Észak-Magyarország, 2001. július (57. évfolyam, 152-176. szám)

2001-07-23 / 170. szám

2001. július 23., hétfő Gazdaság 7 július 28. • Befizetés/támogatásigénylés: Fogyasz- tásiadó-előleg; környezetvédelmi ter­mékdíj előlege; jövedékiadó-előleg augusztus 5. • Bevallás: Gyakoribb áfa. • Befizetés/támogatásigénylés: Áfa gya­koribb áfaengedély alapján. A lakáshitel helyett az áruhitel fogy Budapest (MTI) - A megtakarítani képes magyarországi háztartások aránya tavaly nem változott a nyolc évvel ezelőttihez képest, ugyanakkor a hiteltartozással ren­delkező háztartások száma csökkent - de­rül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb összesítéséből. A felmérés szerint 1993-ban és 2000-ben egyaránt a háztartások 36 százaléka nyi­latkozott úgy, hogy napi megélhetésén túl pénzt tud félrerakni. Változás tapasztal­ható azonban a megtakarítás gyakorisá­gát tekintve, hiszen 8-ról 13 százalékra nőtt a minden hónapban pénzt felhalmoz­ni képesek aránya. Hiteltartozása tavaly a háztartások 18 százalékának volt, több mint 10 százalék­kal kevesebb, mint 1993-ban. Legnagyobb mértékben a lakásépítési hitelt és személyi kölcsönt törlesztő háztartások aránya esett vissza, de van olyan hiteltípus is, amely­nek nőtt az előfordulása a vizsgált időszak­ban. Az áruvásárlási hitelt törlesztők ará­nya például 15-ről 26 százalékra bővült. A KSH felmérése jól példázza a háztar­tások anyagi helyzetének és a családok eladósodottságának, illetve megtakarító képességének szoros összefüggését. A leg­szerényebb jövedelműektől a „leggazda­gabbak” felé haladva fokozatosan csökken annak esélye, hogy a háztartásoknak pénz- tartozásai legyenek, megtakarítások tekin­tetében pedig pontosan fordított a helyzet. Az összesítés során a családok egytize- de nyilatkozott úgy, hogy csak nehézsé­gek árán tud megélni. Hozzávetőleg ugyanennyi azon háztartások részaránya is, amelyek viszont könnyen megélnek. A legtöbben, azaz a családok 47 százaléka kisebb nehézségek árán, 31 százalékuk pe­dig nehezen tud úrrá lenni a mindenna­pok gondjain. Országos borverseny. Megkez­dődött a borminták begyűjtése az idei, au­gusztus 15-17-ére meghirdetett XXVII. Or­szágos Borversenyre - tájékoztatott a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. Az év legrangosabb szakmai eseményére a ko­rábbi borvidéki versenyeken legalább ezüstérmet szerzett nevezők juttathatják el boraikat július 30-ig. ..........— ..........1 mmm....mmmmmmm.. A MOSZ támogatást kér a föld bérbeadásához Budapest (MTI) - Adómentessé kellene tenni a bérleti díjat, ha a földet magyar vállalkozónak adják bérbe - mondta Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) el­nöke. Mint hozzátette: a hosszú távú bér­leti szerződések esetén központi és helyi adókedvezményeket kell biztosítani. A szövetség javasolja, hogy a kormány jogi és közgazdasági eszközökkel segítse elő a helyben lakó, vagy gazdálkodó mezőgaz­daságból élő természetes és jogi szemé­lyek földtulajdonszerzését, illetve ha­szonbérletét, a stabil földhasználati viszo­nyok kialakulását, működő és versenyké­pes üzemi méretek kialakítását célzó, ösz­tönző szabályok megalkotását, a magán- és társas vállalkozások - egyenlő feltéte­lek melletti - együttélését. Forgótőke nélkül egyre nehezebb Farkas Endre a Fordhoz való kötődésről, és az újrakezdés utáni újrakezdésről Miskolc (ÉM - ML) - A siker furcsa jószág: igazán élvezni, együtt élni vele csak akkor lehet, ha a megszerzéséhez vezető utat közmegbecsülés, elismerés kíséri. Mi sikeres embereket kerestünk szű- kebb pátriánkban, olyano­kat, akik a gazdasági életben ahhoz is hozzájárultak, hogy a térségnek, amelyben dol­goznak, jobb híre legyen. Amikor a rendszerváltáskor munkahelye, a Miskolci Építő­ipari Vállalat megszűnt, Farkas Endre új életet kezdett. Akkor öt­ven éves volt. Az autókhoz értett leginkább, így alapítója lett a ma Ford Udvarként emlegetett mis­kolci Ford márkakereskedésnek, amely egy autószerelő műhelyecskéből a márka egyik országosan is elismert kereskedé­sévé vált. □ Milyen volt az első autós élmé­nye? • Márkát mindenki választ, ki jobbat, ki rosszabbat - ez a men­talitásától függ. Valaki a japán autók felé orientálódik, valaki az Európában évtizedek óta foga­lomnak számító márkákra eskü­szik. Gyermekkoromban is az Opel, a Ford, a Mercedes, a BMW körül forgott a világ - én fordos akartam lenni az első perctől kezdve. Nem is foglalkoztam más márkával. Amikor pedig bekerül­tem a Ford családba, akkor, mondhatom, egy álmom teljesült. □ Milyen kívánalmakat fogalmaz- - tak meg tíz évvel ezelőtt egy már­kakereskedővel szemben, és milyet most? • Az üzletpolitikai változások időről időre újabb elvárásokat hoznak. Nemrég cserélődött a Ford európai vezető menedzs­mentje, és most már valóban minden a vevő igénye szerint alakul. Minden akkor történik, és annyiért, amennyiért az ügy­fél akarja. □ Ezt hogy kell érteni? • Úgy, hogy a szolgáltatást olyan mértékbe közel kell vinni az ügyfelekhez, hogy az autókat szó szerint már a vevőknek ter­meljék. Változik az emberek autóval szemben megfogalma­zott igénye: egy jármű legyen komfortos, kis javítási költség­gel járjon, emellett abszolút megbízható, de nem feledhető a külcsín, a dizájn sem. A ma­gyarországi piacnyitás-közeli időkben a szériaautókkal szem­ben nem fogalmazódott meg kü­lönösebb kívánalom, a lényeg az olcsóság volt. Nem kellett be­le semmi. Sem rádió, sem köz­ponti zár, sem elektromos ab­lak, sem légzsák. Ahogy fejlő­dött a gazdasági helyzet és az emberek igénye - tegyem hoz­zá, e tekintetben négy év alatt pótoltuk a harminc éves lema­radást -, egyre inkább megkö­vetelik mindazt, amit korábban nem. Pillanatnyilag ott tartunk, hogy légkondicionáló nélkül ma már nem akarnak autót venni, ez jellemzi az utóbbi másfél-két év vevőigényét, ez most a csúcs. Ahogy mi mondjuk: fapa­dos alapautót ezért már nem is rendelünk - de nem is gyárta­nak ilyet. Bár a mai autók fel­szereltségük miatt drágábbak, Farkas Endre • 1941-ben született Szolno­kon, majd Miskolcra került • középiskoláját a Földes Fe­renc Gimnáziumban végezte, később autószerelő szakmát tanult • a 3-as számú Volánnál kez­dett, onnan a Postához ke­rült műhelyfőnöknek, és ha­sonló munkakörben dolgo­zott a Miskolci Építőipari Vál­lalatnál; munkahelye 1991- ben megszűnik • 1991. július 1-jén Fiesta Kft. néven vállalkozást alapít, amelyik 1992-ben elnyeri a Ford márkakereskedés jogát de ez kevésbé riasztja a vevő­ket, mert a biztonságukat, ké­nyelmüket szolgálják az egykor még luxusnak számító plusz fel­szerelések. A légkondicionáló után következő fokozat, aminek első jeleit már érezzük, az utas­oldali, illetve az oldalsó ütközé­sek ellen védő utasoldali lég­zsák elterjedése. Az új autók megrendelésénél ezeket már egyre többek kérik. □ Teljesen úgy nyilatkozik, mintha a kölni Ford gyár mene­dzsere volna... • Nem titkolom, hogy a legel- kötelezettebb fordos vagyok az országban. Megkerestek más márkák, hogy húzzuk le a zász­lót, a Fordénál sokkal kedve­zőbb profitot ajánlottak, de nem vagyok képes váltani. Pedig a cég most változás előtt áll. A követelmények az utóbbi idő­ben annyira megnőttek egy márkakereskedővel szemben, aminek kielégítéséhez sok-sok pénzre van szükség. Hiányzik a forgótőke, márpedig több tíz­millióról van sző, hogy befekte­tési szempontból is sikeres le­gyen a kereskedés. Ezért nem tudok mást tenni a Ford sike­res jövője érdekében, ami ne­kem nagyon fontos, hogy egy másik társsal egyesültünk, és az év második felétől már velük együtt fogunk tovább működni. □ Nem tartja kudarcnak, hogy tíz év munkájával felépített va­lamit, amibe végül be kell en­gednie valakit? • Nehéz megfogalmazni, de az igaz, hogy engem ez személye­sen rosszul érint. Az elmúlt tíz év alatt húsz évet dolgoztam, nemrég voltam 60 éves, és ér­zem, abba kellene már hagyni ezt a hajtást, és szépen vissza­vonulni. De ez tényleg nagyon nehéz, mert hiába volt ennek a cégnek eleinte tizenkét, aztán öt, végül már csak három gaz­dája, a Ford Udvarban minden darab tégla az én elképzelésem szerint került a helyére, mások nem szóltak bele ennek a már­kakereskedésnek a kialakításá­ba, működtetésébe. Az érzelmi kötődés így túlságosan is erős. De arra büszke vagyok, hogy a 25 kereskedőből, akikkel 1992 áprilisában márkaképviselet­ként a Ford színeiben indul­tam, máig ott vagyunk a négy régi kezdő között. Nőtt az életszínvonalukkal elégedettek száma Budapest (ÉM) - Az életszín­vonalukkal elégedettek ará­nya a magyar lakosságon be­lül újra ugyanakkora, mint 1991-ben. Ugyanúgy 22 szá­zalék ítéli meg egyértel­műen pozitívan a saját hely­zetét, mint tíz évvel ezelőtt. Ez az 1990-es évek közepéhez ké­pest javuló trendet jelez, állapítja meg a GfK Piackutató Intézet az elmúlt tizenegy év során végzett közvélemény-kutatásai alapján. Térségünkben az életszínvonal megítélése szintén javul Csehor­szágban és Lengyelországban. Vi­szont stagnáló, vagy némileg csökkenő tendencia tapasztalható Ukrajnában, Romániában, Bulgá­riában és Oroszországban a legu­tóbbi évekhez képest. Szlovénia azonban térségünkben a legelége­dettebbek országa, hiszen a la­kosság 78 százaléka pozitívan nyilatkozik az életszínvonaláról. A magyarországi felnőtt la­kosságot reprezentáló 1000-1000 fő személyes megkérdezésével januárban, februárban és már­ciusban folytatott vizsgálat so­rán családja gazdasági helyzeté­ről a válaszadók egyharmada nyilatkozott mindent egybevetve elégedetten. Ebben a szubjekti­ven megítélt kérdésben 1999-ben nőtt meg számottevően a pozití­van vélekedők aránya a korábbi évek 19-24 százalékos mutatójá­hoz képest. Ha árnyaltan vizs­gáljuk a képet, akkor az adatok azt mutatják, hogy a megkérde­zettek 5 százaléka határozottan elégedett az életszínvonalával. További 17 százalék mondja azt, hogy sokat elért az életben. Azok, akik abból, amit szerettek volna, jó néhány dolgot elértek, 47 százalékot tesznek ki. Ezek a mutatók 1992-ben bizo­nyultak a legalacsonyabbnak. Akkor az elégedettek aránya mindössze 2, a sokat elérteké 11, míg a viszonylag sikereseké 32 százalékot ért el. A magyarok családjuk anyagi helyzetét szintén 1992-ben ítél­ték meg leginkább borúlátóan. Akkor csak 20 százaléka mondta magáról, hogy elégedett, de 47 azt, hogy nem elégedett, sőt 33 százaléka azt, hogy nagyon elé­gedetlen. Ezzel szemben idén a pozití­van vélekedők 33 százaléka mel­lett a nem elégedettek aránya 44, míg a nagyon elégedetteké 23 százalék. ELÉGEDETTSEG AZ ÉLETSZÍNVONALLAL MAGYARORSZÁGON A válaszadók százalékában. Vélemény 1991.1992.1996. 1999.2001. Elégedett vagyok4 3225 Sokat elértem 1811161617 Abból, amit szerettem volna, jó néhány dolgot elértem 3332 353547 Abból, amit szerettem volna, csak keveset értem el 2130323224 Majdnem semmit sem értem el abból, amit reméltem 222113 137 Forrás: GfK Hungária Cél: a nagyobb cukortermés Budapest (MTI) - A magyar cu­koripar a belföldi szükségletnél 30-40 ezer tonnával több, mint­egy 380 ezer tonna cukor terme­lését tűzte ki célul az idén, te­kintettel arra, hogy a tavalyi év a cukorrépa-termesztés számára kedvezőtlenül alakult - közölte Koczka Zoltán. A Magyar Cu­koripari Egyesülés ügyvezető igazgatója elmondta: a cukor­ipar termelése 270 ezer tonnát tett ki 2000-ben, 150 ezer tonná­val kevesebbet, mint 1999-ben, és 70 tonnával kevesebbet, mint amennyit a hazai piac igényel­ne. A belföldi igények kielégíté­se miatt leállították az exportot, és a felhalmozott készleteket használták fel. Matáv-Pantel: közös vonal Budapest (MTI) - A Matáv és a Pántéi Rt. megállapodott arról, hogy a két vállalat telefonháló­zatait az év végéig fokozatosan összekapcsolják. Straub Elek, a Matáv Rt. elnök-vezérigazgató­ja elmondta: a vezetékestelefon­piac liberalizációja előtt fél év­vel kötötték meg a megállapo­dást. Horváth Pál, a Pántéi Rt. vezérigazgatója közölte: a szer­ződéssel a Matáv vezetékes elő­fizetői, vagyis a magyar lakos­ság 70 százaléka elérheti a Pántéi Internet alapú beszéd- és adatátviteli szolgáltatásait.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents