Észak-Magyarország, 2001. július (57. évfolyam, 152-176. szám)

2001-07-24 / 171. szám

2001. július 24., kedd Aktuális 4 • Rendkívüli ülés. Tiszaújváros önkor­mányzatának képviselő-testülete a város­háza III. emeleti tanácskozótermében jú­lius 27-én, pénteken reggel 9 órakor rendkívüli ülést tart. Az ART-ről szóló rendelet módosítására, kiegészítésére dr. Heiszman Géza jegyző tesz javaslatot. A gördeszkapálya sportcentrumban való kialakítását Omar Suleiman, az IVB elnö­ke szorgalmazza. • Honismereti kerékpártúra. A XXVII. Honismereti Kerékpártúrát július 28- augusztus 5. között rendezik meg a Ragyolc-Gömöralmágy-Csíz-Beretke-Vár- hosszúrét útvonalon. INGYENES JOGI TANÁCSADÁS • Ingyenes jogi tanácsadás. A Független Kisgazdapárt Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Szervezete miskolci székházában (Baross Gábor u. 18. szám) minden szer­dán délután 2-től 4 óráig ingyenes jogi tanácsadást tart dr. Korcsmáros Attila, az FKGP megyei ügyvédje. Területi kiegyenlítés Ózd (ÉM - JZ) - Az észak-borsodi vá­ros, Ózd önkormányzatának képvise­lő-testülete beszámolót hallgat meg július 24-én, kedden a 2001. évi költ­ségvetés pénzügyi helyzetéről, mivel újabb támogatási pályázatok benyúj­tására van szükség a működésifor- rás-hiány csökkentése érdekében. Javaslat hangzik el a Kincstári Vagyoni Igazgatóság által kezelt, Ózd területén el­helyezkedő, közfeladatok ellátásának cél­jára alkalmas egyes ingatlanok önkor­mányzati tulajdonba vételére, a Gyújtó tér és térsége közlekedésfejlesztésével kapcsolatos állásfoglalásra, valamint az átalakult állami vállalatok tulajdonában lévő belterületi földek után, az önkor­mányzatot megillető követelések ÁPV Rt.- vel szembeni érvényesítésére. A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesz­tési célú támogatás megpályázása előse­gítheti szennyvízcsatorna-hálózat építé­sét, több iskola állagmegóvási, karbantar­tási munkáinak elvégzését, illetve a helyi kórház gépműszer beszerzését. Közösségépítő falunap Dorkón Sárospatak-Dorkó (ÉM - BSZA) - Fa­lunapot rendezett a református egy­házközösség a Sárospatak melletti szórványtelepülésen, Dorkón. A hegyaljai falu lakói, a hazaérkezett roko­nok, valamint a környékbeli települések egyházi képviselői együtt örülhettek a megújult templomnak, és a most először használt szószéknek. Az eseményen Vi- rágh Sándor lelkipásztor köszöntője után Börzsönyi József esperes hirdetett igét, majd dr. Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő (Fidesz), a kis helyi templom va­lamikori lelkésze beszélt az egybegyűltek­hez. Mint elmondotta, a kistelepüléseket és azok egyházi közösségeit kiemelt támoga­tásban kell részesíteni, ugyanis a szór­ványtelepülések csak így maradhatnak fenn. Az istentisztelet után a cigándi nép­táncosok és kórus szórakoztatták a közön­séget. A vendéglátásról pedig Márki Berta­lan főszakács gondoskodott, aki igazi ma­gyaros gulyást főzött erre az alkalomra. A helyi asszonyok saját sütésű süteménnyel kínálták a vendégeket. A főszakács: Márki Bertalan Fotó: bsza Feledhető hüllőshow, jó áron A mutatvány közönsége Fotó: Vincze Tamás Vincze Tamás Sárospatak (ÉM) - Itt nem lehet kamerázni! - leheli al­koholszagú szavait arcomba az ügyelő. Én meglepetten válaszolok: ez ugyan kamera a kezemben, de digitális fényképet készít. Az más, azt lehet - habogja a show mindenese, majd zavar­tan elvonul. így azt nem lehe­tett megtudnom, mi az oka en­nek az irányított titoktartás­nak Zemplén egyik települé­sén. A szerzői jogok eltulajdo­nításától tartanak, vagy esetleg attól, hogy valaki videóra veszi a fájdalmasan színvonaltalan félórát. Nem tudni. De vissza az előadáshoz. A bevezető att­rakciót lekéstük, de a többi né­zőtől úgy értesültem: a kígyótestű táncosnő, - akinek török bugyogója alól ki-kivil- lant a fehérneműje - igazán meglepetést okozott a kisgyer­mekes szülőknek. A gyerekeik­nek odahaza biztosan nem mu­tatták volna meg ezt a lát­ványt. Odaérkezésünkkor ép­pen a kék függöny volt színpa­don, olyan tíz percig. Alatta pedig hallgathattuk a cápák élettörténetét, és egy alapos beajánlót arról, mit látunk majd, ha egyszer felgördül a kék függöny. És lön... Az akvá­rium üvege mögött megláttuk a nyugodtan pihegő cápát. A zene félelmet keltő volt, az ál­lat inkább békességet sugár­zott. És akkor beúszott a látó­térbe egy búvár. Persze ilyen búvárok a gyerekek is vannak, mikor a strand gyerekmeden­céjében pipát vesznek a szájuk­ba. Szóval a búvár időnként húsdarabokat adott a vízben a cápának. Ilyenkor tisztán lát­szott: a vérszomjasnak beállí­tott ragadozó szája kitátva is alig nagyobb, mint egy férfi ök­le. Ez még nem gátolt volna meg abban, hogy nyugtatót kérjek a szomszédomtól. A te­herautó platójára szerelt, meg­lehetősen szűkös akváriumban azonban egy Moby Dick sem érezte volna magát vérszomjas­nak, csak szerencsétlennek. Amit láttunk, az nem mutat­vány volt - inkább állatkínzás. Aztán jött a korábban már em­lített kígyótestű szirén, aki egy másik akváriumban tekert ma­gára anakondákat és más óriáskígyókat olyan mennyi­ségben, hogy a teste alig lát­szott ki a csíkos gyűrűkből. Persze, az is lehet, hogy a biki- nis hölgyet csak a medence meglehetőse koszos vize miatt nem láthattuk. Hiába, manap­ság drága a vízdíj! Egy diák egyébként négy, egy felnőtt öt darab százasért élvezhette ezt a feledhető előadást. Amiről persze a jegy nem tanúskodik, azon összeg nem szerepel. Egy felvétel az alkalmi búvárról, képeslap for­májában: két százas. De a jegy­szedő még próbálkozott: mi van, ha nem sikerültek a fény­képek? Én ajánlom annak, aki teheti: nézze meg a cápa- és hüllőshowt. Az én gyerekeim­nek is tetszett. Igaz, a fiatalok nincsenek tisztában az ár-érték arány mibenlétével... Igazi romaképviselet Abaújszántón Janó Géza szerint óriási a fejlődési lehetőség, S még pályázatok is vannak Abaújszántó (ÉM - LL) - Janó Géza abaújszántói vállalkozó 1998-tól irányítja a nagyköz­ség cigány kisebbségi önkor­mányzatát, s idén júniusban, az időközi helyhatósági vá­lasztás eredményeképpen bekerült a 12 tagú képviselő- testületbe. A szántói etnikum immár teljes szavazati joggal rendelkező tag­gal bővítette a nagyönkormány­zatot, a cigányvezető pedig élni szeretne törvény adta jogaival. Janó Géza úgy véli, sosem for­dult elő Abaújszántó történeté­ben, hogy a cigányság legfelső szinten is képviseltetheti magát a települést érintő döntések meg­hozatalakor. Most eljött az idő, s nyilván élnek a kisebbség tagjai a kínálkozó lehetőségekkel, ugyanis a képviselő szavaiból ki­derült, nem azért indult a vá­lasztásokon, mert ő esetleg feltű­nési viszketegségben szenvedne, hanem érzi, tudja, a kisebbség­nek szüksége van a segítségére. Mint helyi vállalkozó eddig is sokat tett a faluért, ezentúl vi­szont még tovább nőnek a ci­gányság felzárkózási esélyei. Janó Géza szerint rendkívül ütőképes és ambiciózus testület­re szavaztak a választópolgárok, talán az elkövetkező bő egy év­ben tehet annyit a faluvezetés Szántó problémáinak megoldása érdekében, mint a rendszervál­tás óta összesen. A polgármester, az alpolgár­mester, illetve a grémium tagjai köztiszteletben álló, kreatív gon­Janó Gézát megbecsülik Szántón Fotó: Liszkay László dolkodású emberek, s ez önma­gában máris előny. A főállásban vállalkozó cigány képviselő felfogását tekintve nyil­ván nincs sok eltérés a saját és a testület többi tagjának gondolko­dásmódja között, Janó Géza talán egy kissé érzékenyebb a szociális problémákat illetően. Vállalkozá­sán belül leginkább az általa kép­viselt kisebbség részére biztosít munkalehetőséget, hiszen - mint mondotta - éves szinten átlago­san harminc - harmincöt embert foglalkoztat. Legfontosabb célki­tűzése, hogy a cigányság érdeké­ben a pályázati lehetőségeket mind szélesebb körben kihasznál­ja, s szerinte a szántói romák im­már semmivel sincsenek hátrá­nyosabb helyzetben az átlaglakos­ság életszínvonalához képest. Felcsillant a fulókércsi emberek szeme Fulókércs, Fáj (ÉM) - A Fuló- kércs és környékén élő kistelepülések lakói, jóérzé­sű, tisztességes emberek meg kívánnak szólalni, hal­latni akarnak magukról. El­képzelések, tervek, helyben való munkahelyteremtés, életkörülmények javítása és még sorolhatnánk, ezek megvalósítása a fő célunk - jelentette ki Pecsenye László szövetkezeti elnök. E nagy remények kibontakozta­tásába eddig mindig akadályo­kat gördítettek. Néhány évvel ezelőtt felcsillant az emberek szeme, úgymond a törvény adta lehetőséggel élve megpróbáltak jobb életkörülményeket teremte­ni, jobb életszínvonal felé halad­ni. Az egyetlen megélhetési for­rás a föld, amelyet néhány évvel ezelőtt még az egyetlen, környé­ken működő tsz használt jogcím és kötelezettség nélkül. Papíron már 1994-ben kiadták az embe­rek tulajdonát, de ez nem rende­ződött a mai napig sem. 1998- ban az Úttörő Tsz ismeretlen kö­rülmények között csődbe jutott, vagyona és a tagság vagyona, amely egy élet munkája volt, el­tűnt mintha nem is lett volna. Maradt a föld, amiből remé­nyeink szerint meg lehetne élni, ha persze hagynák. Mentsük a menthetőt címen, Fulókércs, Fáj, Szemere települések félreve­zetett, becsapott tulajdonosai tö­mörültek és a földtulajdonra alapozva alakítottak egy új szö­vetkezetét. Ekkor úgy tűnt, lám ennyi maradt nekünk, ebből kell megindulnunk, mint vala­mikor őseinknek. Nem ilyen egyszerű Sajnos nem volt ilyen egyszerű a dolog, hiszen jelentősen meg­nyirbálták kárpótlás idején, fi­noman szólva megszabadítot­Fulókércsi hétköznapi életkép ták a kisembereket az értékes földterületektől. 1997-ben 74 hektár almafaültetvénytől sza­badították meg a tulajdonoso­kat, amelynek értéke becslések szerint közel százmillió forint. Ez a gyümölcsös 1994-ben jog­erős földkiadási határozattal ki lett osztva a tulajdonosoknak. Mégis elvették, úgymond eltüntették bizonyos személyek. Sajnos, a napokban ismét jog­erősen bejegyzett tulajdonjogot vesznek el az emberektől, amelynek az az érdekessége, hogy a földhivatal által közölt határozatok, amelyeken fel van tüntetve a tulajdonjog, úgy mint tulajdonos: Mg Szövetke­zet Fulókércs, a kiadott rész­arány visszajegyezve a tsz különlapra. Kérdés az, hogy egyáltalános létezik-e az a szövetkezet, amelynek tulajdonjogot, vagy éppen földhasználati jogot je­gyeznek a nevére és egyáltalán tudják-e indokolni, bizonyítani eme visszásságokat, amelyre hivatkoznak. Tudomásunk sze­rint nincs a volt szövetkezet­nek (nem is volt semmilyen) se szerződése, se megállapodása a földtulajdonosokkal, ezért nem értjük mi ez, miért vonja vissza a földhivatal a jogerős bejegyzést, amely 1999. júliusá­ban került átvezetésre és miért nem indokolja meg. 1997-ben bejegyzett tulajdonjog, amely az almás gyümölcsöst érinti, miért nem kerül visszavonás­ra? Pedig ezt senki sem látta akkor, és lám erről bölcsen hallgatnak. Most elveszik az ezelőtt két évvel bejegyzettet, indoklás nélkül. Nem egyeznek Sajnos a földhivatal által kiadott határozatok, amelyek először 2001. 06. 19-i dátummal kerültek kiállításra, nem fedik a valóságot, pontosabban nem egyeznek az eredeti határoza­tokkal. Ennek rendkívül veszé­lyes következményei lehetnek, hiszen több mint valószínű, hogy ezek a földterületek is a földrablókhoz fognak kerülni. A napokban értesültem arról a szomorú tényről, hogy na­gyon sok a zsebszerződés, mi több java része átszállt az aranykorona-felvásárlók tulaj­donába, amely a földhivatalnál bejegyzésre került. Soha nem fogják megtudni kik és milyen módon jutottak, illetve jutnak könnyedén hozzá a más tulaj­donához - állítja Pecsenye László.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents