Észak-Magyarország, 2001. július (57. évfolyam, 152-176. szám)

2001-07-27 / 174. szám

2001. július 27., péntek ÉSZAK-MflGYARORSZÁG # Aktuális 3 HÍRCSOKOR • Tízen mennek Angliába. Tíz fiatal uta­zik Magyarország képviseletében az ang­liai Rotherhamba, hogy a városban július 28. és augusztus 4. között öt ország köz­reműködésével rendezendő találkozón részt vegyen. A program magyar résztve­vője és szervezője a B.-A.-Z. Megyei Köz- művelődési Intézet. • Kormányülés Kövesden. Augusztus 7-én a Magyar Köztársaság kormánya kihelyezett ülést tart Mezőkövesden. A részletekről Tállai András, a körzet fide- szes országgyűlési képviselője ma számol be. Borellenőrzés: leginkább csak mulasztás Miskolc (ÉM - FL) - Múlt év augusztusá­tól a bor jövedéki ter­mékké vált, ez év jú­lius 1-jétől pedig csak zárjeggyel ellátva le­het forgalmazni. A Vám- és Pénzügyőr­ség Észak-Magyaror­szági Regionális Pa­rancsnoksága a ren­delkezések ellenőrzé­se érdekében július 1-jétől Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye területén két héten keresz­tül szigorított ellenőrzésket tartott kis- és nagykereskedők körében.- Összesen 304 ügyfélét ellenőriztünk, ebből mindössze 13 esetben fordult elő, hogy a borzárjegyre vonatkozó rendelke­zést nem tartották be - tájékoztatott Rozsnyai Géza alezredes, regionális pá- rancsnok. Mint elmondta, a kiskereske­delemben egyéb termékeknél gyakorib­bak a mulasztásos jellegű jogsértések, pél­dául a nyugtaadási kötelezettség elmu­lasztása, a szigorú számadású nyilvántar­tás vezetésének hiánya. Az ellenőrzés so­rán minden ötödik kereskedő esetében tártak fel mulasztásos jogsértést. . - Megállapíthatjuk, hogy a hamis bor előállítása a régióra már csak a borvidé­kek történelmi múltja miatt sem jellemző. A kereskedelmi ellenőrzések szigorodásá­val a más területről behozott hamis borok forgalmazásának visszaszorítása és az il­legális előállítók felderítése a célunk - mondta a parancsnok.- Egyszerűsödött a borászati termé­kekkel kapcsolatos adminisztráció, ami kedvezően érinti a szőlőtermelőket. Szá­mukra megszüntette a pincekönyv-veze- tési kötelezettséget. További előrelépés, hogy a rendelet egyértelműen meghatá­rozza a borkísérő okmány használatát. Természetesen a gazdálkodóknak részle­teiben is ismerniük kell az új jogsza­bályt. A jogértelmezéssel kapcsolatosan a szakmai szövetségeken kívül fordulhat­nak bármely vámhivatalhoz - közölte Rozsnyai Géza alezredes. Rozsnyai Géza Az angliai Dorset grófság ifjú­sági Szimfonikus Zenekara európai tur­néja egyik állomásaként tegnap délután Miskolcon, a városháza udvarán lépett fel. Az 1971-ben alakult dorset-i zenekar a miskolci Egressy Béni Szimfonikus Zenekar meghívására érkezett a város­ba, ahol egyébként már tavaly is fellé­pett - az ideihez hasonló sikerrel. A 14 és 20 év közötti fiatalokból álló zenekar Andrew Cowen vezényletével Pécsen, Szegeden és Bécsben folytatja turnéját. Fotó: Végh Csaba Égő Mű-Részek Bár a kiállításmegnyitó előtt az eső is „nyaldosta” a pusz­tulásra ítélt műalkotásokat, végül mégis a tűz martaléka lett Drozsnyik István a Mis­kolci Galériában tegnap dél­után megnyíló Élet-Mű-Ré- szek II. című kiállításának néhány darabja. Az udvaron „kiállított” két faszobron ugyanis szalonnát süthettek az alkotóval együtt a szob­rászművész performance-ét bemutató Pécsi Sándor Gu­ruló Színpad tagjai, s a pél­dájukon felbátorodó résztve­vők. A megmaradt alkotáso­kat augusztus 25-ig tekinthe­tik meg az érdeklődők. Fotó: Dobos Klára Pénz áll a martinsalakból épült házhoz Miskolc (ÉM - BAL) - Két éve kezdték, most érkezik érde­mi szakaszába az a program, amelyet az 1985 és 1990 kö­zött úgynevezett ózdi kohó­vagy martinsalakból készült épületek problémájának megoldására indított a kor­mányzat. A tervezet mögött Horváth László Heves megyei országgyűlési képviselő áll, aki immár kormánymegbí­zotti szerepkörben tárgyal az érintett önkormányzatokkal. Tegnap a miskolci megyeházán zajlott az első konkrét egyeztetés az állami illetékesek csapata és 18 település polgármesterei kö­zött. Mint a megbeszélést kísérő sajtótájékoztatón elhangzott, a másfél évtizede épült lakások ál­laga - eddig több mint 800-ról si­került a kormánymegbízottnak tudomást szereznie - a ’90-es években kezdett romlani, annyi­ra, hogy közülük 60-80-é életve­szélyesnek minősül. A teljes problémakör felszámolása a prog­ram célja, ám mindenekelőtt az utóbbi kategóriába tartozó házak újjáépítése, bontása, a bennük la­kók biztonságos elhelyezése - le­hetőleg még idén, a tél beállta előtt. Ehhez első lépcsőben 1,8 milliárd forint áll rendelkezésre az állami költségvetésben. Horváth László elmondta: az Építésügyi Minőségellenőrző In­novációs Kht. és más közreműkö­dő hivatalok, cégek segítségével az elmúlt időszakban feltérképez­ték az érintett lakosok, illetve te­lepülések körét; ezek Borsod­Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye területén találhatók. A még műidig bővülő lista ma 833 ingatlant, 85 várost és községet tartalmaz, ezen belül 56 életveszé­lyes lakás adatait - utóbbiak kö­zül Borsodban 32 áll, a legtöbb Ózdon és Farkaslyukon. Az állami támogatás a helyi önkormányzatokon keresztül jut majd el a rászorulókhoz. A rá­szorultak legszűkebb körét első körben az alábbiak szerint hatá­rozták meg: olyan családok, ahol az egy főre eső jövedelem a mini­mumnyugdíj háromszorosa alatt van; 100 százalékos támogatás pedig akkor adható egy család­nak (újjáépítéshez vagy másik la­kás vásárlásához), ha a fenti összeg a másfélszeres érték alatt marad. A konkrétumokról egy októberre várható újabb kor­mányhatározat rendelkezik majd. A közel ezer problémás eset mindegyikének teljes megol­dása több évet vehet igénybe. Az érintett épületekről az ön- kormányzatok tájékoztatása alapján van adata az illetékesek­nek. Kétszáz helyhatóság reagált a korábbi megkeresésekre: fele azzal, hogy van náluk martinsa- lakház, fele azzal, hogy nincs. Négy önkormányzat volt, ame­lyik mindössze annyit jelzett, nincs adata - az egyik Miskolc volt. Azt azonban, hogy ennek ellenére Miskolcon számos ház lehetne, amelyik kohósalak fel- használásával épült, tulajdono­sai mégis kimaradnak a prog­ramból, a kormánymegbízott va­lószínűtlennek nevezte. Hamarabb kész lesz a novaji elkerülő Novajidrány, Encs (ÉM - LL) ­Az előzetes tervekhez képest roppant gyors ütemben épül a Novajidrányt elkerülő 2811 mé­ter hosszú és 12 méter korona- szélességű út, valamint az encsi Pszichiátriai Otthon és Mód­szertani Központ - tájékoztatták a szakemberek dr. Ódor Feren­cet, a megyei közgyűlés elnökét tegnap délelőtt a két építkezésen megtartott szemle során. Komáromi Gyula (Adeptus Rt.) valamint Borzási Ferenc (Strabag Rt.) mint az Abaúj 2000 közös konzorcium vezetői, illet­ve Huszár János, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Közútke­zelő Kht. főmérnöke szerint a 860 millió forint kivitelezési költséggel megépülő út befejezé­sének határideje ugyan 2002. március 31-e volna, azonban (va­lószínűleg autósok legnagyobb örömére) még az idén, október 23-án átadják a forgalomnak. Az encsi Pszichiátriai Otthon és Módszertani Központ kivite­12 méter koronaszélességű a novajidrányi Út Fotó: Liszkay László lezési munkáinak megtekintése­kor elhangzott, bár még csak alapoznak, az Adeptus és az FK Raszter Rt. közös vállalkozása 2002 januárjára átadható álla­potba hozza a 680 millió forint ráfordítással megépülő intéz­ményt. A módszertani központ tehát a következő év elején kezdheti meg működését, s az el­képzelések szerint a pszichiátria júliustól fogadhatná az ellátásra és állandó felügyeletre szoruló, mintegy 140 beteget. A HÉT TÉMÁJA: A FÜRDÖKULTÚRA A hosszú fürdőévadhoz kávéház is kellett Miskolc (ÉM - BG) - Ahol gyógyvíz buzog a talajfelszín alól, ott igencsak érdemes fürdőházakat építeni - diktál­ja az álmoskönyv és az üzleti szellem. Ahol pedig fürdőhá­zak épülnek, ott megjelenik a fürdőzni vágyó vendég. Ahol pedig a vendég, ott a kultúra - ilyen vagy olyan, de min­denképpen valamilyen. Miskolc ugyan nem büszkélked­het azzal, hogy igen gazdag len­ne talajfelszín alól előbuzgó gyógyvizekkel. Igen ám, de ott van Tapolca. Aki azt hiszi, hogy Tapolca nem mindig volt csatol­mánya a megyeszékhelynek, az egyáltalán nem téved. Ámde már a 13. században összekap­csolódott Tapolca a várossal és ez az együttműködés a későb­biekben olyannyira szorosra fo­nódott, hogy immár megyénk legnagyobb városának szerves részét képezi. „Ősidők óta buzog Tapolca meleg vize, s mondhatnánk azt, hogy minden lényeges történés­nek ez a víz volt az oka” - írja Dobrossy István. A 18. század elején Kollonich Zsigmond váci püspök jegyezte meg levelében egyebek mellett: „...Arra vagyok indíttatva, hogy...ajánljam a ta­polcai fürdőt már csak a közjó és a jótékonyság miatt is...egyrészt a hideg vizű patakokat el kell ve­zetni onnan, másrészt pedig va­lamely házakat kell építeni mindazoknak...akik hosszabb időt szándékoznak ott tölteni.” Minden kívánság így teljesül­jön, hiszen az áhított házak felépültek. A fürdő nem maradt vendégsereg nélkül, hiszen egy­részt a vendéglátás kiegészítő kellékei (fogadó, vendéglátóipari alapegység, stb.) mellett maga a gyógyvíz jelentette a legnagyobb csáberőt. Ez utóbbiról így írt 1869-ben a Vasárnapi Újság: „E vizeknek, kivált a külső, szabad ég alatti ún. köszvényes fürdők­nek gyógyerejéről igen sokat tart a vidéki nép s kétségkívül egész sajátságos természetéért elsőrendű gyógyvizeink közé tar­tozik a miskolcz-tapolcai víz.” Tapolca hivatalosan 1934-ben nyilváníttatott valódi üdülő­hellyé. Ez részét képezte annak az elképzelésnek, miszerint Mis­kolc váljék a régió idegenforgal­mi középpontjává. Tapolca mel­lett a másik fő pillér Lillafüred volt. 1933 és 1940 között ennek az elképzelésnek a jegyében látott napvilágot a Lillafüredi Fürdőúj­ság és a Tapolcai Fürdőújság. Előbbi a Bükk fürdőit ajánlotta a szíves figyelembe, az utóbbi pedig inkább a könnyedebb hangvétel­re helyezte a hangsúlyt, színes történetekkel, pletykákkal fűsze­rezve. Megtudható volt például 1933. augusztus 26-án, hogy „...a főszezon végétért. Tapolca-Fürdő Rt. maga tehet róla. Ezt a kéthó­napos szezont könnyűszerrel te­hetné teljes, négyhónapos... sze­zonná a fürdőrészvénytársaság, ha belátná, hogy mik... a hiányok és fogyatékosságok... Amig Tapol­cán külön épületben elhelyezett gyógyszalont és kávéházat nem létesítenek, a fürdőévad megnyúj­tásáról szó sem lehet. Minden nyár igazolja ezt az állításunkat. Az 1934-es hivatalos átminősí­tés óta a fejlődés látványosan ér­zékelhető, hiszen rövid idő alatt villák, panziók, vendéglátóhe­lyek épültek. Ezek közül is a legnevezetesebb az Anna szálló volt; amely végül 1990-ben tűnt el a föld színéről. •k Ez az írásunk jelentős mérték­ben köszönhető Dobrossy Ist­vánnak, akinek Miskolc írásban és képekben 7 című könyvét használtuk alapforrásul.Képeslap a század elejéről: ilyen étterem is volt Tapolcán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents