus templom­ba, vagy a Benkó Dixieland Bánd koncertje, ahová a nagyszámú közönség a hideg és szeles időben is ellátogatott Sajógalgócra. A szervezők mind a közönségtől, mind az előadóktól számos ked­vező visszajelzést kaptak. Örömünkre szolgál, hogy egyik támogatónk előre jelezte jövő évi se­gítségét. Még van mit megmutatni a régióból. .....................................................................- Nagy örömünkre szolgált, hogy egyik támogatónk előre jelezte jövő évi segítségét. Még mindig van mit megmutatni a régióból, hiszen előfordult az az eset is, hogy a helybéliek egy-egy program után felbuz­dulva keresték fel településük olyan nevezetességeit, amire eddig nem szenteltek figyelmet - fűzte hozzá tapasztalatként Sajó Attila. Az is kiderült, hogy jövőre is lesz fesztivál, mely ugyanilyen színvonalas programokat kínál, ha lehet még több helyszínen, még több művésszel, változatlan jegyárakkal. Jelenet az előadásból A fiatal királyné halál hitvese­ként Szabó P. Szilveszter majd Kamarás Máté jelenik meg. Koncertinvitáló. dán este 8 órai kezdettel a brit Asian Dub Foundation ad koncertet a budapesti Pető­fi Csámokban. Előzenekar Anima Sound System. Egy érző asszony: Sissi Újra a színházban az Elisabeth Miskolc (ÉM - KÉ) - A fiatal osztrák császárnő és egyben ma­gyar királyné - közismert nevén Sissi - életét bemutató Elisabeth című musicalt játszák újra a Miskolci Nemzeti Színházban július 4-től 8-ig és 18-tól 22-ig. Az 1975-ben Grammy-díjat nyert szerzőpáros Sylvester Lévay és Michael Kuncze által jegyzett musical ősbemutatóját 1992 szeptemberében stílszerűen a bécsi Theater an dér Wienben tartották. A darab Kerényi Mik­lós Gábor rendezésében Miskol­con először tavaly áprilisban volt látható, harmadik alkalom­mal a szegedi és a budapesti Operettszínház-beli bemutató után. A magyar szöveget egyéb­ként a közelmúltban az operett­fesztivál alkalmával sokszor em­legetett Müller Péter Sziámi ké­szítette. Az egyedi megközelítésű sze­relmi háromszög tulajdonképpen Ferenc József, a lelki és fizikai szabadságáért harcoló Sissi, vala­mint a fiatalember képében fel­tűnt Halál között bontakozik ki. A szomorú-bús Sissit először Seres Ildikó majd Janza Kata kel­ti életre, míg a habsburg uralko­dó szerepébe Molnár Erik bújik. eCO+ információ. 06 40 455 667 MÓL 6CO+ Autógáz itt kapható Miskolc, Pesti út II. kimenő Miskolc, Zsolcai kapu 9-11 Gázt adunk

Next

/
Thumbnails
Contents